Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-18 / 65. szám
1959. MÄRCIUS 18. SZERDA HtCY ^/Cirlap 3 Nem a tagságban volt a hiba Új élet kezdődött a kosdi Szabadság Tsz-ben Kilenc év alatt 18 elnök próbálkozott meg Kotsdon a Szabadság Tsz vezetésével. A 360 holdas szövetkezet 30 tagja félévenként választott új elnököt. Egyhangúlag adták szavazatukat és bizalmukat az új elnököknek, s ugyancsak egyhangúlag vonták meg tőlük a bizalmat néhány hónap eltelte után. mondván, ez az ember sem alkalmas vezetőnek. A leváltott elnökök elkeseredésükben legszívesebben világgá mentek volna. A gyakori elnökváltozás következménye az lett, hogy a tsz mérleghiánya az 1958-as év végén elérte az 520 ezer forintot. Ahogy teltek az évek, a község és a járás vezetői egyre inkább arra a meggyőződésre jutottak, hogy a kosdi szövetkezet tagsága összeférhetetlen, nem szeretnek dolgozni. Amikor a immolcaéüv elnököt leváltották — noha többen is megtekintették a tsz-t — nem akadt senki, aki vállalta volna az elnöki tisztet. Kénytelen-kelletlen megbízott vezetőt kellett kinevezni, akit aztán a tagság el is fogadott. Fuferen- da János, az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz évek óta megbecsült elnöke, aki éppen a zsámbéki tsz-elnökképző iskola hallgatója volt, vállalta, hogy helyreállítja a kosdi tsz megtépázott tekintélyét. — Február 5-től vagyok a tsz-ben — mondta Fuíerenda elvtárs, a régi kommunista. — A tsz híre nagyon rossz volt, s mindenki a tagságot ostorozta. Második hónapja tevékenykedem a tsz-ben. de állítom, szorgalmas, dolgos emberek a tagok. A vezetésben volt a hiba. Való igaz, hogy mind a község mind a járás vezetői felelősek azért, hogy a kosdi tsz csaknem a csőd szélére jutott. A járási szerveknek lett volna feladatuk, hogy segítsenek a tagságnak a megfelelő elnök kiválasztásában. S ha már javaslatukra a tagság a közgyűlésen megválasztotta az új elnököt, azt messzemenően segíteni kellett volna. Fél év alatt seniki sem képes megmutatni egy tsz élén, hogy mire képes. S a község és a járás vezetői támogatás helyett csakhamar megvonták bizalmukat a kezdeti lépéseket tevő, új elnöktől. — Azt mondták nekem — folytatta Fuferenda elvtárs —, hogy kemény kézzel kell megfogni a tagságot, ha eredményt akarunk elérni. Nem kemény kézre, hanem jó sióra, a helyes muáasiervciésre volt szükség. Mindössze két tag hagyta itt a tsz-t. Az egyik azért, mert megtiltottam, hogy saját tehenét a közösben legeltesse, a másikat én tanácsoltam el. mert mindössze öt munkaegységet dolgozott két hónap alatt. — Én is új ember vagyok a tsz-ben — mondta Tauber Ferenc mezőgazdász —, de nincs panaszom a tagokra, sem szorgalmukra, sem munkafegyelmükre. Igaz. elmaradtunk kissé a tavaszi munkákkal, de ezért nem a tagság a hibás. A gépállomás — a vizsgáztatás miatt — késve küldte a gumikerekű traktorokat, s emiatt elkéstek a műtrágyaszórással. Más panasz nincs a gépállomásra. Elkezdték a borsó vetését, a traktorok nyújHarminc dekás zsebmotor Borisz Blinkov szovjet technikus 30 dekás motort szerkesztett. A 1,5 lóerős motorból, amely méltán megérdemli a zsebmotor nevet, egy kabátzsebben három darab is elfér. A kis motort ösz- szehajt-ható törpekerékpárhoz és könnyű evezőscsónakokhoz lehet használni. tott műszakban dolgoznak, csakhamar befejezik az őszről elmaradt szántást, már fejtrágyázzák az őszi kalászosokat és húsvétig pótolják a lemaradást, elvégzik a szokásos és időszerű tavaszi munkálatokat. A tsz-ben havonta tíz forint előleget fizetnek munkaegységenként. A tagságnak megmagyarázta az új elnök, hogy csak azt lehet kiosztani, amit meg is termeltek. És a tagság igazat adott neki. — Rendszeresen megtartom a vezetőségi üléseket és közgyűlésen vitatjuk meg minden problémánkat — magyarázza Fuferenda elvtárs. — A tagság szavára és javaslatára például kukoricánkat máshol fogjuk elvetni, mint ahol terveztük. Sokan kételkednek benne, megvalósulnak- e terveink. Biztos vagyok benne, hogy két éven belül elérjük az 50 forintos munkaegységet és vonzóvá tesszük a tsz-t. Mióta itt vagyok, négy új belépővel erősödtünk. — Azárt nem olyan könnyű egy leromlott tsz-t helyrehozni — állapítja meg az új mezőgazdász. — Vásárolnunk kell a takarmányt. » még csak al- jazó szalmánk sincs. A szakszerűtlen vezetés hibáztatható azért, hogy mindössze 12 holdon termeltek takarmányt. Az idén már kilencven holdon vetünk lucernát és vörösherét. És másodvetésként mintegy 60 holdon silókukoricát, négyzetesen. Az őszig 90 hízott marha és 20 sertés átadására szerződött le a szövetkezet. Kicserélik a meglevő vegyes sertésállományt feliér hússertésekre. Az ősszel hat holdon telepítenek málnát. Sok mulasztást kellett pótolniok. A tsz- ben 1955 óta az istálló mögött gyűlt a trágya, s azt az idén hordták ki először a földekre. Meg kellett teremteni a tagság biztonságérzetét. A szövetkezet úi vezetői sokat és szívesen, lelkiismeretesen fáradoznak a szövetkezet felvirágoztatásán. Persze, nem könnyű a dolguk. Több segítséget várnak a járási szervektől. Sem a mezőgazdász, sem a kormánybiztos nem tudja, mennyi lesz a fizetése. Februártól dolgoznak a tsz-ben, de pénz helyett még csak ígéreteket kaptak. Minden bizonnyal tanulnak az esetből a járás vezetői. Mert nem elég egy tsz-t megszervezni. nem elég új elnököt megválasztatni, segítséget is kell adni. Konkrét, gyakorlati segítséget, a helyszínen. A tsz új vezetői új emberek a községben, nem ismerik eléggé a helyi viszonyokat. A helyzettel ismerős járási vezetőiknek — sok munkájuk ellenére is — módot kellene találni arra, hogy meglátogassák a tsz-t. A szövetkezet minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy jó tsz legyen. A tagság már bízik vezetőiben, szorgalmasan, fáradságot iem ismerve dolgoznak, mert látják az értelmét. Csekő Ágoston JSSSSSSSSSSASSSSSJ'SSSSSSSSSSXSSSSSSjr/SSSSSSS. Akácerdőt teiepít az abonyi József Attila Termelőszövetkezet Megkezdték a dugvány répa ültetését Az abonyi József Attila Termelőszövetkezetben is elvetették már a tavaszi árpát és a zabot, s hétfőn megkezdték a dugványrépa kiültetését. Negyvennégy holdon ültetik most ki a répát és A tiszta nyereség 552000 forint Ünnepi közgyűlés a gyömröi szabó ktsz-ben A gyömrői szabó ktsz most tartotta a tízéves jubileummal egybekötött ünnepi közgyűlését a község kultúrottho- nában. Mint a mérlegbeszámolóiból is kitűnt, a szövetkezet az elmúlt évben sem dolgozott rosszul. Sikeresen megbirkózott az átállás nehézségeivel (korábban inkább csak télikabátot gyártott, ma már zökkenőmentesen folyik a különféle sportzakók. felöltők és öltönyök, valamint az idény jellegű cikkek készítése). 1958 januárjában még úgy nézett ki, hogy a szövetkezet nem boldogul majd a kisebb szériák gyártásával, most 25 megrendelőnek szállít rendszeresen különféle zakókat, átmeneti kabátokat, s annyi a munka, hogy alig tudják elvégezni. A ktsz évi tervelőirányzata 19 millió 920 ezer forint volt, s ezt a dolgozók 20 millió 745 ezer forintra teljesítették. Tiszta nyeresége 552 ezer forint volt. s ebből 185 ezer forintot osztottak szét a tagoknak. A szövetkezet vezetősége nemrégen határozatot hozott, hogy még nagyobb gondot fordít a helyi lakosság igényeinek a kielégítésére. Új férfi és női mértékszabóságot állítanak fel, ahol csak a gyömrőieknek dolgoznak. Az ünnepi közgyűlésen megemlékeztek a szövetkezet tízéves fennállásáról és a tíz év óta itt dolgozó tagokat megjutalmazták. Ezután ünnepi vacsora, majd reggelig tartó táncmulatság következett. előzetes számítások szerint mintegy félmillió forint hasznuk lesz belőle. Ugyanis tavaly holdanként tízezer forintot hozott a szerződésre termelt dugványrépa. A napokban megérkezett a szövetkezetbe a törteli faiskolából tízezer darab akácfacsemete. A tsz öt holdon létesít zárt erdőt. Ezenkívül erdősávo- lcat ültetnek és fásítják a dülő- utakat is a Nagyjárásban és a Belsőerdődülőben, A tervük, hogy az akacerdő „beállása“ után megszervezik a méhészetet is a közösben. Már a szakembert is kiszemelték a méhes gondozására. így kettős hasznuk lesz majd az akác- erdőből. Egyrészt a fát értékesíthetik, másrészt a méhészet haszna is a közös jövedelmet gyarapítja. Várnak még harmincezer darab kanadai nyárcsemetét Ezeket még a tavaszon kiültetik a dülőutak mentén és a kijelölt erdősávok betelepítésére. Ha végeznek a dugványrépa ültetésével, a tagság megkezdi a fásítást. Megkezdték a munkát a szőlőben is. Harmadéve telepítettek kilenc holdon új szőlőt és most a nyitással foglalkoznék a tagok. A Tápió mentén felkerestünk néhány községet. Tapasztalatainkat kis csokorba gyűjtöttük, hogy átadjuk az olvasóiknak. Tápiósép. Márciusiban 13 dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Elhatározásukban közrejátszott az. hogy a községben működő Petőfi Tsz évről évre eredményesebben gazdálkodik. Ügy tervezik, a tavalyi 32 forint helyett az idén 36 forintot ér majd egy-egy munkaegység. A tsz az Antaltanyán 40 férőhelyes szarvasmarha- istállót és egy gondozói lakást épít. Az idén 13 új tehenet, 150 törzsjuhot és 300 baromfit vásárol a tsz, s kicserélik 20 anyakocájukat. Szerződésre átadnak 1959-ben 15 hízómarhát és 90 hízott sertést. A tavaszi munkákkal megkéstek ugyan, de húsvétig elvetik a tavasziakat. A napokban 52 vagon szervestrágyát szórtak ki földjeikre. Tápiósápon a tanács 98 ezer forintot fordít községfejlesztési célokra az idén. Tatarozzák és mozivá alakítják át a művelődési házat Ezután már nem kell öt kilométert gyalogolnia Tápiósüíyre annak, aki moziba akar menni. Megkezdik és befejezik áprilisban a Templom utca kétkilométeres szaka\ szónak kövezését, amire az ál- ^ lám 800 ezer forintot fordít. ^ Tápiószecsőn még nincs tsz, ^ a községben mégis 20 olyan ^ család él. akik szövetkezetben, ^ a szentmártonkátai Dózsa ^ Tsz-ben dolgoznak. Ügy hírlik ^ azonban, az őszre Tápiószecsőn jj is megalakul a tsz. Az egyéni § gazdák nyugodtan, szorgalma- ^ san végzik földjeiken az idő- ^ szerű tavaszi munkákat A ho- ^ mokos területeken befejezték ^ az őszről elmaradt mélyszár!- ^ fásokat, megkezdték a szőlőik ^ nyitását, s a kalászosok fej- ^ trágyázását. A borsót, va- § lamint a tavaszi kalászosokat ^ úgyszólván mindenki elvetette. | Tápiószecsőn áprilisban a $ magdolnatelepi részen 60 há- $ zat kapcsolnak be a villany- $ hálózatba. A munkák előreha- ^ ladott állapotban vannak, csu- ^ pán a házi bekapcsolások hiá- ^ nyoznak. A községben 25 ezer ^ forintos költséggel rendbehoz- § ták a sporttelepet, öltözőt épí- ^ tettek és bekerítették a pá- ^ lyát. A 6 és félezer lakosú köz- ^ ségben mindössze egy orvos ^ tevékenykedik, aki nem győzi § ellátni a sok munkát. A köz- ^ ség elhatározta, hogy száz- § ezer forintos költséggel még ^ az idén új orvoslakást építenek ^ és az ősz folyamán megkezdi^ működését a község második ^ orvosa is. 5 Cs. Á. % Tápiósiilyön az egyéni gazdák közül sokan szerződtek cukorrépa termelésére. Beszteri Ferenc öt hold cukorrépa termelésére kötött szerződést. A Selypi Cukorgyárból a napokban érkezett műtrágyát és répamagot vizsgálja feleségével, s csakhamar hozzákezd a vetéshez is A Kátai Állami Gazdaságban koanposzttal javítják a fölé termőerejét. Juhász János az ekével mély árkokat húz s szőlőben, ide kerül majd a trágya TALLÓZÁS Cegléd 1919-essajtójában A FIATAL Tanácsköztársaság forradalmi fejlő- ; désével egyidőben az ellen- * forradalmi burzsoázia és im- ' perialista szövetségesei is ! aktivizálódtak. A ceglédi Nép- i akarat április 15-én közli | Vágó Béla belügyi népbiztos I kecskeméti beszédét. Vágó | népbiztos nem ringatta ma- ; gát illúziókban, amikor a proletárdiktatúra helyzetiről és jövendő nehézségeiről beszélt a város népéhez. Többek között így: „Körül vagyunk véve imperialista hadseregektől. Lehet, hogy ezekkel a hadseregekkel szemben fegyvert kell fogni. Lehet, hogy éhesni fogunk, de ennek a forradalomnak éhségtől beesett az arca, lőporos és füstös az ábrázata. Ez a forradalom érzi, hogy mit tud, hajlandó harcolni és koplalni, de elveiből fel nem ad soha!” Alig egyhónapos volt a Tanácsköztársaság, de már szaporodtak az ellenforradalmi jelenségek, olyannyira, hogy a Népakarat április 23-án Veszélyben a forradalom címmel vezércikket közölt. Ugyanez a lapszám Fegyverben a munkások címmel az első oldalon adja hírül: „A ceglédi proletariátus gyönyörű példáját mulatta a proletariátus egységének és annak a forradalmi tűznek, amely az egész ceglédi munkásságot hevíti.” A Z IDÉZETT CIKK végső kicsengése bizakodó, hiszen arról számolt be, hogy a ceglédi munkásság rövid 24 rSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSAi óra alatt felfegyverkezve demonstrálta forradalmi elszántságát. Jól jellemzi a proletárdiktatúra egységes és mégis ezer- cldalú arculatát az alábbi riportrészlet a város vöröskatonáiról. „Különös gondot fordít a zászlóaljparancsnokság arra, hogy a laktanyát az eddigi ridegségből egy kellemes otthonná változtassa át. A laktanya udvarán remek kis kertgazdaságot rendeztek be a proletár katonák és igen gazdaságosan, a gyakorlótéren kívül minden kis területen ültetvényeket helyeztek el.” A forradalomra nehezedő nyomás azonban napról napra növekszik. A Népakarat április 28-án feltűnő szedéssel közli Szamuely Tibor parancsát, amely bejelenti, hogy Cegléd és környéke a mai naptól kezdve hadtáp-terület. A parancs megjelenésével egyidőben a késő esti órákra kijárási tilalmat és fokozott szesztilalmat rendeltek el. E naptól kezdve életbelépett a statárium is. A parancs a hadtápterületté nyilvánítás indokolásául az alábbiakat tartalmazza: „Ezzel tehát (Cegléd) közvetlenül belekapcsolódik abba a területbe, ahol a forradalmi proletariátus élet-halál harcára készülődik a magyar ellenforradalmi burzsoáziával szövetkezett nemzetközi imperializmus rablóhordái ellen.” A Népakarat vörösnyomásos fejléccel jelent meg május 1-én. a munkásság nagy nemzetközi ünnepén. Amint erről később a lap beszámol, az első szabad májuson 14 ezer munkás és katona impozáns felvonulása mutatta meg a forradalom minden hívének és ellenségének a proletariátus erejét. A tudósítás szerint május 1-én reggel 6 órakor a város hat pontján egy-egy cigányzenekar indult meg kijelölt útvonalán, a Marseil- laise-t és az Internacionálét játszva. A MÍG AZONBAN Cegléd dolgozó népe sport- és kultúrműsorban gyönyörködve ünnepelt, azidő alatt az intervenciós seregek Szolnok felé közeledtek. A volt császári tisztek, csendőr- és rendőraltisztek árulása folytán Szolnok úgyszólván puskalövés nélkül került az ellenség kezére. Abonyt is elfoglalták, mert közeledésük hírére ellenforradalom ütötte fel a fejét. Sem Szolnok, sem Abony nem maradt azonban sokáig az intervenciósok uralma alatt. A Népakarat május 6-i száma az alábbiakban számol be az eseményekről. „Cegléden is már-már visz- szavonulásra gondoltak többen. Azt ajánlották egyesek, hogy Pestig meg se kíséreljék a védekezést... Ekkor következett be az a történelmi szerep, amelyet a ha^ lálosan komoly órák a ceglédi direktóriumnak juttattak, mert ez a direktórium mindenkivel szemben határozott álláspontot képvisel: utolsó csepp vérükig védeni a proletárdiktatúrát és nemcsak védeni, hanem of- fenzivába kell átmenni!” Történelmi tény: a ceglédi direktórium elvhűségének, bátorságának és határozottságának volt köszönhető az, hogy május 3-án a vöröskatonák, élükön a direktórium tagjaival, leverték az abonyi ellenforradalmat és még aznap este Szolnokot is visszafoglalták. Május 11-én a Ceglédi Munkás-, Katona- és Paraszttanács egységesen frontszolgálatra jelentkezett. A helyzet azonban egyre súlyoso- dott. Annak ellenére, hogy a vöröshadsereg — köztük Cegléd forradalmi munkásai és parasztsága — sorozatos győzelmeket aratott a keleti és az északi frontokon, sőt, a ceglédiek Csongrádon is verték az intervenciósokat, a város belső helyzete mindinkább rosz- szabbodott. Érdekes esemény volt még Cegléd életében a helybeli két munkáspárt egyesülése. Az új párt: a Szocialista— Kommunista Munkások Magyarországi Pártja nevet vette fel. Az utolsó hír, illetve esemény, amely a ceglédi Népakarat fellelhető számaiból megtudható, arról szól, hogy a ceglédi direktórium a nyomasztó aprópénz-diiány enyhítésére 20 koronás pénzjegyeket bocsát ki. rnALLÖZÁSUNK a 19-es Á Cegléd történelmi napjainak, a város munkásai és szegényparasztjai hősi erőfeszítéseinek teljes és méltó krónikáját nem adhatta. Szemelvényeink ennek ellenére is egy erényekben gazdag korszak nagyszerű és követésre méltó tanulságait adják jelen korunknak. András Endr A TÁP1Ó MENTÉN |
