Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

II 1959. MÁRCIUS 15. VASÁRNAP TALLÓZÁS Cegléd 1919-es sajtójában A DUNAKESZIEK ÜNNEPE MAGYAR Tanácsköz- ban. E tájékoztatásból meg- lársaság kivívásáért foly- tudhatjuk, hogy száz föld­talott dicső harcokból mél­tón, vette ki részét Cegléd vá­ros ipari és mezőgazdasági proletariátusa. A forradalmi események viharsebes balra- tolódása elsöpörte útjából.a polgári rend konzerválásán fáradozó Károlyi-kormányt. Cegléden is a munkásosztály vette kezébe a hatalmat, mégpedig nem a Tanácsköz­társaság hivatalos kikiáltása alkalmából, hanem erejét próbálgatva, már napokkal előbb. Ilyen nevezetes tett volt, amikor március 10-én a következetes forradalmat képviselő néptanács vezetői megjelentek a város közgyű­lésén és kezükbe vették az ügyek intézését. Ezek után egészen termé­szetes, hogy a polgári világ­nézeten álló Czegléd c. poli­tikai lap csupán egyetlen ki­adást ért meg a proletárdikta­túrában. Ez a kiadás is kés­ve került az olvasók elé, március 23-án. A lap első oldala egyetlen cikket tartalmaz. Öles be­tűkkel szedett címe: Prole­tárdiktatúra! Ahhoz képest, hogy a lap fennállásának hosszú ideje alatt a polgár­ság eszméinek hű propagáló­ja volt, szóban forgó vezér­cikke kertelés nélkül be­vallja: „1919. év márciusának vörös pénteké határkövet jelent a régi Magyarország életében. A polgári rend és uralom, végleges bukását és örök letűnését és egyben a magyar proletariátus diadalát hirde­ti.” Másutt a Ceglédi Mun­kás- és Katonatanács 22-i gyűléséről ad tudósítást: „... megérkezett Reiner Al­bert is, aki ismertette az új helyzetet és mindenkitől a legnagyobb rendet, fegyel­mét, munkát követelte, mert csak egy hatalom van: a döh gölú népé. s aki él ellen vét. az a legszigorúbb büntetésben részesül.” Ebben a tudósításban közli a lap, hogy a munkás- és ka­tonatanács új öttagú végre­hajtó bizottságot, vagy aho­gyan akkoriban nevezték: direktóriumot nevezett ki. Tagjai voltak: Urbán Pál, Reiner Albert, Mátyás Jó­zsef. Zsadon Miklós* és Szál­kái István. F ELTŰNŐ szedéssel közli a Czegléd a forradalmi kormányzó tanács rendele­téit. Jellemző, hogy később a fehérterrorral uralomra ju­tott horthysta, úgynevezett keresztény kurzus válogat- lan mocskolódásaiban és rá­galmaiban a bűnözők anar­chikus tobzódásának tüntet­te fel a proletárdiktatúrát. Nos, a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának első napján rendelet jelent meg a falragaszokon s minden új­ságban, a Czegléd-ben is. A rendelet többek között ki­mondja: 2. §. Mindeki, aki rabol vagy fosztogat, halállal bün­tetendő. 3. §. A bűnösök fölött a for­radalmi törvényszék ítél. A fenti rendelkezésen kívül sok törvényerejű intézkedés születétt, amely a dolgozók élet- és vagyonbiztonságát védve, védte az új hatalmat is. Ezt szolgálta a szesztila­lom szigorú betartása, a fegy­verek beszolgáltatása stb., stb. És hogy ennek az elv­nek a fiatal proletárállam becsülettel érvényt is szer­zett. arra jól emlékeznek a nagy idők tanúi, harcosai. S bár a forradalom lángja órá­ról órára magasodott, a köz­hangulat kialakításában he­lyet kaptak a hétköznapi ap­ró események is. A Czegléd hírrovata Eljegyzés címszó alatt közli két ceglédi fiatal életének fontos állomását. Az időjárás jeleníts kedélyes formában foglalkozik Sándor, József, Benedek megérkezté­vel, ■ a munkaközvetítő hivatal szokásos adatait közli arról, hogy kategóriánként mennyi munkanélküli van a város­• Zsadon Miklós elvtárs a Pest megyei Hírlap ceglédi szerkosz'ö­ségének mimkatár-a. egyetlen élő tagja az 19is-es Tanácsköztársaság ceglédi direktóriumának. munkás, harmincöt ácssegéd, kilencven kőművessegéd, ti­zenhat szabósegéd, egy la­katos, illetve hentessegéd és három szobafestő áll alkal­maztatáson kívül. A követke­ző hír tudtul adja, hogy a gőz- ás kádfürdő március 30- tól milyen időközökben áll rendelkezésére Cegléd lako­sainak. ' tGEN JELLEMZŐ a hábo­J- rú vérzivatarából hazatért katonák lelkesedése, amellyel ötezernégyszáz korona összegű végkielégítésükről mondtak le. A katonák egységesen kijelen­tették, hogy követelésüktől el­állnak. Indokuk: A proletár­diktatúra megvalósításával minden tervüket és céljulcat el­érte a'proletariátus, s amit ez utóbbi biztosít, azt semmiféle pénzzel megváltani nem lehet. Egy másik hír arról számol be, hogy a vasúti közlekedés za­vartalan. És végül az élet derű­jét bizonyítandó az alábbi hír is megjelent: „Szerzőik, színé­szek, művészek nyilatkoznak a Figaro című lap holnap reggel megjelenő számában." A Czeg­léd című lap közli még, hogy felosztanak a polgári pártok. Erről így ír: „A polgári pártok a változott politikai viszonyokra való tekintettel elhatározták, hogy kimondják feloszlásukat, mert kötelességüknek tartják, hogy az ország felszabadításá­ért és megmentéséért való har­cában minden fenntartás és különállás nélkül támogassák a forradalmi kormányzótaná­csotVégezetül. — hogy á lap mégsem tagadta meg polgári jellegét — érdekes olvasmány­nyal zárul a Czegléd szóban- forgó lapszáma. A szerkesztő­ség Meg kell értenünk egy­mást! című rezignált hangú hattyúdalában parentálja el a polgári rendszert és azokat az illúziókat, amelyeke-; ahhoz fűzött. S hogy ezt megtel:««*, természetesen teljés' szolidari­tást, ígér az új rendsiéríték. Április 6-ig Ceglédnek nincs újságja. A Czeglédet felváltó Népakarat a Ceglédi Szocialis­ta Párt hivatalos lapja megje­lölést viselte. Április 14-i szá­mában büszkén adja hírül-: Magyarország Szövetséges Ta­nácsköztársaság. „Amikor a proletariátus, követve orosz testvéreink példáját, kezébe vette a hatalmat és céltudatos intézkedéseivel világossá tette, hogy a társadalmi bajok gyö­keres orvoslása csakis a prole­tariátus diktatúrája révén tör­ténhetik tegr’láthatóvá lett az is, hogy Magyarországon a rég­óta dúló nemzetiségi széthúzá­sok ugyancsak kommunista program alapján, a testvériség elvének megfelelően fognak vtegoldást nyerni.” ERÜS OLVASMÁNY az Akik a népgyűlést nem _ akarták hallgatni című cikk, amely arról szól, hogy Nyisztor György népbiztos ceglédi be­szédére a burzsoázia egy ré­sze nem volt kíváncsi. Idézet a cikkből: „A hirtelen támadt szellő valamelyik szomszéd ud­varból barackvirág szinnokat hozott, majd cigányzene hang­jának foszlányai csapnak a vá­rakozók fülébe. Négy vörös- katona felkapja a fejét, össze­néz és a Központi kávéház felé indul. A büdös, füstös kávéház­ban a törzsvendégek elterpesz­kedve, cigányzene mellett for­gatják a 32 lapu bibliát. Riad­tan, libabőrös háttal ugrálnak fel, amikor a vöröskatonák megjelennek. Már érzik a ké­zükben a seprőt, amivel Kecs­keméten a kártyások léhűtő hadival a munkát megízleltet- ték. A vöröskatónák csak moso­lyognak. Aztán szépen, barátsá­gosan felszólítják a társaságot, jöjjenek csak ki szépen a nép­gyűlésre, hallgassanak már ők is egynéhány okos szót. S hogy nagyobb kedvük legyen, zene kíséri őket útjukon, mennek velük a cigányok is és húzzák nótájukat Fentebb szó esett a forradal­mi törvénvszék következete&sé- °■' ől és szigoráról. Az alábbi Mr félreérthetetlenül bizonyít­ja, hogy a proletárállam nem tett kivételt leghívebb védel­mezőivel sem, ha azok megsér­tették törvényes rendelkezé­seit. „A ceglédi forradalmi tör­vényszék a szesztilalom áthá­gásáért Herczeg József és Bog­dán Mihály vörös védőröket három-háromhavi fogházra és Galamb János védőrt elöljárói­val szemben tanúsított gorom­ba és sértő magaviseletéért pe­dig négyévi fegyházra ítélte.” A Tanácsköztársaság napon­ta hozott új rendeleteket és tért számos intézkedést, ame­lyek mind azt szolgálták, hogy a sokat szenvedett nép nehéz­ségein enyhítsenek, sebeit be­gyógyítsák. Különösen sokat tett a proletárállam a munkás- gyermekekért. dől példázza ezt az alábbi közlemény is: „Szóra­koztató délután a proletárgyer­mekeknek. A Surányi Hadiár- vaoUhon növendékei Haerter és Pavelics elvtársak vezetésé­vel vasárnap délután 3 órakor az Uránia mozgóban szórakoz­tató délutánt rendeznek, most első alkalommal a Szücstelep és a X. kerület proletárgyer­mekei és a fiúárvaház részére. Lesz mese, zene, színjáték, mo­zi. A belépés díjtalan. Kérjük a proletárszülőket, hogy minél nagyobb számban hozzák el gyermekeiket.” Ä Z UJ KORT jellemzően a Népakarat áprilisi szá­maiban Cegléd egyik fogtech­nikusa hirdeti, hogy minden szervezett munkásnak 10 szá­zalék engedményt ad „Amidőn biztosítom az általam készített míífogok jó és tartós kivitelé­ről, magamat az elvtársaim jó­indulatába ajánlva maradok, stb." Ez a derűs és megmoso­lyogni való hirdetésforma egy­általán nem azt bizonyítja, hogy a dolgozni akaró nem proletár rétegek számára ter­rort jelentett volna a proletár­diktatúra. (Folytatjuk) András Endre D1 k ellenfcr ,'adüfom idején ha­zánkban 96 reakciós, munkás­ellenes ifjúsági egylet alakult. Mindnek más volt a célja, csak egyben egyeztek meg: tagad­ták a párt irányító, vezető sze­repét. És let többjük elvetette a szocializmus építését is. Óriás viharok dúltak: ki, melyik cso­port ragadja kézbe az ifjúság nevelését? És akkor, abban a nagy káoszban — egy héttel az or­szágos KISZ alakulása előtt. 1957. március 14-én — nyolc fiatal kiállt a Dunakeszi Jár­műjavítóban és hirdette: kom­munista ifjúsági szövetséget akarnak alakítani. Olyan ifjú­sági szövetséget, amely a párt­nak támasza, ségítője. Olyan szövetséget, amely a munkás­osztályhoz hű, becsületes fiata­lokat nevel. A nyolcból azután huszonnyolcra szaporodtak. S ma 203 tagja van a helyi KISZ-nek! Ez a puszta szám is ékes szószólója, milyen lelkes munkát végzett az első nyolc. Milyen cél vezette két évvel ezelőtt őket? Védték a prole- tárhatalmat. Küzdöttek ők is azért, hogy re legyen azoknak igazuk, akik arra spekuláltak: éhínség törjön ki hazánkban, tartson a sztrájk és értéktele­nedjen el a pénz. Mozgósítot­tak a romok eltakarítására, a takarékos termelésre. És győztek! Ma mír új feladatok várnak rájuk: Felépíteni a Dunai Víz­müvet, Hegyekbe vájni utakat. Falvakat helyeznek arrébb. Folyik majd tovább a Han­ság mocsarainak lecsapolása. Vasutak, bányák, bölcsődék épülnek. És forradalmi válto­zás megy végbe a mezőgazda­ságban is. Ennek segítségére több gépre, műtrágyára van szükség. De mindezen felül az építőmunkások százaira ... Ezeknek a nagy terveknek megvalósítására kell csatasor­ba állítani a Dunakeszi Jár­műjavító ifjúságát is.,'A'Dunai Vízierőmű építéséhez több va­---------------------------i \ g onra van szükség: Ebben se­gíthetnek a Dunakeszi Jármű­javító ifjúmunkásai is. Nem nagy dolog, ha egy csavart el­dobva találunk az udvaron. De ilyen csavarok összegyűjtésé­ből a gyár fiataljai 180 000 fo­rintot takarítottak meg! S az ifjúság ezernyi kezdeményezé­séből halmozódhatnak fel a fo­rintok milliókká ... Ezekből épülnek majd a fiatalok laká­sai, a dunakeszi ifjúsági vá­rosrész is... [/ékről beszéltek tegnap a Du­nakeszi Járműjavítóban a KÍSZ megalakulásának ünnepi gyűlésén. Nem nagy szavakat hangoztattak: a munkáról be­széltek. Mert ahogy valameny- nyien mondották: az az igazi ünnep, arcúkor számba veszik eredményeiket és a csodálatos ho'nap alakítására mozgósít­hatják a fiatalokat, u Kolonics Lajos elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának küldötte. Bállá Balázs, a me­gyei KISZ-titkár, Bárány párt­titkár és valamennyi felszólaló egyszerű, szívhezszóló szavak­kal emlékezett a régire és lel­kesített az új feladatokra. Matkó elvtárs, a miniszté­rium küldötte a harmincas évek nehéz napját idézte: mi­lyen volt az akkori ifjúság sorsa. Munkanélküliség, • kilá- tástalanság olt osztályrészük. Ma a. dieselesítés, új kocsik gyártása a dunakeszi fiatalság gondja. Az: hogyan gyártsanak többet, jobbat, szebbet. Ho­gyan tanuljanak, képezzék ma­gukat, hogy még inkább helyt­állhassanak. Somogyi-Berta elvtárs, a Köztársaság téri pártház védő­je, aki valaha itt dolgozott a Dunakeszi Járműjavítóban, most ellátogatott régi gyárának ifjúságához. Elmondotta, ho­gyan gyilkoltak, mészároltak az ellenforradalmárok és ho­gyan maradt meg a negyven- nyolc védőből tíz ... Büszkén mondotta Somogyi elvtárs: ma is, még fél lábbal is a karhata­lomban szolgál és haláláig hű katonája lesz osztályának. Ki Ünnepség során Nagy Béla KISZ-titkár elvtársat, aki ott volt két évvel ezelőtt a KISZ megszervezésénél és még sok kiszistát, akik az azóta eltelt időben kiváló munkát végez­tek, s most a Tanácsköztársa­ság évfordulójára, valamint a pártkongresszusra versenyt in­dítottak — sorra megjutalmaz­tak. S. Á. Több mint egymillió forint 2 Dicsdi Csapágygyárban 1958-ban bevezetett újítások értéke > 14 kg kukorica = 250 kg kukorica! VXXXXXXX\XX\NXVXXXXXXXXXXXXXXX\XXX\XXXXXX\XXXXNVXXXXX\XXXXX\XXXXXVXXNX\VV\XXX­V/»ir* semmi tévedés, meri ha hibrid kukoricát vet, holdanként 20 százalékos terméslöbb!eíet ér el! Az eddigi 12—13 mázsás országos átlagtermés helyett hibrid kukorica vetőmaggal országos átlagban 15 mázsára számíthatunk. Egy holdra 14 kg hibrid kukorica vetőmag szükséges, amelyet a helyi földművesszövetkezeten keresztül mégegyszer annyi szokvány kukoricáért szerezhet be! Most sstimotjon velünk tovább: A holdankénti 250 kg többlettermést számítva két holdon terem annyi többlet­kukorica, amennyi egy sertés meghizlalásához elegendő! Ha meggyőzték a számítások. V keresse fel a föidművesszövetkezetet és igényeljen hibrid kukorica vetőmagot! Nem dolgoztaik rosszul a D'ósdj Csapágygyár újítói az elmúlt évben. Ezt bizonyítja a munkájukról készült kimuta­tás, amely szerint tavaly 232 újítási javaslatét nyújtottak be az üzemben. Ezek közül 112 javaslatot fogadtak el és százke ttot vezettek be. Ezek az alkalmazásba' került újítások egymillió 23 ezer 270 forint megtakarítást eredmé­nyeztek. A jó munka jutalma sem maradt el. Az alkalmazott újításokért összesen 72 ezer 800 forintot fizetik lfjt'áz újí­tóknak. Örvendetes'"hogy az újítók között sok a fizikei dol­gozó. Arányszámuk 61 százaiéit a műszakiak közül kikerült újítók 39 százalékával szem­ben. Az elmúlt év legeredmé­nyesebb újítását Tonka Ferenc adta be. A görgőkÓszörű gépekhez új­fajta áteresztő hengert szer­kesztett. mellyel nemcsak gyor­sabbá, de pontosabbá is vált a munka. Ez az. újítás az év fo­lyamán 139 ezer 450 forint meg­takarítást eredményezett. Mol­nár András az automata gépe- ken keletkező rúdvégek jobb kihasználása érdekében újí­tott. Amíg az újítás alkalma­zása előtt 250 milliméteres rúd­végek kerültek a hulladékba, az újítás nyomán hosszúságuk 60—70 milliméterre csökkent. A számítások szerint 97 ezer 130. forint megtakarítást ered­ményezett ez az. újítás. Benussi Silvio az aktív ellenőrzés al­kalmazásával csaknem 88 ezer forint hasznot hozott a gyár­nak. Az új módszer lényege, hogy amíg azelőtt a. csapágya­kat minden munkaművelet után átverlek, ezt követően csak végátvétel történik. A munkaműveletek elvégzése titán maga a dolgozó ellenőrzi a munkarabok pontosságát. Tukacs József is a legeredmé­nyesebb újítók közé tartozik. A görgőosztályozó gép automa­tizálásával 43 ezer 200 forint megtakarítást ért. el. Az idén eddig 54 újítási ja­vaslatot nyújtottak be a Diósdi Csapágygyárban. Már megkezdték az illetékesek a javaslatok elbírálását. ! W////////////////////////////////y/////////////////////////////////////,///////////,; II . . | 1 MEGHÍVÓ ♦ í 5 1 ! I A hévízgyörki, zsámbéki. pátyi, érdi, pilisborosjenői, nógrádveröcei, dunakeszi és váchartyáni földművesszövetkezetek igazgatósága közli, hogy f. hó 15-én, vasárnap rendes évi közgy illést, illetve küldöttgyűlést tart, melyre a földművesszövetkezet tagságát meghívja. TÁRGYSOROZAT: a) az igazgatóság beszámolója a szövetkezet 1958. évi működéséről b) a felügyelő bizottság jelentése c) a mérleg- és eredménykimutatás megállapítása és határozat a tiszta felesleg felhasználásáról d) az igazgatóság és felügyelő bizottság kiegészítése e) a szövetkezet 1959. évi programjának megállapítása. S •*** •XXXXXXXXV>XX\VvXXXXXXXX>XXXXXXX>X'X\XXXXXXXXXXXXX\XXXXXVÄXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXX’«XXv'

Next

/
Oldalképek
Tartalom