Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
1959. MÁRCIUS 10. KEDD rr.sr HEC VEI hírlap A járási tanácsok államigazgatási szervezete 1919-ben .,Ahol egykor a szolgabírák kiskirály módjára sanyargatták a föld szegény proletárjait, ott ma a járás népe szíve szerint és saját soraiból választott képviselők kezébe tette le a hatalmat és kéri a megválasztott tanácsot, úgy használja fel néptől nyert hatalmát, hogy mindenki megláthassa, mennyivel különb rendet lehet tartani a járásban szolgabírák nélkül. De a ma leadott szavazatok több ezres száma egyben figyelmeztetés is a megválasztottak felé, hogy o nép számonkéri az előlegezett bizalmat.” — hangzott el 1919 április 16-án a Pomázi Járási Tanács választói népgyűlésén. Járási tanácsok a proletárforradalom előtt általában sehol nem alakultak. Országosan egyedülálló történelmi esemény volt az 1919. január 15-én, egy 15 000 főnyi népgyűlés elhatározása nyomán megalakult Gödöllői Járási Tanács működése. Ezt a tanácsot a balratolódó spontán népmozgalmak hozták létre a burzsoá államhatalom tiltakozása ellenére, minden szervezeti és működési utasítás nélkül. E spontánul létrehozott járási néptanács elszigeteltségénél fogva és a hatalom gyakorlásához szükséges eszközök hiányában nem felelhetett meg mindenben a proletár államigazgatás követelményeinek. 1 A szocialista forradalom győzelme után a proletár államhatalom mindaddig meghagyta helyükön a régi köz- igazgatás járási vezetőit, a szolgabírókat, amíg a járási tanácsok megalakulása lehetővé vált. A helyükön meghagyott szolgabírák mellé a belügyi népbiztos, vagy annak megyei megbízottja, a kormányzótanácsi biztos politikai megbízottakat rendelt ki, akik a forradalom és s> járási tanácsok megalakulása közötti átmeneti időszakban ellenőrizték a szolgabírók működését és egyszemélyben gyakorolták a proletár államhatalom járási képviselőit illető jogokat. A főszolgabíró ténykedése csak a közigazgatás szakteendőinek ellátására szorítkozott és még kisebb ügyekben sem határozhatott a politikai megbízott jóváhagyása nélkül. Járási munkás-, katona- és földmívestanácsok választására csak a községi tanácsok megalakulása után, április 15—20 között kerülhetett sor. A tanács tagjait ugyanis a községek küldötteiből Választották. A községek, lakosságuk számának megfelelő arányban, képviseltették magukat a járási tanácsban; minden 1000 lakos után egy tagot delegálhattak. A járási tanács megválasztása a falvak küldötteiből alakult választási megbízottak felügyeletével történt, az általános, titkos választójog alapján. A Választási megbízott egyben B szavazatszedő bizottság elnöke is volt, s gondoskodott arról, hogy a választás a Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányában rögzített határozatok alapján történjék. A BIZOTTSÁGOK: 1. Közigazgatási bizottság: szavazólapokra az egyes községekből delegált tanácstagok nevei kerültek, s azonosak voltak az egész járás területén. A választópolgárnak Joga volt más község jelölése ellen is észrevételt tenni, s bármelyik nevet törölhette szavazólapjáról, azzal a megkötéssel, hogy helyébe olyan jelölt nevét kellett írnia, aki ugyanabban a községben lakott, mint a törölt személy. Erre a megszorításra azért volt szükség, mert mint említettük, a járási tanácsban a községek lakosságuk számának megfelelő arányban kaptak képviseletet. A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya a járási tanácsok feladatát az alábbiakban jelölte meg: .. kötelesek a felettes tanácsok rendeletéit végrehajtani, a területükön élő dolgozó népesség gazdasági és kulturális jólétét mindenképp előmozdítani és a területükön felmerülő összes helyi jelentőségű ügyekben intézkedni.” A járási tanács döntött másodfokon a falusi tanácsoktól felterjesztett vitás kérdésekben és ellenőrizte » községi tanácsok, illetve intéző bizottságok munkáját E sokrétű feladat ellátására a járási tanácsok 15 tagú intéző bizottságot választottak. Az intéző bizottság két tanácsülés között korlátlanul gyakorolhatta a járási tanácsot megillető jogokat. Az ügyek közvetlen vezetését az intéző bizottságból választott öttagú direktórium végezte, s intézkedéseiről a tanácsülésen számolt be. Tanácsülést szükség szerint, de legalább havonként tartottak. A Tanácsmagyarország járási államigazgatósíálban a direktórium lényegesen fontosabb szerepet töltött be, mint községi viszonylatban. E helyzete elsősorban nem a járási szervinek kijáró szélesebb intézkedési jogkörből következett, hanem a tanács „küldött” jellegéből. A különböző községekből delegált tanácstagok ugyanis a termelőmunka rovása nélkül nem tartózkodhattak rendszeresen a járás székhelyén, hogy testületileg intézzék az ügyeket. Még a tizenöttagú intéző bizottság állandó együitt- m&radésa is nehézségekbe ütközött, s ezért volt szükség az ügyek viteléért felelős direktórium megszervezésére. A községi tanácsok, illetve ezek intéző bizottságai mellé csak esetenként választottak direktóriumot, a járási tanácsokban viszont a direktórium léte a tanács működésének alapfeltétele volt. A járási direktóriumba választott tagok számára a közigazgatás hivatásszerű, fizetett foglalkozássá vált A járási székhelyen tartózkodtak, s a járási államigazgatás egy-egy ügyosztályának vezetését látták el. Ügyosztályaik előadói munkakörét a tanács fizetett alkalmazottai végezték. A járási tanácsok szervezete Pest megyében az alábbiak szerint tagozódott: ALOSZTÁLYOK: Általános közigazgatási ügyek, Községek közigazgatási szakfelügyelete. Közélelmezés, Népegészségügy. Iskolai szakfelügyelet, Népművelés, Kultúrintézmények felügyelője. 4. Mezőgazdasági bizottság: Birtokrendező és termelést biztosító bizottság, Járási mémökbiztosság. Forradalmi törvényszék. Vörös őrség. Szocializált gazdaságok járási felügyelője. Szocializált erdöbirtokok és halgazdaságok, Ingatlanok és állatállomány. 2. Népjóléti bizottság: 3. Művelődésügyi bizottság 5. Rendészeti bizottság: 8. Szocializálási bizottság: 7. Közgazdasági bizottság: 8. Pénzügyi bizottság: Ipari termelés, Kereskedelem. Járási tanács pénzügyi előadója. Községek pénzügyi ellenőrzése. Adó- és illetményügyek. legét és a Tanácsköztársaság célkitűzéseit szemléltetően ábrázolja a járási tanácsok szervezeti felépítése. Míg a burzsoá államiban a szolgaibírói hivatal szinte kizárólag közigazgatási és bírói ügyekkel foglalkozott és semmit sem tett a nép elmaradott kulturális színvonalának emeléséért, az egészségügyért, addig a Tanácsköztársaság járási igazgatási szerveinek munkájában a szociális tevékenység ttilsúlyban volt a közigazgatási feladatokkal szemben. A szol- giabírói hivatal számos állami és egyháza szerv bevonásával gyakorolta felügyeletét a járási szakigazgatás területén, a munkás-, katona- és földművestanácsok ezzel szemben állami irányítás alá vonták és centralizálták az eddigi széttagolt igazgatást. A kulturális és népjóléti bizottságokon kívül új feladatot hozott a járási igazgatásba a birtokrendező és termelést biztosító bizottságok, valamint a járási mérnökibiztosságok felállítása. Mindkét szerv elsőrendű feladata az imperialista világháborúban szétzilált mező- gazdasági termelés biztosítása, valamint a földbirtobreform műszaki előkészítése volt. A járási munkás-, katona- és földművesitanácsolk, a „szolgabírói önkény” helyére lépő nép- képviseleti szerveik kiállták a történelem próbáját Pest megyében. Amikor a fővárosban már a proletárhatalom ellenségeinek katonai őrjáratai cirkáltak, a járásokban még napokig a tanácsok kezében volt a néptől nyert hatalom. Krizsán László Elkészült a cukorrépafejelő gép kísérleti példánya Az egyik legnehezebb őszi munkát, a cukorrépa-betakarítást, könnyíti majd meg az a cukorrépafejelő gép, amelynek a kísérlett példánya a napokban elkészült a győri mezőgazdasági gépjavító vállalat szerelőműhelyében. Az új gép, megfelelő beállítással, a főidben fejeli le a répát; Ezzel egyidőben meglazítja a répa körül a talajt is, amivel a következő munkafolyamatot, a kiszedést, lényegesen megkönnyíti. Egy hónapon belül újabb két gép készül, s ezek, üzemi próbája után megkezdik a sorozatgyártását. ORSZÁGOS GYORSÍRÓ-BAJNOKSÁG Az Országos Gyorsíró és Gépíró Versenybizottság szombaton és vasárnap rendezte meg az 1959. évi országos gyorsíró-bajnokságot. A 400 szótagos verseny győztese dr. Majercslik Sándor (Magyar Távirati Iroda), 2. Fenyvesi Mária (Magyar Távirati Iroda), 3. dr. Baczony László (Magyar Távirati Iroda), 4. Nagy István (Magyar Nemzet), 5. dr. Kappa György tanár, 6. dr. Kiss Károly -tanár. A 450 sző tagos verseny győztese dr. Baczony László, 2. dr. Ma; ercsik Sándor, 3. dr. Kappa György, 4. Fenyvesi Mária. A 450 és 400 szótagos versenyfokok egyesített eredménye alapján Magyarország idei gyorsíró- bajnoka dr. Majercsik Sándor, 2, dr. Baczony László, 3. dr. Kappa György, A Fenyvesi Mária, 5. Nagy István, 6. dr. Kiss Károly. Belföldre—Külföldre A gödöllői Ganz Árammérőgyárban nagy mennyiségű elektromos mérőműszer készül. A gyár tetszetős kivitelű gyártmányai nemrég több kiállításon értékes díjakat és helyezést nyertek. Német professzorok érkeztek Budapestre A magyar—német kulturális egyezmény alapján Budapestre érkezett Johann Rosier egyetemi tanár, a berlini közgazda- sági főiskola rektora és Günther Söder intézett igazgató. Felosztásra kerül: 134 ezer forint I- tlf re.voí'fi/frí'n as ifiéi iöbbteinyer&ség Örömök és gondok a Nagykőrösi Faipari Vállalatnál A bizottságok alosztályai Igen változó létszámmal működtek. Többnyire egy-egy személy intézte az alosztály hatáskörébe tartozó összes ügyet, de adódtak olyan esetek is, hogy a bizottság vezetője egyedül látta el az alosztályok szakfeiadatait; A proletár államhatalom jelKi mint vet, úgy arat — tartja a közmondás. Ki hogyan dolgozott év közben, úgy részesül majd a felosztásra kerülő nyereségből — módosítja a közmondás tanulságát Bélteki Pál, a Nagykőrösi Faipari Vállalat műszaki vezetője, amíg a városi tanácson levő ideiglenes vállalati irodából átsétálunk az 1. sz. telephelyre. Azt már persze mindenki tudja Nagykőrösön, hogy ebben az üzemben maximális nyereségrészesedést fizetnek. Jól dolgozott a vállalat, éves tervét 102 százalékra teljesítette, tiszta nyeresége 440 ezer forint körül mozog. Ha a mérleget jóváhagyják, 134 ezer forintot osztanak szét a dolgozóknak. — Sajnos, az öröm mellé üröm is jutott — fordítja hirtelen komolyabbra a szót Bélteki Pál. — Veszélyben van az idei nyereségünk. — Miért? — kérdem csodálkozva, s a választ az 1. számú telephely apró, zsúfolt műhelyei adják meg. Itt bizony, ha továbbra is ilyen körülmények közölt kell dolgozni, az idei, 15 százalékkal emelt tervet nem tudják teljesíteni. Raktár nincs, az elkészült árut az amúgy i.s szűk műhelyekben kénytelenek tárolni. Az egyik terem most is tömve van szekrényekkel, a másik műhelyben mennyezetig érő hordórakás tornyosodik, a fűrészüzemet deszkaanyagokkal tömték meg. Jellemző a mostoha körülményekre, hogy a vállalatnak még irodahelyisége sincs, az irodai dolgozók ideiglenesen a városi tanács egyik szobájában végzik munkájukat. — Pedig nem lenne semmi bajunk se — magyarázza Bélteki Pál —, ha a Ceglédi Tanács Építőipari Vállalata idejében elkészítette volna az új bútorszerelő csarnokot. Az építővéllalat még az elmúlt év őszén hozzákezdett a munkához, azzal a megegyezéssel, hogy december 31-én készen átadja a csarnokot. Lassan március közepe lesz és még mindig sehol semmi. Hiába reklamáltunk, hivatkoztunk a megállapodásra, nem érdekelte őket. Igaz, tegnapelőtt küldtek ki egy-két munkást, de ha továbbra is ilyen lassan folyik az épitkezés, májusra se készül el a csarnok. Ez bizony nem válik az építőipari vállalat dicsőségére, a faipari vállalatot meg egyenesen akadályozza a munkájában. — Havi 150 ezer forinttal növekedhetett volna a termelési értékünk — mondja Bélteki Pál —, megszűnt volna a munkát gátló zsúfoltság és húsz új dolgozót állíthattunk volna munkába. Sajnos, naponta érdeklődünk, veszekszünk az építőipari vállalattal. Most már tényleg ideje lenne, ha az építőipari vállalat sürgősen befejezné az építkezést, hiszen közérdekről, a termelés növeléséről van szó. A helyi Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz-röl sem lehet jobbat mondani, amely annak idején a faipari vállalat udvarának betonozását vállalta el. A sóder hónapok óta hever már az udvaron, de hagy mikor szándékoznak megkezdeni a munkát, azt talán még ők maguk sem tudják. Az elmúlt év őszétől az ígért határidőig erre a munkára is bőven lett volna idő. Ezek a problémák nehezítik hát a faipari vállalat munkáját, s veszélyeztetik az idei többletnyereséget. Pedig a vállalat erre az esztendőre is szép tervet állított össze. Havonként például a már közismert gyártmányok — pipák, szipkák, napszemüvegek, vajashordók — mellett húsz garnitúra fényezett hálószoba- bútort, 40 garnitúra festett hálót szeretnének készíteni. Ezenkívül 10 ezer darab evőeszköztartó, ugyanennyi törülköző- tartó és 700 ezer darab vállfa szerepel még a tervükben. Munka tehát bőven lenne, csak a körülményeken kell sürgősen változtatni. Ez pedig elsősorban az építőipari vállalaton múlik. (súlyán) A gyártmányok laboratóriumi vizsgálaton mennek át s ha a tüzetes vizsgálat nem talál hibát, úgy folytatódhat a munka A mérőműszereiket próbafalon próbálják ki, így ellenőrzik, A szerelőasztal a mérőműszerek sokaságától feketéink. Itt végzik az összeszerelést. Ezek a műszerek exportra kerülnek (Szurok János képriportja)
