Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
1959. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP ß zk/CiHao A Tanácsköztársaság falusi államigazgatási szervezete A magyar és a szovjet mezőgazdaság együttműködésének hatalmas eredményeiről Pest megyében — mint. arról máit vasárnapi cikkünkben beszámoltunk — már a proletárforradalom előtt alakultak községi nép- és munkás-, illetve földmívestanácsolk, E tanácsok, létrejöttük körülményeit, összetételüket és céljaikat tekintve, mind megyei, mind országos viszonylatban a proletár államigazgatás első megnyilvánulásainak tekinthetők. Március 21 után, a forradalom győzelmének hírére, a hatalom a megye valamennyi községében szinte egyik napról a másikra a tanácsok kezébe került. A már meglevő, de a polgári államhatalom részéről el nem ismert helyi munkás- és néptanácsok működését a forradalom győzelme törvényesítette. Ezek a tanácsok továbbra is irányították a község életét, egészen az ideiglenes alkotmány alapján kiírt választásokig. Azokban a helységekben viszont, ahol nem volt, vagy a polgári államhatalom beszüntette a tanács működését, ott is készen állott a falu lakossága a hatalom átvételére és megvoltak a maga jelöltjei a tanácsba. Ily módon a tanácsválasztásról szóló rendelet megjelenése előtt Pest megye minden községében már a népképviseleti tanács gyakorolta a hatalmat. Március 26-án megjelent a belügyi népbiztos megyei megbízottjának, Földes Istvánnak rendelete az elöljáróságok és képviselőtestületek működésének beszüntetéséről. A megdöntött burzsoá államhatalom helyi képviselői általában nem j fejtettek ki ellenállást, nem merték gátolni a tanácsok meg- j alakulását. Sókkal inkább azon fáradoztak, hogy embereik he- ! lyet kapjanak az új államigazgatásban, s belülről bomlasz- szák azt. Ilyen irányú törekvé- j síik azonban nagyrészt megtört a nép forradalmi éberségén. A falu munkás és földműves szegényei vigyáztak, tanácsaikra, arra a hatalomra, amely 'kezükbe adta sorsuk irányítását. A nép önkéntes kezdeményezésére létrejött tanácsok munkáját a tanácsválasztásról szóló, április 2-án kiadott rendelet, a vázolt történelmi események figyelembe vételével, inkább csak összehangolta, mintsem elindította. A falusi tanácsok megválasztásának határidejéül országosan április 7-ét jelölték meg. A község lakossága — a központi rendelkezés értelmében és annak betartásával — minden száz lakos után egy személyt jelölt a munkás-, katona- és földmí- vestanács helyi tanácsába. A jelölést jelölő bizottság végezte s a jelöltek nevét szavazó lapbkra írták. A választás általános és titkos volt. A választójog első demokratikus alkalmazása Magyarországon a vidéki tanácsok választásával érvényesülhetett. Minden állampolgár választó és választható volt, ha saját munkájából élt. Egyedül a ki- zsáfemányolókat, a közönséges bűncselekményekért elítélteket és az elmebetegeket zárták ki az általános választójog gyakorlásából. A szavazó, ha nem értett egyet a jelölő bizottság döntésével, kihúzhatott neveket és másokat írhatott fel. Joga volt a javasolt, névsor teljes elvetésére is. A tanács tagjai közé a legtöbb szavazatot nyert, személyeket választották. A falusi tanács létszámának felső határát a központi rendelet 50 főben állapította meg. Pest megyében a tanácsok általában 15—15 taggal működtek. A tanácstagok saját kebelükből az ügyek közvetlen vitelére öttagú intéző bizottságot választottak. Az intéző bizottságok választásának két formája ismeretes Pest megyéből: egyik választási eljárás szerint intéző bizottsági tagnak jelentették ki azt az öt személyt, akik legtöbb szavatárgyaltak az országos mezőgazdasági konferencia másod'k napján A nép tanácsot választ zatot kaptak, más esetben külön szavazást rendeltek el, amelynél ugyanazokat a szavazócéduláikat használták, amit. a tanács választásakor. Az intéző bizottság a községi elöljáróság feladatait látta el, s munkájáról az általában kéthetenként összehívott tanácsülésnek számolt be, s e testülettől nyert jogot két tanácsülés közötti időszakban önálló és felelős intézkedésre. A falusi tanácsok intéző bizottságát általános értelmű szó- használattal direktóriumnak nevezték. De e névvel jelölték azt a szűkebb igazgatási testületet is, amelyet helyenként az intéző bizottság választott tagjai sorából, amely szerv a falusi igazgatásban előforduló ügycsoportok, vagy biztosságok munkáját szervezte meg, illetve ellenőrizte és munkájáról az intéző bizottságon keresztül a tanácsnak számolt be. A direktórium elnöke, a választás alkalmával legtöbb szavazatot nyert személy, az irányítás munkáját két intéző bizottsági, vagy az intéző bizottságból a direktóriumba beválasztott tagokkal osztotta meg. A direktórium bízta meg továbbá az intéző bizottság tagjait egyes ügycsoportok vágy- osztályok vezetésével. Az általános titkos választójog érvényesítésével megválasztott falusi tanácsok az alábbi szervezetben működtek: Falusi Munkás-, Kálóivá- és Földművestanács (13—40, legfeljebb 50 tag) A Munkás-. Katona-és Földművestanács Intézőbizottsága. (Legfeljebb öt tagból állt, közöttük a direktórium elnöke és tag jai is. Ha külön direktóriumot nem választottak, az intézőbizottság lati,a el a direktórium ügykörét.) Községi Direktórium. (Az ügyek közvetlen vitelére az intézőbizottságból választva, 1—3 fő.) A magyar—szovjet mezőgazdasági napok alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendezett országos mező- gazdasági konferencia szombaton folytatta munkáját. A tanácskozás második napján került sor Somos András akadémikus pénteken elhangzott előadását kiegészítő felszólalásokra. Elsőnek V. K. Gulevszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára emelkedett szólásra. Nagy elismeréssel beszélt a magyar mezőgazdaság kimagasló eredményeiről, s hangsúlyozta, hogy a szovjet mezőgazdaság sok hasznos tapasztalatot, kiváló módszert kapott a magyar mezőgazdasági szakemberektől, s ezt a kölcsönösen hasznos együttműködést a jövőben igyekszenek még tovább szélesíteni. Petőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója a szántóföldi növénytermesztésben, főként pedig a zöldség- termesztés, valamint a gyümölcstermesztés és szőlészet területén nagy sikerrel alkalmazott szovjet gépekről, új, korszerű módszerekről beszélt Elmondotta, hogy a szovjet Sztalinyec-traktorok valóságos forradalmat hoztak a zöldségtermesztésbe: a több mint kétszeres mélységben, gyorsabban és olcsóbban megmunkált talajokon a terméshozamok megsokszorozódtak. De ugyanígy az Egerszegi-fé'.e altalaj-javítás világhírű módszerének is a Sztalinyecek vetettek alapot. Rendkívül érdekes adatokat ismertetett a Helvéciái Állami Gazdaságban végzett gépesítési és szőlőművelési kísérletekről, amelyek eredményei a magyar—szovjet mezőgazdaság együttműködésének gazdasági hasznát meggyőzően bizonyítják. Ványi József minisztériumi osztályvezető előadása az állattenyésztésben alkalmazott szovjet módszerek tudományos eredmények, valamint a keresztezésre, vérfelfrissítésre használt kiváló tenyészál’a- tok népgazdasági hasznát ismertette. Kapás László minisztériumi osztályvezető a magyar és a szovjet élelmiszer- ipar mindegyre élénkülő együttműködésének, tapasztalatcseréinek, valamint a gépek és a gépi berendezések csereforgalmának kölcsönösen tapasztalt gyakorlati hasznáról beszélt. Elmondotta, többek között, hogy kitűnő szovjet gépeket, gépi berendezéseket kapott a magyar húsipar, a növényolajipar, a konzervipar. továbbá a sütőipar, a dohányipar, valamint a malomipar és a baromfifeldolgozó ipar is Felszólalt Halász József, a MEDOSZ főtitkára is, aki a mezőgazdasági szakembereknek a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fellendüléséből adódó feladatairól beszélt. A magyar—szovjet mező- gazdasági napokat, megnyitó országos mezőgazdasági konferencia eredményeit Magyari András földművelésügyi miniszterhelyettes foglalta össze. Részletesen kitért a magyar mezőgazdaságban megindult erőteljes átalakulásra, a termelőszövetkezeti mozgalom legutóbbi eredményeire, majd szólott a múlt év kimagasló mezőgazdasági eredményeiről, s nyomatékosan felhívta a szakemberek figyelmét, hogy a tavalyihoz képest számottevően csökkent a kenyérgabona vetésterülete. Ez a körülmény az eddiginél gondosabb munkákra kötelezi a mezőgazdaság dolgozóit. Elkészült a pedagógusok bérrendezéséről szóló végrehajtási utasítás A kormány - tes — korábbi ez év január 1-től 220 millió forintot biztosított a pedagógusok fizetésemelésére. A rendelkezés értelmében több mint 80 ezer pedagógus részesül béremelésben. Most készült el a bérrendezés végrehajtásáról szóló miniszteri utasítás. Ezzel egyidejűleg a Szépítik községüket a pomáziak mint ismere- I Művelődésügyi Minisztérium határozatával | intézkedett, hogy a január l-től visszamenő- leges hatállyal járó bér- különbözetet a pedagógusok legkésőbb március 31-ig megkapják. Az utasítás hatálya kiterjed a népművelési, tanulmányi és Ifjúságvédelmi felügyelőkre, valamint azokra a pedagógusokra is, akiknek alkalmazása meghatározott időre szól. Közigazgatási bizottság. Szocializálást bizottság. Népjóléti bizottság. Mezőgazdasági bizottság. I * 1. Rendészeti biztosok, a) Pénzügyi biztos (A bizottságokat egy-egy iniézőbizottsági tag vezette.) 1. Lakásügyi osztály. 1. Birtokrendező c* termelést biztosító bizottság, 2. Élelmezési 2. Műszaki kirendeltosztály, ség, v. gazdasági biztos. rövid, mindössze 133 napos életük során többet tettek a népért és a kultúráért, mint a hatalom úri bitorlói egy évezred alatt. S ez azt bizonyítja, hogy a tanácsok élni tudtak a forradalom árán nyert hatalommal. Krizsán László A községi munkás-, katona- és földművestanácsok alakították ki tagságukból a járási tanács intéző bizottságát, s a megyei tanácsba, valamint az országos szovjetbe (Tanácsok Országos Gyűlése) is küldtek tagokat. A tanácsok összetétele hűen tükrözte a helység lakóinak foglalkozási megoszlását. Olyan községekben, ahol túlnyomórészt földműveléssel foglalkoztak, a parasztság kétharmados többséggel volt képviselve a tanácsban, míg a fővároshoz közelfekvő falvakban a munkások voltak többségben, a földművesek és egyéb foglalkozásúak együttes számával szemben. Mindkét összetételű tanácsban azonban, első ízben a magyar történelem folyamán, jelentős helyet kaptak a nők. A falusi tanácsok működése a proletár államhatalom képviseletén és a közigazgatás helyi irányításán túl olyan ügyekre is kiterjedt, amelyekkel a korábbi képviselőtestületek és elöljáróságok egyáltalán nem foglalkoztak. Míg a polgári Magyarországon a művelődéstől erőszakosan távoltartották a falu népét, addig a proletárállamban a tanácsok egyik lefontosabb feladata a népművelés, a kulturális elmaradottság felszámolása volt. A tanácsok hoztak először hathatós intézkedéseket a népegészségügy terén is Ily módon a tanácsok nemcsak átvették a hatalmat, hanem átalakították és szocialista tartalommal töltötték meg a közigazgatást. A falusi tanácsok — a magyar történelem első népképviseleti államigazgatási szervei — a külső és belső ellenség által felidézett nehéz helyzetben bizonyították be. hogy a nép a kizsákmányolok nélkül, sőt azok ellenére is képes ve • zetni az országot A tanácsok Valóságos versengés alakult j az utóbbi hetekben a po- mázi lakosság különböző rétegei között a község szépítése, csinosítása érdekében. Egyik hátén a sportkör tagjai jelentették be, hogy július. 31-re rendbehozzák a labdarúgó-pályát és környékét, s építenek egy röplabda-pályát, néhány nap múlva az iskolás gyermekek tettek felajánlást: vállalták, hogy ők is csinálnak egy röplabda-pályát, a „nagyoknak’1. örültek a tanács vezetői, örültek a fiatalok, de legjobban örült a sportkör újjáválasztott vezetősége: hiszen éppen azon fáradoztak, hogy a labdarúgáson kivül más sportágat is fejlesszenek, megkedvel tessenek a pomáziakkal. Most. ha elkészülnek a röplabda-pályák. újabb sportágban indulhat meg az élet. Hanem egy község szépítése nemcsak ennyiből áll. Abba az is beletartozik, hogy rendbe- hozzák a meglehetősen elhanyagolt Hősök terét. Úgy látszik. csak kívánni kellett, hogy a kívánság teljesüljön: a református lelkész — aki egyébként községi tanácstag — vállalta, hogy a hívekkel közösen^ parkosítják a Hősök terét. Méghozzá — így szól a felajánlás — május elsejére! Ez is megoldódik tehát: a munkásosztály legnagyobb ünnepére zölddíszbe öltözik a község központja. j A kormányhatározatnak meg- ! felelően bevezetnek két új j alapbér-jellegű pótlékot is. Az egyik mérnök-tanárok részére megállapított mérnöki pótlék, amelynek összege 400 forintig terjedhet. A másik az általános iskolai napközi otthonokban működő pedagógusok pótléka. Ennek összege 140 forint. A diákotthonokban és ipari- tanuló-otthonokban foglalkoztatott nevelők pótléka a korábbi százról kétszáz forintra emelkedik. A tanulmányi felügyelők képesítésük és szolgálati idejük szerint járó törzsfizetésen kívül havi 500— 700 forint összegű pótlékban részesülnek. Az utasítás lehetőséget ad arra, hogy 1960-tól lényegesen több pedagógust léptethessenek elő soronkívül. / a legérdekesebb eseményeket és színházi előadásokat Március 1. Ferenc varos-Szombat hely láb darúgó-mérkőzés Március 6. Coppélia-balett, Erkel Színházban Március 7. Kanada-Csehszlovákia jégkorong-mérkőzés Bratislavából Március 8. MTK-BVSC labdarúgó-mérkőzés Március 12. Traviata az Operából Vásároljon AT—301., AT—302. televíziós készüléket. Az egyetlen részletre is kapható típus. NE MARADJON KI A LEGSZEBB ÉLMÉNYEKBŐL!
