Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

‘^Civíttn 1959. MÁUC1ÜS 29. VASÁRNAP Százötvenezer forint: újításért Amikor a halásztelki Szer- «zámgépfejlesztő Intézet főka­puján beléptem, még mindig csak a szűkszavú újsághír zsongott a fülemben: „A Cse­pel dieselmotorokhoz szüksé­ges forgattyús tengely újítá­sáért Metes Lajos 150 ezer forint újítási díjban részesül.” Többet az újság sem árult el a szerencsés újítóról, munka­helyét is csak véletlenül tud­tam meg a Csepel Autógyár­ban. — Éppen jókor jött — fo­gadott a portás —, most ki­vételesen itthon van a mér­nök elvtárs. — Mert — tette hozzá ma­gyarázatképpen — ő nemcsak nálunk, hanem más üzemek­ben is dolgozik. ■— Tehát mérnök! — Igen, kutató — egészítette ki, aztán fél perc sem telt el, máris ott áll­tam Metes Lajos irodájának ajtaja előtt, őszintén be­vallva, egy kis szorongással nyitottam be, hiába, 150 ezer forint mégis csak szép pénz, s aki egyetlen újításért ennyit kap, nem lehet akármilyen ember. Odabent magas, kissé mar ószülő halántékú férfi foga­dott, s halkan csak ennyit mondott: Metes Lajbs. A fe­szélyezett hangulat pillanatok alatt feloldódott, hellyel kí­nált s aztán elkezdtünk be­szélgetni. Én természetesen nyomban a 150 ezerre tértem. _ Ja, a forgattyús tengely — mondta mosolyogva, majd kis gondolkodás után lassan elkezdte, hogyan született meg az ötlet. A KÖNYV A LEGJOBB BARÁT Szórakozfat, nevei tanít Vásároljon könyvet a FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZETBEN A legújabb szépirodalmi könyvek mellett általá­nos mezőgazdasági, állatte­nyésztési. baromfinevelési, kertészeti és szőlészeti, méhészeti szakkönyveket is . megtalálja. — Egészen véletlenül, ak­kor éppen a Csepel Autógyár­ban jártam. A forgattyús ten­gelyek kidolgozását is végig­néztem, s valahogy úgy érez­tem. ezt a műveletet gazdaságosabban is el lehetne végezni. Az öt­letet tett követte, kidolgoztam az új technológiát. Igaz, ezt csak hosszas kísérletek után vezették be, de az új mód­szerrel most mór lényegesen több forgattyús tengelyt tud­nak elkészíteni. Közben rajzot vesz elő, s annak a segítségével magya­rázza az újítás lényegét. — Az új eljárásnál a készre kovácsolás előtt egy külön műveletet iktatnak be s így az anyagon helyes szálrende­zés keletkezik, ez aztán lehe­tőséget ad a tengely méretei­nek csökkentésére. Most már a forgattyús karokat forgácso­lás nélkül, kovácsolt felülettel építik be a motorokba. Mennyi megtakarítást Je­lenthet ez évenként? — A számítások szerint. kétmillió 600 ezer forintot, de szó van arról, hogy a Csepel Vas- és Fém­művek Kovácsoltárugyárában Is bevezetik, s így még több lesz a megtakarítás. Lassan egyre többet tudok meg a kiváló újítóról, aki mindössze 39 éves és máris komoly, eredményekben gaz­dag kutatómúlttal dicseked­het. Metes Lajos első újítását még az újítási rendeletek megjelenése előtt. 1947-ben vezették be. Azóta több mint 30 nagyobb újítása született, ő maga persze csak szerényen nyilatkozik erről a munkáról, szívesebben beszél a kutatá­sok legújabb eredményeiről és az új kovácsolási módszerek­ről. Pályafutását az egyetem el­végzése után a Csepel Vas- és Fémművebben kezdte. Amikor a Csepel Autógyárat tervezték, együtt dolgozott a moszkvai Zisz-gyár főmérnökével az új gyár tervén. Eredetileg úgy volt, hogy ő szervezi meg és vezeti majd az itt létesülő ko­vácsoló részleget, de közben a terv megváltozott. Mint kutató így is huzamosabb ideig dolgo­zott a Csepel Autógyárban, itt szerezte meg a kiváló újító ok­levelet. Jó munkájáért közben a Munkaérdemrenddel is ki­tüntették. Jelenleg a Szerszám­gépíejlesztő Intézet kovácsoló részlegében dolgozik. Eddigi újításaival körülbelül 6 millió forintot takarított meg a nép­gazdaságnak. Újításaiért eddig 50 ezer forintot kapott és most rövidesen a 159 ezret is készhez kapja. — Mire fordítja majd ezt a pénzt? — kockáztatom meg a diszkrét kérdést! — Egy kis családi házat aka­rok venni Kőbányán és a To polinomat Wartburgra szeret­ném kicserélni. A tervekről szólva Metes Lajos elmondja még, hogy több újítással fog­lalkozik, most éppen a Préselt- acél- és Kovácsol tárugyánban bevezetésre kerülő újításon dolgozik. — A Szerszámfejlesztő Inté­zet és a Préseltacél- és Ková- csoltárugyár jó együttműködé­sének köszönthető ez az újítás — vág közbe — s az eddigi számítások szerint, ha az egész országban bevezetik, 50—60 millió forint évi megtakarítást lehet majd vele elérni. Metes Lajos szabad idejének nagy részét is a kutatásokra fordítja. Állandóan tanúimé nyozza a .külföldi szakirodal­mat, most éppen egy szovjet szakkönyvel olvas. — Ami szabad időm ezenfe­lül megmarad, azt a két fiam­ra, meg az autójavításra fordí­tom. Ami pedig a további ter­veimet illeti, szerény tudásom mai én is hozzá szeretnék já­rulni a magyar kovácsolóipar továbbfejlesztéséhez. , Súlyán Pál Kedden indul a Szovjetunióba a barátság vonata Az idei magyar—szovjet barátsági hónap befejező ese­ménye a barátság vonatának szovjetunióbeli útja lesz. A vonat a magyar—szovjet ba­rátság ápolásában és külö­nösen az idei barátsági hó­nap előkészítésében kitűnt társadalmi munkásokat viszi magával. A 330 utas között a társadalom minden réteg* képviselve van: ipari mun­kások, termelőszövetkezeti es egyéni dolgozó parasztok, pe­dagógusok, tisztviselők és más értelmiségi foglalkozá­súak, akik kedden utaznak el. Mintegy eicr külföldi tölti hazánkban a húsvéti ünnepeket Pénteken és szombaton az IBUSZ szervezésében vasúton, repülőgépen, autóbuszon és magángépkocsikon mintegy ezer küYö'.di vendég érkezett Budapestre. Nagyobb létszámú csoport jött Csehszlovákiából, ezenkívül a Szovjetunióból, Romániából, Kelet-Németor- szágból, Lengyelországból és Ausztriából. A vendégek meg­tekintik Budapest nevezetessé­geit és ellátogatnak a Balaton­ra is. mai nap 1959. március 29, vasárnap, húsvét napja. A 'nap kél 5.31 órakor, nyugszik 18.09 órakor. A hold kél 23.57 órakor, nyugszik 8.20 órakor. Várható időjárás: vasárnap estig: felhőátvonulások, sok helyen esővel. Mérsékelt déli, később megélénkülő észak- nyugati szél. Enyhe éjszaka. A nappali ' hőmérséklet csök­ken. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 11—14 fok között. Távolabbi kilátá­sok: hűvös, szeles idő, időn­ként esővel. — A PEST MEGYEI PE­TŐFI SZÍNPAD műsora március 30-án Csobánkán délután és este Pomázon a Majd a papa. délután Péteri­ben és este Monoron A nők harca. A keddi műsor: Szoko- lyán a Majd a papa, Vácrátó- ton A nők harca. — NÉGYÉN VOLTAK a közelmúltban háromnapos csehszlovákiai üdülésen Ceg­lédről. Ötös találatra 1 a négyesre 77 843 A lottó 13. játékhetére 3 944 056 szelvény érkezett. Az A TELEVÍZIÓ műsora ma délelőtt 10.00 órai kezdettel: A Népszabadság gyermekrovatá- nak matinéja. Kb. 15.10 órakor: Az Újpesti Dózsa—München 18t>0. lab d a rúg é-mé rkö zés közvetítése a Népstadionból. 10.00 órakor: Élőújság. 20.00 órakor: Az ötlábú birka. Francia film. A televízió műsora hétfőn 10.00 órakor: Vidám gyermekműsor közvetítése Berlinből. A jég- királynő című magyarul beszélő szovjet rajzfilm. 10.30 órakor: Dicsőséges Tanácsköztársaság. Dokumentumfilm. WU'Ú órakor: Tánccal, dallal. Közvetítés Prágá­ból, ^\\\\v\\\\v\\\\v\\\\\\\\\v\\\\v\\\\vvv\\\\\\\\\v\\\v\\\\v\\\\^^^ ■ Reprezentatív berendezésű preszelekciós (önkiválasztó) cipőbolt nyílt a közelmúltban Pilis-vörösvárott. Képün­kön Fekete József üzletvezető cipőt mutat a vevőknek 479 021 forintot, forintot fizet a lottó értékelésnél egy ötös találat volt, amelyre 1 479 021 forintot fizetnek. Tizenkilenc négytalá- latos szelvényre akadtak, ame­lyekre egyenként 77 843 forint jut. A háromtalálatos szelvé­nyek száma 1978, a káttalála- tos szelvényeké 71 234. Az előb­bire 747 forintot, az utóbbira 20.70 forintot fizet a lottó. Az öt találatú szelvény tu­lajdonosa Olasz Mihály, a kecskeméti Országos Nevelő Otthon könyvelője és kilenc társa. A nevelő otthon hivatal- segédje és négy pedagógusa is osztozik a nagy összegben. A játékhétén a Ibttó által kládott variációs füzet alapján játszot­tak, amelynek 65-ös rendszer«1 szerint állították ki a százti­zenegy szelvényt. Ezenkívül még egy kettes találatuk is van. Az összeget nyilvánosan fizetik ki április 8-án Kecske­méten. — KIFIZETTÉK a nyere­ségrészesedést a Szentendrei Kocsigyárban, Az üzem dol­gozói között félmillió forint nyereségrészesedést osztottak el. — ÚTFENNTARTÓ MUN­KAVERSENYT indít az úttö­rők részére a KPM Közúti Igazgatósága. A verseny no­vember 30-án ér véget. — ORSZÁGOS állat- és ki­rakodóvásárok a megyében április hónapban: Gyón, Ócsa 5-én. Örkény 6-án, Ceg­léd 12-én. Fót, Ráckeve 13-án^ Tópiószecső 15-én, Nagykáta 19-én, Albertirsa, Dabas, Nagykőrös 26-án, Ácsa, Vá- mosmikola 27-én. — DÉLSZLÁV tarn bura ze­nekar és iskolai tánccsoport alakult Szigetcsépen. Mind­két csoport a tanácsköztársa­sági emlékünnepscgen mu­tatkozott be. — EGY ÚJONNAN ALA­KULT termelőszövetkezet patronálását vállalta a Ceg­lédi Vendéglátóipar! Vállalat. — CSEMETEKERTET lé­tesítenek Nagykőrösön. A te­rület kijelölését most végzik. — ÉLÜZEM lett a Szent­endrei Kocsigyár. Az avató- ün népségét április 2-án tart­ják. _ 21 EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLOMÁST szervezett a Magyar Vöröskereszt első kongresszusa tiszteletére a nagykátai járás vöröskereszt­szervezete. — JÁRÁSI VÖRÖSKE­RESZTES BÁLT rendeznek április 18-án Ráckevén. — MOSÓGÉPET vásárolt a mogyoródi nőtanács és a földművesszövetkezet nőbi­zottsága. A gépet kölcsönzik a község asszonyainak. r i Eltűnnek a' mezsgyék' Gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót felvesz o Könnyűipari Öntödé­éi Alkatrészgyár Vác, Temető u. 6—10. Jelentkezés: írásban vagy személyesen a titkárságon. i j okos, í litika í A múlt században még puszta volt itt, a szél hord­ta a futóhomokot. Nem sok jövőt jósoltak ebben az idő­ben a tájnak, azt mondták, hogy itt nem lehet növényt termelni, mezőgazdasági kul­túrát kialakítani. A homok­buckákon csak a gaz virí­tott és a mai falu helyén csak egy major állt. S aztán előrelátó telepítési po- f, »«ui következtében kezdett $ megváltozni a táj arculata. $ Az egykori major helyén úi $ település nőtt lei. Az ország ' % minden részéből jöttek ide ^ szegény emberek, földnélkü- ^ liek és nagy akarattal meg­etetették lábukat a homokon, e Erdőt ültettek, szőlőt tele- e pítettek, gyümölcsöst alaki­ig tottak ki — megkötötték a e homokot. e Azóta a homok szinte ont- e ja az aranyat. Ma már híres e az inárcsi kövidinka, nz- e ling, ezerjó, keresett cikk a e karfiol, a káposzta, a kony- e hakerti növény, amelyet ezen e a területen termesztenek. Az e itt termett gyümölcsből ké- e szült pálinka is nevezetes. 0 Sok munka, verejték, emberi 0 erő fekszik a kialakult kul- £ túrákban. % A hasznot a múltban az ^ inárcsi Offnerek rakták zseb- % re. övék volt lnárcs-puszta. ^ Az ő birtokuk árnyékában ^ húzódtak meg az inárcsi pa- $ rasztok kis földecskéi... % A felszabadulás elseperte % az urakat, felosztották a föl- $ det, s olyan rohamosan fej- % lődésnek indult a puszta, hogy ládjukat A rövid idő alatt községgé nem sokat fejlődött. 1946-ban önálló lett. Sok új cseréptetős ház so­rakozik az utak mentén. Nem is házak ezek, hanem vil­lák. A felszabadult paraszt már fürdőszobás, összkom­fortos lakást épített magá­nak. A modern házakat nagy telkek, szőlők veszik körül. Nagy a belsőség, nagy a fa­lu. Régen nem volt útja. Bekötőutat a felszabadulas után kapott. Ma már jó az összeköttetése a fővárossal és így könnyen tudja értékesí­teni terményeit. Az utolsó évtized nem múlt el nyomtalanul itt sem. Változás történt más egyéb­ben is. A kastélyban szociá­lis otthont rendeztek be. A majorban állami gazdaság működik. A dolgozó parasz­tok pedig földjeiken tovább fejlesztették a szőlő- és a kertkultúrát. Hatalmas, ösz- szefüggő szőlőtáblákat alakí­tottak ki, de azért a mezsgye még mindig akadályozta, hogy igazi nagyüzemi mód­ra termeljenek, pedig a le­hetőségek korlátlanok! Negyvennégy mélyfuratú kút van a határban, ez ont­ja a vizet, hogy öntözni tud­ják a homokot és minél jobb, izletesebb kerti növényt ter­messzenek. Működött itt egy termelőszövetkezet is, a Ha­ladás. Nem volt sok tagja, nem is a legjobban gazdál­kodtak, éppen annyit ter­meltek a tagok, hogy csa- bőven ellátták, de vittek piacra. Azt tehát nem lehet mondani, hogy ez a szövetkezet volt a kovász. De a Felsőbabádi Ál­lami Gazdaság közelsége — ahová igen sok inárcsi jár dolgozni — egyre több ember fejében hintette el a nagy­üzemi gondolatot. Szövetkeztek is a parasz­tok. Földművesszövetkezetbe tömörültek. S majdnem min­den terményre, növényféle­ségre szerződtek. Tudták, mit terem a homok, mit ér­demes termelni és arra szer­ződtek. Az elmúlt években például 41 holdon spárgát telepítettek, ami jól bevált. Az idén már jövedelmez ... 1959 tavasza friss gondola­tokat, új terveket, s elképze­léseidet hozott. Megérlelőd­tek a közös gazdálkodás fel­tételei ... Heteikig vitatkoztak a pa­rasztik. hogyan és miként to­vább? legtöbben amellett voltak, hogy ha már szövetkezetbe lépnek, akkor most tavasszal kezdjék meg a munkát. — Minél előbb egyesítjük erőnket, anná\ hamarabb lát­juk a hasznát — mondották. Voltak, akik az őszi kezdés mellett kardoskodtak, voltak olyanok is, akik húzódoztak a szövetkezettől. Végül az elő­relátó. jövőjükben bízó pa­rasztok győztek a maradi gon­dolkodás felett... Négyszáztizenegy doigo. zó paraszt, 383 család, 1820 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Amikor ez megtörtént, újabb probléma merült fel. Hány szövetkezet legyen a faluban? A spárgatermelő szakcsoport tagjai megalakították az Űj Élet Termelőszövetkezetet, többen a Haladásba léptek be. A Sári soriak pedig külön akartak szövetkezni. Tekintélyes parasztok — Pe­ré nyi Istvánéit —. a’fcift a spárgát vitték a szövetkezet­be. amellett voltak, hogy a faluban csak egy szövetkezet legyen. így sokkal jobban ki lehet alakítani a táblákat és véglegesen lehet rendezni a falu határát. Március közepén, egy va­sárnapi napon a művelődési házban nagygyűlést tartottak, amelyen véglegesen eldöntöt­ték a falu sorsát. A gyűlé­sen jelen voltak a járás párt­éi tanácsvezetöi. Viharos vitában a józanság, az előrelátás győzött. Egy szövetkezetben egyesültek, amelynek megválasztották a 11 tagú intéző bizottságát. El­nökké Percnyi Istvánt vá­lasztották. aki lelke volt a szövetkezet szervezésének. Krenkó Elek és Sallai Mi­hály. a Sári soriak hangadói — különben jól gazdálkodó kö­zépparasztok — az őszi kez­dés és a több szövetkezet mel­lett voltaik. A gyűlés lesza­vazta őket.,, A március 21-e nevet ad­ták az új szövetkezetnek, a tavaszkezdet napját, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának dátumát.. Szép, tavaszias, napfé­nyes délelőtt jártunk Inár- cson. A tanácsháza előtt mo torkerékpárok, s beszélgető emberék. Ezen a napon végez­tek a tagosítással. A tagosí- tó bizottság befejezte mun­kájúd, kialakították a táb­lái cat. Nem ment könnyen. Nem, nem a parasztok ellenkeztek itt, hanem más, bizony fur­csa helyzet adódott. A szö­vetkező parasztok sürgették, minél előbb legyenek kész a tagosítással, hogy kialakíthas­sák a brigádokat, munkacsa­patokat és megkezdhessék a munkát. Azokon a területeken, ame­lyekről tudták, hogy bizto­san a szövetkezeté lesznek, már rég megindult a tavaszi munka. Sokfelé kinyitották a szőlőt, vetik a magvakat, fo­lyik a földek szántása és tűn­nek a mezsgyék. ...Persze, ez sem megy olyan könnyen. A minap is az egyik paraszt, amikor az 6 földjének szántására került a sor. kiment a határba és azt mondta a traktorosnak: — Nézd, Jóska, szántsd úgy a földet, hogy a mezsgvekaró megmaradjon! — A. minek az? Úgyis nagy táblában műveljük ... — Sose lehet tudni!... — Ejnye, ejnye — csóválta a fejét a traktoros és vígan tovább berregtette gépét.., Az elnök mondta ezt el, aki a határ ellenőrzése során találkozott ezzel az érdekes jelenettel. Hozzátette még, hogy a mezsgye, ez az át kos fogalom mennyi sok bajt és keservet okozott már! Mennyi civódás volt már ezért. Szom­szédok vesztek össze, barátok váltak haragossá, mert volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom