Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-28 / 74. szám

A tizenkét szoba titka Egyszerű gyors szendvicsek, kiránduláshoz E;i egyszer nagyon rég, egy hatalmas király. Gazdag bi­rodalma és csodálatosan szép palotája volt, olyan szép, hogy messze földről elzárántfokoltak megnézni a kíváncsiad. Igazi kacsalábon forgott, és arany­ból volt benne még az utolsó szög is. Gazdag volt ugyan a király, de nem boldog, mert gonosz és ördöngős dajkája egészen a hatalmában tartotta varázstudományával. Mindig az történt az országban, amit ez a banya akart. Hiába hoz­ták a király elé a világ min­den tájáról a szebbnél szebb lányokat feleségnék, a boszor­kány varázsszert kevert a ki­rály italába és ezért a király minden lányt csúnya boszor­kánynak látott. Az volt az ör­döngős banya terve, hogy majd a tulajdon lányát adja feleségül a királyhoz, de hiába mesterkedett, mert ezt a lányt varázsital nélkül is olyan rút­nak látta a király, hogy rá sem hederített. A király csak búsult nap­hosszat. nem segíthetett rajta senki, még hűséges vadásza sem. Az ország népe is látta, hogy valami baj van a király körül, mert minden ügyet a banya és a lánya intéznek. Olyan adót vetettek ki a nép­re, hogy csak úgy nyögtek be­léje­ÉH az országban egy kosár­fonó, világszép lányával. Na­gyon szegények voltak. Hiába fonták a szebbnél szebb kosa­rakat, nem vásárolta meg azo­kat senki, mert már nem volt mit beletenniök. Szegény volt mindenki, mint a templom egere, csak. a dajka kincse gyűlt egyre jobban. Tizen­két szoba telt meg a kinccsel, de a banya még többet al<art. Elküldte adószedőit az öreg kosárfonóhoz is. Nem tudott fizetni az öreg. vasra vertéit, lányát pedig világgá kergették. Ment, mendegélt a lány, nagy búsan, éjszakára egy er­dőbe ért. A sok sírástól, fá­radtságtól elnyomta az álom, s egyszerre csak gyönyörű énekszóra ébredt. Látja ám, hogy a tisztáson 12 hófehér hattyú tánccá és énekel. Ott állt mellettük ostorral a ke­zében a boszorkány, meg a lá­nya, és amelyik hattyú nem táncolt kedvük szerint, jót húztak rá. Ezen mindketten jól mulattak. Faggatni kezdte c lány az anyját. — Honnan van, mondd, anyám, neked ez a nagy hatal­mad, hogy ezeket a lányokat hattyúvá változtattad? Miben van a varázserőd? — A bal szememben. Óvom is. féltem is, mert ha ez meg­sérül, vége az erőmnek, Megdörzsölte szemét a ko­sárfonó lánya, alig hitte, nem is hitte, hogy valóságot látott. Csak akkor lepődött meg, mi­kör a király kertjében — ahogy átnézett a rácsos kerí­tésen — meglátta a tavon úszni a 12 hattyút. Mondja a király vadászának az érdéi történetet. Megbeszélték, hogy másnap újra találkoznak és utána néznek. mit lehetne ten­ni. Várta másnap a vadász a lányt, de az nem jött. Hanem a tó vizén 13 hattyú úszkált, s az egyiknek különösen szomo­rú, szinté könyörgő volt a te­kintete. Rohant a vadász a király elé, elmesélt mindent, amit a lány­tól hallott, s elmondta, hogy a tizenharmadik hattyú alig­ha lehet más, mint a kosár­fonó világszép lánya. így is volt. Az történt, hogy a kosárfonó lánya nem hall­gatott a király hűséges vadá­szára, bement a királyi palo­tába, hogy meglceresse a ki­rályt és beszéljen vele. Ahogy bejutott a nagy kapukon, ta­nácstalanul fordult jobbra- balra, senkivel sem találko­zott. Végül egy hosszú folyo­sóra ért, amelynek végén kis ajtó nyílott. Gyönyörűséges szép szobába került a lány, rózsaszín brokáttal borították a falakat, az asztalokon, szé­keken, ládákban rengeteg igazgyöngy, láncok. ékszerek hevertek. De itt sem volt egy teremtett léleik sem. Tovább ment hát a lány. egyik szobá­ból a másikba ért, valamennyi színültig volt kincseikkel. Ahogy nézte a sok drágasá­got. nem is vette észre, hogy a háta mögött mintha valaki gonoszul kuncogna. Újabb szo­bába ért, ebből már semerre sem nyílott ajtó. Éppen ez volt a 12. szoba. A szivárvány min­den színében ragyogva, drága, kövek halmaza hevert szerte­szét. Ez volt a legtündaklőbb szoba, szinte megvakult a szertelen ragyogástól. Hátra­fordult a lány, hogy visszafelé menjen, hátborzongató kaca­gást hallott és ott állt előtte a gonosz banya. s— Árulkodni alvartál menni a királyhoz? — Ugye, jól hal­lottam szándékodat? Na, majd adok én neked. Megragadta a lányt, és odahúzta a tükör elé. O, borzalom, amje a tizen­két szobán végighaladt, ámu­latában észre sem vette, mi történt vele. Teste lassan egy hattyú testévé alakult át, most a tükör előtt már csak a fejé­re ismert rá. Szólni akart, de már a feje is egy hattyú ke­cses nyakán ült. A boszor­kány megragadta és kidobta az ablakon, egyenesen a tó vizére. — Nincs már, aki elárulja ti­zenkét szobám és drága kin­cseim titkát — rikácsolta és gyönyörködve túrt belé a kincsekbe. Űtrákelt a király, hűséges vadászával. Kiszöktek a palo­tából és mentek az erdőbe, hogy ők is meglássák a haty- tyúkat. Aklcor is éppen táncol­tatta őket a gonosz dajka. •Fel­kapta fegyverét a 'király és most már, hogy tudta a titkot, egyetlen lövéssel eltalálta a banya szemét. Akkorát csendUlt-bondu.lt erre az erdő. hogy azt hitték, itt a világ vége. A tizenhárom fehér hattyú eltűnt. Helyette ott állt tizenhárom gyönyörű­séges lány. A gonosz dajkái pedig, mintha a föld nyelte j volna el. Bezzeg nem látta ; többé rútnak a lányokat a ki- l rály. A legszebbnek. a ko­sárfonó lányának, azonnyom- ban megkérte a kezét. Kivá­lasztott magának a vadász is egyel a tizenkettő közül, de »I többi tizenegy sem maradi pártában. Olyan lakodalmat csaptáéi a palotában, hogy még ti sánták is táncoltak. A tizen- ! két szoba töméntelen kincsét I szétosztották a nép között, hogy ne éhezzen tovább, ma­radt még így is elég a király kincstárában, annak önző­jéül pedig kinevezte egykori hűséges vadászát. Dr. Árva György Sült szendvicsek. Vajat puhítunk, sóval, paprikával eldolgozzuk. A kény ér szel etek mindkét oldalát megkenjük. Egyik oldalra kömény­magot hintünk, másikra reszeli Bájtot és megsütjük. Jól csomagol­juk be, hogy forró maradjon. 15 deka reszelt ementálit össze­keverünk sóval, paprikával, 5 deka vajjal, nagy főtt tojássárgájával és* tört borssal. Vékony kenyérszele­tekre kenjük és a sütőben 10 per­cig pirítjuk. Vajazo'.t kenyérre paradicsom­pürét kenünk, azt dúsén megszór­juk reszelt sajttal, megsózzuk és a sütőbe tesszük. Májasszendvics. Kikeverünk ha­bosra 10 deka vajat, két kanál mustárral, hozzáadunk harminc deka kimért, vagy dobozos máj- pástétomot és simára keverjük. ZOLTÁN PETER : EGY FEKETE NOTESZ TITKAIBÓL következik — repüléssel egybe­kötve. Melyik ifjú ember szive nem dobban erre erősebben? S a Sirály őrs tagjai igaai mai fiata­lok: ami gép és ami technika, az már eleve felkelti érdeklődésü­ket. Mindez azonban még csak a kezdet. S a folytatás: a rádió, tele­vízió. Magyar Távirati iroda. Me­teorológiai Intézet, Nemzetközi Nagyszálló. Központi Posta, az épülő atomreaktor, a Vízmüvek, csónakkirándulás a város alatt, filmgyár. újságszerkesztőség és felsorolni is nehéz lenne hova, merre látogatnak el riportúljahc során. Mire a nagy körút véget ér. Bo­kor Pista és társai olyan bepillan­tást nyernek a közel kétmilliós fő­város titkaiba, amelyről a titokza­tos notesz meg találása előtt még csak álmodni sem merlek. Zoltán Péter, a könyv írója Ötle­tes kalauznak bizonyul. Nemcsak a Sirály őrs tagjai előtt tárja fel a nagyváros mindennapos életének műhelytitkait, de legalább ilyen szemléletes képet kap az őre ka­landjairól az olvasó is. Nem szó­lam. ha azt mondom: aki végig­olvassa ezt az ügyesen megírt, ér­dekes és tanulságos könyvet, maga is részesévé válik a Sirály őrs iz­galmas. felfedező útjainak. Az ízléses kiállítású, tanmlságoí* ifjúsági könyvet számos ereded fénykép teszi még vonzóbbá, szemléletesebbé. Biztpsak vagyunk benne, hogy Zoltán Péter könyve nagy érdeklődésre tarthat számot az ifjú olvasók között. —- prukner — Tojásszendvics. üt danao ke­ményre főtt tojást deszkán apróra vágunk, hozzáadunk 10 deka jól kikevert vajat, 3 kanál mustárt, sót, egészen apróra vagdalt hagy­mát. Vagy metélőhagymát és kés­hegynyi pirospaprikát. Husosszendvics. Maradék sült- núst kétszer ledarálunk. 10 deka füstölt szalonnát tegyünk hozzá apróra vágva. Csepp mustárt keve­rünk hozzá. Sajtosszendvics. Juhtúrót, vagy krémsajtot kikeverünk csepp pirospaprikával, ki® reszelt hagy­mával és meghintjük reszelt sajt­tal. Tavasz vidulása Tavasz vidulása, A kakák szólása, Az én szerencsémnek Búra fordulása. Hallgatom zúgását Leveles erdőnek, Szerelemvallását Páros gerlicének. Párját a gerlice Fogadja zöld ágon, Csak én vagyok magam Ezen a világon Erdélyi János Tamszi divat KICSIKNEK, NAGYOKNAK m V retek es: ezernyi kalanddal fű- szerezett riportkönyv fekszik előttem az íróasztalon. Riport- küryv, amely nem vezet el ugyan idegen tájakra, külföldi országok­ba, egzotikus népek közé, mégis lebilincselő. A több, mint három­száz oldalas könyv története itt játszódik a mi szép fővárosunk­ban. annak titkait fedi fel az ifjú olvasók efőtt. Hősei úttörők, a Sirály őrs tagjai és egy újságíró. Az izgalmas felfedező út pedig kezdődik a következőképpen: Bo­kor Pista, az őrsvezető egy titok­zatos fekete noteszt talál. Hiába olvassa át, nem tudja kideríteni, kié lehet e furcsa könyvecske. Se­hol értelmes szöveg vagy össze­függő ^feljegyzés. Csupa félmon­dat. ismeretlen, különös jelentésű szavak hosszú sora. Ugyan ki lehet e különös könyvecske tulajdo­nosa? Kém? Tudós? Vagy egy­szerűen csak bolond? Megindul a taJálgatás s végül is úgy dönte­nek: minden áron felderítik a ti­tokzatos ismeretlent. Közel egy­hetes nyomozás után rátalálnak a könyv gazdájára, az — újságíróra. S a jutalom: a boldog fiatalember megígéri, hogy ezentúl mindéh riportjára magával viszi az őr* tágjait. így kezdődik a Sirály őrs izgal­mas kalandsorozata, amelynek Során megismerkednek szép fővá­rosunk megannyi érdekességével; amelyek mellett eddig közömbösen haladtak el. Határtalan lelkesedés­sel indulnak már az első-mra is a pajtások: törtánúmi sétára Buda­pest utcáin. Aztán á nagyforgalmú légikikötő: a Ferihegyi repülőtér 7 NAPOZZUNK HELYESEN Nem szívesen marad már az em­ber ilyenkor a szobában. Szabad idejét, aki csak teheti, friss leve­gőn, napon, a szabadban tölti. Ai tavaszi napsütés azonban nemcsak táplálja, hanem tönkre is teheti a bőrt. Napozni is csak fokozatosan sza­bad. Mielőtt a napra mennénk olajozzuk be bőrünket. Különösen fontos ez most tavasszal, amikor megkezdjük a napozást. Szépen, egyenletesen barnítanak az egy­szerű napolajak is, inkább ezeket haszínSijük, ' mint á bergafnotfe olajat. Igaz ugyan, hogy ez fel­erősíti a napsugarakat, de sokszor égési sebeket, sötéiebb barna fol­tokat okoz. Eleinte csak napi félórát napoz­zunk. Ha kertben dolgozunk és így a hosszabb napozás elkerülhe­tetlen. a félóra, háromnegyed óra elteltével jó szolgálatot tesz egy széles karimájú szalmaikaiap. Kislányos szép tavaszi Öltő­jét: krémszínű, könnyű szö­vetruha, piros-fehér pepita díszítéssel. Az együttes másik darabja a piros-fehér pepita kabátka pedig a ruha krém­színű anyagával van díszítve. vvv T{e}hény-í I HÚSVÉTI TITOK í. í Titokzatos dologról rántja le a leplet az a régi közmon- í dás, amely mai rejtvényünk hosszú soraiban szerepel. A végén kiderül, hogy minden titoknak megvan a nyitja. Villamoson, autóbuszon, héven, vonalon nem illik tolakodni, vesze­kedni, lökdösődni, felszállás­nál, leszállásnál engedjük előre az öregeket, rokkantakat, gyer­mekes anyákat; ha ülünk, adjuk át neki helyünket. Kisgyereket, nehéz csoma­got segítsünk feladni, le­emelni. Vigyázzunk, hogy csoma­gunkkal. kosarunkkal el ne tépjük senki ruháját, haris­nyáját. Ne álljuk el az ajtót, lép­csőt a fel- és leszállók előtt. Ne ugráljunk fel mozgó jár­műre, ne lépjünk le menet közben, ne lógjunk a lépcsőn. Váltsuk meg a jegyünket, ne várjuk, míg a kalauz több­ször kéri. Ne ..olvassunk bele” a mel­lettünk ülők újságjába, köny vébe, Ne ismerkedjünk, tréfálkoz­zunk idegen nőkkel, férfiak­kal. Halkan beszéljünk, ne kia­báljunk, ne nevessünk hango­san. Legyünk udvariasak, csön­desek, szolgálatkészek. Ne tegyünk hangos meg­jegyzéseket útitársainkra, ne sugdossunk, na mutogassunk senkire. Időben készüljünk a leszál­lásra, ne rohanjunk ki az utolsó percben, mindenkit fél­relökve. Kisgyermeket, aki már maga jár az utcán, ne állít­sunk a padra, mert bepiszkítja az ülést. Kosarat, koffert úgy helyez­zünk el, hogy mások meg ne botoljanak benne, ! Kék-fehér pepita ruha, ujján !és nyakkivágásáa kék színű I szövettel szegve. A nyakkivá­3' Nf SéZ" *1 ..Mínt _a § gás betétje fehér piké. A ruha r 5 Boka közép. 6. $ * kiegészítője háromnegyedes ujjú, a ruha anyagából készült kiskabát. Két hangszerre írt zenemű. 61. Olasz folyó. 62. Könnyebb műfajú műsorok színháza. 64. A gimná­zium egyik formája. 66. János — lengyelül. FÜGGŐLEGES: 1. A közmondás harmadik sora. 2. A vádak vissza­utasítása. vízíSZ. 54. sor. 5. Boka közép. 6 Fogyasztás Isimért latin szóval. 7. Egy bizonyos határig. 8. Az eleje tákolmány? 9. Egyes. 10. Karddal suhint. 11. Kémiai csó\ 12. Francia város, selyemiparáról nevezetes. 13. Szögecs. 18. Megállapítják a sú- § lyát. 20. Jávái kikötőváros. 21. A társadalom kétféle tagjainak tago- s zódása. 23. ön — a németeknél. 24. § Aprópénz volt hajdanában. 25. Let- ^ * .. kési Honvéd Egyesület. 26. Boron- S gós hangú költemény. 28. Egymást S követő mássalhangzók. 30. Min- § den napos török név. 32. Zavarosan § irtó! 36. A közmondás negyedik S sora. S7. Fémből készült portéka. $ 40. Kiálló testrész. 41. Amit nem fogyasztottak el. 42. A gúla három- ^ negyede. 44. Kis motor, mely néha $ a földre is lehull. 45. Tisztítószer. ^ 46. Halott — németül. 48. Enyhe ii lárma. 32. Ázsiai sivatag. 55. A ten- S ger felszínének süllyedése íutolsó § kockába: LY). 58. És a többi — ^ rövidítve. 60. Belülről torol! 63. Fé- ^ lig ront. 65. E. G. Beküldendő a rejtvény négy hosz- ^ szú sorában szereplő közmondás ^ megfejtése 1959. április hó 8-ig. A J helye® megfejtők köpött értékes s könyveket sorsolunk ki. $ Az 1959. március 7-1 számunkban ^ közöl*♦reitvénv heli'e« ^ VÍZSZINTES: 3. A közmondás első sora. 13. Civakodó®, vesze’ke- 14. Neve* angol orvostudós 16. Valamit kilátásba Jl helyez. 17. Európai állam, a szo- ^ cialista tábor tagja. 18. Kimerült, Y beteg — közismert francia szóval J 19. ... -King, kínai város. 20. Do- ^ hányzik. 21. Például: Sárvári Sán­6 trágyaként alkalmazzák. 29. A '' közmondás második sorá. 31. Nincs szüksége a bemutatásra. 32. Euró­pai náció. 33. Nem kérek többet! 34. Pókmunkát végez. 85. Táma­dás. roham. 38. Járom. 39. E. K. 40. Tejszín —- németül. 41. Mosta­nában mind több kerül a földbe 43. Majdnem ezen a helyen. 44. Elragadtatás, buzdítás kifejezése az olaszoknál. 45. A közlekedésben dolgozik. 47. Elhinti. 49. Kritika* gyakorló. 50. E. ö. L. 51. Eleme­det! korú. 53. Kegyetlenül szürkéi. 54. Nem segít rajta a hajnövesztő ezer sem. 56. Dara. 57. Y. Ö. S. 59. ♦rejtvény helyes megfejtése ..Csak azokkal beszél szívesen koráról, akik megnyugtatják.” ^ Könwet nyertek: Kóka Vilmos.^ Nagybörzsönv. Rákóczi u. 106. — ^ Gvárfás Mária. Cegléd. Dobó u. 2/a — Somorai János. Kiskunlac- ^ háza. Lenm u. 37. — Paksi János. ^ Cegléd. XI.. Ger]ve 10. — Mészá- ros Lajos. erdész. Ráckeve. — § Peinieer Erichné. Budaoest. XI., ^ TTlászüó u. 29. — Mánvoki István. ^ Cegléd, V.. Kép u. 12. — László ^ Kálmán. Kartal. Felszabadulás u. § 31. — Zubor Ilona. Üllő. Dobó T, u. 22. — Koós Pál. Dunakeszi. Di- %; pv'+rov u. 7. $ A könyveket postán küldjük el. i Csinos kék-fehér kötöttruha. Gallérja és manzsettája fehér­kék rojt díszítéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom