Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

1959. MÁRCIUS 27. PÉNTEK rrrr »hí. ifCirlap Bemutatták az exportra készült új népművészeti alkotásokat Csütörtökön a Háziipari és Népművészeti Szövetkezetek Szövetségében kiállításon lát­hatták a kereskedelem kép­viselői a népművészek ex­portra szánt új termékeit. Mintegy 600 tárgyat mutat­tak be, közöttük új formájú fazekasmunkákat, az eddi­giektől eltérő fa- és csontfa- fagásokat, új mintájú hím­zéseket. A szarvasi, totkomló- si, szécsényi, hevesi, sárközi, baranyai szövőá&szonyok szőt­tesei között néhány új nyá­ri ruhaanyagot is felsorakoz­tattak. A mezőtúri zöld cse- répváaákból azonnal rendelt is a külkereskedelem, ezen­kívül a töibbiekböl is kollek­ciót kértek, hogy megismer­tessék az újszerű, egyéni népművészeti alkotásokat * külföldi vásárlóárai is. A zsdmbéki elnökképző tanfolyam hallgatói javasolják: Zöldtrágyázással pótolják az istálló­trágyát termelőszövetkeze leink ZSEBIROGEP ÉS ÖRÖKGYUFA Egy brüsszeli kiállításon 15 ország 800 találmányát mu­tatják be. Egy felfedező pél­dául bemutatott egy 15x15x5 centiméter méretű írógépet, amelynek súlya mindössze egy kilogramm. Nagy érdek­lődést keltett egy osztrák ta­lálmány is: hét cm hosszú vegyi gyufa, amellyel 80 ci­garettát lehet meggyújtani. A kiállítás minden látogatójá­tól megkérdezik, melyik ta­lálmányt tartja a legprakti­kusabbnak. A közvélemény­kutatás eredményét a kiál­lítás végén nyilvánosságra hozzák. A zsámibéki termelőszövet­kezeti elnökképző tanfolyam hallgatói segítettek a helyi Űj Élet Tsz termelési tervé­nek elkészítésében. Hallgatóink eddig szerzett többéves ta­pasztalataikat, valamint az iskolán tanultakat felhasznál­va, tanácsokat adtak a terv­készítő bizottságnak a gaz­dálkodás megjavításához. Ja­vaslataik közül ez alkalom­mal egyet szeretnék kiragad­ni. s ez a talajerő fenntartás­sal kapcsolatos. Tudjuk, hogy az a gazdaság, amely nem végez szervestrá­gyázást, vagy azt nem kellő mértékben alkalmazza, kizsa­rolja a földet. Az egészséges talajéletnek és a bő termésnek ugyanis elengedhetetlen kelléke a humusz vagy televény. A humiuszpót'ás, illetve gaz­dagítás legfontosabb anyaga az istáilótxágya. Mit tegyen azonban annak a termelőszö­vetkezetnek a vezetősége, amelynek állat létszáma kicsi és területe egyötöd részére nem tud évenként legalább 150 mázsa ietáUótrágyát ad­ni, Ilyenkor más szervesfrá- gyázási módot, kell választa­ni: a zöldtrágyázást. Wests ik Vilmos Kossuth- díjas tudósunk több mint két évtizedes kísérletei bebizonyí­tották, hogy somkóró, csillagfürl zöld- trágyázással a talaj t«r­LESZ SÖR A NYÁRON Készülnek a Kőbányai Sör- és Malátagyárban a tavaszi és nyári nagy sörfogyasztásra. Jelenleg 200 000 hektoliter sört érlelnek. A gyár ebben az évben tízféle, összesen két és fél­millió hektoliter sört ad a kereskedelemnek Tóth István pincemester az erjesztőpincében eMenörzi a sör hőfokát mőképességét nemcsak fenn. tartani, hanem még jelen­tősen fokozni is lehet. Van olyan vetésforgója, ame­lyet csak zöldítrágyáz — is­tállótrágya nélkül — és ame­lyen 15,09 mázsa rozsot é* 64.15 mázsa burgonyát ter­meszt 20 éves átlagban. (Lásd Westsik: Homoki vetésforgók­ká! végzett kísérletek eredmé­nyei, 49. oldal.) Termelőszövetkezeteink nagy többségében ma még az állat- sűrűség nem kielégítő, tehát nem képesek a talajerőt ki­zárólag istállótrágyázással fenntartani, fokozni. Nem lehet más megoldás, mint a zöldtrágyázás, ha nem akar­juk, hogy termésátlagaink rohamosan essenek. A 3004 1-es kormány rer de­let a zöldtrágyázás elterjedését segíti, amikor kimondja, hogy semkóró vetőmagot mázsán­ként 600, a csiil&gfürt vető­magot 300. a szegletes led nő­két ugyancsak 300 'forintos áron kell a termelőszövetkeze­tek rendelkezésére bocsátani zöldtrágyázás céljára. Az újonnan alakult, va­lamint azoknak a terme­lőszövetkezeteknek, ame­lyeknek területe legalább 20 százalékkal növekedett. 50 százalékos árkedvez­ményt kell biztosítani. Az elnökképző tanfolyam hallgatói azt javasolták a zsámbéki Uj Élet Tsz veze­tőségének, hogy vessenek 57 hold somkórót, s így terüle­tük egyötöd részét szerves­trágyázzák. A somkóró nem foglal el külön területet, mert őszi búzájukra kell rá­vetni március második felé­ben vagy április elején — tehát még most sem késő. A növény a szárazságot ki­válóan túri. talajban, nem válogatós és még köves terü­leten is szépen díszük. A tsz vezetősége az eredetileg ter­vezett 57 hold helyett 100. hold somkórót vet az idén. mert területük jelentősen megnövekedett. A búza le­kerülése után a somkóró őszre egy méter magasra is megnőhet és hatalmas zöldtömeget ad. Egy dologra azonban ké­nyes a somkóró: takaró­növényzetét legalább 10 cm magas tarlóval kell aratni, különben kiritkul. Közismert az is, hogy ga­bonaféle után nem aján­latos gabonafélét vetni, ha nem gondoskodunk a szer­vesanyag utánpótlásról és műtrágyázásról, mert a ter­méseredmény rohamosan csökken. Az újonnan beho­zott területek táblásításakoc elkerülhetetlen lesz a követ­kező gazdasági 'évben, hogy | Megszüntetik a gödöllői „patkó“-! $ Csak hivatalosan patkó a neve, sofőrök és motorosok § halálkanyarnak hívják a gödöllői út hajtűkanyarját, ahol már ^ annyi súlyos szerencsétlenség történt. Most a 24-es és 26-os ^ kilométerkő között átépítik az utat és ezzel megszüntetik a | veszedelmes kanyart, sőt az utána következőt is. Valamivel a | kanyar előtt már széles sávon kivágták az erdőt, itt vezet 4 majd egyenesen és torkollik a maglódi útba az új, 12 méter kő' eJ".,e** § széles útrész. A munkát már elkezdték és októberre el is gabona után ne ze? gabonaféle. Hallgatóink § hészül a mintegy 3 kilométer hosszú új út. második javaslata az volt, % hogy a termelőszövetkezet azokon a táblákon, ame­lyeken gabona után ga­bona következik, vessen másodnövényként szegle- ^ tes ledneket (szeges bor- ^ sót). A karcagi kísérleti lnté- zet évek óta búzát vet búza J után, s megállapításuk sze- ^ rint a termésátlagok nem- ^ hogy csökkentek volna, hanem ^ emelkedtek is. Mindez a szeg- ^ letes lednekkel való zöld- 5 trágyázásnak köszönhető. Ki- ^ fejezetten szárazságtűrő nö- $ vény, száraz nyáron is szé-1; pen kikel és megfelelő zöld- $ tömeget ad, amelyet zöld- § trágyaként használhatunk, s § a következő gabonaféle, eset- ^ leg más növény üdébben fej- ^ lődik, nagyobb termést ad. S s Vizsgáljuk meg a zöldtrá- ^ g'yázás üzemgazdasági vonat- ^ kozásait: mekkora költség- ^ gél jár, milyen többletmun- i kát jelent és milyen mun- $ kák takaríthatok meg vele? | A 3004 1-es kormányrendé- ^ let szerint egy kiló somkoró ^ ára hat forint, így az egy $ holdra szükséges vetőmag ára $ — húsz kiló holdanként — az $ 50 százalékos kedvezményt fi- $ gyelemibe véve. 60 forint. A ^ vetési költség 35 forint és így •! s egy hold trágyázása 95 ^ forintba kerül. $ 5 A tragyakihordási költség el- ^ marad. Szándékosan nem szó- mitottam fel a leszántás költ­ségét, mert a mélyszántást minden esetben — tehát ha nem is vetünk somkórót — el kéll végezni. A szegletes lednek ára má­zsánként 300 forint — egy j holdra egy mázsa vetőmag c szükséges —, ami 50 százaié- « kos kedvezménnyel 150 forint. 1 Külön talaj előkészítésre itt ^ sincs szükség, mert a vető- x magot a tarlóra szórhatjuk és t betárcsázhatjuk. A tarlóban- £ fással együtt tehát a vetés J gondja is leesik a termelő- r szövetkezet válláról. A költsége«, sok munka- r egységet igénylő trágya- e hordás és teregetés itt is 1 elmarad. \ y Az utóbbi években több ter­melőszövetkezet gazdálkodását * ismertem meg, s a legtöbb he- 3 lyen trágyahiányról panasz- a kodtak. Ez adta kezembe a é tollat, * remélem, megyénk 1 több termelőszövetkezetébe is s éjut a termelőszövetkezeti b elnökképző tanfolyam haliga- t; tóinak megszívlelendő taná­csa. E Páti Nagy Elemér ^ a zsáinbéki termelőszövetkezeti a elnöikltópző tanfolyam gazdasági tanára Z( Autóbusz a halálkanyarban A földgyalu ráhajt a régi útról az erdőirtásra, megkezdje az új út építését hogy J^\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\W\\NftW\\\\VW*\\VMl.\WiN\\VÍÍCWKNNW»W.W\WW.V APÁK AAKETJA N' Még nem az igazi, de mér érik. Szabó György ellenőrzi a sör érettségét az ászokpincében em vártak sem­mi földöntúli § csodát az embereik, ^ mégis, a kijelölt idö- ^ po-nt előtt már jó fél­őárával izgatottan ^ ácsorogtak az érd- ^ parkvárosi iskola ^ előtt. Az első, a nagy § alkalomra vártak dr. ^ Stark Janka ország- ^ gyűlési képviselő be- ^ számolójára, k A felszabadulás % előtt nem is álmod- % tak ilyen találkozó- % ról, az elmúlt évek- ^ ben várták ugyan, de k a képviselők nem- \ igen jutottak el É. d- knelc erre a részére. § Az első országgyűlési í képviselő, aki itt, az § otthonukban kereste § fel őket, dr. Stark ^ Janka. ^ Zsúfolásig megtelt ^ a terem. A községi ^ tanács nevében Ga- \ raguig Ferenc üdvö- $ zölte a képviselőnőt $ és a megjelenteket. $ Izgatottan fészke- ^ lődték a szűk padok- i! ban az emberek. Na- £ gyot, sokat vártak et­cAz élűi taldLk&zdi töl a találkozástól és nem csalódtak. A képviselőnő ed­dig végzett parla­menti munkájáról számolt be válasz­tóinak. Ismertette az országgyűlés munká­jának azokat a rész­leteit is, amelyek nem férnek be a na­pilapok szűkszavú tu­dósításaiba. Soha háldsabb hall- gitőközönség előd szónok még nem be­szélt. Az ez évi költ­ségvetés összeállítá­sáról. Antos István pénzügyminiszter re­ferátumáról nem mindenki hallott még Érd-parkváros- han. A képviselőnő néhány mondatban, pár számadattal be­bizonyította, mennyi­re célszerű ez évi költségvetésünk, mi-' lyen összefüggésben ran a naay orszá­gos terv Érd-park­város életével is. Nagy érdeklődéssel hallgatták az embe­reik. amikor dr. Szé­nást Gézának, a leg­főbb ügyésznek be­számolóját ismertet­te. Néhány példá­val minden emberhez közelhozta a képvi­selőnő az elvont jogi kérdéseket, megér­tette velük, mit je­lent népünk életé­ben az igazságszol­gáltatás. Beszélt olyan esetekről, ami­kor a részeges apát börtönbüntetéssel sújtották, mert pén­zét elitta, családját ütötte-verte. Meg­említett néhány ese­tet. amikor a dolgo­zók ébersége akadá­lyozott meg nagyobb arányú üzemi, vál­lalati bűncselek­ményt. A választás óta el­telt időről, az or­Nem mindennapi eseményre gyülekeztek az apák a Váci Kötöttárugyár kultúrtermében csütörtök délután. A váci járá­si nőtanács kedves meghívója apák ankétjára’invitálta a ki­választott“ férfiakat, A meghí­vó azt is jelezte, hogy ételről és italról a járási nőtanács gondoskodik, a nemzetközi nő­nap sikeres és kedves megün­neplésének viszonzásaként. Nos, a nőkre mindig azt mondjuk, hogy mindenhonmét elkésnék, az igazság viszont az, hogy a férfiak is szívesen kö­vetik ezt a korántsem haladó hagyományt. A nők teljes számban már 2 órakor ott vol­tak, de a férfiak zöme csak fél 3 után érkezett. A kultúrterem ajtajában rózsával fogadták az érkező férfivendégeket, igaz, hogy a rózsa papírból volt, vi­szont a mosoly, amit a rózsá­hoz mellékeltek a nőtanács ak­tívái, valódi. Az ankét bevezetőjeként a Damjanich utcai általános is­kola úttörő ének- és zenekara adott elő nagy tapssal jutalma­zott számokat, majd . Tornai Gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót felvesz a Könnyűipari Öntöde- és Alkatrészgyár Vác, Temető u. 6—10. Jelentkezés: írásban vagy személyesen a titkárságon. Sándorné, a járási nőtanács el­nöke üdvözölte a megjelente­ket és nagy derültséget keltett, amikor elnézést kért a sajtó­hibás meghívóért, amelyen étel helyett. Ételről való gondosko­dás szerepelt. Tornainé meg­nyitója után Monori Balázsné, a megyei nőtanács tagja tartott érdekes és sokoldalú előadást az apák és férjek kötelességei­ről és egy keveset a jogaikról is, mivel hát apák ankét ja van. Az előadást sokszor szakította félbe a nevetés, a tetszésnyil­vánítás és a részvevők helvesló zúgása bizonyította, hogy a* asszonyok igencsak tudják, hol a baj a családban és hogyan kell segíteni. Monortné előadása után tar­talmas és változatos kultúrmű­sorra került sor, amelyben töb­bek között felléptek a Dunake­szi Vagongyár színjátszói is. Énekszámok és magánszámok tarkították a műsort és közben a még jobb hangulatról, a fér­fiaknak ünnepélyesen átnyúj­tott demizsonok gondoskodtak. A műsor után vacsorát adott — nemcsak a férfiak, hanem a megjelent nők részére is — a járási nőtanács, majd pedig :enére és táncra került sor. A jól sikerült ankéton részt vettek a járási és városi párt­ás tanácsszervek, valamint tö­megszervezetek vezetői, de igen sokan érkeztek a Vác kör­nyéki falvakból is. száaoyűlés és a saját munkájáról számait be a képviselőnő. El­mondta, hogyan dol­gozik az egészségügyi bizottságban. de el­mondta azt is. mi­lyen munkát szeretne végezni a községeik­ben. Jól sikerült az első találkozás. A kéoviselőnö beszá­molója után még so­káig kisebb csopor­tokban álldogáltak az emberek az iskola előtt. Volt, aki mást várt, érdi problé­mákról, parkvárosi hibákról szeretett volna hallani, de eze­ket a képviselőnő megnyugtatta. Rend­szeresen fogadóórá­kat tart a községben, amikor bárki bármi­lyen ügyes-bajos dol­gában felkeresheti. Képviselői beszámo­lóján pedig azokról a kérdésekről fog be­szélni, amelyek az egész országot és így i természetesen Érd- i parkváros lakóit is j érdeklik. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom