Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

4 ‘•'il/Cirlan 1959. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK Csővár, a megye egyik legszebb „gyémántja Emlékiratban szorgalmazzák az ősi vár restaurálását íí A kiránduló mindig érdeklő­déssel fordul a régmúlt idők emlékei felé. Ez az érdeklődés egyik igen fontos motorja az idegenforgalomnak és sok hely elsősorban régi műemlékeinek köszönheti nagyarányú látoga­tottságát. Különösen a régi vá­rak romjai azok, amelyek ro­mantikával színezik egy-egy táj képét. Pest megyében igen kevés vármaradvány található, ezek között a legismertebb a visegrádi, amelynek je­lentőségét különösen az fo­kozza., hogy Mátyás király­nak volt kedvelt tartózko­dási helye és sokat megőrzött omladéka! között az első magyar rene­szánsz uralkodó udvarának pompájából. Pest megye má­sik, de lényegesen kevésbé is­mert váromladéka Csővár, amelyet igen 'könnyen a megye egyik legvonzóbb látnivalójává lehetne fejleszteni. A közelmúltban megalakult Csővár Baráti Köre. amely a Hazafias Népfront helyi szer­vezetével most közös mozgal­mat indított a régi vár „rehabi­litálásáért”. Szép fényképekkel illusztrált ismertetést juttatott el a Pest megyei Idegenforgal­mi Hivatalhoz, amelynek arra kívánja felhívni figyelmét, hogy idegenforgalmi szempont­ból, milyen nagy lehetőségek rejlenek a megye egyik leg­szebb „gyémántjában”, Csővá­ron. Csővár — mondja az ismer­tető — történelmi, néprajzi és turisztikai szempontból egy­aránt méltó a megbecsülésre. A kis községet nem nagyon is­merik a kirándulók, mert fél­reesik a forgalmasabb útvona- láktól.’ pedig könnyen megkö­zelíthető. Alig húsz kilométernyire van a Dunától és autóbusz- szal is el lehet érni akár a Duna völgyéből Vác, akár a Galga völgyéből Ácsa vasútállomástól. Mindkét út nagvon vonzó. Fes­tői völgyeken és kaptatókon kanyarog a vár alatt meghúzó­dó kis falucska felé. A falu népe hűségesen megőrizte és viseli ma is ősrégi ruházatát. Á nők ki varrót pruszlikja, fő- ' kötője. színpompás szoknyája jól beillik a táj hangulatába. Á falut körülölelő erdők fölött, magas sziklacsúcson pompázik a vár, hétszázéves tornya kar­csún mered az ég felé. Mere­dek falaival legalább száz mé­ternyire emelkedik ki az alatta kanyargó' Kecskevölgyből, a 358 méter magas Vashegy tete­jén. Innen gyönyörű a kilátás. Tiszta időben ide látszanak a Cserhát, a Börzsöny, a Pilis, síit olykor a Mátra hegyvonu­latai is. Az ősrégi vár a Hunyadiak korában élte fénykorát, a török uralom századai alatt pusztu­lásnak indult és a szerencsés véletlennek köszönheti, hogy mégis igen sok megmaradt be­lőle. Talán az egyetlen várma­radvány ma az országban, amely teljes egészében és eredeti formájában restau­rálható. Megmaradt falai azonban már alátámasztásra szorulnak. A Váci Járási Tanács a múlt év­ben huszonháromezer forintos költséggel a legszükségesebb biztosítási munkálatokat elvé­geztette rajta. Az oniladékok alól már nagyon sok értékes régiség került elő, de még bizo­nyosan nagyon sok föltárásra vár. Ha a törmeléket eltakarí­tanák vaskos falai közül, még magasabbra kiemelkedne. A Vashegy melletti Vár­hegy oldalában két nagy barlangra bukkantak nem­rég. sok jelből arra követ­keztetnek, hoo-v az ősem­ber tanyázott bennük hosz- szú évezredekkel ezelőtt. Ezeknek a barlangoknak a fel­tárása szintén napvilágra hoz­hat sok érdekességet. A csőváriak szerint, ha sor kerülne a vár falai között föl­halmozódott törmelék eltakarí­tására. valószínűleg akadna a régi várban olyan helyiség is, a.,.elvben némi átalakítással turistaszállót rendezhetnének be. ami egyszeriben föllendíte- ná Csővár idegenforgalmát. Csővár sorsát — fejeződik be a csőváriak „emlékirata”’ — a Dunakanyar Bizottságnak, a Pest megyei Idasenforgalfni Hivatalnak és a mégyei tanács népművelési osztályának kelle­ne a kezébe vennie. A veszé­lyeztetett falak megóvására eb­ben az évben 25 ezer forint, romeltakarításra pedig 20 ezer forint kellene. Mentsük meg Csővájr értékeit, amíg nem ké­ső. A Pest megyei Idegenforgal­mi Hivatalban nagy figyelmet keltett az emlékirat. A hivatal komolyan foglalkozik Csővár népszerűsítésével. A vár alatt fekvő község­ben még az idén húszágyas turistaszállást rendez be és rövidesen kiad egy kis ké­pes ismertelöt a várról és festői környékéről. Dunakanyar Bizottság Jubileumi előadások és bemutató a Déryné Színházban Felszabadulásunk évfordu­lójának előestéjén több he­lyen jubilál az Állami Dé­ryné Színház. Március Sí­én Sárvárait játsszák szá- zadszor a Szigligeti ribilliót. április 3-án pedig Zala- szántón századszor kerül szín­re a Furfangos örökös című parasztkomédia, míg a Kör­Tanácsköztársasági és Fetőti emlékkiállítás az aszódi múzeumban ugyancsak foglalkozik a kér- I be-körbe szerelem című zp­dóssel és módot keres arra. hogy a nevezetes történelmi emlék minél jobban betölthes­se a Dunakanyar idegenforgal­mában. azt a szerepét, amely­re feltétlenül a'ka'mas. m. 1.. nés vígjáték századik elő­adását Hőgyész községben ünnepük. Április 4-én pre­miert ad a Déryné Színház- a Fejér megyei Mezőszi]as községben a Sevillai borbélyt mutatják be. A MÁV vezérigazgatóság felhívása az utazóközönséghez az ünnepi forgalommal kapcsolatban A MÁV vezérigazgatósága,. tekintettel a március 29—30-i és az április 4—5-i kettős ün­nepekre, az alábbiakra hívja fel az utazóközönség figyel­mét: 1. Március 29-én, vasárnap a Hivatalos Menetrendkönyv- ben a munkaszüneti napokra. 30-án. hétfőn a vasárnapok­ra, 31-én. kedden . a hétfői munkanapokra, április 4-én, szombaton a munkaszüneti na­pokra. 5-én, vasárnap pedig a Hivatalos Menetrendikönyvben a vasárnapokra e,lőírt vonatok közlekednék. A többi napon változatlanul a naptári nap­nak megfelelő forgalom lesz. 2. A hétvégi távolsági mun­kásvonatok Budapestről már­cius 27-én. pénteken este. 28- án, szombaton délben és ápri­lis 3-án, pénteken este indul­nak; ellenirányban március 30—31-én hétfőről keddre és április 5 6-án vasárnapról hét­főre virradó éjjel közlekednek. Április 4-én, szombaton dél­ben Budapestről hétvégi tá­volsági munkásvonatok nem indulnak. 3. Tekintettel a várható erő­sebb utasforgalomra, március 26—31, április 3—6 között a menetrend szerint közlekedő gyors- sebes-szerr.élyvonato- kon kívül mentesítő vonatok is közlekednek. A mentesítő vonatok indulásáról bővebb felvilágosítást a pályaudvarok adnak. __________ S étarepülést rendez az ünnepeken a MALÉV A MALÉV húsvét vasárnap és húsvét hétfőn ismét indít sétarepülőjáratot. Délelőtt 10 órától délután 6 óráig négy gép áll majd az utasok rendelke­zésére. A sétarepülésre a MALÉV központi irodájában, s az IBUSZ-nál lehet jelen1- kezni. A Petőfi-emlékkiállítás terme Egészségvédelemre kész a budai járás 3000 új vöröskeresztes tag egy év alatt Leleplezték a váci Dunai Hajógyár Szép felajánlásokat tettek a Magyar Vöröskereszt első kongresszusának tiszteletére a megye vöröskereszt-Szerveze- tei. A legtöbbet a budai járás szervezetei ígérték és e tapasz­talatok azt. igazolják, hogy ígéretüket meg is tartották. Majdnem minden szervezet vállalta, hogy taglétszámát emeli. 1958 januárjában a já­rás területén öt szervezet volt — azok is inkább csak papí­ron —, ma pedig harminchat szervezet mű­ködik, s tagjaik szama meghaladja a háromezret. megszervezi a vöröskeresztet. Húsz tagggal nemrég megala­kult a gazdaságban a szerve­zet. A termelőszövetkezetekben még nincsenek vöröskereszt- szervezetek. de az első lépést már megtették. Megnyitása napján, vasár­nap, és azóta százan meg szá­zan keresték fel az aszódi Pe­tőfi Múzeumot. Megyénknek ez a legújabb múzeuma' a Ta­nácsköztársaság 40. évforduló­ja alkalmából összegyűjtötte az aszódi járásban fellelhető írásos, emlékeket és ízlésesen elrendezve, egyik földszinti helyiségébe-) emlékkiállítást, rendezett azokból. Másik helyiségében ugyan­akkor Petőfi-emlékkiállítást rendez a múzeum. Az épület régente gimnázium s egykor csak földszintes volt. Abban az időben voV három esztendőn keresztül növendéke ennek az iskolának Petőfi Sándor. Az iskolai anyakönyvet, amelybe Alexander Petrovits 13 éves kisdiákot a beiratáskor bevezették, megőrizték és most a múzeum kiállította. Látható a költő iskolai bizonyítványa is. amelynek tanúsága szerint az 1838. esztendőben eminens, azaz kitűnő eredményt ért él tanulmányaiban. S több olyan, a régi evangélikus 'gimnázium könyvtárából fennmaradt ere­deti könyvet is kiállítottak, amelyekből még az ifjú Petőfi tanult. Nemcsak magyar, de latin- és német nyelvű könyvek is van­nak ezek között. Egyelőre még nem rendezték és nem is állították ki az új múzeum gazdag régészeti, és néprajzi' anyagát, amit a mú­zeum lelkes igazgatója. Aszta­los István történelem- és föld­rajzszakos tanár néhány esz­tendő szorgalmas munkájával összegyűjtött Sűrűn találnak a környékben mammutcsontokon kívül régi fegyvereket, érme­ket, háztartási és mezőgazdasá­gi eszközöket. Nemrég értékes bronzkori emlék, egy bronzból készült fejsze i* előkerült. Legérdekesebb és talán lei- értékesebb a múzeum néprajzi gyűjteménye. A járás falvai­nak már csak .néhol viselt több száz darab díszes, és szép népviseleti ruhái. amikhez részben ajándékozás útján ju­tott a múzeum. A lakosság megértve a gyűjtemény jelen­tőségéi, régóta őrzött holmijait szívesen bocsátja ingyen a mú­zeum rendelkezésére. Idősb Turányi ■ Márton. Turányi Já­nos és Hrnecsár Jánosné régi kenderfeldolgozó szerszámokat és több ruhafélét ajándékozott például, Sára Józsefné túrár asszony pedig népi hímzés gyűjteményt. De egész hasábot kitenne a múzeum többi támogatójának felsorolása. Sókat tett és tész'á~ járás múzeumáért Kovács László Kossuth-dijas járási népművelés^ felügyelő. A további gyűjtést a most Aszódon és Túrán alakult nép­rajzi szakkörök hivatottak elő­mozdítani. A túrái szakkör ve­zetője Tóth János, a jászberé­nyi múzeum Túrán lakó igaz­gatója. Az Abonyi Földmüvesszövetkezet együttesének szereplése a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen fusizó művezetőjét A váci Dunai Hajógyár ve­zetői nemrégiben alapos szem­lét tartottak a munkahelye­ken és az irodákban egy­aránt. E szemle során lep- leződött le Szauer Kálmán művezető. Megállapították, hogy Szau­er 1958 decemberében és ez év januárjában engedély nélkül készí­tett petróleumfőző váza­kat, televíziós antennát és egyéb félkész alkatré­szeket. Szauer a múlt év decem­berében a vállalat vezető­ségétől engedélyt kért tele­víziós antenna készítéséhez szükséges alumíniumcső vá­sárlására. Ezt azonban nem kapta meg. Ennék ellenére a csöveket kiválasztotta és azo­kat az irodájában gyűjtötte össze. Megállapítást nyert az is, hogy a fusizó művezető ma­gánjellegű munkákat is vé­geztetett a TMK dolgozóival. Például Pókai Elemér laka­tossal a televíziós antenná­hoz sodronyfeszítő kampókat és gyűrűket, Som János la­katossal ugyancsak a tele­víziós antennához való négy darab gömböt készíttetett. Stampfler Ferenc hegesztő­vel pedig a televíziós an­tenna talpát hegesztette munkaidő alatt. Olyan eset is előfordult, amikor Szauer túlóra­pénzt vett fel a munka­időn túl végzett fusi­zásért. Ezen túlmenően a szemle során több kifogásolni valót is találtak Szauer munkahe­lyén. A különböző szerszá­mok és anyagok szanaszét hevertek. Azok felhasználá­sáról és kezeléséről hosszabb idő óta senkj sem gondosko­dott. — A bűncselekménnyel kap­csolatos munkafegyelmi sza­bálysértések olyannyira ki- rívóak és súlyosak — szöge­zi le az igazgatói határozat —, hogy ezek önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy Szauer Kálmánnal szemben a legszigorúbb fegyelmi bün­tetést alkalmazzam. — Súlyosbító körülmény az — hangzik a továbbiakban —, hogy amikor az üzemveze­tés mindent elkövet a mun­kafegyelem megszilárdítá­sáért, akkor éppen egy mű­vezető — akinek elsőrendű kötelessége lenne az üzemve­zetés utasításait betartania — vét ez ellen. Szauer Kálmánt az üzem­ből azonnali hatállyal el­bocsátották, Ügyét a bün­tető eljárás lefolytatása végett átadták a Váci Rendőrkapitányságnak. A Szauer Kálmánhoz ha- sonlóaknak érdemes elgon­dolkodniuk ezen az eseten: vajon arányban áll e az a néhány száz forintos „megta­karítás”. amit a fusizással ér­nek el, azzal a súlyos követ­kezménnyel, amelyet a rajla- vesztés után kell viselniük? — d — Budakeszin például csak negy­venen voltak vörcskeresztesek. Kongresszusi felajánlásukban újabb negyven tag szervezé­séra vállalkoztak és szerveze­tüknek ma 183 tagja van. Ha sonló szép eredményt értek el Budaörsön, ahol negyvenről száztizenötre emelkedett a ta­gok száma, vagy az ürömiek, ahol a lakosság tíz százaléka vöröskeresztes tag. A járás valamennyi szerve­zetében egészségvédelemre kész tanfolyamot indítottak, ahol az alapvető egészségügyi ismereteket, elsősegélynyújtást tanulták meg. A tanfolyamok legnagyobb részét már be is fejezték és ami még ennél is többet jelent, lemorzsolódás nélkül! Érdligeten nem eléged­tek meg az alapfokú tan­folyammal, második, felsőfokú tanfolyamuk hallgatói a héten már vizsgáznak is. A tbc elleni védekezésről szóló, Mindenki iskolája című egészségügyi fil­met a járás minden községé­ben vetítették. A községi szervezetek jól dolgoznak. A legnagyobb gon­dot eddig az okozta, hogy a vöröskereszt nem tudott „be­törni1’ az üzemekbe, állami gazdaságokba és a termelőszö­vetkezetekbe. Most megtört * jég. A Diósdi Csapágy gyárban megszervezték az egészség­ügyi tanfolyamot s ennek eredménye, hogy tíz üzem­részben van szakképzett elsősegélynyújtó és egész­ségügyi állomás. Az érdligeti szervezet vállalta, hogy az állami gazdaságban is AZ ABONYI Földművesszö­vetkezet Szocialista kultúráért címmel kitüntetett együttese a Tanácsiköztársaság 40. évfor­dulója alkalmából rendezett díszünnepségen műsort adott a fővárosi tanács nagytermében. Szabó Sándor karvezetővel az élen mintegy 55—60 énekes he­lyezkedett el az ízlésesen fel­díszített. színpadon. A nők fe­kete szoknyában, fehér blúz­ban, a férfiak sötétkék öltöny­ben. Nem volt ebben a meg­jelenésben semmi falusias igénytelenség, de nagyvárosi hivalkodás sem. Úgy kell fel­fognunk, mint tudatos hordo­zását annak a ténynek, hogy a jöldművesszövetkezet önzetlen kultúrmvnkásai: dalosok, tán­cosok, zenészek, feltétlenül is­merik küldetésük, szerepük fontosságát, jelentőségét. Csak­is így lehetnek a nem kizáró­lag Budapestre korlátozódó ze­nei élet egyik gyújtópontjában. Mert hogy az abonyi műkedve­lők képesek virágzó zenei élet megteremtésére, azt már a jól összeállított műsor is bizo­nyítja. Figyeltük az örömadés bol­dog izgalmában égő arcokat. Kislányokét, akik alig hagytak maguk mögött 15—16 tavaszt és őszbecsavarodó, de érces hangú férfiakét, akiket meg­fiatalít. hogy a legnemesebb szenvedélynek, a művészetnek kódolhatnak. Nagyon nagy do­log ez. Alkalmat ad egyben arra is, hogy a tudatos, a zenei műveltség jegvéberr fogant kórusvezetést összevessük a régi, rosszemlékű dalárdizmus- sal_ Szerencsére ennek nyoma sincs az abonyiak teljesítmé­nyében. SZÜNET ELŐTT munkás- mozgalmi dalokat adtak elő, de erejük okos kímélésével, min­dig egy-egy ismert hivatásos művész műsorszámának közbe­iktatásával. Az ebben a rész­ben előadott unisonó, jellegű (jellemzően egyszólamú) mű­vek, mint a Lenindal, a Béke- dal, a Bunkócska, a Bécsi mun­kásinduló, az alkalomhoz illők Kevésbé ismert, de a legna­gyobb sikert is aratta a Barri- kádra című tüzes francia for­radalmi dal. Már a szöveg („Árulók, reszkessetek ... stb.”) is gyújtó hatású, s ezt még fokozza a női kar megszó­laltatta, rendkívül tetszetős fő­téma. Zseniális ellenpontozás- sal a férfikar hozza az ütemet. Érdeklődéssel hallgattuk Kn- poszov és Svesnyikov egy-egy szerzeményét. Előbbitől a Fecskét, utóbbitól a Künn a réten című hamvasan üde, az örök tavasz költészetét sugárzó kórusművet. Hálás, de igényes műsorszám mindkettő. Előadá­sa dicséretes becsvágyra mu­tat. de bizonyos fokig feltárja az énekkar — nem leküzdhe­tetlen — gyöngeségét is. Külö­nösen Svesnyikov művészeté­vel nem sikerült még kapcsola­tiét 'találniok a rokonszenves dalosoknak. Javasoljuk a zenei stílus ta­nulmányozását általánosságban és a megszólaltatott alkotókra konkretizálva js Hallgassanak meg sok-sok '-'’nglemezt. Pél­dául Svésnyikov-művek felvé teleit és utána karvezetőjük útmutatása szerint elemezzék azokat. Énekeljenek minél többet eayütt, törekedjenek hangképzésre, bővítsék műsor­anyagukat. Mindez reális és megvalósítható célkitűzés. Ha csak megközelítően is olyan stílusismerethez jutnak Sves- nyikovot, Koposzovot vagy Kotnpanyejecet illetően, mint amilyent, az abonyi népdalok­ban mutattak, egész bizonyo­san megnyerik a szívekért in­dított csatát. A JÓL FELKÉSZÜLT öt­tagú népi zenekart is megis­mertük. Hangszeres összetéte­le: első és második hegedű, mélyhegedű, nagybőgő és cim­balom, Dinicu romáp szerző e-moll horáját adták elő s a dallamos, látványos román leánytánc kíséretét látták e) A táncos lányok és fiúk egyéb­ként a Karcagi párosban mu­tatták meg igazán tehetségü­ket. Az együttes műsorának bi­zonyára koronája az ének-, zene- és tánckar közös száma: a Czuháré (ricsaj, sokadaloml Palócországban. Meséje: vasár­nap délután egy kocsmaudva­ron, sok-sok évődéssel, huncut. Sággal, szerelemmel. Az Abonyi Földművesszövet­kezet együttese Szabó Sándor (énekkar), dr. Salamon Zoltán- né (tánckar) és Gudi Farkas Mihály (zenekar) vezetésével támogatásra méltó értékeket mutat Nem véletlen hát, hogy a gazdag műsor elismerést és fogyatékosságaival együtt to­vábbi jogos- vára1 '-■ást kelt. Remete László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom