Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-25 / 71. szám
1959. MÁRCIUS 35. SZERDA l»RST MEG' a-tfirlav 3 Ami minden embert érdekel Több közérdekű vizsgálatot tart a közeljövőben a A népi ellenőrzési bizottságok eddigi működése, minden vizsgálata azt bizonyította, hogy éber őrei gazdasági életünk rendjének. Az elmúlt évben megvizsgálták az állományon kívüli béralap felhasználását, megnézték, hogyan történik a felvásárlás, megvizsgálták. hogyan védi a társadalmi tulajdont az állami és szövetkezeti kereskedelem, és hosszan lehetne még sorolni. mennyi mindenen tartotta rajta a szemét a népi ellenőr* zés. — Az átfogó jellegű, nagy vizsgálatok mellett azonban nem maradt elég időnk arra, hogy a lakosságot közvetlenebbül érintő kérdésekkel is foglalkozzunk — mondja Forgács József, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke. Idei munkatervünket már úgy állítottuk össze, hogy a vizsgálatok legnagyobb része minden embert közvetlenül érdekeljen. Arra törekszünk, hogy a mi munkánk is a lakosság jobb életkörülményeinek megteremtését szolgálja. A járási népi ellenőrzési bizottságok most végzik a kisipari termelőszövetkezetek munkájának felülvizsgálását A munkát még ebben a hónapban befejezik és akkor kerül majd sor arra, hogy a vizsgálatok tapasztalatairól tájékoztassák az illetékes szerveket. — Szükséges volt ez a vizsgálat. mert a megyénkben levő kisipari termelőszövetkezetek népi ellenőrzési bizottság közül többen nem a lakosság szükségleteire termelnek, sőt, kisebb javításokat el sem vállalnak. Számukra kifizetődőbb az, ha állami megrendelésre dolgoznak. Márpedig a kisipari szövetkezeteknek elsősorban nem ez a feladatuk. Állami megrendelést csak akkor vállaljanak, ha mint szolgáltató vállalat, eleget tettek feladatuknak. A hamarosan sorra kerülő vizsgálatok jelentőségét Forgács elvtárs a következőkben foglalta össze:-— Ha ez a vizsgálat befejeződik. olyan munkába kezdünk, amellyel főként a háziasszonyoknak szeretnénk örömet szerezni, megkönnyíteni munkájukat. Megnézzük- hogy mit tesz a vendéglátóipar a háziasszonyok tehermentesítésére. Sokan még idegenkednek s házon kívüli étkezéstől. Ez» két a háziasszonyokat nem tudjuk megnyerni akkor, ha a vendéglőben rosszul főznek. drágán, vagy a rende* adagnál kevesebbet adnak. Megnézzük, hogyan lehetne olcsóbbá tenni a vendéglátóipar ételeit, gazdaságosabbá tenni üzemeltetésüket. Megnézzük, hogy az egyes üzemekben hogyan bánnak a vendégekkel, p jó ebédhez megfelelően tiszta-e a környezet. — Más természetű. de ugyancsak a lakosságot érdek- ló vizsgálatunk is lesz, ameb- arra ad feleletet. hogyan gazdálkodik a községi tanács a lakosság forintjaival, mire használják fel a községfejlesztési hozzájárulást. Minden valószínűség szerint jól gazdálkodnak a tanácsok, de lehet, hogy a lakosság keveset lát belőle. Aki a falu központjában lakik, talán nem is tudja, hogy az új településen bővítették a villanyhálózatot, vagy új kutat fúrtak. Biztos, hogy hasznos dolgokat építtet a tanács, de mi utána nézünk annak is, hogy a leggazdaságosabban használják-e fel a pénzt, sikerül-e mindig kiválasztani azt a vállalatot, amelyik a legjobb munkát végzi. — Néhány példa csak arra, hogy a népgazdasági érdekek védelme mellett vagy éppen azzal együtt, hogyan törődhetünk a lakosság érdekeivel is. hogyan tehetjük munkánkat az élet eleven részévé — fejezte be tájékoztatóját Forgács elvtárs. B. V. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésben a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével, rendeletet hozott a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben a kettős könyvelési rendszer be- j vezetéséről és a számviteli fegyelem megszilárdításáról. A rendelet indokolása kimondja: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben Fejlődik a cukrászda- hálózat A földművesszövetkezetek egyre nagyobb gondot fordítanak a falvak jobb áruellátására, s a kereskedelem kulturáltságának fokozására. Az utóbbi időben például számos jól felszerelt cukrászdát nyitottak, amelyek nem egy esetben R legnagyobb igényeket is kielégítik. öt évvel ezelőtt megyénkben mindössze 12 szövetkezeti cukrászda működött, de ezekben még presszógép nem volt, s így kávéval nem szolgáltak. Az öt év alatt a földművesszövetkezeti cukrászdák száma negyvenre emelkedett, s valamennyiben van már kávéfőzőgép is, sőt, mind több helyen krémkávé főzésére rendezkedtek be. A cukrászdákon kívül több étteremben és vendéglőben is állítottak fel presszógépet. Emellett valamennyi cukrászdát ellátták fagylaltgéppel, habverőgéppel, sütőkemencével, s mintegy húsz helyen elektromos hűtőszekrényt is állítottak fel. Az 500 hold redukált szántónál nagyobb földterülettel rendelkező termelőszövetkezetek az 1960—61. gazdasági évtől kezdődően kötelesek kettős könyvelést vezetni. Az 1961—62. gazdasági évtől kezdve minden olyan termelőszövetkezetben be kell vezetni a kettős könyvelést, amely legalább egy év óta közösen gazdálkodik. Fokozatosan minden termelőszövetkezetben bevezetik a kettős könyvelési rendszert A földművelésügyi és a pénzügyminiszter együttes rendelete Meg növekedett a közúti forgalom: TÖBB Á BALESET! A jó idő következtében köz- utaink forgalma is megnövekedett, a megnövekedett forgalom azonban sok baleseti veszélyt rejt magában. Március 19-én 11 és 12 óra között az Öcsa és Üllő közötti úton hajtotta kétfogatú lovaskocsiját Kalmár Pál 66 éves ócsai lakos. Ütközben a lovak megijedtek és elragadták a kocsit, majd az úttest szélén álló fának vitték. A lovakat hajtő Kalmár Pál az ütőd és következtében a kocsiról leesett és a helyszínen meghalt. Ugyancsak ezen a napon 18 órakor a Törtei és Kőröste- tétlen határában közlekedő személyszállító kisvasút szerelvényébe beleszaladt a Dugasz József ceglédi lakos által vezetett FA—81-83 rendszámú tehergépkocsi, s a szerelvényt a sínről lelökte. A baleset következtében személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár hozzávetőleg 10 000 forint. A karambol azért következett be, mert a gépkocsi vezetője szeszesitalt fogyasztott, így figyelmetlenül vezetett. Ugyancsak e napon 24 órakor a Monori Gépállomás VA—02-42 rendszámú pótkocsis vontatója Gomba község határában az árokba szaladt, s annak vezetője, Bajkai Lajos, sérüléseibe a helyszínen belehalt. A baleset okozója ebben az esetben is a szesz volt. Bajkai sokat ivott, s ennek következtében vezetése bizonytalanná vált. A balesetért teljes egészében ő a felelős. Folyó hó 21-én, 18 órakor Szigetmonostor határában, a horányi révnél, a 14-es AKÖV állományában üzemeltetett YA—10-43 rendszámú tehergépkocsi vezetője, Bartolis Jenő Sziget- monostorról komppal akart átkelni Dunakeszire. A kompra hajtás közben azonban e légféket üzemeltető levegc elszökött, s a gép a Dunábc csúszott. A gépkocsi vezetőjét és utasait a révátkelés dolgozói mentették ki. Személyi sérülés és anyagi kár nem történt. A baleset oka ez esetben mű «zaki hiba volt, A rendőrség közlekedés- rendészeti osztálya ez alkalommal is felhívja az illetékesek figyelmét: a vállalatok, az intézmények műszaki ellenőrei minden esetben alaposan vizsgálják át a járműveket kiindulásuk előtt és csak olyan kocsikat bocsássanak útnak, amelyek minden szempontból megfelelnek a KRESZ-ben előírt követelményeknek. a gazdálkodás rendje és a kö zös vagyon védelme megköve- ! teli a bevételek és a kiadások, valamint a közös vagyonban beálló egyes változások nyilvántartását, a folyamatos és pontos könyvelést. A termelőszövetkezetek j elenlegi számviteli rendszerét tovább kell fejleszteni abbari......az irányban; hagy tehetővé tegye a gazdálkodás elemzését, a gazdaságossági 63 jövedelmezőségi számítások végzését, a tervtelj esítés mérését, s mindezeken keresztül elősegítse a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megerősítését és fejlesztését. A rendelet értelmében a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetői a már legalább egy év óta működő fejlettebb termelőszövetkezetekét kötelezhetik a kettős könyvelés vezetésére. A termelőszövetkezeteik kettős könyvelését csak képesített köny- ! velői bizonyítvánnyal rendelkező i szakember vezetheti, illetve 1961-től az ezer hóidnál nagyobb termelőszövetkezetben mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező főkönyvelőt kell alkalmazni. A továbbiakban intézkedik a rendelet azokról a tennivalókról, amelyeket a szakigazgatási szervek abban az esetben foganatosítanak, ha a nyilvántartások, illetve a könyvelés nem felel meg a követelményeknek. A megyei mezőgazdasági osztály vezetője például kéthetes könyvelési hátralék esetén javasolhatja a termelőszövetkezet közgyűlésének, hogy az elnök és a könyvelő részére folyósított kiegészítő javadalmazást bizonyos időre vonja meg. A 800 éves bemecebaráti templom dombjára lépcső vezet fel a faluból JÚNIUS VÉGÉN ÜNNEPLI 800 ÉVES JUBILEUMÁT KEMENCE ÉS BERNECEBARÁI1 Még az elmúlt év nyarán megírtuk, hogy a szobi járás két községe, Bemecebaráti és Kemence fennállása 800. esztendejének megünneplésére készülődik. Az eredetileg tavaly novemberre tervezett ju- biláris ünnepségek azonban különböző okok miatt elmaradtak. De a két község végleg nem mondott le a jubileumról, csupán annak időpontját halasztotta el és most úgy döntöttek, hogy az idén június végén kerül sor az ünnepségekre. A két község egy időpontban, de külön-külön ünnepli meg, hogy csalhatatlan bizonyíték szerint már 1157-ben mindkét falu létezett. Az erre vonatkozó okmányt az esztergomi po*£- mási levéltárban találták meg. Arról számol be ez az irat, hogy Kemence és Baráti húsz ezüst tallért adott egyházi célokra. Egyik sem lehetett tehát szegény falu, ha ilyen nagy összeget adott, mert bizony sok pénz volt abban az időben húsz tallér. Arra következtetnek különben ebből a nagy összegű adományból is, hogy nem újonnan települt községek adtak ilyen nagy összeget 800 esztendeje egyházi célra, hanem a falu ősi lakói, bár arra írásos nyom nincsen, valószínűleg 800 évnél már jóval régebben települtek a községek mostani helyére. Az is kétségtelen. hogy mindkét község ma is teljesen ép templomát az árpádházi királyok idejében építették. Mindkét templom építkezésének módja erre vall. Mindkét községben a Hazafias Népfront készíti elő az ünnepségeket, amelyeknek pontos időpontját és programját azonban még nem határozták el. Az Agrártudományi Egyetem tudományos ülésszakának második napja A gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendezett tudományos ülésszak második napján előadást tartott dr. Kiss Albert egyetemi tanár, rektorhelyettes, a mezőgazdasági termelés alakulásának jellemző vonásairól. Menczel Jenő egyetemi adjunktus az állatállomány és takarmányhelyzet alakulásával foglalkozott. A tudományos ülésszak második napján még dr. Gál Tivadar tanszékvezető docens előadása hangzott el, a Tanácsköztársaság mezőgazdaságot érintő jogalkotásáról és György Endre egyetemi docens előadása a szocialista mezőgazdasági üzemek számvitelének fejlődéséről. Á kígyók áldozatai Indiában évente 15—20 ezer ember hal meg kígyómarás következtében. Ezt a megdöbbentő adatot Karmakar, indiai egészségügyi miniszter közölte a képviselőházban. Becslések szerint évente legalább 200 000 kígyómarási eset fordul elő. AZ ÉLET ZENGI BE AZ ISKOLÁT Régmúlt idők nagy napjairól úgy mesélnek, mintha, saját, alig rőfnyi kis életük darabja, emléke volna. Tűzzel beszélnek, hittel szólnak, hangjuk elcsuklik, ha a szenvedést, a halált idézik, de felcsap kacagó trillába, amikor szerencsésre fordul a történet. Pedig gyerekek még, kisdiákok. A mi történelemóránk, a mi történelemkönyvünk zavaros, kusza mesék bizonytalan halmaza, hamisítások, évszámok, események, nevek útvesztője, avas, porízű magol- nivaló volt. Négy kislány vesz körül a monori központi általános iskolában és mesélnek. — Könyvből megtanulni tényleg nehéz lenne a Tanács- köztársaság korát — mondja a nyolcadikos Rendek Erzsiké. — Annyi ott az esemény, hogy ha csak egy percre elmélázok a könyv fölött, máris átugrottam három-négy dátumot. Jobb ez így, játszva lehet tanulni, érdekes, izgalmas, észre sem veszem, s máris tudom a történelmet. A hogyanra egyszerre mind a négyen adják meg a választ. — Részt vettünk mi is, a csapat valamennyi őrse, a forradalmi nyomolvasásban, ösz- iszegyűjtöttük és megírtuk a : Hősök Könyvét. Nagyon szép \ lett. i Magocsi Károlyné tanárnő. ia csapatvezető beleenyezöen ! bólint a kislányok lelkesedé- | sere. ! — Részt vettek valame nil's miien, a fiúk. és a lányok is. '• Nem tudnám megmondani lmelyikük vénzett szebb, jobb * munkát. Pedig még felnőtteknek sem lett volna könnyű munka felkutatni az öreg harcosokat, összegyűjteni a sok élményt, történetet. A kislányok türelmetlenül hallgatják a tanárnő szavait. Annyi az elmondanivaló, hogy talán nem is jut mindre idő. Milyen kár lenne, ha csak egy is kimaradna. Közös elhatározással Rendek Erzsikének, a Tearózsa őrs vezetőjének adják meg a szót. A kislány mesél. Maga is mint egy tearózsa. Gyönyörű szőke copfjai szinte világítanak a tanteremben, nagy kék szemeit összehúzza, ahogy az élményeket idézi: — Sörös bácsinál voltunk. Meglátogatta az egész Tearózsa őrs. Kedves öreg bácsi. Akkor a Tanácsköztársaság egyik vezetője volt itt Mono- ron. Tagja volt-e vagy titkára a ... — segélykérőén néz Erzsiké nénire. — Mond iád Erzsikém. hiszen te lobban tudod, mint én. te voltál ott. — Igen, a direktórium tagja volt. Hadarva, gyorsan mondja ki a nehéz szót, nehooy elakad- ion. megkönnyebbül, amikor túljutott raita. Faggatom, va- ion mit jelent ez a szó. miféle intézményt mit csináltak a, tagat A kislány felderül, erre már sokkal könnyebb válaszolni. — Olyan volt. mint most nálunk a tanácsok. A Tanácsköztársaság. a forradalom és a nép ügyeit intézték. Természetesen földet kellett adni a narasztoknok. mert milyen paraszt az akinek nincs hol ^rántania mvnkr’r 7'oHof 1 oftni a munkásoknak, mert a munkásnak dolgozni kell és katonákat kellett hívni, akik megvédik az országot — állítja össze Erzsiké természetes logikával a direktórium, a Tanácsköztársaság feladatait. — Ilyen dolgokról mesélt Sörös bácsi. Nagyon szép volt és nagyon jó, mert az, ami Monoron történt úgysem volt benne a történelemkönyvben, de valahonnan azért mégiscsak meg kellett tudni. Beírtuk mind a Hősök Könyvébe. Azok a gyerekek, a!kik majd utánunk jönnek iskolába, innen megtanulhatják. Díszbeköfve pihen a Hősök Könyve. Magától is szétnyílik könnyen egy lapon, sokat forgatták, nézték a gyerekek. ötvenketten voltak... Vöröskatonák, akik meghaltak, akiket meggyilkoltak, ötvenkét vöröskatona emlékét őrzi a lap. Szomorú útjukat járta végig Szűcs Margit és a Rezeda őrs, mint megannyi szál virág a gyász földjén. — Olyan nyomasztó és nehéz volt mintha ránk is ugyanaz a sors várt volna — igy mondta az alig tizennégyéves kislány. Azon az úton szinte elfelejtették. hogy gyerekek. Volt. aki sírt volt akinek rokonát zárta el a sir. — Jártunk a házakban, ahol olyan rövid ideig éltek, megnéztük a falakat, amelyek mögött rabok voltak, végigban- dukoltunk az úton, ahol őket hajtották a bánvához a golyók elé. A jeltelen sír fölött most emléktábla áll. ötvenkét ember XX. századbeli kálváriáidnak képei sorakoznak az oldalon. Összedől majd idővel az öreg ház, mélyül vagy betemetődik a bánya gödre, de őrzik az emléket a gyerekek fényképei. — Nagyon sókat mesélt nekünk erről a napról Erzsiké néni férjének az édesapja, idős Magócsi Károly bácsi — mondja Margitka. — ö beszélt akikor a bíróval, hogyan lehetne kiszabadítani a bebör- tönzötteket. A bíró elküldte, menjen oda. nézzen szét. Biztos azt aondolta, hogy majd valaki felismeri, elárulja és akkor még egy kommunistát sikerül eltenni láb alól. De az emberek hallgattak, nem árulta el senki. Balogh Erzsiké a Piros ró_ zsa őrssel G. Oláh Sándor bácsihoz vitte el a szerető emlékezés virágait, alki börtönt ült a fehérterror alatt. Nagy Margit és őrse Demeter János bácsi szavait jegyezte fel. Járták a „virágok" a falut. Kérdezgettek, hallgattak, jegyeztek. tanultak a nefelejtsek, hóvirágok szegfűk, zajos, vidám perceket szereztek az öregéknek. Eljutottak a faluszélre is. Bobkó Dezső bácsi kis házához. A község idős tanácstagja még most is nevetve meséli a kislányok látogatását. _ — Nem hittem volna, hogy őket is ennyire érdeklik a harcos dolgok. Olyan szelídek, fé. lénkek voltak eleinte mint akik csak a babához hasonló. engedelmes szerszámmal foglalkoztak életükben. És mennyi mindenre kiváncsiak voltak! Körülültek mint anyjukat a csirkék, s egyre biztattak meséljek még valamit. Nem is volt elég nekik hogy egymagám ötven vöröskatonát toboroztam a tanács- l'ntnJo'yr> . — Nagyon megszerettem őket. de azért meg kell mondani, hogy nagy huncutok nagy zsiványók. Dédelgetnek, mint a cirmost, aztán kibökik, hogy a fiuknak már ne mondjam el azt, amit nekik, mert akkor már nem titok a titok, nem olyan nagyszerű történet a történet, ha ketten is tudják. Megtettem a kérésüket. Feneketlen mély zsák a manamfeán öregem<* bet emlékezete. Kerűfl a fiuknak is néhány még soha nem hallott epizód. Hunyorít az öreg csalafintán, aztán kiböki a nagy vallomást. , — Hanem annyival tartozom még az igazságnak, hogy a fiúk sem voltak különbek a lányoknál. Ezek is azzal végezték a faggatást hogy erről aztán egy szót se a lányóknak. Ugyanazt akarták, aztán még csak egy kis cirógatást sem ajánlottak fel érte cserébe. Elgondolkozik az öreg nagysokára szólal meg csendesen. — Szép ez a nagy tisztesség, jól esett s nem is csak azért, hogy ezek a gyerekek újra via életet loptak az öreg házba, vieg a mi öreg szívünkbe. Tanácstag vagyok, foglalkozom az iskolával is. Kis polcon néhány kötet könyv. Vastag papirú elhasznált Ady-kötetre mutat az öreg. — Mások a gyerekek, de más az iskola is, jobb. mint volt. Ahogy meg van írva. az élet zengi be az iskolát, a termeket. folyosókat. Ezek a gyerekek megbecsülik az életet, megbecsülnek bennünket is. Ügy hiszem, megérdemeljük. Értük volt a harcunk és értük lesz minden tettünk amíg tenni tudunk valamit. Bóta Vilma
