Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

"T/Cfrlao 1959. MÁRCIUS 35. SZERDA A szovjet szakszervezeti kongresszus hétfő délutáni ülése A szovjet szakszervezetek XII. kongresszusának hétfő délutáni ülésén elsőnek Jakov Kuvsinovnak, a számvizsgáló bizottság elnökének beszámo­lója hangzott el. Utána Konsztantyin Moszkalec (Uk­rajna), Alekszamdr Kolcsik szénbányász, Viktor Podzer- ko, a kohász-szakszervezet el­nöke, Viktor Blazsenov, az ismert mozdonyvezető, Vaszl- Itj Kresztyanyinov (Moszk­va). Anatolij Szlepuhin (Le­ningrad) szólalt fel. A küldöttek lelkes tapsa és ünneplése közepette emelke­dett szólásra Louis Saillant. a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára. Az SZVSZ 95 mil­lió tagja nevében üdvözölte a szovjet szakszervezeteket, mél­tatta a hétéves terv nagy je­lentőségét. Majd elmondot­ta, hogy a szovjet szakszer­vezetek mindig nagy segít­séget nyújtottak és nyújta­nak a szakszervezeti világ­mozgalomnak. A német kér­désről megállapította, hasz­nos lenne, ha az 1944—45-ben a német militarizmus ellen harcra szövetkezett szakszer­vezetek ismét összeülnének és összehangolnák erőfeszítései­ket a berlini kérdés rendezé­sére. a béke védelmére. Be­fejezésül Saillant az SZVSZ nevében zászlót adott át a kongresszusnak. Ezután Liu Csang-seng, a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség alelnöke üdvözölte a kongresszust. Kozirev szovjet csillagász a Holdon észlelt vulkánikus kitörésről Nyikolaj Kozirev szovjet csillagász, aki 1958. november 3-án vulkánikus kitörést ész­lelt a Holdon, a Szovjet Tu­dományos Akadémia kiadásá­ban megjelenő „Priroda" című folyóiratban cikket közölt észleleteiről. Bevan beszéde Manchesterben Mint már jelentettük. Szusz- lov és Ponomarjov vasárnap részt vett az angol Munkáspárt manchesteri nagygyűlésén. A részvevők nagy tapssal fo­gadták a szovjet vendégeket és a gyűlés elnökének szavait, hogy a szovjet parlamenti kül­döttség látogatása „lehetővé teszi, hogy jobban megértse­nek bennünket és mi jobban megértsük őket“. A gyűlésen Bevan, az angol Munkáspárt egyik vezetője a nemzetközi helyzetről kijelen­tette, hogy kormányfői érte­kezleten enyhíteni kell a nem­zetközi feszültséget és ki kell küszöbölni a harmadik világ­háború veszélyét. Emlékezte­tett arra, hogy a Szovjetunió a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetését kívánja. A szovjet kormány hajlandó volt A szovjet tudós megállapít­ja, hogy az Alfonz-kráter ki­törésekor feltört gázmennyi­ség bőségesen elegendő volt a Nap egész kemény sugárzá­sának elnyeléséhez. Kiderült hogy ezekben a gázokban két­atomos szénmolekulák voltak. Dr. Kozirev utal arra, hogy észlelete valószínűleg hosszú ideig egyedülálló marad, majd így folytatja: Ettől függetle­nül, a megfigyelés azt mutat­ja. hogy a Holdon a belső energia és a hegyképző fo­lyamatok lehetőségei mind a mai napig megmaradtak. A Hold domborzata jelentős mér­tékben endogén módon, geo­lógiai folyamatok eredménye­képpen alakult kd, tehát a Hold belső erőinek hatására, nem pedig meteoritek ráhui- lásával. amint ezt eddig hit­ték. _________ beszüntetni a kísérleteket, ha a nyugatiak is ugyanezt teszik. „Mi ezt a javaslatot vissza­utasítottuk. ekkor az oroszok leállították a kísérleteket, de mi nem követtük példájukat. Furcsa, hogy atheista világ­nézetű ország megszünteti e kísérleteket, a keresztény hi­tet vadiló országok pedig e kísérletek folytatását akarják" — mondotta. Bevan megígérte, hogy ha u Munkáspárt győz a közelgő angol parlamenti választáso­kon, azonnal bejelenti a nuk- leárisfegyver-kísérletek meg­szüntetését. A gyűlés végén Bevan há­romszoros „éljen“-t kiáltott a szocializmus győzelmére, a Szovjetunióval való együtt­működésre és barátságra, a szovjet vendégekre. nmi nap Max ftrJniHiin clvtfárs nyilaiko/ufa a német békeszerződésről, a magyar fasiszták nyugatnémetországi aknamunkájáról Max Re: mann, a Német Kommunista Párt főtitkára, a Tanácsköztársaság 40. évfordu­lójára hazánkba érkezett párt- küldöttség vezetője nyilatko­zott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Arra a kérdésre, hogyan érté­keli a Szovjetunió javaslatait a Németországgal való béke- szerződés megkötésére, Max Reimann a következőket mon­dotta: — A szovjet kormány naik a nyugati nagyhatalmakhoz, va­lamint a Német Szövetségi Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányához intézett javaslatai igen nagy érdeklődést keltet­tek a szövetségi köztársaság népében. A munkások, a pa­rasztok és az értelmiségiek széles körben tárgyalják a ja­vaslatokat. Nem olyan békéről van most szó, mint például az első világháború utáni versail- lesiról, amely már magában hordozta egy új háború mag- vát. Az igazi békeszerződés megkötése nagy szolgálatot tenne az egész német népnek. Európa minden népének. Meg­valósítása valódi béke meg­teremtésére ad lehetőséget. A német emberek túlnyo­mó többsége felismerte, hogy ezt a békeszerződés tervezetet nem a bosszú, a revans szelleme sugallta. Célja az, hogy Németország mindkét része politikai és gaz­dasági szempontból egyaránt békésen fejlődjék. — Véleményükkel a munká­sok nem állnak egyedül. Az értelmiség is a békeszerződés mellett van, hiszen csak ettől remélheti, hogy megszabadul a militarizmus és a fasizálódás nyomásától. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ságban mindinkább teret hódí­tanak a fasiszta eleinek­A Keresztény Demokrata Pártnak Adenauer csoport­ja — a militaristákkal kar­öltve — klerikál-fasiszta diktatúrára tör. Ezt a céljukat azonban nem fogják elérni. Hiába tiltották be a Német Kommunista Pár­tot, legutóbb a békebizottsáso- kat, a német népnek a békéért, hz atomfegyverkezés e.ien fo­lyó harcát nem állíthatják meg. Nyugat-Németorszáe lakossárra is békében akar élni, elege volt a háborúkból, az ismét­lődő nemzeti katasztrófákból Arra a kérdésre, milyen sze­repet játszanak Nyugat-N'é- metországba-n a magyar fasisz­ták, Max Reimann a követ­kezőkben válaszolt: ' — Rács után a mag ?<• fa *.szta erőik központja Mün­[ tiltották be — sokan azok kö- I /.ül, akik betiltották, ma mát | nem élnek. — A párt azonban ! ék Él a munkások szívében, j minden német ember szívében, aki a békét és a demokráciát kívánja. És így lesz ez a jövő­ben is. Pártunk egyébként az illegalitásban is keményen harcol. Rendszeresen megjelen­nek kiadványaink, központi lapunk. Ny ugat-Németország lakossága körében mond erő­sebbé válik a követelés! dol­gozhassák a párt ismét legáli­sén. A dolgozók túlnyomó többsége ugyanis felismerte, hogy a kommunisták nélkül a német kérdést nem lehet meg­oldani. Max Reimann végül meleg szavakkal emlékezett meg azokról a mély benyomások­ról, amelyeket első magyar- országi tartózkodása során szerzett. HÉTFŐN ESTE, három­hónapos szünet után ismét működni kezdett az Etna. A vulkán torkából hamu és füst tört ki, de a láva ömlése még nem kezdődött meg. MINT A SZOVJETSZKIJ ; FLOT jelenti, a szovjet ku- j tatók a Csendes-óceánon a Mariana-árokban mérték az eddig ismeretes legnagyobb mélységet: 11 034 métert. AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN egész sor televí­ziós adóállomás orosz nyelv­órákat vezetett be. Mint a Minneapolis! Tribune közli, a félórás televíziós orosz nyelvóráknak nagy sikerük van. 1959. március 25., szerda, Irén napja. A nap kél 5.38 órakor, nyugszik 18.03 órakor. A hold kél 19.07 órakor, nyugszik 5.50 órakor. Várható időjárás: lassan növekvő felhőzet, néhány he­lyen, főként északon, kisebb eső lehetséges. Helyenként reggeli köd. Mérsékelt szél. Az éjszakai fagyok keleten is megszűnnek. A nappali fel­melegedés nyugaton kissé mérséklődik. A fővárosi üzletek ünnepi zárórái Március 24—28 között az üzle­tek nyitva tartásában változás nem lesz. Március 29-én, vasár­nap az összes élelmiszer- és ipar- cikk-szaküzletek — kivéve az édesség boltokat — zárva lesz­nek. Az édesség boltok március 29-én és március 30-án a szokásos vasárnapi nyiivatartás szerint árusítanak. Március 30-án. hétfőn a tej- árusító föszerboltok és a tejért­üzletek reggel 7-től délelőtt 10 óráig állnak a közönség rendel­kezésére. Április 1-én, szerdán a húsüzletek reggel 7 órától dél­után 17 óráig, április 2-án 7 órá­tól 18 óráig és április 3-án 7 órá­tól 19 óráig tartanak nyitva. A pék-, a hús-, a lóhús-, a bal-, a vad-, a baromfi-, a zöldség- és gyfimölcsboltok, továbbá az ipar­cikk-üzletek és áruházak április 4-én és 5-én zárva lesznek. A tejárusító boltok, tejcsar­nokok és péküzletek április 3-án 17 óráig árusítanak. Április 4-én a szokásos vasárnapi üzemszü­net, április 5-én pedig reggel 7 órától délelőtt 10 óráig állnak a közönség rendelkezésére. A csar­nokok és piacok az ünnepeken a szokásos időben árusítanak. — NÉGY ZSÁK TOLLAT gyűjtöttek a perőcsényi nő* tanács tagjai a Gyermek­város részére. — ÜLÉST TART ma dél­előtt a ceglédi járási nőta­nács. Az értekezleten meg­beszélik, hogyan segíthet­nek az asszonyok a termelő­szövetkezetek megerősítésé­ben. — 23 EGÉSZSÉGVÉDE­LEMRE KÉSZ-tanfolyamot tartottak a budai járás vö­röskereszt-szervezetei. A tan­folyamokat a Magyar Vörös- kereszt első kongresszusának tiszteletére rendezték. — fásítási ankétot tartottak tegnap a Monori Járási Tanácson, — A NŐK HARCA című színdarabot mutatja be ma este Szigetújfalun a Pest megyei Petőfi Színpad. — SZÍNJÁTSZÓ csoportot alakítottak a toki asszonytík. Első műsoros estjüket hús- vétkor tartják a községi kul- túrotthonban. — ÉRTEKEZLETET tart ma délelőtt 9 órai kezdettel az MSZMP Budai Járási Bi­zottsága és a járási tanács mezőgazdasági osztálya. Az értekezleten megtárgyalják a termelőszövetkezetek pénz- gazdálkodását és az ejgyes üzemágak összehangolásának kérdéseit. Biciklizni tanul a „mama kedvence’’ A Nagyvásártelepre kedden reggel 35 vagon és kll-ene teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 10 vagon burgonya, négy vagon ve­gyes zöldáru, négy vagon alma és 17 vagon tojás. A főváros környéki termelő­szóvetkezetek és kertészeti üze­mek kedden nagyobb mennyi­ségű korát újdonságot: piros hó­naposretket. salátát, uj karalá­bét és több mint 10 000 csomó zöldhagymát szállítottak az élel­miszerüzletekbe. csarnokokba és a piacokra. A piros retek cso­móját 2.50—5.20, a salátát fejen­ként 2.40—3.80, a karalábé darab­jai 2.60—3 forintért, a zöldhagy­mát pedig csomónként 60—70 fil­lérért hozták forgalomba. A pa­raj és a sóska ára nem változott. A vidékről vagontételben érke­zett céklarépa, ára az állami boltokban kilónként 3—3.60 fo­rint. A burgonya, hagyma, ká­posztaféle és a szárazfőzelék ára nem változott. A Baromfi és To­jásértékesítő Vállalat a hétvégi szükségletek ellátására csütörtök­től szombat délig négy vagon vágott baromfit hoz forgalomba. 5 Tiltott? Ki tiltja? Törvény? % Rendelet? Vagy „csald1 a be- $ csület? Szerelem? Szerelem-e ^ valóban, vagy csak kaland, g könnyelműség, felelőtlenség? ^ Ezekre keresem a választ a | munkahelyi szerelmeknél. Nem ^ könnyű dolog. Hiszen senki ^ nem beszél szívesen arról, ^ amin rajtakapták. A tolvaj § nem büszkélkedik azzal, hogy $ lopott. | O ^ A férfi két gyerek apja. A nő $ lány még, nem tartozik senki- $ nek számadással. Először csak ^méregették egymást, szomszé- $ dós osztályon dolgoztak, mind- $ ketten előadóként. Aztán egy- $ *zer a lány szólt, hogy a ma- ^ mája nem-tud elmenni, az ope- $ ra bérleti előadásra. Nem vol- § na-e kedve? A férfi megütkö- ^ zott. de csak egy pillanatig tar- $ tott benne. Aztán megszédítet- $ te a tiltott izgalma. Elmentek. ^ S aztán mind többször, ide- $ oda, egyszer-kétszer összeakad- tak kollégákkal is, végül szó­it beszéd lett a munkahelyen. Ki­tt derült, a lány felmondott, el- $ ment máshová. A férfit fag- ^ gatom: 5 — Szereti a feleségét? ^ Egy pillanatig hallgat, aztan í elhúzza a száját, úgy válaszol: s $ — Furcsa kérdés. Egy ilyen $ ügy után. Bármit is mondanék. ^ nem hinné el. $ — Mondja csak nyugodtan. ^ — Szeretem. De tudja.. 5 — Kos — sürgetem. —- Igen fiatalon nősültem. — Kellett? — Nem... neun, dehogy, csak két év nyílva jött a gye­rek. Nekem a feleségem volt az első nő az életemben S most már rájöttem, hogy az utolsó is ó. Többet soha, senki. — Miért nem gondolt erre már az elején? Hiszen ott a két gyerek is. — Igen . .. igaza van. Dehát... őszinte legyek? Olyan sokan teszik. Hát én se csináltam nagy problémát. Nem gondol­tam én semmi komoly ra ... —- Nem is volt semmi ko­moly? ■— Hát... inkább nem vála­szolok. Sajnálom azt a lányi. — Akkor is sajnálta, vagy szerette? — Nem, nem szerettem — Hát akkor? — Csak úgy. Jött valahogy. Tetszett. Csinos nő. — A felesége? — Most már minden rend­ben van. Elmondtam neki, sírt, igen, szégyellem, sokat sírt, az­tán megbékült. Én meg megfo­gadtam, hogy soha többé. — De mégis ... mi oka volt... rosszul éltek otthon? Nem ér­tették meg egymást? Vagy mi­ért? — Nem tudom. — Ok nélkül cselekedni? Vart pour Vart? Meghúzza a vállát, látszik, hogy legszívesebben befejezné a beszélgetést, nincs ínyére a vallatás. De nem hagyom. — Felelőtlenség? Meggondol­ta? Kibukik belőle: — Igen __azaz, azt akartam m ondani, hogy igaza van, ott volt a hiba, nem gondoltam ar­ra, hogy milyen következmé­nyekkel járhat. Érdemes-e tovább faggatni? Hiszen másra úgysem lyukad ki az ember, mint arra, hogy felelőtlen, meggondolatlan ember cselekedete volt ez. Az, „ahogy lesz. úgy lesz” ha­zug, hamis elméletnek „alkal­mazása”. Még szerencse, hogy sikerült időben közbelépni, s nem hullott szét a kétgyere­kes család. Jól tették a mun­kahelyi kollégák, hogy csám- csogás helyett a meggondolat­lan férfit felelősségre von­ták. 0 Nehéz az igazságtevés. Ne­héz, mert mindkét embernek alapos indokai vannak arra, hogy a boldogságot keresse, amit nem talált meg a házas­ságban. Mindketten családo­sak. Az asszonynak három, a férfinek egy gyereke van. Nehezíti a dolgot, hogy az asszony a férfi beosztottja. Nem bújtak senki elől. Nem titkoltak semmit, szinte büsz­kélkedtek azzal, hogy meny­nyire megértik egymást, meny­nyire boldogok. A férfi fele­sége hatodik esztendeje sú­lyos beteg. Fekvő beteg, a nővére ápolja, az csinál meg otthon minden*. A beteg fele­ség sokszor ideges, s nagyon- nagyon féltékeny, ami ért­hető is. hiszen a férje csak harmincnyolc éves. Fiatal ember. Tízéves házasok. Az asszonynál megint más a helyzet. A három gyerek ellenére a férje nem sokat törődik a családdal. Hazaadja fizetésének egy részét, s ez­zel minden gondot letett a válláról. Megköveteli a va­csorát, a reggelit, a tiszta ru­hát, s ezzel be is fejeződött minden kapcsolata a család­dal. Nem foglalkozik a gye­rekekkel sem. Lehet-e itt igazságot tenni? Tényleg tiltott-e ez a szere­lem. vagy pedig a két ember­nek joga van arra. hogy amit nem talált meg a férje, fele­sége mellett, azt másutt ke­resse? Mindketten itt vannak, kérték, hogy hármasban szélgessünk. — Szeretik egymást? összenéznek, nem tudják melyikőjük válaszoljon, nem tehetek róla. elnevetem ma­gam, s azt momndom: — Egyezzenek meg: ki vá­laszoljon. A másik csak he­lyesbít. Jó? A feszültséget feloldja a tréfa, s a férfi elkezdi: — Hosszú história ez. Az előzményeket ismeri. Tudja, hogy nem holmi diákos bo­londságból tesszük, amit te­szünk. — Hanem? — Szeretjük egymást — De... — Várjon — vág a szavam­ba —, hadd fejezzem be. Tu­ök be­tisztességtelen. juk ezt így megtartani, válunk és megesküszünk. Egy pilanatra döbbent csend üli meg a szobát. Azt hiszem, most először mondták ezt így ki, egymásnak is. — Én a gyerekemről gon­doskodom. A felésegemről is. Habár neki van vagyona, amit ha pénzzé tesz, megélne belő­le. Márta gyerekei pedig jön­nek vele. örökbefogadóm őket. — És ... és mit szól mind­ehhez a másik ... a másik két érintett? Zavart csend üli meg a szo­bát. Rágják a választ, végül az asszony szólal meg: — Én még nem beszéltem a férjemmel. De nem hiszem, hogy akadékoskodna. Úgyis van valakije... — Honnét tudja? — Gondolom. Ha nem len­ne. akkor velünk töltené az idejét. Soha sincs otthon. — De bizonyosság? Az van-e? Megpróbált már vele beszélni, hogy így nem lesz jó? Hogy változzon meg? he­gyen más? — Nem... nem beszéltem vele... úgysem lenne ér­telme ... mellette én soha nem voltam boldog. — Akkor sem, amikor hoz­záment? — Az más. Csitri fejjel az ember mindent szénnek lát. — És maga? — fordulok a férfihoz. — Nem ... még én sem be­széltem a feleségemmel. Nem szeretem1 a jeleneteket. Csodálkozó pillantásomra kiss® in‘7c-,í'**^n válaszol: — Nincs nagyobb kereszt, mint egy beteg asszony. Ér­:henbe tevődött át. Aknamun­kájukat nemcsak a Magyar Népköztársaság, a magyar nép, '.anpm a német nép ellen is iolytatjá-k. Göbbelsi stílusban rt újságjuk gyakran közöl ilitler-idézeteket. A becsületes lámeteknek elegük van ebből íz uszításból. Jellemző, hogy Bajorországban a közvélemény íyomása oly erős volt, hogy a Német Szociáldemokrata Párt i tartományi gyűlésben bér­lést intézett a kormányhoz: neddig tűri még a magyar asiszíák tevékenységét. Bizonyos, hogy az igazi békeszerződés lehetetlenné tenne ezeknek az elemek­nek garázdálkodását. Né­pünk minden néppel, köz­tük a magyarral is béké­ben kíván élni. —- E célok szellemében har- ol ma is a Néniét Kommu- íista Párt. 1918 óta négy ízben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom