Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-24 / 70. szám

1939. MÁRCIUS 24. KEDD f»rst HU. ifflrlap Meghosszabbították a magyar—svéd árucsereforgalmi megállapodást További egy évre meghosz- szabbították az 1959. január 31-én lejért magyar—svéd árucsereíorgalmi és fizetési megállapodást. Magyarország különböző élelmiszereket, gé­peket és nehéz- és könnyű- iparcikkeket szállít Svéd­országnak. Növeljük gyógy­szeralapanyag-, alumínium­kábel-, szőrmeáru-exportunkat és szállítunk mélyhűtött gyü­mölcsöket is. Svédországból főleg golyóscsapágyakat, kü­lönféle nemes acélokat, vas­ércet, az eddiginél jobb cellu­lózt, különféle gépeket és be­rendezéseket, műszereket, mű­rostot, valamint gömbfát, pa­pírárut, bőröket és tenyész­állatokat hozunk be. A meghosszabbításról szóló okmányokat Bebrits Lajos stockholmi magyar követ és Osten Unden svéd külügy­miniszter írta alá. Iff ff volt oa valaha Száz évvel ezelőtt, 1859-ben a cári Oroszország területére érkező minden utasnak a ha­táron le kellett adnia a nála levő nyomtatott szövegeket és azokat csak hónapqj[ckal ké­sőbb kapta vissza. A cenzúra még a régi újságpapírba bur­kolt tárgyakat is gondosan átcsomagolta új, fehér pa­pírba. Ifjúsági verseny mozgalom a budai járásban Tapasztalatcsere a Diósdi Csapágygyárban A napokban a budai járás üzemeinek KISZ termelési fe­lelősei jöttek össze tapaszta­latcserére a Diósdi Csapágy­gyárban, hogy tanulmányozzák a vendéglátó üzem eredményes versenymozgalmát. Mihalovits Béla KISZ veze­tőségi tag bevezetőjében hang­súlyozta a szocialista munka­verseny fontos szerepét s el­mondotta, hogy most, amikor falun is nagy léptekkel halad előre a szocialista . átalakulás, még nagyobb feladat hárul az üzemi ifjúmunkásokra Fónagy Béla, a Diósdi Csap­ágygyár KISZ-titkára elmon­dotta. hogy náluk jó ütemben fejlődik a verseny, s már igen szép eredményekkel dicseked­hetnek a csapátgygyári fiata­lok. Az első exportbrigádot még az elmúlt év januárjában alakították az eszterga- üzemben, s azóta már hat újabb brigád alakult, és számos egyéb brigád dől go­zik igein jól. Az exportbrigádok elsősor­ban a kifogástalan minőségre, az exporttervek határidő előtti teljesítésére és a termelési terv száz százalékos teljesítésére tö­rekszenek. Részt vesznek a ta­karékossági mozgalomban is I óképpen az importanyagokkal való takarékosságra fordíta­nak nagy gondot. Az értékelés pontozásos ala­pon történik, a legjobb eredményt fel­mutató exportbrigád tekin­télyes pénzjutalomban ró szestil. CSEMETE YA SÁR gyár üzemeit, elbeszélgettek ^ az expói tbrigádok vezetőivel é« ^ tagjaival. A tapasztalatcsere — ^ mint a részvevők is megállapí - ^ tottáik — sok jó tanulsággal ^ szolgál ahhoz, hogyan lehet ^ még eredményesebb munkát ^ végezni. Panák László, a Diós- ^ di Csapágy gyár Petöfi-brigád- ^ jának egyik tagja például azt ^ javasolta, hogy jó lenne feleleveníteni a $ korábbi években már be- § vált üzemlátogatással egy* ^ bekötött tapasztalatcserét. ^ Fónagy Béla, a KISZ-vezetí>- | ség többi tagjával megígérte, | hogy a diósdiak rövidesen meg- ^ látogatják a Dunakeszi Vagon- ^ gyárat. $ Súlyán Pál 8 Az április 10-ig tartó fásítási hónap keretében több száz­ezer darab gyümölcsfát ültetnek el megyénkben. Török­bálinton, az állami gazdaság elárusító helyén 10 ezer darab facsemete várja a vevőket (Csekő felv.) 5'.VX,XXNXV^XXXX\VXXX'SXXWNvXX\>XXXXXXXNXXXXXXXXXXXXWCVXXXXXXV\XXX\XXX\XXXXX\XXXXWXXV SSTSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSASSSSSS/^ Reprezentatív kiállítás Szigetszentmikióson Mezőgazdasági tanácsadó: A silókukorica termesztéséről Pártunk Központi Bizottsá­ga többek között célul tűzte ki az ország állattenyésztésé­nek fokozatos fejlesztését, s a tej- és hústermelés növelé­sét. Tsz-einknek az állattar­tásról át kell térniök az ál­lattenyésztésre. Hazánkban a legnagyobb vetésterülettel rendelkező ía- karmányféleség a kukorica. A felhasználás módja szerint vetik szemesterménynek, si­lónak és csalamádénak. Ná­lunk a legmegszokottabb for­ma a kukorica szemes ter­mesztése, soros, illetve az utóbbi években — főleg nagyüzemekben — négyzetes és ikersoros formában. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy az ily módon vetett ku­korica terméseredménye na­gyobb és jórészt megoldó­dik vele a terület évközbeni művelése, a gépi növényápo­lás is. A silókukoricát a korábbi években majd mindenütt so­rosan vetették. így is nagy­tömegű takarmányt nyertek, azonban kevesen gondoltak árra — amíg Hruscsov elv­társ magyarországi látogatá­sakor rá nem mutatott —, hogy kevesebb fáradsággal ugyanazon területről sok­kal több és főleg maga­sabb beltartalinú értékű takarmányt nyerhetnek a silókukorica négyzetes vetésével. Ideje, hogy tsz-eink bátran alkalmazzák a fejlettebb új módszereket a taikarmányter- meszifcésben is. Olcsóbban ter­meljenek több, tápanyagban gazdagabb takarmányt. Az alábbi példák gondolkodóba ejthetnek minden tsz-vezetőt és agronómust, s bizonyosra vehető, hogy legkésőbb jövőre négyzetesen vetik a silókukori­cát. Hajdúszoboszlón a tangazda­ságban kh-ként 225 mázsa ter­mést adott a négyzetesen vetett silókukorica, míg a sorosan ve­tett százötven mázsát, a sze­meskukorica mindössze 16 má­zsát. A négyzetesen vetett siló­kukoricának beltartalmi értéke duplája a sorosvetésűnek, s ugyanakkor termelési önkölt­sége mindössze 14,86 forint, míg a szemeskukoricáé 111 fo­rint. A karcagi Hunyadi Tsz- ben a négyzetesen vetett siló- kukorica 170 mázsás termést adott' holdanként,' egy mázsa termelési önköltsége 9,63 forint volt, ugyanitt a szengeskuko- rica önköltsége mázsánként 160 forintba került. Az adonyi Béke Tsz négy­zetesen vetett silókukori­cája 392 mázsás termést adott, egy mázsa kemé­nyítő érték előállítása 19,20 forintba, ugyanez szemes- kukoricánál 86 forintba került. Lényegében a négyzetesen ve­tett silókukorica beltartalmi értéke jóval nagyobb, s ugyan­A látogatók egy csoportja A MEDOSZ és az állami gazdaságok ösztöndíjakkal segítik a mezőgazdasági értelmiség utánpótlását Ender Júliát cs Meixner Sándornét a porszívógép érdekli I % Laikusok és hozzáértők, | mindannyian tanúi vagyunk a ^mezőgazdaság és ezzel együtt ^ a paraszti élet nagyarányú $ átalakulásának. A falusi ern- ^ bér éli is ezt a változást; az $ üzemek és gyárak népe, mun- ^ kások és értelmiségiek pe- $ dig nemcsak rokonszenvező $ együttérzéssel, hanem tettek - $ kel is segítik parasztságuri- 5 kát. így ölt határozott formát, S így nyer igazi tartalmat a munkás-paraszt szövet­ség. § Az átalakulás azt is je- $ lenti, hogy az agrotechnika $ régi módszerei fokozatosan, de ^ nem egyszer máról holnapra N — elavulnak, önként kíná',- ^ koznak a tanulságos és jól ^ szemléltető példák, ame­lyeknek a részletezését most ^ csak azért hagyjuk el, nehogy $ a közhelyek felé vigyenek S bennünket. s í Mindenesetre értékes győze- ■i lem, hogy a parasztság egy > részének görcsös hagyomány- ^ tiszteletét (nem a haladó ha- ^ gyományokról van szó) fel­oldotta az új iránti érdeklő- A józan ész, a fel világo­szó, a meggyőzés vitte Gere Mihályné a paplanokat és a szőnyegeket nagy érdeklődéssel S $dés. ^ sító Orré az útra parasztságunkat. Tudja, hogy a régi — készü— 'ellenségnek is beillő — fel- ii készültség nem elegendő, í; Most arról értesülünk, hogy a MEDOSZ elnöksége az agrárfőiskolára jelentkező fiatalok számára 14 ösz­töndíjat létesített. Ezek így oszlanak meg: az agrártudományi egyetemen há­rom, a műszaki egyetem gé­pészmérnöki karán, a kerté­szeti főiskoláin, valamint a debreceni mezőgazdasági aka­démián kettő, a mosonma­gyaróvári és a keszthelyi aka­démián, az állatorvosi főisko­lán, az erdőmérnötki főiskolán és legújabban a műszaki egye­tem kultúrmérnöki-vízügyi ta­gozatán egy-egy hallgató kap­hat ösztöndíjat. Júniusban felvételi vizsgák lesznek, ezért szükséges, hogy az érdekeltek: a pályázók és szüleik már most tudomást szerezzenek erről a lehetőség­ről. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele: legalább jórendű tanulmányi előmenetel és a pályázó kötelezettség­vállalása, hogy legalább öt évig mezőgazdasági ter­melőüzemben dolgozik. Az egyik szülő rendelkezzék tízéves szakszervezeti tagság­gal és ötéves munkaviszony­nyal a mezőgazdaságban vagv az erdészetben. Az ösztöndíj havi összegp 500—600 forint, amelyet a MEDOSZ e'nök'ése október 1-től kezdve 10 hónapon ke­resztül folyósít. Ha a pályázó i tanulmányi eredménye saját hibájából nem éri el a jóren- dűséget, az ösztöndíj megszű­nik. Ha az ösztöndíjas a dip­loma megszerzése után önhi­bájából nem dolgozik öt évet mezőgazdasági termelőüzem­ben, a folyósított ösztöndíj öt­ven százalékát egy éven belül vissza kell fizetnie. Ebben az évben tehát már az első évre jelentkezők pá­lyázhatnak az ösztöndíjra. A MEDOSZ megyebizottsági el­nökeinek gondoskodniuk kell arról, hogy megyéjük terüle­téről ebben az évben főisko­lára jelentkezők közül két fia­talt, legkésőbb augusztus else­jéig ösztöndíjra javasoljanak. A javaslatokat a MEDOSZ elnöksége mellett működő szakszervezeti szakosz­tályhoz kell küldeni. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­tének elnöksége az ösztöndí­jak létesítésével elősegíti, hogy minél több mezőgazda- sági dolgozó gyermeke része­süljön magasfokú szakmai ki­képzésben, s ezzel a mező- gazdasági értelmiség után­pótlását szolgálja. A kezde­ményezés követőkre is talált. Több mint 60 ösztöndíjat léte­sítenek különböző állami gaz­daságok és tizenkettőt a víz­ügyi igazgatóságok. (r—e) akkor egy mázsa termelési ön­költsége általában csak 9—15 forint között mozog. Igaz, megszokottabb takar­mányozási mód az, amikor a kukoricát megdarálják, avagy — igen helytelenül — szeme­sen etetik, a kukoricaszárat pedig csak igen kevés táp- értékkel adják az istállóba. Hosszasan lehetne sorolni a silókukorica termesztésének érdekében kifejthető érveket, úgy gondolom azonb^ji, hogy a fenti számok önmaguk he­lyett beszélnek és megdönthe- teüenül bizonyítják a silókuko­rica magas tápanyagtartalmát, alacsony önköltségét, és mind­ezekből fakadó nagy hasznát. Termelőszövetkezeteink si­keresen megoldhatják ez- irányú feladataikat, mert gépállomásaink jelentős se­gítséget biztosítanak ré­szükre. Megyénkben 64 darab TVD —6-cs kukorica négyzetbe ve­tő gép áll rendelkezésre, az újonnan gyártott. - rászerelt ve­zérlő berendezésekkel. Ez a géppark elegendő ahhoz, hogy tsz-eink kukorica vetésterüle­tük 60—70 százalékát négyze­tesen vessék be siló- vagy sze­meskukorica vetőmaggal. Az új vezérlő berendezések segít­ségével sokkai pontosabban le­het négyzetesen vetni, ugyan­akkor kevesebb ember kell' hozzá és mégis nagyobb a gép kapacitása. A gép kezeléséhez három ember szükséges, kettőt a gépállomás ad, s a tsz- nek csak egy kisegítő munkaerőt kell biztosíta­ni. Gépállomásaink szakembe­rei ezekben a napokban fel­keresik a tsz-eket, hogy idő­ben és kellő alapossággal elő tudják készíteni a kukorica vetését. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem néhány szempontot: a) Igen fontos a tábla kije­lölése. az legyen sima és ne szétszórt, kis parcellákba tör­ténjen a vetés. b) Lehetőleg őszi mélyszán­tásba kérüljön a kukorica. c) A tavaszi talaj előkészíté­se kertszerűen megmunkált, morzsalékos legyen. d) Vetéstől betakarításig el­végzi a munkákat a gépállo­más csaknem teljes egészé­ben, tehát pontos tervet tud­nak készíteni a tsz-ek. A kukorica betakarításáig mintegy harminc darab silózó kombájnt kapnak • megyénk gépállomásai. A szállításhoz rendelkezésre áll a szükséges számú szállító jármű, csak kisegítő rakodó munkásokra lesz szükség. A si­lókukorica vetése kiküszöböli a káros elővetemény hatást, mert korán lekerül a területről és jó magágyban, optimális időben vethető utána a búza, emellett nem okoz problémát a kukoricaszár betakarítása sem. összegezve e rövid tájékoz­tatást: bátran alkalmazzuk az új takarmánytermesztési mód­szereket és vessünk minél több silókukoricát négyzetesen. Lázár Antal mezőgazdász Tavaly például az első negyed- } évben a Petőfi-brigád lett az < első; jó munkájukért a brigád t tagjai 1600 forint pénzjuta]- 1 mat kaptak. A második és har- 1 madik negyedévben a Kossuth- : brigád szerezte meg az elsősé- i get és mindkét esetben 1200 1 forint jutalmat kapott. Év vé- < gén a Táncsics-bkigád tört az ; elre és most már újabb export­brigádok is bekapcsolódtak a versenybe. Hogyan szervezték a brigá­dokat, milyen szempontok alap­ján értéltelik az eredményeket, . mit terveznek az év hátralevő ' részében — ezt mind részlete- j sen elmondották a diósdiak. majd a meghívottak számoltak be arról, milyen stádiumban 1 van üzemükben az ifjúsági ver­senymozgalom. Amint a be- -zél getésből kiderült, bizony, a I budai járásban ezen a téren j elég sok pótolni való vár az üzemi KISZ-szervezetekre. A Keményfémipari Válla­latnál, valamint a Préselt Acél- és Kovácsoltáru Gyárban még szinte alig tettek valamit a verseny fellendítése érdekében. A Pilisi Szénbánya termelési felelőse el sem jött az érte­kezletre, pedig — mint hallot­tuk — ott is lenne tennivaló bőven. A Keményfémipari Vál. lalat termelési felelőse a vál­lalat rossz adottságaira hivat­kozott. Fónagy Béla, a diós­diak titkára viszont bebizonyí­totta, hogy a kedvezőtlen adott­ságok ellenére is aktívabbá lő­hetne itt tenni a versenvmoz- galmat. A Mechanikai Művek terme­lési felelőse elmondotta, hogy náluk is működik három ex­portbrigád, s a fiatalok a tár­sadalmi munkából is kiveszik részüket. Nemrégiben elvállal­ták, hogy a VIT tiszteletére rendbehozzék a gyár udvarát. — Nálunk most bontakozik ki a verseny — mondotta A1- trert László, a Pest megyei Gép­javító Vállalat KISZ-titkáfp — * .. minthogy az üzem dolgo­zóinak 50 százaléka fiatal, elsősorban minél több ifjú­sági brigádot szeretnénk létrehozni. Schink József, a megyei KISZ-bizottság munkatársa részletesen elmondotta, miiven feladat hárul a termelési fele­lősökre, hogyan szervezzék az ifjúsági versenymozgalmat, majd a részvevők mondották i el véleményüket. A baráti esz- | meesere után a termelési fele­lősök meglátogatták a csapágy- | Az elmúlt héten a Szigetszentmiklósi Földművesszövetke-Í zet rendezésében nagyszabású lakástextil és háztartási gép § kiállítás nyílt a szigetszentmiklósi kultúrházban. A község- ^ ben ez az első ilyen jellegű kiállítás, illetve árubemutató, s \ rendkívül nagy népszerűségnek örvend. Már az első délelőtt $ több száz látogató fordult meg a kultúrházban. s a vendég-§ könyv bejegyzései szerint valamennyi látogató tetszését meg- ■nyerte a földművesszövetkezet kezdeményezése. Kérik, hogy ^ a jövőben is tartsanak ilyen árubemutatókat. A, leállítás■ lel- § kés rendezője Wahrmann György, a textilbolt vezetője. ___ 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom