Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

1959. FEBRUÁR 21. SZOMBAT M9T MEG s&Cirlap Sajtókiállítás Szentendrén Február 21-én délután 18 érái kezdettel a szentendrei Ferenczy Károly múzeumban Amig a lap eljut az olvasóhoz címmel sajitókiállítást rendez a Szentendre szerkesztősége. Megnyitót mond Szántó Mik­lós, a Pest megyei Hírlap fe­lelős szerkesztője. Este 8 órai kezdettel a Béke Étteremben a szerkesztő bizottság rendezé­sében sajtó bálra kerül sor. Meghívók igényelhetők a szer- ikesztő bizottságtól (Szentend­re, városi tanács) és Fodor Lászlótól, a Kocsigyár tisztvi­selőjétől. Kétéltű jármű Kínában Kínai tervezők új kétéltű járművet szerkesztettek, amelynek adatai a következők: 9 méter hosszú, 6 üléses, súlya 800 kiló. sebessége a földön 45 km, vízen 15 kilométer. jó munkát végez a tsz-ekben a Pest megyei Építőipari Vállalat Saját erőből is építkeznek majd a váci járás termelőszövetkezetei Termelőszövetkezeteink ál­lattenyésztésük fejlesztésére is egyre nagyobb gondot fordíta­nak. Tavaly több ezerrel nö­vekedett a tsz-ék szarvasmar­haállománya. Az idén még na­gyobb arányú növekedés vár­ható. Ez a tény egyre több is­tálló építését teszi szükséges­sé. Ebből a munkából a Pest megyei Építőipari Vállalat is jelentős mértékben veszi ki ré­szét. Korábban is építettünk ter­melőszövetkezeti istállókat. Meg kell mondani, hogy ezek az épületek gyakran elég sok jogos panaszra, kifogásra ad­tak okot. Azért látogattunk el a már említett építővállalat­hoz, hogy meggyőződjünk róla, most hogyan megy ez a munka. Prohászka József igazgató és A ceglédi Vörös Csillag Tsz első a legnagyobb tejtermelő tehenészetek versenyében Kitűnő eredmények a IV. országos tejtermelési verseny első negyedében A Földművelésügyi Minisz­térium állattenyésztési főigaz­gatóságán most értékelték a IV. országos tejtermelési és tejtisztasági verseny I. negyed­évi eredményeit. Az új rang­sorolás szerint az egységnyi te­rület legtöbb tejet termelő gaz­daságai közül a Csepregi Álla­mi gazdaság és a Pogonyipusz- tai Tangazdaság, valamint a kemenesszentmártoni Úttörő és az újpesti Bán Tibor Ter­melőszövetkezet került az él­re, a legnagyobb tejtermelő te­henészetek versenyében pedig a Pogonyipusztai Tangazdaság, valamint a Pusztaszántói Ser­téstenyésztő éá Hizlaló' Válla­lat. illetve a ceglédi Vörös Csillag és a berkenye! Petőfi Termelőszövetkezet érdemelte ki az elsőséget. A tejtermelésben legjobb eredményt elért fejők verse­nyében az állami szektor dol­gozói közül Nevegyál József, a Szentlőrioci Tangazdaság, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek dolgozói közül pedig Vecseri Antal, a Szentesi Ter­melőszövetkezet fejőgulyása bizonyult a legjobbnak. Az or­szág legjobb termelő tehenei közül is érdemes megemlíteni a csoportelsőket: az Április 4- majori Állami Gazdaság Vera nevű tehene 3400 kiló, a szen­tesi Felszabadulás Füge nevű tehene 2643 és B. Nagy József pocsaji egyéni gazda Marcsa nevű tehene 2283 kiló tejet, adott három hónap alatt. Magyar gépek az autógyártás automatizálásához A Győri Célgépgyárban hen­gerfej megmunkáló félauto­mata gépsort készítettek a Cse­pel Autógyár részére. A gé­pekkel az elmúlt napokban a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium. valamint a Csepel Autó­gyár szakembereinek jelenlé­tében próbaképpen 200 hen­gerfejei munkáltak meg. Meg­állapították. hogy a gépek — kisebb eltérésektől eltekintve — megfelelnek az előírt köve­telményeknek. Egy hengerfej megmunkálási ideje 1.36 pare, vagyis a munkaidő a jelenlegi­nek körülbelül ötödére csök­ken. A gépek az összes mű­veleteket önműködően végzik, csupán az adagoláshoz szük­séges kézi erő. A Győri Cél- gépgyárban tervezett gépek az első lépést jelentik a magyar teherautógyártás automatizálá­sához. A gépsort bemutat­ják a Budapesti Ipari Vásá­ron. Üzembehelyezésükre a* év derekán kerül sor. Hegedűs Károly párttitkár elv­társak elmondták, hogy jelenleg a túrni Galga- menti Tsz-ben, a maglódi Törekvő Tsz-ben és a váci Kossuth Tsz-ben építenek 100—100 férőhelyes istál­lót. Az első két helyen előrelátha­tólag májusban, a váci Kos­suth Tsz-ben októberben feje­ződik be az építkezés. A váci Micsurin Termelőszövetkezet­ben május 15-én kezdik el egy magtár építését. Az idei terv szerint a galga- mácsa-i Üttörő Tsz-ben. a men- dei Lenin Tsz-ben, a monori Űj Életben. Nyáregyházán és Úriban kezdik el egy-egy tsz- istálló építését. A megyei tar nácson még nem fejezték be a tárgyalásokat. Lehetséges, hogy ezen kívül más tsz-ekiben is építkeznek még az idén. A kérdésre, hogy felkészültek-e a feladatok végrehajtására, a kö­vetkezőket válaszolták a vál­lalat vezetői: — A tervünk végrehajtásá­hoz szükséges téglát és más anyagféleségeket megkapjuk. Fa, betonvas és előregyártott betongerenda ellátásunk nem látszik még megfelelően bizto­sítottnak. Helyesnek tartanánk, ha az Országos Tervhivatal felülvizsgálná a megyei épitővállalatok anyagellá­tottságát. — A munka minőségével eléged ettek-e az építtetők? — kérdeztük. — Ilyen fajta kifogást nem közöltek velünk. Igyekszünk is alapos munkát végezni minde­nütt — válaszolták. Ugyanezt Matusek Tivadar elvtársról, a járási pártbizott­ság titkárától is megkérdeztük. " JÓT'dolgozik a vállalat, különösebb - kifogás nem emel­hető munkájukkal szemben. Jó munkát végeznek a termelőszö­vetkezetekben is. Elégedett munkájukkal Var­ga István is. a járási tanács mezőgazdasági osztályának épí­tési előadója. Ö csak a követ­kezőket kifogásolta: — A határidők betartásával van egy kis baj. A váci Kos­suth Tsz-ben például az 50 férőhelyes istálló felépítését ta­valy decemberben kellett volna befejezni, de elmaradt. Anyag­hiányra hivatkoznak a válla­latnál. Varga István nem bírált egy- i-oldalúan. Azt is ^ elismerte, hogy későn, estik az ősszel ren­delték meg az építkezést, amikor úgyis tele volt munkával a vállalat. De mit szólnak mindehhez maguk az érdekelték? Elismer­ték, hogy ezen kívül még Tú­rán és Maglódon is elkéstek az építkezéssel. így magyarázzák ennek az okát: — Tavaly a termelőszövetke­zetek biztosították az építkezé­si anyagot. Ebből gyakran az következett, hogy mire meg­kaptuk tőlük az anyagkiutalás­hoz szükséges hitelleveleket, elfogyott a nekünk szükséges anyag. Az idén már ez sem lesz akadály. Ugyanis változtattak a korábbi in­tézkedésen és most már az építő vállalat 3zerzi be az anyagot, tehát a határidők betartása is biztosítottabb- nak látszik. A közvetlen anyagbeszerzés a munka jobb szervezését is elő­segíti, ami a minőség további javulását is befolyásolja. Bár — amint láthatjuk — jelentős méretű építkezéseket végeznek állami erőiből, szá­molni kell azzal, hogy szük­ség lehet saját erőből végzett építkezésekre is a termelőszö­vetkezetekben. Gondoltak erre a váci járásban. Matusek elv­társ elmondta, hogy szerveztek egy brigádot, amely azt vizsgálja a ter­melőszövetkezetekben, mit lehet helyileg megoldani. Ahol szükséges, ideiglenes megoldásként a téglakoszorús vályogépítést javasolják. Püs­pökszilágyon, Kisnémedin, Ra­don, Pencen, Csőváron és Vác- hartyánban kitűnő agyagdom­bok vannak, melyekből első­rendű vályogot lehet készíte­ni. Ahol sor kerül ilyen építkezésre, helyi építőbrigá­dokat szerveznek, így sokkal kevesebb pénzzel tudnak he­lyet biztosítani a közös ál­latállománynak. — farkas — i Kádár elvtárs beszéde a Prága melletti Sverma Gépgyárban — Régen készültem már or­száguk meglátogatására — eredetileg tagja voltam a nemrégen itt járt párt- és kormányküldöttségnek is — de hirtelen megbetegedésem sajnos, akkor az utolsó pilla­natban lehetetlenné tette el­jövetelemet. Nagy bizalommal nézünk a jövőbe és bizonyosak vagyunk benne, hogy ha valószínűleg egy kicsit később is, mint önök itt, Csehszlovákiában — bár reméljük, hogy nem sok­kal később — Magyarországon is teljesen felépítjük a szocia­lista társadalmat. Erőnk a pártunkat s ez­által népünket is vezérlő marxista—leninista elmé­letben és a proletár inter­nacionalizmusba vetett hi­tünkben van. Ennek része a magyar—cseh­szlovák barátság is, amely szé­pen fejlődik, erősödik. Évről évre jobban tudunk együtt dolgozni az iparban, a keres­kedelemben. a külpolitikában, a szocialista tapasztalatok ki­cserélésében és az élet min­den területén. Ez a szocialista barátság mindkét népnek hasznára van. Közösek a ba­rátaink, a nagy Szovjetunió, Kína, a népi demokráciák és elvbarátaink az egész világon, Közösek az ellenségeink is. Az imperialisták, a reak­ciósok vad ellenforradal­mi támadása által okozott károk szintén erősen súj­tották a magyar népet. De tanultunk ebből mi is, ta­nult a többi, szocializmust építő nép is. Van még valami, ami közös részünkre, és ezt nem tudom, hogy hová tegyem, mert egy­szerűen azt mondani, hogy el­lenség, gondolom, nem jó. Ba­rátnak nevezni még kevésbé lehet. És ha nem is nevezhet­jük ellenségnek, azért csak az ellenség malmára hajtja a vi­zet. A mi közös kritikusunk­ról, a jugoszláv revizionisták csoportjáról van szó. ök min­dig megmondják, hogy nekünk mit kellene csinálnunk, ajánl­ják elméleteiket és gyakorlatu­kat. Magyarországon akadt 1956-ban nem is kevés ember, akiknek tetszett ez a jugoszláv elmélet és gyakorlat. De az­után a magyarok vagy tíz na­pig ezen a koszton éltek, s el­mondhatom önöknek, hogy egy életre elment a kedvük a jugoszláv elmélettől és gyakorlattól még azoknak is, akiknek 1956 tavaszán kimondottan erre támadt étvágyuk. Nem írhatjuk elő a jugosz­láv revizionistáknak, hogy mit csináljanak vagy mit ne csi­náljanak, azt azonban meg­mondhatjuk nekik, hogy tart­sák meg maguknak elméletei­ket, meg azt is, amit ebből ki­főztek. Nekünk ez nem kell. Nem vagyunk esztelenek, s meg tudjuk különböztetni a revizionizmust a marxizmus—» leninizmustól. A Magyar Népköztársaság majdhogy belepusztult a revizionizmusba, a marxiz­mus—Ienindzmus segítsé­gével azonban feltámadt és él. Látjuk, hogy. a marxizmus—* len,inizmus mit teremtett a Szov^tunióban, milyen ered­ményeket értek el ott az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a kultúrában és a tudományban. Kádár János elvtárs meglátogatott egy Prága melletti termelőszövetkezetet A baráti látogatásra Cseh­szlovákiába érkezett Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára teg­nap délelőtt megtekintette a Prága közelében levő Jesenice község termelőszövetkezetét. EGYÜTT A LAKOSSÁGGAL m eot tartja elvként a gombai tanács — Igen, csakis a lakosság­gal, az egész faluval közösen tervezünk, s valósítjuk mag terveinket. Nemcsak azért, mert a lakosság érdekeit szol­gálják terveink, hanem azért is. mert az így megbeszélt ter­vekhez, amikor megvalósítá­sukra kerül sor, annyi segítsé­get kapunk, hogy győzzük csak azt hasznosítani — mondja a gombai tanács elnöke, aki maiga nemrégen került ide, de mégis annyira gombai lett. j hogy jobban a szívén viseli I ennek a községnek sorsát, mint I nem egy tősgyökeres gombai lakos. Helyes és jó elve ez a köz­ségi végrehajtó bizottságnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a helyeslés, amivel a tanács legutóbbi határozata találkozott: legyen tsz-köz- séggé Gomba. Sok mindent terveznek ebben az esztendő­ben, s a tervek egy része már a megvalósulás stádiumában van. A Rózsadomb villamosí­tását tervezik, s több utcában hálózatkiegészítést, mindez körülbelül háromszáz- ezer forintba kerül, amelv összeg három helyről tevődik össze. Állami hozzájárulásból, községfejlesztésből és a lakos­ság hozzájárulásából. Például az újtelepiek házanként há­romszáz forint hozzájárulást fizetnek, de nem akadt senki, aki sokallta volna az össze­get. Az már inkább előfordult, hogy többet adtak. Sajnos, a községfejlesztési hozzájárulás­nál már nem egészen ez a helyzet. Szép számmal akad­nak olyanok — mintegy negy- ven-ötven gazda —, akik évek óta nem fizettek egy fillért, sem, s a náluk kinnlevő ősz- szeg 150 000 forintra rúg, ami­ből pedig nagyon sok hasznos dolgot lehetne megvalósítani A dolog érdekességét az adja. hogy éppen ezek a gazdák a leghangosabb követelői annak, hogy ez vagy az minél előbb megvalósuljon. Szerencsére a háromezer körüli lakosságnak ez csak kis részét jelenti, a lakosság nagy többsége szíve­sen segít, s a kötelességének i° eleget tesz. Tervezik ebben az esztendő­ben az utak .megjavítását is erre a célra kétszáz tonna kő máris a községben van. Külön bizottságot alakítottak, amelv közvéleménykutatással dön- :ötte el, hol a legsürgősebb az VZ*X<SS*ZZSX*Z&SSSi*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.'fSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSS/SS/SSS/SSSfSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSS/SSSSSS/S/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSS. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE: Pillanatképek a termelőszövetkezeti Kőröstetétlenről Délutánra az áthatolhatatlan köd felszállt. Kiderült a kőrös- tetétleni határ. A földek pihen­nek, csak itt-ott fénylik a fe­kete szántáson a februári nap. Játékos az idő, bent a faluban, a Krakkó partján, a tanácshá­za előtt dolgozó parasztok ad­ják egymásnak a kilincset. Mozgalmas az élet, vitatkoznak az emberek, latolgatják, ho­gyan és miként fordítsák falu­juk, családjuk sorsát, jövőjét. Érthető ez az izgalom, mert a kőröstetétleniek ezekben a napokban döntöttek: Kőröste- tétlen szövetkezeti község lett. Másfél hét leforgása alatt 51 dolgozó paraszt választotta az egyéni élet helyett a szövetke­zeti gazdálkodást, a közös utat. Az 51 dolgozó paraszt 373 hold földet visz magával a szövet­kezetbe, ezenkívül állatállomá­nyát, gazdasági felszerelését is. ■k — A párt felhívása bennün­ket nem talált váratlanul. Rég­óta gondolkodunk, tervezge­tünk, hogyan és miként kelle­ne életünkön, gazdálkodásun­kon javítani. Ezért szívesen fo­gadtuk a népnevelőket — mondotta Andrus József 16 holdas dolgozó paraszt, aki 18 éves fiával együtt lépett a Kossuth Termelőszövetkezet­be. — Mi is, akik eddig még nem voltunk tagjai, úgy va­gyunk a szövetkezettel, mint a kisgyermek, aki először veszi szájába édesanyja emlőjét. Egy kicsit fintorodik, nehezen nye­li, de később annál édesebb a tej. Mi sem ismerjük még sa­ját tapasztalatainkból a szö­vetkezeti gazdálkodást. Egy kicsit idegenkedünk tőle, de bízunk a kormány szavában és biztosak vagyunk benne, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az egyéni életnél jobbat nyújt — folytatja Andrus József, <tki egy tehenét, két üszőjét, egy növendékbikáját, egy gyönyö­rű lovát és összes gazdasági felszerelését vitte a szövetke­zetbe. Andrus József már tervez­get. Még március elején meg­kezdi a szövetkezetben a mun­kát, ő lesz az állattenyésztési brigádvezető és most már nem 3—4 jószágról, hanem 150 ál­latról gondoskodik. •k Az úton kerékpárosok ha­ladnak. Mások gyalogosan köz­lekednek a tanyák között. Vi- szik-hordják a szót, a híre­ket. Ki mikor határozta el magát a belépésre, belépett-e már a földszomszéd, az isme­rős, a jóbarát. A tanácsháza verandáján fekete tábla, rajta fehér krétával sorakoznak a nevek; ki hány hold földdel lépett a szövetkezetbe. Néhány dolgozó paraszt ezt böngészi, ők még nem határoztak, de le­het, hogy pár óra múlva már ők is szövetkezeti tagok lesz­nek. A termelőszövetkezeti szer­vező bizottság irodájában fo­lyik a beszélgetés. Az egyik dolgozó paraszt az iránt érdek­lődik, hogyan alakul majd az ő élete, ha a szövetkezetbe lép A másik szobában a község mezőgazdásza összegezi az ed­digi eredményeket. Persze, új­ból és újból számvetést kell csinálni, mert a faluban, a ta­nyákon járó népnevelők újabb eredményekkel érkeznek a ta­nácsházára. Most már azért vetélkednek az emberek, hogy minél előbb szövetkezetbe lépjenek. A falu lakói közül már csak félszázan Vannak, akik még nem dön­útjavítás. A Szarka-ház felé, az Akácfasoron a legsürgő­sebb — ez volt a döntés, mert a földek nagy részére erre ve­zet az út. Persze, jut máshová is. De a helyi tanács nemcsak a felnőtt lakosság kívánságaik kutatja, hanem a fiatalabb nemzedékét is. A hallott példák alapján az általános iskolában felvetették a gyerekek: szeretnének ők is úttörő szövetkezetét alakítani, A tanács megvitatta a lehető­ségeket, s rövidesen öt hold földön megalakul a gombai gyerekek szövetkezete. S ugyancsak most tervezik egv zeneiskola megnyitását, mert akkora az érdeklődés, hogy ha már tegnap megnyitották volna, akkor is késő lenne, A község a távoli terveken túl, közelebbi eseményekre Is készül, jelenleg a Tanácsköz­társaság megalakulása 40. év­fordulójának méltó megünnep­lését készítik elő. Két volt vö­röskatona elmondotta, hogy tanúi voltak négy társuk ki­végzésének a gombai határ­ban, s most meg is találták a régi sír helyét. A sírok helyé» emléktáblát állítanak a gombaiak, s itt tartják meg az ünnepi nagygyűlést is. Csak a lakossággal együtt; S valóban: bármelyik tervét, cselekedetét is vizsgálja az ember a helyi tanácsnak, min­denütt megtalálja a lakosság véleményének kikérését, , s szoros együttműködést a ter­vek megvalósításában. Mint már megírtuk, Gomba tsz-községgé alakul. S ha az ember a jelenlegi állapotokat is örömmel látja, még nagyobb örömmel gondol arra, hogy e? az átalakulás a községnek még több eredmény, létesít­mény, fejlődés magvait hordja magában; 4- mottó — tőitek. A népnevelők felvilá­gosító munkája nyomán azon­ban,már ők is erősen hajlanak a szövetkezés gondolatára. •k Terveznek is, tervezik a jö­vőjüket az itteni dolgozó pa­rasztok, hogyan és miként fogják majd kialakítani a táblákat. Holnap estére pél­dául a tanács gyűlést hívott össze, hogy megbeszéljék az építendő kultúrház munkáját. A villanyt is szeretnék falu­jukba bevezetni, s ha szövet­kezetbe lépnék, ennek sem lesz akadálya. Közös erővel, az állam segítségével ezt az alföldi tanya rendszerű köz­séget végleg a fejlődés útjá­ra indítják. Sokan már ter­vezik azt, hogy kiköltöznek a tanyából és a faluban építe­nek új házat, végleg beköl­töznek, hogy majd ők is él­vezzék a villany, a kultúrház előnyeit. Kőröstetétlen termelőszövet­kezeti község lett, de ezzel a munka még nem fejeződött be. Most azon dolgoznak a belépett parasztök, a szövet­kezeti tagok, a népnevelők, hogy a falu egész lakosságát szövetkezetbe tömörítsék. Mert igy sokkal jobb lesz az éle­tük. 1959. február 20. Kőröstetét­len. Gáli Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom