Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-21 / 44. szám
1959. FEBRUÁR 21. SZOMBAT M9T MEG s&Cirlap Sajtókiállítás Szentendrén Február 21-én délután 18 érái kezdettel a szentendrei Ferenczy Károly múzeumban Amig a lap eljut az olvasóhoz címmel sajitókiállítást rendez a Szentendre szerkesztősége. Megnyitót mond Szántó Miklós, a Pest megyei Hírlap felelős szerkesztője. Este 8 órai kezdettel a Béke Étteremben a szerkesztő bizottság rendezésében sajtó bálra kerül sor. Meghívók igényelhetők a szer- ikesztő bizottságtól (Szentendre, városi tanács) és Fodor Lászlótól, a Kocsigyár tisztviselőjétől. Kétéltű jármű Kínában Kínai tervezők új kétéltű járművet szerkesztettek, amelynek adatai a következők: 9 méter hosszú, 6 üléses, súlya 800 kiló. sebessége a földön 45 km, vízen 15 kilométer. jó munkát végez a tsz-ekben a Pest megyei Építőipari Vállalat Saját erőből is építkeznek majd a váci járás termelőszövetkezetei Termelőszövetkezeteink állattenyésztésük fejlesztésére is egyre nagyobb gondot fordítanak. Tavaly több ezerrel növekedett a tsz-ék szarvasmarhaállománya. Az idén még nagyobb arányú növekedés várható. Ez a tény egyre több istálló építését teszi szükségessé. Ebből a munkából a Pest megyei Építőipari Vállalat is jelentős mértékben veszi ki részét. Korábban is építettünk termelőszövetkezeti istállókat. Meg kell mondani, hogy ezek az épületek gyakran elég sok jogos panaszra, kifogásra adtak okot. Azért látogattunk el a már említett építővállalathoz, hogy meggyőződjünk róla, most hogyan megy ez a munka. Prohászka József igazgató és A ceglédi Vörös Csillag Tsz első a legnagyobb tejtermelő tehenészetek versenyében Kitűnő eredmények a IV. országos tejtermelési verseny első negyedében A Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságán most értékelték a IV. országos tejtermelési és tejtisztasági verseny I. negyedévi eredményeit. Az új rangsorolás szerint az egységnyi terület legtöbb tejet termelő gazdaságai közül a Csepregi Állami gazdaság és a Pogonyipusz- tai Tangazdaság, valamint a kemenesszentmártoni Úttörő és az újpesti Bán Tibor Termelőszövetkezet került az élre, a legnagyobb tejtermelő tehenészetek versenyében pedig a Pogonyipusztai Tangazdaság, valamint a Pusztaszántói Sertéstenyésztő éá Hizlaló' Vállalat. illetve a ceglédi Vörös Csillag és a berkenye! Petőfi Termelőszövetkezet érdemelte ki az elsőséget. A tejtermelésben legjobb eredményt elért fejők versenyében az állami szektor dolgozói közül Nevegyál József, a Szentlőrioci Tangazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói közül pedig Vecseri Antal, a Szentesi Termelőszövetkezet fejőgulyása bizonyult a legjobbnak. Az ország legjobb termelő tehenei közül is érdemes megemlíteni a csoportelsőket: az Április 4- majori Állami Gazdaság Vera nevű tehene 3400 kiló, a szentesi Felszabadulás Füge nevű tehene 2643 és B. Nagy József pocsaji egyéni gazda Marcsa nevű tehene 2283 kiló tejet, adott három hónap alatt. Magyar gépek az autógyártás automatizálásához A Győri Célgépgyárban hengerfej megmunkáló félautomata gépsort készítettek a Csepel Autógyár részére. A gépekkel az elmúlt napokban a Kohó- és Gépipari Minisztérium. valamint a Csepel Autógyár szakembereinek jelenlétében próbaképpen 200 hengerfejei munkáltak meg. Megállapították. hogy a gépek — kisebb eltérésektől eltekintve — megfelelnek az előírt követelményeknek. Egy hengerfej megmunkálási ideje 1.36 pare, vagyis a munkaidő a jelenleginek körülbelül ötödére csökken. A gépek az összes műveleteket önműködően végzik, csupán az adagoláshoz szükséges kézi erő. A Győri Cél- gépgyárban tervezett gépek az első lépést jelentik a magyar teherautógyártás automatizálásához. A gépsort bemutatják a Budapesti Ipari Vásáron. Üzembehelyezésükre a* év derekán kerül sor. Hegedűs Károly párttitkár elvtársak elmondták, hogy jelenleg a túrni Galga- menti Tsz-ben, a maglódi Törekvő Tsz-ben és a váci Kossuth Tsz-ben építenek 100—100 férőhelyes istállót. Az első két helyen előreláthatólag májusban, a váci Kossuth Tsz-ben októberben fejeződik be az építkezés. A váci Micsurin Termelőszövetkezetben május 15-én kezdik el egy magtár építését. Az idei terv szerint a galga- mácsa-i Üttörő Tsz-ben. a men- dei Lenin Tsz-ben, a monori Űj Életben. Nyáregyházán és Úriban kezdik el egy-egy tsz- istálló építését. A megyei tar nácson még nem fejezték be a tárgyalásokat. Lehetséges, hogy ezen kívül más tsz-ekiben is építkeznek még az idén. A kérdésre, hogy felkészültek-e a feladatok végrehajtására, a következőket válaszolták a vállalat vezetői: — A tervünk végrehajtásához szükséges téglát és más anyagféleségeket megkapjuk. Fa, betonvas és előregyártott betongerenda ellátásunk nem látszik még megfelelően biztosítottnak. Helyesnek tartanánk, ha az Országos Tervhivatal felülvizsgálná a megyei épitővállalatok anyagellátottságát. — A munka minőségével eléged ettek-e az építtetők? — kérdeztük. — Ilyen fajta kifogást nem közöltek velünk. Igyekszünk is alapos munkát végezni mindenütt — válaszolták. Ugyanezt Matusek Tivadar elvtársról, a járási pártbizottság titkárától is megkérdeztük. " JÓT'dolgozik a vállalat, különösebb - kifogás nem emelhető munkájukkal szemben. Jó munkát végeznek a termelőszövetkezetekben is. Elégedett munkájukkal Varga István is. a járási tanács mezőgazdasági osztályának építési előadója. Ö csak a következőket kifogásolta: — A határidők betartásával van egy kis baj. A váci Kossuth Tsz-ben például az 50 férőhelyes istálló felépítését tavaly decemberben kellett volna befejezni, de elmaradt. Anyaghiányra hivatkoznak a vállalatnál. Varga István nem bírált egy- i-oldalúan. Azt is ^ elismerte, hogy későn, estik az ősszel rendelték meg az építkezést, amikor úgyis tele volt munkával a vállalat. De mit szólnak mindehhez maguk az érdekelték? Elismerték, hogy ezen kívül még Túrán és Maglódon is elkéstek az építkezéssel. így magyarázzák ennek az okát: — Tavaly a termelőszövetkezetek biztosították az építkezési anyagot. Ebből gyakran az következett, hogy mire megkaptuk tőlük az anyagkiutaláshoz szükséges hitelleveleket, elfogyott a nekünk szükséges anyag. Az idén már ez sem lesz akadály. Ugyanis változtattak a korábbi intézkedésen és most már az építő vállalat 3zerzi be az anyagot, tehát a határidők betartása is biztosítottabb- nak látszik. A közvetlen anyagbeszerzés a munka jobb szervezését is elősegíti, ami a minőség további javulását is befolyásolja. Bár — amint láthatjuk — jelentős méretű építkezéseket végeznek állami erőiből, számolni kell azzal, hogy szükség lehet saját erőből végzett építkezésekre is a termelőszövetkezetekben. Gondoltak erre a váci járásban. Matusek elvtárs elmondta, hogy szerveztek egy brigádot, amely azt vizsgálja a termelőszövetkezetekben, mit lehet helyileg megoldani. Ahol szükséges, ideiglenes megoldásként a téglakoszorús vályogépítést javasolják. Püspökszilágyon, Kisnémedin, Radon, Pencen, Csőváron és Vác- hartyánban kitűnő agyagdombok vannak, melyekből elsőrendű vályogot lehet készíteni. Ahol sor kerül ilyen építkezésre, helyi építőbrigádokat szerveznek, így sokkal kevesebb pénzzel tudnak helyet biztosítani a közös állatállománynak. — farkas — i Kádár elvtárs beszéde a Prága melletti Sverma Gépgyárban — Régen készültem már országuk meglátogatására — eredetileg tagja voltam a nemrégen itt járt párt- és kormányküldöttségnek is — de hirtelen megbetegedésem sajnos, akkor az utolsó pillanatban lehetetlenné tette eljövetelemet. Nagy bizalommal nézünk a jövőbe és bizonyosak vagyunk benne, hogy ha valószínűleg egy kicsit később is, mint önök itt, Csehszlovákiában — bár reméljük, hogy nem sokkal később — Magyarországon is teljesen felépítjük a szocialista társadalmat. Erőnk a pártunkat s ezáltal népünket is vezérlő marxista—leninista elméletben és a proletár internacionalizmusba vetett hitünkben van. Ennek része a magyar—csehszlovák barátság is, amely szépen fejlődik, erősödik. Évről évre jobban tudunk együtt dolgozni az iparban, a kereskedelemben. a külpolitikában, a szocialista tapasztalatok kicserélésében és az élet minden területén. Ez a szocialista barátság mindkét népnek hasznára van. Közösek a barátaink, a nagy Szovjetunió, Kína, a népi demokráciák és elvbarátaink az egész világon, Közösek az ellenségeink is. Az imperialisták, a reakciósok vad ellenforradalmi támadása által okozott károk szintén erősen sújtották a magyar népet. De tanultunk ebből mi is, tanult a többi, szocializmust építő nép is. Van még valami, ami közös részünkre, és ezt nem tudom, hogy hová tegyem, mert egyszerűen azt mondani, hogy ellenség, gondolom, nem jó. Barátnak nevezni még kevésbé lehet. És ha nem is nevezhetjük ellenségnek, azért csak az ellenség malmára hajtja a vizet. A mi közös kritikusunkról, a jugoszláv revizionisták csoportjáról van szó. ök mindig megmondják, hogy nekünk mit kellene csinálnunk, ajánlják elméleteiket és gyakorlatukat. Magyarországon akadt 1956-ban nem is kevés ember, akiknek tetszett ez a jugoszláv elmélet és gyakorlat. De azután a magyarok vagy tíz napig ezen a koszton éltek, s elmondhatom önöknek, hogy egy életre elment a kedvük a jugoszláv elmélettől és gyakorlattól még azoknak is, akiknek 1956 tavaszán kimondottan erre támadt étvágyuk. Nem írhatjuk elő a jugoszláv revizionistáknak, hogy mit csináljanak vagy mit ne csináljanak, azt azonban megmondhatjuk nekik, hogy tartsák meg maguknak elméleteiket, meg azt is, amit ebből kifőztek. Nekünk ez nem kell. Nem vagyunk esztelenek, s meg tudjuk különböztetni a revizionizmust a marxizmus—» leninizmustól. A Magyar Népköztársaság majdhogy belepusztult a revizionizmusba, a marxizmus—Ienindzmus segítségével azonban feltámadt és él. Látjuk, hogy. a marxizmus—* len,inizmus mit teremtett a Szov^tunióban, milyen eredményeket értek el ott az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúrában és a tudományban. Kádár János elvtárs meglátogatott egy Prága melletti termelőszövetkezetet A baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt megtekintette a Prága közelében levő Jesenice község termelőszövetkezetét. EGYÜTT A LAKOSSÁGGAL m eot tartja elvként a gombai tanács — Igen, csakis a lakossággal, az egész faluval közösen tervezünk, s valósítjuk mag terveinket. Nemcsak azért, mert a lakosság érdekeit szolgálják terveink, hanem azért is. mert az így megbeszélt tervekhez, amikor megvalósításukra kerül sor, annyi segítséget kapunk, hogy győzzük csak azt hasznosítani — mondja a gombai tanács elnöke, aki maiga nemrégen került ide, de mégis annyira gombai lett. j hogy jobban a szívén viseli I ennek a községnek sorsát, mint I nem egy tősgyökeres gombai lakos. Helyes és jó elve ez a községi végrehajtó bizottságnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a helyeslés, amivel a tanács legutóbbi határozata találkozott: legyen tsz-köz- séggé Gomba. Sok mindent terveznek ebben az esztendőben, s a tervek egy része már a megvalósulás stádiumában van. A Rózsadomb villamosítását tervezik, s több utcában hálózatkiegészítést, mindez körülbelül háromszáz- ezer forintba kerül, amelv összeg három helyről tevődik össze. Állami hozzájárulásból, községfejlesztésből és a lakosság hozzájárulásából. Például az újtelepiek házanként háromszáz forint hozzájárulást fizetnek, de nem akadt senki, aki sokallta volna az összeget. Az már inkább előfordult, hogy többet adtak. Sajnos, a községfejlesztési hozzájárulásnál már nem egészen ez a helyzet. Szép számmal akadnak olyanok — mintegy negy- ven-ötven gazda —, akik évek óta nem fizettek egy fillért, sem, s a náluk kinnlevő ősz- szeg 150 000 forintra rúg, amiből pedig nagyon sok hasznos dolgot lehetne megvalósítani A dolog érdekességét az adja. hogy éppen ezek a gazdák a leghangosabb követelői annak, hogy ez vagy az minél előbb megvalósuljon. Szerencsére a háromezer körüli lakosságnak ez csak kis részét jelenti, a lakosság nagy többsége szívesen segít, s a kötelességének i° eleget tesz. Tervezik ebben az esztendőben az utak .megjavítását is erre a célra kétszáz tonna kő máris a községben van. Külön bizottságot alakítottak, amelv közvéleménykutatással dön- :ötte el, hol a legsürgősebb az VZ*X<SS*ZZSX*Z&SSSi*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.'fSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSS/SS/SSS/SSSfSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSS/SSSSSS/S/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSS. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE: Pillanatképek a termelőszövetkezeti Kőröstetétlenről Délutánra az áthatolhatatlan köd felszállt. Kiderült a kőrös- tetétleni határ. A földek pihennek, csak itt-ott fénylik a fekete szántáson a februári nap. Játékos az idő, bent a faluban, a Krakkó partján, a tanácsháza előtt dolgozó parasztok adják egymásnak a kilincset. Mozgalmas az élet, vitatkoznak az emberek, latolgatják, hogyan és miként fordítsák falujuk, családjuk sorsát, jövőjét. Érthető ez az izgalom, mert a kőröstetétleniek ezekben a napokban döntöttek: Kőröste- tétlen szövetkezeti község lett. Másfél hét leforgása alatt 51 dolgozó paraszt választotta az egyéni élet helyett a szövetkezeti gazdálkodást, a közös utat. Az 51 dolgozó paraszt 373 hold földet visz magával a szövetkezetbe, ezenkívül állatállományát, gazdasági felszerelését is. ■k — A párt felhívása bennünket nem talált váratlanul. Régóta gondolkodunk, tervezgetünk, hogyan és miként kellene életünkön, gazdálkodásunkon javítani. Ezért szívesen fogadtuk a népnevelőket — mondotta Andrus József 16 holdas dolgozó paraszt, aki 18 éves fiával együtt lépett a Kossuth Termelőszövetkezetbe. — Mi is, akik eddig még nem voltunk tagjai, úgy vagyunk a szövetkezettel, mint a kisgyermek, aki először veszi szájába édesanyja emlőjét. Egy kicsit fintorodik, nehezen nyeli, de később annál édesebb a tej. Mi sem ismerjük még saját tapasztalatainkból a szövetkezeti gazdálkodást. Egy kicsit idegenkedünk tőle, de bízunk a kormány szavában és biztosak vagyunk benne, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az egyéni életnél jobbat nyújt — folytatja Andrus József, <tki egy tehenét, két üszőjét, egy növendékbikáját, egy gyönyörű lovát és összes gazdasági felszerelését vitte a szövetkezetbe. Andrus József már tervezget. Még március elején megkezdi a szövetkezetben a munkát, ő lesz az állattenyésztési brigádvezető és most már nem 3—4 jószágról, hanem 150 állatról gondoskodik. •k Az úton kerékpárosok haladnak. Mások gyalogosan közlekednek a tanyák között. Vi- szik-hordják a szót, a híreket. Ki mikor határozta el magát a belépésre, belépett-e már a földszomszéd, az ismerős, a jóbarát. A tanácsháza verandáján fekete tábla, rajta fehér krétával sorakoznak a nevek; ki hány hold földdel lépett a szövetkezetbe. Néhány dolgozó paraszt ezt böngészi, ők még nem határoztak, de lehet, hogy pár óra múlva már ők is szövetkezeti tagok lesznek. A termelőszövetkezeti szervező bizottság irodájában folyik a beszélgetés. Az egyik dolgozó paraszt az iránt érdeklődik, hogyan alakul majd az ő élete, ha a szövetkezetbe lép A másik szobában a község mezőgazdásza összegezi az eddigi eredményeket. Persze, újból és újból számvetést kell csinálni, mert a faluban, a tanyákon járó népnevelők újabb eredményekkel érkeznek a tanácsházára. Most már azért vetélkednek az emberek, hogy minél előbb szövetkezetbe lépjenek. A falu lakói közül már csak félszázan Vannak, akik még nem dönútjavítás. A Szarka-ház felé, az Akácfasoron a legsürgősebb — ez volt a döntés, mert a földek nagy részére erre vezet az út. Persze, jut máshová is. De a helyi tanács nemcsak a felnőtt lakosság kívánságaik kutatja, hanem a fiatalabb nemzedékét is. A hallott példák alapján az általános iskolában felvetették a gyerekek: szeretnének ők is úttörő szövetkezetét alakítani, A tanács megvitatta a lehetőségeket, s rövidesen öt hold földön megalakul a gombai gyerekek szövetkezete. S ugyancsak most tervezik egv zeneiskola megnyitását, mert akkora az érdeklődés, hogy ha már tegnap megnyitották volna, akkor is késő lenne, A község a távoli terveken túl, közelebbi eseményekre Is készül, jelenleg a Tanácsköztársaság megalakulása 40. évfordulójának méltó megünneplését készítik elő. Két volt vöröskatona elmondotta, hogy tanúi voltak négy társuk kivégzésének a gombai határban, s most meg is találták a régi sír helyét. A sírok helyé» emléktáblát állítanak a gombaiak, s itt tartják meg az ünnepi nagygyűlést is. Csak a lakossággal együtt; S valóban: bármelyik tervét, cselekedetét is vizsgálja az ember a helyi tanácsnak, mindenütt megtalálja a lakosság véleményének kikérését, , s szoros együttműködést a tervek megvalósításában. Mint már megírtuk, Gomba tsz-községgé alakul. S ha az ember a jelenlegi állapotokat is örömmel látja, még nagyobb örömmel gondol arra, hogy e? az átalakulás a községnek még több eredmény, létesítmény, fejlődés magvait hordja magában; 4- mottó — tőitek. A népnevelők felvilágosító munkája nyomán azonban,már ők is erősen hajlanak a szövetkezés gondolatára. •k Terveznek is, tervezik a jövőjüket az itteni dolgozó parasztok, hogyan és miként fogják majd kialakítani a táblákat. Holnap estére például a tanács gyűlést hívott össze, hogy megbeszéljék az építendő kultúrház munkáját. A villanyt is szeretnék falujukba bevezetni, s ha szövetkezetbe lépnék, ennek sem lesz akadálya. Közös erővel, az állam segítségével ezt az alföldi tanya rendszerű községet végleg a fejlődés útjára indítják. Sokan már tervezik azt, hogy kiköltöznek a tanyából és a faluban építenek új házat, végleg beköltöznek, hogy majd ők is élvezzék a villany, a kultúrház előnyeit. Kőröstetétlen termelőszövetkezeti község lett, de ezzel a munka még nem fejeződött be. Most azon dolgoznak a belépett parasztök, a szövetkezeti tagok, a népnevelők, hogy a falu egész lakosságát szövetkezetbe tömörítsék. Mert igy sokkal jobb lesz az életük. 1959. február 20. Kőröstetétlen. Gáli Sándor