Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

flff éíBG­viCiríap 19S9. FEBRUAR 19. CSÜTÖRTÖK Miért kevés a tetőfedő? Országos méretű segítséget vár ez a szakma Alcímben felvetett kérdésre ” nem könnyű válaszolni. Meg­szoktuk, hogy fedél van a fe­jünk felett, és természetesen tető koronázza a házat is, amelyben lakunk, élünk, dol­gozunk. Amennyire nyilván­való és már születésünk, sőt apáink, nagyapáink, déd- . apáink születése óta önmagá­tól értetődő ez a szokás, any- nyira furcsa, hogy sohasem gondolunk a tetőfedő szak­munkásokra, akik ezt a nél­külözhetetlenül fontos mes­terséget gyakorolják. Kevesen vannak, talán 250 a számuk, átlagos . életkoruk pedig 50—55 év kö­zött ingadozik. Néhány *esz- tendő csak és az élet rendje szerint nyugalomba vonulnak. Egyébként is megilleti őket a jól megérdemelt, békés öreg­ség, Hol vannak hát a fiata­lok, akik majd a helyükre állnak? Szükség, nagyon nagy szükség volna rájuk, mert az ég angyalainak bülbül-szavára egyetlenegy beázott, lyukas, megrongált tető sem kaphat szépségtapaszt. Beszéltünk az ÉM Tetőfedő- és Szigetelő Vállalat igazgató­jával, Hoffer János elvtárssal, aki a következőket mondotta: — Valljuk meg őszintén: ha a tetőfedő-szakmáról esik szó, legtöbben lekicsinylőén legyin­tenek, sokan talán még szak­maszámba sem veszik. Akik azonban közelről ismerik, tudják, hogy a nehéz foglal­kozások közé tartozik, mert a tetőn való munka bátorságot követel, s elvégzésére nem mindenki alkalmas. S akik mesterei a szakmának, azok azt állítják, hagy a tetó- fedőszakma: művészet. ■ A szakmához nem értő járó­kelők közül is sokan megcso­dálják a főváros és a vidék - legszebb épületeit. Szívesen gyönyörködnek az ízlésesen elkészített különféle pala- és cserépfedésekben, mert ezek emelik, szinte rhegkoronázzák az épületeket. Arról tanúskod­nak, hogy az építők szívüket- lelküket is belevitték munká­jukba. Sok évtized gyakorlata, rátermettség szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen művészi munkát elvégezhessen. Ha pedig gyakorlati szem­pontból vizsgáljuk a tetőfedé­seket, akkor látjuk legjobban e mesterség fontosságát. Hiába épül fel a ház, ha nincs te­teje, az épületekben sem lakni, sem ideiglenesen tar­tózkodni nem lehet. Különö­sen az esős időszakok beálltá­val keresik fel* kétségbeesve a tetőfedőket, hogy szabadítsák meg őket a kellemetlen zu­hanytól. A vállalat — sok jó­szándék mellett is — csak a legnagyobb erőfeszítéssel fe­lelhet meg a kívánságok egy részének. Még súlyosabb a helyzet vidéken, így Pest me­gyében is, ahol 1959 január óta már nem mi. hanem » helyi tatarozó vállalat tető fedő-részlege (egy-két embert látja el a feladatokat. A tetőfedő-szakma az utánpótlás hiánya következtében most válságos helyzetbe jutott. A szülők nem szívesen engedik gyerme­keiket e pályára, mert féltik őket annak veszélyességétől, s amikor a jelentkezők orvosi vizsgára mennek, akkor derül ki a másik nagy baj: a fiata­lok egy része magas vagy alacsony vérnyomásban szen­ved, ami kizárja'azt, hogy a tetőn dolgozhassanak. Sok fia­tal fél is a tetőn való mun­kától, fél az esetleges szédü­léstől, pedig ez is csak meg­szokás kérdése, ezenfelül kellő védőfelszerelések állnak ren­delkezésükre, amelyeknek használata kötelező. Nem szabad belenyugod­nunk a nehézségekbe, sürgő­sén cselekednünk kell, annál is inkább, mivel az 1959—1960-as évek még az eddigieknél is nagyobb feladatok elé állítják a szakmát. Fel kell hívnunk pályaválasztó fiataljaink fi­gyelmét erre a foglalkozásra, «melyről keveset tudnak. Ille­Munkában a tetőfedő tékes szerveknek törődniük kell ezzel a problémával, most. amikor még van idő az után­pótlás megszervezésére és új. friss vérkeringés megindító sara. Kérdésünkre elmondotta még az igazgató, hogy levelet intéztek az ország általános Iskoláinak vezetőihez: hívják fel a pályaválasztás előtt álló 15—17 éves ifjak figyelmét a tetőfedő-szakmára. A jelent­kezők munkaruhát, szerszámot és a tanulmányi eredménytől függően 120—180 forint havi ösztöndíjat kapnak. Két évi tanulás után szabadulnak fe1 a fiatalok, s a szakmunkás kereset 1800 forinttól körülbelül 4000 forintig terjed. Vállalkozószellemű, egészsé­ges fiúk! Érdemes gondol­kodni! Osztályrészetek nem­csak a szép fizetés, hanem a társadalom megbecsülése is lesz. Remete László Új gyógyszertárak Pest megyében A megyei gyógyszertári központ munkája A Kiss József utca 8. szám alatt, égy pesti bérház föld­szintjén, a Budapesti Gyógy­szerész Testület egykori helyi­ségében dolgozik a Pest me-. gyei Tanács Gyógyszertári Köz­pontja. Azaz, csak az irodái, mert. raktárai, laboratóriumai szétszórtan, a város különböző pontjain működnek. Két mű­helye ugyan szintén a Kiss Jó­zsef utcában talált otthont, de mindegyik más-más házban. A szignálóműhely, ahol a gyógy­szertári edényeket jelzéssel látják el. éppúgy, mint az asz­talos üzem, egy-egy pincében működik. Pedig különösen az utóbbi nagy és fontos munkát végez: javítja, karbantartja a megyei gyógyszertárak beren­dezését, sőt az albertirsai úi gyógyszertár számára újat is készít. De a két műhely, ha pincében is, legalább a saját helyiségé­ben dolgozik. A központ labo­ratóriumai viszont vendégség­ben, úgyszólván társbérletben végzik munkájukat. Az anali­tikai laboratórium a Fővárosi Gyógyszertári Központ, a gale- nusi laboratórium pedig a Fő- városi Kórházak Központi La­boratóriumának vendégszere­tetét élvezi. A gyógyszerraktár — legfontosabb része a köz­pontnak — a Rózsa Ferenc ut­cában csak szűkösen fér el, a környéken még nyolc pincéi kellett bérelnie. Áldatlan helyzet ez, ha számba vesszük, hogy a gyógy­szertári központ a megye terü­letén levő 111 patikát és két gyógyszerszobát lát el gyógy­szerrel, vezeti, irányítja, ellen­őrzi azokat. Szerencsére né­hány hónapon belül megszűnik ez a szétszórtság, elkészül a' megyei gyógyszertári központ részére a XIV. kerületben, az Uzsoki tavasza utca 36 a. óta épülő alatt 1956 kétemeletes központi gyógyszertár és laboratórium épülete, ahol irodái és műhelyei számára is elegendő hely lesz A központ munkájáról, fej­lődéséről és terveiről, dr Kempler Kurt íőgyógyszerász- szel beszélgettünk, Bakos 1st ván igazgató ugyanis éppen vi­déki ellenőrző körúton volt, amikor a gyógyszertári köz­pontot felkerestük. — Központunk 1950 augusz­tusában alakult — mondja dr Kempler. — Az azóta eltelt idő alatt, ahogy a biztosítottak száma rohamosan nőtt, a gyógyszerforgalom is hatalmas arányban emelkedett. Érthető, ha voltak és ha vannak is ne­hézségeink, amelyeket azonban a gyógyszertárak, rekonstruk­ciójával, korszerűsítésével igye ­keztünk idejekorán áthidalni. Korszerű központi, éjjel-nap­palos gyógyszertárakat alakí­tottunk ki Cegléden. Nagykő­rösön. Vácott és Gödöllőn. Ezek a patikák országos vi­szonylatban is például szol­gálhatnak a gyógyszertárak úi típusának kifejlesztéséhez. — Hálózatunk legnagyobb problémája a munkaerő kér­dése. A gyógyszerészhiány — bár Pest megyében kisebb mint országosan —, számunkra is nyomasztó. Központunk ezen a hiányon egyedül nem tud segíteni. Szükség lenne a helyi tanácsi szervek messzemenő támogatására. A legnagyobb baj ugyanis az, hogy az elmúlt évek során alig jutott szolgálati gyógyszerész- jakás központunknak. Ezért nem tudunk fiatalokat letele­píteni és még nehezebb meg­küzdeni a főváros vonzóerejé­vel. — Több segítséget adhatnak a tanácsok megfelelő, gyógy­szertárnak alkalmas épületek kiutalásával is. Egyes városi és falusi gyógyszertáraink nehéz körülmények között, öreg, ned­ves épületekben dolgoznak. Ez a heiyzet például Vecsésen, Isaszegen, Tápióbicskén és még más községekben is, amelyek példát vehetnének az alsógödi és a farmost tanácstól. Mind­két helyen a községfejlesztési alapból építettek korszerű g> ógyszertárat, patikuslakást és laboratóriumot. Az alsógödi út gyógyszertár már működik, a farmosi már két hónappal ezelőtt elkészült, de csak most sikerült Békés megyéből az óda-költözésre vállalkozó gyógy­szerészt találni. A patika már­cius elsején megnyílik. A két új gyógyszertár berendezését és felszerelését központunk biztosította. Megtudjuk még, hogy Al- bertirsán is rövidesen megnyí­lik az új gyógyszertár, amelyet, maga a központ építtetett be­ruházási hitelből. A gyógyszer, tár mellett laboratórium és gyógyszerészlakás is van. Az építési munkálatok már beíe- jeződ'ek, a belső berendezést pedig most készíti a központ asztalosműhelye. Az új gyógy­szertár építése félmillió forint­ba került. Sz. E, Csővár: Csillagos ötös főkkel megteremteni a tenyér­nyi színpadon. A papírvár iga­zinak tűnt, az idő malmának kereke valójában forgott, őröl­ve a perceket és éveket. Az előadás jól sikerült, és most a szomszédos községeket keresik fel a csővári iskolások, bebizonyítva a villanyfényben tündöklő községi kultúrházak- r.ak, hogy pénz nélkül és pet- j róleumvilágítós mellett is lehet ■ kultúréletet teremteni, csak j akarat kell hozzá. Ujfalvi István Február 8-án mutatta be a csővári általános iskolások színjátszó csoportja Ignácz Rózsa: Csipkerózsika című mesejátékát. A bemutató előtt Novak Imre általános iskolai igazgató, népművelési ügyinté­ző pár szóval megemlékezett a színjátszó fesztiválról. A kultúrház kis helyiségét zsúfolásig megtöltötte a közön­ség. A gyerekek. szívvel és jól játszották, tisztán és jól hang­súlyozták szerepűket. A mese hangulatét sikerült a 70 gye­A HOLLÓ KÖLTŐJE Edgar Allan Poe születésének 150. évfordulójára Vannak írók, akiket gaz. dag életművük egésze vezet be a halhatatlanságba. Akadnak azonban olyanok is, akiknek neve mindörökre egyetlen al­kotásukhoz fűződik. Az utób­biak közé sorolhatjuk Ijdgar Allan Poet. Művei többnyire a feledés hullámaiba merül­tek, A holló című verse vi­szont meghódította az egész világot. Jellemző, hogy Szásv Károly, Kosztolányi Dezső. Babits Mihály, Tóth Árpád és még igen sok műfordítónk adta közzé magyar nyelven. S aligha akad olvan műfordító, aki erejét ne pórbálná a költe­mény újabb és újabb átülteté­sével. A költő, aki ezzel a remek­művel megajándékozta a vilá­got, 1809-ben, az Észak-Ame- rikában levő Bostonban szü­letett. Színész-házaspár gyer­meke. hamar elveszti szüleit és John Allan gondozásába kerül. Tőle örökli az Allan ne­vet, szüleitől a nyugtalanságot. Az egyetemről eltávolítják, nevelőatyjától megszökik, ka­tonáskodj]*, majd újságíróként kísérti- meg a szerencsét. Ez azonban sohasem áll a párt­jára. Eulália című költeményé­ben kissé saját életéről ad számadást, amikor azt írja: Laktam magam kínok odraiban ,.. Anni című szerelmes versé­ben pedig felsorolja osztályré­szét: nyögés, piihegés, sóhaj, zokogás, kórok, undor, a velő­ben pedig szörnyű láz. mely­nek neve ..Élet’’. A befejező ; akkord sem megnyugtató. | 1849-ben részegen elalszik 8» országúton, tüdőgyulladást I kap. s ez vet véget hányatott életének. A szomorúság hatia át a i költő alkotásait is. Állandóan az élet perifériáján érzi ma- i gát, a boldogság kékmadara elérhetetlen távolságban rep­ked. Neki csak az álmok, áb­rándok és a rideg felébredés pillanatai jutottak. Verseit ép­pen ezért sötét, hallgató tavak ás tárnák, a partot szegélyező félelmes liliomok, láva-és jég- folyók höimpölygése, eltévedt és halott szerelmek népesítik be. A halott szerelmes az egyik legkedvesebb motívuma, amely versein kívül novellái­ban is állandóan visszatér. Az elbeszélésekben többnyire a nő holtteste vagy' sírja mellett in­dul el a történet. De verseiben ia a halál a szerelem leghűsé­gesebb útitársa: S ez lett az oka, hogy sok éve már, tengerpart bús mezején felhők közül jött egy csúnya szél s meghűlt Annácska, szegény: s elvitték úri rokonai s egyedül maradtam én: koporsóba csukták el őt tengerpart bús mezején. A halál azonban nem aka­dályozhatja meg a boldogsá­got. Ebben a Lee Annácska című versben is a Hold álmo­kat hoz a költőnek — An­nácska küldi, a csillagrágyo- gással vele van éjszaka, betölti egész életét. Említettük már. hogy a költő világhírű alkotása A holló című költeménye. A vers sűrítve az egész poe-i világot magában foglalja. Nehéz lenne eldönteni, va­jon a “költők hosszú sorát mi ragadta meg jobban: a költe­mény drámai szerkezete, elé- gikus hangja, művészi képei vagy a versbe sűrített bánatos álet-e? Lehet, hogv mindezek együtt vonzották őket ehhez a költeményhez, amely tartal­mában távol áll tőlünk ugyan. [ de művészi szépségével ma i‘J gyönyörködtet mindannyiun- 1 kát. Nem a tartalom és a ’ forma szétbontása éz: csupán az idő repült el a mondani­való felett. Ma már nem a j költő érzéseit, hanem a bánat ; művészi kifejezését csodáljuk benne. Születésének 150. évforduló­ján ezért állunk meg egy j röpke pillanatra emlékénél, ezért idézzük magunk elé azt ! a verset, amelynek hatása nemcsak az olvasókra, de a j költőkre is olyan rendkívüli : volt Kerékgyártó Imre Elesni könnyű, de felkelni bizony nehezebb „Mit“ és „hogyan“? mellett újak nevelődtek itt. I/eszák-- Vilmos., a műkedvelők sorát adó család legfiatalabb tagja, jó színjátszó, csak egy kicsit sokat raktak rá. A mű- *or egyik meglepetése Gazsó Imréné. Hangjára fel kelle­ne figyelni, népi együttesben lenne a helye. Már nem meg­lepetés a tánckar új produk­ciója (előző este a Földműve­lésügyi Minisztériumban lép­tek fel két táncjelenettel, és hatalmas sikert arattak). Ügyes volt a Kit kéne elvenni elő­adása. és ebben Varjú Lajosné éneke tetszett. De szólnunk kell arról Is, „amit” színpadra vittek. Kő­vári György konferanszié] á- ban hiába akarta szépíteni egyes számok ásatagságát, ez nem sikerült. Hajdóné magán- száma sem hihető, egy pa­rasztasszony ma már nem mondja a taxit maxinak és az ondolálást mandulálásnak. Az Ottóka is melléfogás volt. Jól választották meg viszont je­leneteiket. : A mérleg két serpenyőjébe i raktuk a látottakat. Ez az : együttes már van olyan fej- : lett, hogy elbírja a bírálatot, és • ki tudja javítani a hibákat. így • pedig maradéktalanul jól ; szolgálhatja majd Veresegy- i házon a kulturális forradalom : ügyét. Pályázat VIT-plakátokra A VIT Magyar Előkészíts Bizott sága. a Magyar Kommunista Ifjú sági Szövetség, a Képzőművészet és Iparművészek Szövetsége pályá zati felhívást hirdet olyan plaká tok elkészítésére, amelyek mél tőan fejezik ki a béke és a barát ság eszméjét. A pályázati felhívást kibocsátói Javasolják a fiatal képzöművé ezeknek, hogy dolgozzák fel műn kájukban a nemzetközi ifjúsál békeharcát, a magyar ifjúság, a magyar leányok, a KISZ életét éi a szocializmus építésének eredmé r.yeit hazánkban. Ezenkívül fel dolgozható és beküldhető bármi­lyen VIT-jellegű téma. amely s plakátművészet követelményeinek megfelel. A pályázaton részt vehet mindét olyan művész, aki 33. életévét e: év december 31-ig tölti be. A pá­lyázaton csak olyan művel lehe- részt venni, amelyek 1938—1939-ber készültek. Minden pályázó legfel­jebb három művet küldhet be. fél­vagy eayíves méretben. A beküldött műveket a VIT mű­vészeti bizottsága bírálja el. ? megfelelő pályaműveket díjazzák I. díj: 3000 forint. II. dij: 2000 fo­rint. III. díj: 1000 forint. A pályaműveket 19S9. június 1-1 határidővel (Budanest. Műcsarnok Hősök tere) kell beküldeni. Vasárnap este harmadszor adták - elő--» veresegyházi . is­kola . ,szülőL.munáakö#össpgé­rtek szinjáfiKoi laVáSifgi észt- rádmüsorukat. Most. amikor erről az előadásról beszámo­lunk — nem először adva hírt a nagymúltú veresegyházi színjátszó-mozgalom feltáma­dásáról és eredményeiről — nem akarjuk elhallgatni az eredményeket, sem a hibákat. A veresegyházi közönség ugyanúgy szomjazza a kultú­rát, mint falvainik, városaink népe bárhol az országban. A szülői munkaközösség színját­szói pedig ennek az igénynek kielégítését szolgálják és egy­úttal saját szórakozásukat is, va'amint a tanulóifjúság meg­segítését az előadások bevéte­léből. Éppen ebből a hármas feladatból adódik, hogy nem mindegy, mit és hogyan visz­nek színre. A „hogyan“ körül nincse­nek hibáik. A kipróbált erők

Next

/
Oldalképek
Tartalom