Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
flff éíBGviCiríap 19S9. FEBRUAR 19. CSÜTÖRTÖK Miért kevés a tetőfedő? Országos méretű segítséget vár ez a szakma Alcímben felvetett kérdésre ” nem könnyű válaszolni. Megszoktuk, hogy fedél van a fejünk felett, és természetesen tető koronázza a házat is, amelyben lakunk, élünk, dolgozunk. Amennyire nyilvánvaló és már születésünk, sőt apáink, nagyapáink, déd- . apáink születése óta önmagától értetődő ez a szokás, any- nyira furcsa, hogy sohasem gondolunk a tetőfedő szakmunkásokra, akik ezt a nélkülözhetetlenül fontos mesterséget gyakorolják. Kevesen vannak, talán 250 a számuk, átlagos . életkoruk pedig 50—55 év között ingadozik. Néhány *esz- tendő csak és az élet rendje szerint nyugalomba vonulnak. Egyébként is megilleti őket a jól megérdemelt, békés öregség, Hol vannak hát a fiatalok, akik majd a helyükre állnak? Szükség, nagyon nagy szükség volna rájuk, mert az ég angyalainak bülbül-szavára egyetlenegy beázott, lyukas, megrongált tető sem kaphat szépségtapaszt. Beszéltünk az ÉM Tetőfedő- és Szigetelő Vállalat igazgatójával, Hoffer János elvtárssal, aki a következőket mondotta: — Valljuk meg őszintén: ha a tetőfedő-szakmáról esik szó, legtöbben lekicsinylőén legyintenek, sokan talán még szakmaszámba sem veszik. Akik azonban közelről ismerik, tudják, hogy a nehéz foglalkozások közé tartozik, mert a tetőn való munka bátorságot követel, s elvégzésére nem mindenki alkalmas. S akik mesterei a szakmának, azok azt állítják, hagy a tetó- fedőszakma: művészet. ■ A szakmához nem értő járókelők közül is sokan megcsodálják a főváros és a vidék - legszebb épületeit. Szívesen gyönyörködnek az ízlésesen elkészített különféle pala- és cserépfedésekben, mert ezek emelik, szinte rhegkoronázzák az épületeket. Arról tanúskodnak, hogy az építők szívüket- lelküket is belevitték munkájukba. Sok évtized gyakorlata, rátermettség szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen művészi munkát elvégezhessen. Ha pedig gyakorlati szempontból vizsgáljuk a tetőfedéseket, akkor látjuk legjobban e mesterség fontosságát. Hiába épül fel a ház, ha nincs teteje, az épületekben sem lakni, sem ideiglenesen tartózkodni nem lehet. Különösen az esős időszakok beálltával keresik fel* kétségbeesve a tetőfedőket, hogy szabadítsák meg őket a kellemetlen zuhanytól. A vállalat — sok jószándék mellett is — csak a legnagyobb erőfeszítéssel felelhet meg a kívánságok egy részének. Még súlyosabb a helyzet vidéken, így Pest megyében is, ahol 1959 január óta már nem mi. hanem » helyi tatarozó vállalat tető fedő-részlege (egy-két embert látja el a feladatokat. A tetőfedő-szakma az utánpótlás hiánya következtében most válságos helyzetbe jutott. A szülők nem szívesen engedik gyermekeiket e pályára, mert féltik őket annak veszélyességétől, s amikor a jelentkezők orvosi vizsgára mennek, akkor derül ki a másik nagy baj: a fiatalok egy része magas vagy alacsony vérnyomásban szenved, ami kizárja'azt, hogy a tetőn dolgozhassanak. Sok fiatal fél is a tetőn való munkától, fél az esetleges szédüléstől, pedig ez is csak megszokás kérdése, ezenfelül kellő védőfelszerelések állnak rendelkezésükre, amelyeknek használata kötelező. Nem szabad belenyugodnunk a nehézségekbe, sürgősén cselekednünk kell, annál is inkább, mivel az 1959—1960-as évek még az eddigieknél is nagyobb feladatok elé állítják a szakmát. Fel kell hívnunk pályaválasztó fiataljaink figyelmét erre a foglalkozásra, «melyről keveset tudnak. IlleMunkában a tetőfedő tékes szerveknek törődniük kell ezzel a problémával, most. amikor még van idő az utánpótlás megszervezésére és új. friss vérkeringés megindító sara. Kérdésünkre elmondotta még az igazgató, hogy levelet intéztek az ország általános Iskoláinak vezetőihez: hívják fel a pályaválasztás előtt álló 15—17 éves ifjak figyelmét a tetőfedő-szakmára. A jelentkezők munkaruhát, szerszámot és a tanulmányi eredménytől függően 120—180 forint havi ösztöndíjat kapnak. Két évi tanulás után szabadulnak fe1 a fiatalok, s a szakmunkás kereset 1800 forinttól körülbelül 4000 forintig terjed. Vállalkozószellemű, egészséges fiúk! Érdemes gondolkodni! Osztályrészetek nemcsak a szép fizetés, hanem a társadalom megbecsülése is lesz. Remete László Új gyógyszertárak Pest megyében A megyei gyógyszertári központ munkája A Kiss József utca 8. szám alatt, égy pesti bérház földszintjén, a Budapesti Gyógyszerész Testület egykori helyiségében dolgozik a Pest me-. gyei Tanács Gyógyszertári Központja. Azaz, csak az irodái, mert. raktárai, laboratóriumai szétszórtan, a város különböző pontjain működnek. Két műhelye ugyan szintén a Kiss József utcában talált otthont, de mindegyik más-más házban. A szignálóműhely, ahol a gyógyszertári edényeket jelzéssel látják el. éppúgy, mint az asztalos üzem, egy-egy pincében működik. Pedig különösen az utóbbi nagy és fontos munkát végez: javítja, karbantartja a megyei gyógyszertárak berendezését, sőt az albertirsai úi gyógyszertár számára újat is készít. De a két műhely, ha pincében is, legalább a saját helyiségében dolgozik. A központ laboratóriumai viszont vendégségben, úgyszólván társbérletben végzik munkájukat. Az analitikai laboratórium a Fővárosi Gyógyszertári Központ, a gale- nusi laboratórium pedig a Fő- városi Kórházak Központi Laboratóriumának vendégszeretetét élvezi. A gyógyszerraktár — legfontosabb része a központnak — a Rózsa Ferenc utcában csak szűkösen fér el, a környéken még nyolc pincéi kellett bérelnie. Áldatlan helyzet ez, ha számba vesszük, hogy a gyógyszertári központ a megye területén levő 111 patikát és két gyógyszerszobát lát el gyógyszerrel, vezeti, irányítja, ellenőrzi azokat. Szerencsére néhány hónapon belül megszűnik ez a szétszórtság, elkészül a' megyei gyógyszertári központ részére a XIV. kerületben, az Uzsoki tavasza utca 36 a. óta épülő alatt 1956 kétemeletes központi gyógyszertár és laboratórium épülete, ahol irodái és műhelyei számára is elegendő hely lesz A központ munkájáról, fejlődéséről és terveiről, dr Kempler Kurt íőgyógyszerász- szel beszélgettünk, Bakos 1st ván igazgató ugyanis éppen vidéki ellenőrző körúton volt, amikor a gyógyszertári központot felkerestük. — Központunk 1950 augusztusában alakult — mondja dr Kempler. — Az azóta eltelt idő alatt, ahogy a biztosítottak száma rohamosan nőtt, a gyógyszerforgalom is hatalmas arányban emelkedett. Érthető, ha voltak és ha vannak is nehézségeink, amelyeket azonban a gyógyszertárak, rekonstrukciójával, korszerűsítésével igye keztünk idejekorán áthidalni. Korszerű központi, éjjel-nappalos gyógyszertárakat alakítottunk ki Cegléden. Nagykőrösön. Vácott és Gödöllőn. Ezek a patikák országos viszonylatban is például szolgálhatnak a gyógyszertárak úi típusának kifejlesztéséhez. — Hálózatunk legnagyobb problémája a munkaerő kérdése. A gyógyszerészhiány — bár Pest megyében kisebb mint országosan —, számunkra is nyomasztó. Központunk ezen a hiányon egyedül nem tud segíteni. Szükség lenne a helyi tanácsi szervek messzemenő támogatására. A legnagyobb baj ugyanis az, hogy az elmúlt évek során alig jutott szolgálati gyógyszerész- jakás központunknak. Ezért nem tudunk fiatalokat letelepíteni és még nehezebb megküzdeni a főváros vonzóerejével. — Több segítséget adhatnak a tanácsok megfelelő, gyógyszertárnak alkalmas épületek kiutalásával is. Egyes városi és falusi gyógyszertáraink nehéz körülmények között, öreg, nedves épületekben dolgoznak. Ez a heiyzet például Vecsésen, Isaszegen, Tápióbicskén és még más községekben is, amelyek példát vehetnének az alsógödi és a farmost tanácstól. Mindkét helyen a községfejlesztési alapból építettek korszerű g> ógyszertárat, patikuslakást és laboratóriumot. Az alsógödi út gyógyszertár már működik, a farmosi már két hónappal ezelőtt elkészült, de csak most sikerült Békés megyéből az óda-költözésre vállalkozó gyógyszerészt találni. A patika március elsején megnyílik. A két új gyógyszertár berendezését és felszerelését központunk biztosította. Megtudjuk még, hogy Al- bertirsán is rövidesen megnyílik az új gyógyszertár, amelyet, maga a központ építtetett beruházási hitelből. A gyógyszer, tár mellett laboratórium és gyógyszerészlakás is van. Az építési munkálatok már beíe- jeződ'ek, a belső berendezést pedig most készíti a központ asztalosműhelye. Az új gyógyszertár építése félmillió forintba került. Sz. E, Csővár: Csillagos ötös főkkel megteremteni a tenyérnyi színpadon. A papírvár igazinak tűnt, az idő malmának kereke valójában forgott, őrölve a perceket és éveket. Az előadás jól sikerült, és most a szomszédos községeket keresik fel a csővári iskolások, bebizonyítva a villanyfényben tündöklő községi kultúrházak- r.ak, hogy pénz nélkül és pet- j róleumvilágítós mellett is lehet ■ kultúréletet teremteni, csak j akarat kell hozzá. Ujfalvi István Február 8-án mutatta be a csővári általános iskolások színjátszó csoportja Ignácz Rózsa: Csipkerózsika című mesejátékát. A bemutató előtt Novak Imre általános iskolai igazgató, népművelési ügyintéző pár szóval megemlékezett a színjátszó fesztiválról. A kultúrház kis helyiségét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A gyerekek. szívvel és jól játszották, tisztán és jól hangsúlyozták szerepűket. A mese hangulatét sikerült a 70 gyeA HOLLÓ KÖLTŐJE Edgar Allan Poe születésének 150. évfordulójára Vannak írók, akiket gaz. dag életművük egésze vezet be a halhatatlanságba. Akadnak azonban olyanok is, akiknek neve mindörökre egyetlen alkotásukhoz fűződik. Az utóbbiak közé sorolhatjuk Ijdgar Allan Poet. Művei többnyire a feledés hullámaiba merültek, A holló című verse viszont meghódította az egész világot. Jellemző, hogy Szásv Károly, Kosztolányi Dezső. Babits Mihály, Tóth Árpád és még igen sok műfordítónk adta közzé magyar nyelven. S aligha akad olvan műfordító, aki erejét ne pórbálná a költemény újabb és újabb átültetésével. A költő, aki ezzel a remekművel megajándékozta a világot, 1809-ben, az Észak-Ame- rikában levő Bostonban született. Színész-házaspár gyermeke. hamar elveszti szüleit és John Allan gondozásába kerül. Tőle örökli az Allan nevet, szüleitől a nyugtalanságot. Az egyetemről eltávolítják, nevelőatyjától megszökik, katonáskodj]*, majd újságíróként kísérti- meg a szerencsét. Ez azonban sohasem áll a pártjára. Eulália című költeményében kissé saját életéről ad számadást, amikor azt írja: Laktam magam kínok odraiban ,.. Anni című szerelmes versében pedig felsorolja osztályrészét: nyögés, piihegés, sóhaj, zokogás, kórok, undor, a velőben pedig szörnyű láz. melynek neve ..Élet’’. A befejező ; akkord sem megnyugtató. | 1849-ben részegen elalszik 8» országúton, tüdőgyulladást I kap. s ez vet véget hányatott életének. A szomorúság hatia át a i költő alkotásait is. Állandóan az élet perifériáján érzi ma- i gát, a boldogság kékmadara elérhetetlen távolságban repked. Neki csak az álmok, ábrándok és a rideg felébredés pillanatai jutottak. Verseit éppen ezért sötét, hallgató tavak ás tárnák, a partot szegélyező félelmes liliomok, láva-és jég- folyók höimpölygése, eltévedt és halott szerelmek népesítik be. A halott szerelmes az egyik legkedvesebb motívuma, amely versein kívül novelláiban is állandóan visszatér. Az elbeszélésekben többnyire a nő holtteste vagy' sírja mellett indul el a történet. De verseiben ia a halál a szerelem leghűségesebb útitársa: S ez lett az oka, hogy sok éve már, tengerpart bús mezején felhők közül jött egy csúnya szél s meghűlt Annácska, szegény: s elvitték úri rokonai s egyedül maradtam én: koporsóba csukták el őt tengerpart bús mezején. A halál azonban nem akadályozhatja meg a boldogságot. Ebben a Lee Annácska című versben is a Hold álmokat hoz a költőnek — Annácska küldi, a csillagrágyo- gással vele van éjszaka, betölti egész életét. Említettük már. hogy a költő világhírű alkotása A holló című költeménye. A vers sűrítve az egész poe-i világot magában foglalja. Nehéz lenne eldönteni, vajon a “költők hosszú sorát mi ragadta meg jobban: a költemény drámai szerkezete, elé- gikus hangja, művészi képei vagy a versbe sűrített bánatos álet-e? Lehet, hogv mindezek együtt vonzották őket ehhez a költeményhez, amely tartalmában távol áll tőlünk ugyan. [ de művészi szépségével ma i‘J gyönyörködtet mindannyiun- 1 kát. Nem a tartalom és a ’ forma szétbontása éz: csupán az idő repült el a mondanivaló felett. Ma már nem a j költő érzéseit, hanem a bánat ; művészi kifejezését csodáljuk benne. Születésének 150. évfordulóján ezért állunk meg egy j röpke pillanatra emlékénél, ezért idézzük magunk elé azt ! a verset, amelynek hatása nemcsak az olvasókra, de a j költőkre is olyan rendkívüli : volt Kerékgyártó Imre Elesni könnyű, de felkelni bizony nehezebb „Mit“ és „hogyan“? mellett újak nevelődtek itt. I/eszák-- Vilmos., a műkedvelők sorát adó család legfiatalabb tagja, jó színjátszó, csak egy kicsit sokat raktak rá. A mű- *or egyik meglepetése Gazsó Imréné. Hangjára fel kellene figyelni, népi együttesben lenne a helye. Már nem meglepetés a tánckar új produkciója (előző este a Földművelésügyi Minisztériumban léptek fel két táncjelenettel, és hatalmas sikert arattak). Ügyes volt a Kit kéne elvenni előadása. és ebben Varjú Lajosné éneke tetszett. De szólnunk kell arról Is, „amit” színpadra vittek. Kővári György konferanszié] á- ban hiába akarta szépíteni egyes számok ásatagságát, ez nem sikerült. Hajdóné magán- száma sem hihető, egy parasztasszony ma már nem mondja a taxit maxinak és az ondolálást mandulálásnak. Az Ottóka is melléfogás volt. Jól választották meg viszont jeleneteiket. : A mérleg két serpenyőjébe i raktuk a látottakat. Ez az : együttes már van olyan fej- : lett, hogy elbírja a bírálatot, és • ki tudja javítani a hibákat. így • pedig maradéktalanul jól ; szolgálhatja majd Veresegy- i házon a kulturális forradalom : ügyét. Pályázat VIT-plakátokra A VIT Magyar Előkészíts Bizott sága. a Magyar Kommunista Ifjú sági Szövetség, a Képzőművészet és Iparművészek Szövetsége pályá zati felhívást hirdet olyan plaká tok elkészítésére, amelyek mél tőan fejezik ki a béke és a barát ság eszméjét. A pályázati felhívást kibocsátói Javasolják a fiatal képzöművé ezeknek, hogy dolgozzák fel műn kájukban a nemzetközi ifjúsál békeharcát, a magyar ifjúság, a magyar leányok, a KISZ életét éi a szocializmus építésének eredmé r.yeit hazánkban. Ezenkívül fel dolgozható és beküldhető bármilyen VIT-jellegű téma. amely s plakátművészet követelményeinek megfelel. A pályázaton részt vehet mindét olyan művész, aki 33. életévét e: év december 31-ig tölti be. A pályázaton csak olyan művel lehe- részt venni, amelyek 1938—1939-ber készültek. Minden pályázó legfeljebb három művet küldhet be. félvagy eayíves méretben. A beküldött műveket a VIT művészeti bizottsága bírálja el. ? megfelelő pályaműveket díjazzák I. díj: 3000 forint. II. dij: 2000 forint. III. díj: 1000 forint. A pályaműveket 19S9. június 1-1 határidővel (Budanest. Műcsarnok Hősök tere) kell beküldeni. Vasárnap este harmadszor adták - elő--» veresegyházi . iskola . ,szülőL.munáakö#össpgértek szinjáfiKoi laVáSifgi észt- rádmüsorukat. Most. amikor erről az előadásról beszámolunk — nem először adva hírt a nagymúltú veresegyházi színjátszó-mozgalom feltámadásáról és eredményeiről — nem akarjuk elhallgatni az eredményeket, sem a hibákat. A veresegyházi közönség ugyanúgy szomjazza a kultúrát, mint falvainik, városaink népe bárhol az országban. A szülői munkaközösség színjátszói pedig ennek az igénynek kielégítését szolgálják és egyúttal saját szórakozásukat is, va'amint a tanulóifjúság megsegítését az előadások bevételéből. Éppen ebből a hármas feladatból adódik, hogy nem mindegy, mit és hogyan visznek színre. A „hogyan“ körül nincsenek hibáik. A kipróbált erők
