Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-17 / 40. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kJC irta p Március 15-én befejeződnek az ezüstkalászos gazdatanfolyamok (3. oldalon) I MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGY E I T A N A C S LAPJA in. ÉVFOLYAM, 4#. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1959. FEBRUÁR 17. KEDD kádár János bemutatkozó látogatáson fogadta az új mongol nagykövetet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, ál­lamminiszter, bemutatkozó lá­togatáson fogadta február 16- án Szodinomin Avarzedet, a Mongol Népköztársaság ma­gyarországi rendikívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. HADÜZENET A B E TO N KO R RÖZIÓ N AK: Japán kereskedelmi szakember érkezett Magyarországra 1 A Magyar Kereskedelmi Ka­mara meghívására Budapestre érkezett Hayashi, a japán kül­kereskedelmi és* ipa. ügyi mi­nisztérium dél-ázsiai, közel-ke­leti és kelet-európai országok­kal foglalkozó exporthivatalá- nak aligazgatója. Tárgyal a Külkereskedelmi Minisztérium illetékes szerveivel, a Magyar Kereskedelmi Kamara képvi­selőivel és tanulmányozza a magyar—japán kereskedelmi forgalom lehetőségeit. 200 millió eves halkövület Az Ural-vidéken, egy Perm melletti régi kőffej tőben 200 millió éves kövületet talál­tak, amely egy közel két és fél méter hosszú hal marad­ványa. A halnak három sor éles foga és 30 centiméteres kopoltyúi voltak. Szentendrén megkezdte a próbagyártást Közép-Európa első savállósító üzeme Az építőipar szakembereit régóta foglalkoztatja már az a probléma, hogyan lehetne a savak káros hatásának kitett betonkészítményeket megóvni a betonkorózió pusztításától. Vegyipari üzemekben, sav­gyárakban, de az élelmiszer- ipari vállalatoknál is felmér­hetetlen károkat okoz a beton­korrózió, nem beszélve a csa­tornázásról, ahol szinte két- három év leforgása alatt tönkremennek a betoncsator­nák. Nálunk, a külföldi példák nyomán, az Építéstudományi Intézet 1955-ben kezdett asav- állósító kísérletekhez, aminek eredményeként a Cemenláruipari Vállalat szentendrei telepén ez év januárjában megkezdte működését Közép-Európa első savállós úeme. Felkerestük az új üzemet, hogy beszámolhassunk olva­sóinknak a magyar építéstudo­mány nem kis jelentőségű sza­badalmáról: a magyar terve­zésű és kivitelezésű savállósító berendezésről. Igaz, a szent­endrei savállósító most még nem nagyobb egy közepes lakóháznál, mégis, mint az üzem vezetői elmondották, jelenleg ez a világ leg­nagyobb savállósító be­rendezése. Eddig azokon a helyeken, ahol a betonkorrózió veszélye Újabb tsz-ek egyesülését és új tszcs alakulását hagyta jóvá a megyei tanács végrehajtó bizottsága Legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta a maglódi Micsu­rin, a maglódi Törekvő és a gyömrői Dózsa termelőszö­vetkezet egyesítését. Az egye­sülést az említett tsz-ek ve­zetősége és tagsága megtár­gyalta és kérte. A három tsz területe majdnem teljesen össze­függő egységet alkot, mindössze az országút választja el a Micsurin Tsz területét a má­sik két tsz földjeitől. A volt Dózsa Termelőszövetkezetnek van egy modern, ötven férő­helyes istállója, 48 darabból álló tehénállománya, de nincs takarmánya. A Törekvő Tsz viszont egy félig kész istálló­val, gyenge állatállománnyal és ugyanakkor fölös takar­mánykészlettel rendelkezik. Az egyesült három tsz összes területe 1487 kh, amelyből szántó 1355 hold. A tsz taglétszáma jelenleg 109. Az egyesült tsz-ek az elmúlt évben nem valami jól gaz­dálkodtak. Most rövidesen új elnököt választanak és kép­zett mezőgazdászt alkalmaz­nak, hogy rövidesen a jól működő tsz-ek közé emelked­nek. A bugyi Dózsa Termelőszö­vetkezet tagsága elhatározta, hogy egyesül a helyi Tesse- dik Sámuel Tsz-szel. A Dózsa Tsz 1000 holdon felüli terület­tel és 41 taggal olvadt a Tes- sedik Tsz-be, amely a megye legnagyobb szövetkezete. A Dózsa Tsz birtokában több olyan gazdasági épület van, amit nem tudtak kihasznál­ni, ugyanakkor a Tessedik Tsz-nek nincs, illetve nem volt tanyaközpontja, gazda­sági épületei. Hernád községben terme­lőszövetkezeti csoport alakult Béke néven. A belépett tíz család 12 tagja ötvenhét kh földjét vitte a közösbe. A földterületből 17 hold régi telepítésű szőlő. fennállt, betonelemek helyett inkább keramittéglát hásznál- tak. Ez persze jóval drágább volt, mint a beton, gyártása energiaigényes (égetéssel ké­szül), amellett nehezen lehetett beszerezni. — Elsősorban ezt a szem­pontot vettük figyelembe — mondotta Kovács József tudo­mányos munkatárs, a kísérle­tek vezetője —, hogy az új el­járással lényegesen olcsóbb saválló betonanyagot tudjunk előállítani. Ez sikerült is, hi­szen egy négyzetméter kera- mitlap ára 150 forint kö­rül mozog, ugyanakkor a saválló betonlap körülbe­lül 80 forintba kerül. Mi a lényege az új eljárás­nak, hogyan is készül a sav­álló betonlap? Talán legjob­ban ezek a kérdések foglal­koztattak bennünket, amíg megismerkedtünk a kis üzem gépi berendezésével és amíg az üzem vezetői beszámoltak a próbagyártást megelőző hosz- szas kísérletekről. A savállósítás rendkívül egy­szerű folyamat: a már elkészí­tett betonelemeket, mozaik­lapokat, gerendákat stb. egy légmentesen elzárható tar­tályba (autokláv) helyezik. A tartályból kiszivattyúzzák a levegőt, majd speciális gáz­keverékkel töltik meg. Ezután nyolc órán keresztül meg­felelő gáznyomás alatt tartják a tartályban levő betonanyagot. Ezzel tulajdonképpen megtör­tént a savállósítás. A kísérle­tezőknek a legnehezebb fel­adatot a savállósító gáz kikí­sérletezése jelentette. — Nézzék meg a különbsé­get — mondta Csapó Antal üzemvezető, miközben két betonlapra öntött kénsavat. Az egyiken habzott, sistergett a kénsav. Ez tehát a rendes betonanyag, ezt támadja a kor­rózió — magyarázta Csapó Antal. — A másikon nyoma sem volt a sistergésnek, mint­Próbáznak a monori diákok — Mikor alakult mag a Kommu­nista Ifjúmunkás Szövetség ? — 1918. decem­ber 30-án. — Nevezze meg az 1919-es Tanács- köztársaság né­hány vezető alak­ját! — Kun Béla. Szamuely Tibor, Landler Jenő, Stromfeld Aurél... — Mondja el József Attila Ha­zám című versé­nek negyedik szo­nettjét! — „Sok urunk nem volt rest se kába, Birtdlcát óvni ellenünk, S kitántorgott Amerikába Másfél millió emberünk," Kipirult arcú diáklány ül a vö­rös terítővei borí­tott asztal előtt és izgalomtól fátyo­los hangon, mégis magabiztosan vá­laszol az asztal túlsó oldaláról zá­porozó kérdésekre. Tudnia kell a na­pi nemzetközi ese­ményekről, ismer­nie' kell a KISZ szervezeti szabály­zatát s a munkás- mozgalom törté­netének számos eseményét. Kint, az ajtó előtt nyole- tíz fiú és leány dugja össze a fe­jét: vitatkoznak, ki legyen a soron következő... Folyik a Kilián György-próba a monori József At­tila gimnázium­ban. A gimnázium­ban három közös foglalkozás előzte meg az egyéni fel­készülést, amely­nek eredménye­képpen 74 tanu­ló jelentkezett a próba letételére. A KISZ-vezetőség — bár igen kever set foglalkozott a -.jelentkezőkkel — örömmel ta­pasztalta, hogy a fiatalok nagy ér­deklődést mutat­nak a KlSZ-szer- vezei munkája iránt, s hogy a sikeres próbák után az alapszer­vezet jelentős erő­södése várható. Eddig tizen­nyolc IV. osztá­lyos tanuló pró- bázott, s ti­zennégyen teljes sikerrel. Kiemel­kedő felkészültsé­get mutatott Őr­lik János, Kiss Já­nos, Fehérvári Ist­ván, Dochnál Ém, Reiter Mária és Baranyi Judit. Az eredményes pró- bázák, miután a legnehezebb kér­désre is vála­szoltak, belépési nyilatkozatot kap­tak. Felvételükről majd a taggyűlés dönt. Fülöp Károly KISZ-segítő tanár A ha csak vizet öntöttek volna ^ rá. Ezt savállósítottuk — tette $ hozzá az üzemvezető. $ y Az üzemben egyébként ^ most folyik a próbagyártás, $ márciusban kezdik meg a ren- ^ des üzemeltetést. Egyelőre ^ napi 100 négyzetméter cement- ^ lapot savállósítanak, később ^ bővítik az üzemet. Az új § üzem egy műszak üzemeltető- § sével évente körülbelül két- § millió forintot takarít meg ^ népgazdaságunknak. ^ (súlyán) § s Kiállításon mutatta be a Telefongyár 1959-es új gyártmá­nyait: a legújabb típusú rádiókat, magnetofonokat, kes- kenyfilm-vetítőket és új híradástechnikai készülékeket. Képünk a legújabb típusú kéthangszórós, plasztikus hanghatású zenegépet ábrázolja SSSSSSSXSSSSSSSSSSSSSSSSSXSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf Felvásárlási rendszerünk kiállta a gyengébb termésű ta valyi esztendő próbáját is Az elmúlt év felvásárlási eredményeiről és az ez évi fel­adatokról az Élelmezésügyi Mi­nisztériumban az alábbi tájé­koztatást adták: Az elmúlt évben a mezőgaz­dasági termékek állami és szö­vetkezeti felvásárlása általá­ban kielégítően folyt, csak át­menetileg jelentkeztek kisebb nehézségek, amiket idejében leküzdötték. Az új felvásárlási rendszer, még gyengébb ter­mésű évben is. jól betölti sze­repét. A főbb cikkekből az 1958. évi felvásárlási tervet 2,8 százalékkal túlteljesítették, s a felvásárolt mennyiség körülbelül nyolc-tíz száza­lékkal haladta meg a köte­lező beadási időszak utolsó három évének átlagát. Különösen kedvezően alakult a vágómarha-, bor- és tejfel­vásárlás. Ezekből a cikkekből a tervet jelentősen túlteljesí­tették. Ugyancsak túlteljesítet­ték, vagy megközelítően télie­sítettek a felvásárlási tervet takarmánygabonából, napra­forgómagból, továbbá vágóser­tésből és tojásból is. Kisebb elmaradás mutatkozik ugyan a kukoricánál, burgonyánál, rizs­nél. baromfinál és vöröshagy­mánál, ez azonban sem a lakosság ellátásá­ban, sem az állami állat­állomány takarmányozásá­ban nem okozott zavarokat, mert az állami tartalékból — amelvnek létesítéséhez a ke­nyér- és takarmánygabona, va­lamint a vöröshagyma import is hozzájárult — a kieséseket pótolni tudták. A növényter­melési szerződéssel biztosított ipa-, nyersanyagok — cukor­répa, dohány, fűszerpaprika, továbbá az illóolajtartalmú növények st:b. — átvételét ki­lencvenöt százalékra teljesítet­ték. A nem jelentékeny elma­radás a gyenyébb termésho zamból adódik. Az új felvásárlási rendszert 1958-ban továbbfejlesztették. Az elmúlt évben már za­vartalan volt a lakosság élelmiszerellátása, s mind­amellett még jelentősen növelhettük mezőgazdasági exportunkat is. Az idén megnövekedtek a feladatok. 8,7 százalékkal több mezőgazdasági terményt és terméket kell felvásárolni, mint az elmúlt évben. A leg­fontosabb célkitűzések közé tartozik; felvásárlási és árpoli. tilsai intézkedésekkel, á meg­növekedett felvásárlási tervek ütemszerű teljesítésével egy- időben az eddiginél hatékonyab­ban segíteni a termelőszö­vetkezeti mozgalom fej­lesztését, ösztönözni a termelőket a mi­nőségi termelésre, lehetővé tenni a felvásárlás lebonyolítá­sának gazdaságosabb megszer­vezését, Az 1959. évi felvásárlásokat megalapozó különféle típusú szerződéskötések már ország­szerte megindultak. Jól halad a növénytermelési és vágó- marhahizialási szerződéskötés. A múlt év végéig a sertéshiz- Islési szerződések vontatottan haladtak, január elejétől azon­ban itt is meggyorsult a szer­ződéskötések üteme. Előrelát­hatólag az 1959-es esztendő az új felvásárlási rendszer meg­szilárdításának és továbbíej - lesztésének éve lesz. Országszerte terebélyesedik a szövetkezeti mozgalom Veszprém megyében, vasár­nap tizenkét újabb termelő­szövetkezeti község alakult, s számuk ezzel elérte az ötven­kilencet. Termelőszövetkezeti községek lettek az ipari köz­pontok, így Várpalota, Fűzfő és Berhida is. A megyében az utóbbi napokban 8831 család lépett szövetkezetbe, 78 000 holddal gyarapítva a közös földterületet. A szolnoki járás egyik leg­nagyobb községében, Tiszaföld- váron, vasárnap egyetlen napon 317 egyéni Tanácskozott a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága Ülést fartott vasárnap dél­előtt a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága a me­gyei tanács dísztermében. Az ülésen a népfront-bizottsági tagokon kívül több községi elnök is megjelent. Az érte­kezleten Csala László, a Ha­zafias Népfront Pest megyei bizottságának elnöke ismer­tette az eddigi eredményeket, az ez évi feladatokat és azt a nagy munkát, amely a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében a népfront-bizottsá­gokra hárul. Március 16-ra halasztották Papp László bécsi mérkőzését Az osztrák profi ökölvívó szövetség orvosai megvizsgál­ták Papp Lászlót, és megá’.la' pították, hogy a magyar ököl­vívó bal kezén elszenvedett sérülés miatt egyelőre harc- képtelen. A Drille elleni pári­zsi viadalon szerzett sérülés gyógyuláséhoz 'körülbelül két­heti időre van szüksége. Eder, a bécsi városi sport­csarnok igazgatója hajlan­dó a február 20-ra kitűzött profi ökölvívó-mérkőzés prog­ramját megváltoztatni, s ezért március 16-ra halasztotta a „harci estet1’. gazda kérte felvételét a kö­zös gazdaságokba. Tolna megyében az elmúlt hét végére két termelőszövet­kezeti község alakult, Bikács és Dunakömlőd, hétfőn pedig a dalmandd dolgozó parasztok túlnyomó többsége is a szövet­kezés útjára tért. Szombaton és vasárnap száz­ötven kommunista munkás ke­reste fel azokat a palóc falva­kat, amelyekben a dolgozó pa­rasztok már közel állnak a szövetkezés gondolatához. E beszélgetések után több mint ötvenen írták alá a belépési nyilatkozatot,, Hollókőn és Nógrádsipakon pedig két új termelőszövetkezet alakítását határozták el a gazdák. i , Csongrád megyében, ahol 1956 ősze óta nem volt ter­melőszövetkezeti falu, most létrejöttek az első szocia­lista községek. Fábiánsebestyén, Eperjes és Ambróziáivá dolgozó paraszt­ságának túlnyomó része már közösen gazdálkodik. Fábián- sebestyéniben a- község öt ter­melőszövetkezetébe néhány nap alatt hetvenen léptek be, közöttük tizenöt középparaszt. 1 Kisköre községben működik Heves megye legnagyobb tár­sasgazdasága, a Dózsa Terme­lőszövetkezet. A szövetkezet vonzóerejét bizonyítja, hogy vasárnap, egy nap alatt szá­zan — közöttük húsz közép­paraszt — kérték felvételüket a szövetkezetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom