Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-15 / 39. szám
« rr*r MEGYEI '/lC írlap 1959.'FEBRUÁR 15. VASÁRNAP NEM ÜRES DICSÉRET Palos Jozssf a vámosmikolai Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben volt ipari tanuló. Volt, mert már jó ideje aimak, hogy a tsz felbontotta vele a szerződést. Nem tehettek mást, hiszen Pálos Józsefet hiába figyelmeztették, hogy térjen helyes útra. A tsz-ben azt mondta: iskolába kell menni, s a valóságban mindig másutt járt. Egyszer azonban a vezetőség rájött, hogy a fiú becsapja őket és szüleit is félrevezette .;; Amikor a szerződést felbontották és a jogtalanul felvett útiköltséget visszafizettették vele, a szülei nehezteltek a termelőszövetkezet vezetőségére. Később azonban megértették, hogy gyermekük megérdemelte a büntetést. Pálosék ma is szoros kapcsolatot tartanak a tsz-szel. Ez csak egy példa a sok közül. Kiss Imrét és Németh Lajost, akik igazolatlanul maradtak 'ki a munkából, azzal büntették, hogy munkaegységet vontak el tőlük. Szigorúan ellenőrizték a segédüzemek dolgozóinak fegyelmét, s ha szükség volt rá. megszorításokat alkalmaztak. Baj volt azelőtt a fogatok használatával is. A tsz tagjai az utolsó pillanatban jelentették be igényüket és azzal sem törődtek, milyen zavart okoz a munkában a foglat kivonása. Ezt is megszüntették. Kimondták: egy-két nappal előbb szóljon az, aki használni akarja a közös fogatot, s lehetőleg szombaton vegyék igénybe. Azt is elhatározták, hogy a háztáji termékek behordásán kívül mindenki tíz forint óránkénti díjat fizessen a kocsi használatáért. Az egyénileg dolgozó parasztoktól pedig óránként húsz forintot kérnek ezentúl. Eddig a szövetkezeti tagok egy része — akik a tsz házaiban laktak — nem fizetett lakbért. Most az elmúlt vezetőségi ülésen arról beszéltek, hogy legalább a házadót fizessék meg és kötelezzék őket arra is, hogy kívül-belül tartsák rendben a házat. Mindezekre az. intézkedések- re azért iS szükség volt, hogy ne élvezzen egyik szövetkezeti tag sem több jogot a másiknál. Vagyis: a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben gondolnak arra, hogy a kötelességekből, de a javakból is mindenki egyformán részesedjen. Már eddig is sok eredményt értek el, de most sem fogynak ki az újabb és újabb ötletekből. Az a cél vezeti őket, hagy minél nagyobb jövedelmet, jólétet biztosítsanak a tagságnak. A zárszámadáskor például 39 forintot osztottak munkaegységelv* ként, s az idén már 46 form- tot terveznek. A több pénzhez jobb tervezés és szervezés szükséges. A fegyelem betartása ennek csak egy része, ha még oly fontos is. (Nem elég csak azt elhatározni, hogy a munkából igazolatlanul hiányzóktól két munkaegységet levonnak. Ennél sokkal célravezetőbb, ha érdekeltté is teszik a tagságot abban, hogy ne legyen érdeme* egy munkanapot sem mulasztani. Éppen ezért új módszereken törik fejüket. A vezetőség már el is fogadta az új, eddig még járatlan formát, s most hétfőn a tagság elé terjesztik javaslatukat. Eszerint számba veszik, ki dolgozik rendszeresen, ki ma- i'adozik el. Rájöttek: a munkaegység elszámolás úgy a leg- ősztönzőbb, ha valaki jó vagy rossz munkája eredménye szerint részesül a javaikból. Ennek pedig legjobb mérője: a terméseredmény. Állatoknál: a teheneknél a tej, sertéseknél a súly és a darabszám. Megállapítják például, hogy száz mázsa cukorrépa után a mázsánként részesedés 0,60 munkaegység. Ha a szedéskor kiderül, hogy az illető nem érte el a száz mázsát, akkor mázsánként bizonyos egységet levonnak.. Ha többet termel, altkor aszerint javára írnák. Ez a módszer mindenkit arra ösztönöz, hogy minél nagyobb terméseredményt mutasson fel. Természetesen az időjárásra is tekintettel lesznek. Ha aszály vagy fagy okozza a termés- csökkenést, húsz százalékot jóváírnak a tagnak, hiszen nem károsodhat, kivált akkor, ha mindent megtett a sikerért. Arra is gondoltak, hogy a munkaszervezés se akadályozza a jó munkát. A brigád- vezetővel a vezetőség minden este megbeszéli a másnapi teendőket, s a brigádvezető még az este közli a tagokkal a további feladatokat. Ha a brigádvezető rosszul szervezi a munkát és ezért fél vagy egy nap kiesik a teljesítésből — a brigádvezető munkaegységéből írják a károsult tag javára. Ha a tag miatt szenved kárt a munka, az illetőnek a veszteséget meg kell térítenie. Azt már elfogadta a tagság, hogy minden hónapban (5— 10-e között) tizenöt forintot osztanak előlegként egy munkaegységre. így régi problémát oldanak meg, hiszen a tsz-tagnak is rendszeresen lesz pénze. Sőt, az is határozattá emelkedett, hogy a részesedés 61 százalékát készpénzben, 39 százalékát természetben fizetik ki. Ezután csak a szétosztásra kerülő mennyiséget tárolják, a többit azonnal leadják az államnak. Erre az elhatározásra az is késztette őket, hogy a készpénzfizetés után csak öt százalék, a természetbeni fizetés után pedig tíz százalék adót kell fizetniük. Ilyen meggondolás vezette a tagságot akkor is, amikor letért a régen megszokott útról és úgy döntöttek, hogy az idén már egy szem cukrot sem osztanak szét a tagok között. Ugyanígy jobban járnak, ha a leszerződött cukorrépát leszállítják az államnak, mert azért 6000 forintot jóvá írnak a szövetkezetnek. Ha pedig a szerződést túlteljesítik, 12 000 forintot írnak javukra. Holies Ferenc, Tóth József, Magyar Árpád, Vidra Lajos és a többiek is elmondták: sem a fegyelem megszilárdítása, sem a jobb munka- szervezés kialakítása nem ment egyik napról a másikra; De az elhatározások következetes betartása meghozta a sikert. Milyen tényezők akadályozták a haladást? Dicséretére legyen mondva Holies elnök elvtársnak, először a saját hibáját emlegette. Azt, hogy hosszú ideig bizalmatlan volt. Azt hitte, mindent egymagának kell elvé- r geznie. Kivette a brigádvezető | kezéből az irányítást. Éppen : ezért a tagság sokszor nem tudta, kire hallgasson. Tőle is tartottak a tagok, hiszen Holies elvtárs nem tősgyökeres paraszt. Munkásember volt. Sokan vélekedtek úgy: „nekem akarja mondani, hogyan dolgozzak?!” Holies elvtárs azonban bebizonyította, hogy rátermett a vezetésre. Erőskezű, jó vezető, nagyszerű kommunista. Ma már megosztja a munkát is. Volt annyi ereje, hogy felülvizsgálja munkastílusát, meghallgassa mások véleményét. S a siker nem maradt el. A vezetés ma egyetértésben dolgozik a tagsággal. Vidra elvtárs, a brigádvezető hosszú ideig attól tartott, hogy feleslegessé válik munkája, ha a tsz-be agronó- mus jön. Csalhatatlan szakembernek tartotta magát, pedig a több száz holdon bizony elkél egy végzett agronómus. Zavarta a munkát az is, hogy a vezetőségen kívül nem nagyon akart senki úgymond „népszerűtlen” feladatot vállalni: figyelmeztetni valakit, hogy jobban dolgozzon vagy ellenőrizni, miért maradt el a munkából. Ez a múlté. Megszűnt a bizalmatlanság. Igaz, ma még csak az elnök és az agronómus kel korán és jelenik meg a gazdaságban hajnali négy vagy öt órakor. A többiek későbben 'érkeznek. De azért figyelik a vezetők munkáját és ha megkövetelik a fegyelmet másoktól, soha nem érvelhetnek azzal: „A vezetők csak dirigálni tudnak”. Nem, mert a vezetők jó példát mutatnak, bátran követheti őket a tagság. Igaz, ma is sok még a javítani való. A pártszervezet például gyenge. Nem érződik a kommunisták mozgósító ereje. Nem segítik, vezetik az újért vívott harcot, nincs jó politikai munka. Nem nevelik a tagságot bátor bírálatra, hogy azok gyűléseken szemtől szembe mondják el véleményüket. Ez még nincs.;; És sajnos, ezt a rendszeres időközökben megtartott vezetőségi ülések, közgyűlések sem pótolhatják.;: De ahogy a kommunisták mondják, ezt a hibát is rövidesen kijavítják... S ahogy őket hallgattam: terveiket és bizakodó hangulatukat elemeztem, régen elhangzott szavak jutottak eszembe. Már több mint egv éve hallottam őket: :;. „Amikor még gyakornok voltam, hajnalban keltem, azaz virradatkor már a határt jártam. Késő este benéztem az istállóba és csak azután tettem el magam másnapra. S amikor még a csillagok az égen ragyogtak, újból kezdődött a napom ... Nemcsak a kötelező szorgalom, a mindenkori pa- rasztélet késztetett erre, hanem inkább az, hogy mindent tudni akartam, érteni. Nem Is tudom másképp elképzelni » mezőgazdasági munkát...” Magyar Árpád agronó- mus mondotta ezeket. Akkor, amikor arról beszélt, hogy nem szereti munkahelyét, mert nincs fegyelem. Mindenki akkor kezd munkához, amikor akar, s nincs is olyan eredmény, amilyent ki lehetne húzni a földből;:. És amikor most összetalálkoztam vele új munkahelyén, Vámosmikolán, megkérdeztem: szereti-e a Vörös Csillagot. Előbb nem sejtette, miért kérdezem, csak később, amikor idéztem régi szavait, emlékezett. Őszintén, megfontoltan felelt: — Igen, itt van értelme * munkának! Tudtam, hegy az idős szakember szájából ez nem üres dicséret. Hiszen nem hiába léptek be tizenketten az idén a közösbe. És az sem szófia beszéd, hagy a község tekintélyes gazdái: Stencil János, Hellner Lajos, Sinkó Vilmos, Hébikszer József tanakodnak: nem lenne-e érdemesebb már a tavaszon a Vörös Csillaggal haladni. Sági Agnes HARMASIKREK A nyíregyházi megyei kórházban Bakos Jánosaié sóstóhegyi asszony három fiúgyermeknek adott életet. A három gyermek súlya összesen 5 kiló 20 deka. Az anya és a három fiú egészséges. Könyviíjdonság az Országos Kukoricatermesztési Tanácskozás anyagából A Földművelésügyi Minisztérium 110 000 példányban megjelentette az Országos Kukoricatermesztési Tanácskozás című könyvet, amely teljes terjedelemben közli a nagy fontosságú tanácskozáson elhangzott előadásokat és felszólalásokat. Az érdekes és tanulságos könyvet az egész országban megkapják a megyei és járási mezőgazdasági közigazgatás szakemberei, továbbá az állami gazdaságok, kísérleti intézmények és a termelőszövetkezetek. EGYPERCES INTERJÚ A FÖLDJÁRADÉKRÓL Azok a gazdák, akik saját földjüket is bevitték, vagy beviszik a tsz-be, minden holdjuk után földjáradékot kapnak. Többen panaszolták azonban, hogy az őket jogosan megillető föld járadékot egyes szövetkezetek nem akarják kifizetni. Történik-e változás, s kiadják-e az idén minden tsz- ben a földjáradékot? Gamsz Kálmán, a megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportjának vezetője kérdésünkre az alábbiakat válaszolta: ■— Az elmúlt évben megyénk termelőszövetkezeteinek, többsége fizette a földjáradékot a földdel belépett tagoknak. Igaz, 'kevesebbet az előírtnál — mondta Gamsz elvtárs. — összesen °0? 000 forintot kaptak földjáradék címén a ísz- tagok természetben, vagy kész pénzben. A kifizetés körül voltak és vannak viták, különösen azokban a tsz-ekben, ahol' a Tizenöt Pest megyei helyiipari vállalat vesz részt a májusi ipari vásáron lentsék be, milyen termékekkel és cikkekkel kívánnak a vásáron részt venni. tagok többsége föld nélkül lépett a szövetkezetbe. — Az MSZMP Központi Bizottsága 1958 decemberében tartott ülésén hozott határozat tóban javasolta, hogy a kor■» mány rendeletileg tegye köte- lezővé a tsz-ekben a földjáradék kifizetését. Az erről szóló 3004/1. sz. kormányhatározat már megjelent. Mi helyeseljük és egyetértünk azzal, hogy a földjáradék fizetésének alapja a bevitt föld aranykorona értéke legyen, legfeljebb azonban kát. holdanként 16 aranykorona, s az összeg aranykoronánként 5—10 kilogramm búza forintértéke, a mindenkori állami felvásárlási ár szerint_ A földjáradék címén kiosztott összeg azonban nem haladhatja meg a bevitt földre arányosan eső, kiosztható jövedelem 25 százalékát. — Az ezután létrejövő tsz-tfk alakulásuktól kezdve, a már meglevők 1959 végétől, kötelesek földjáradékot fizetni. Ennek végrehajtását ellenőrizni fogjuk — közölte Gamsz elvtárs — és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai gondoskodnak róla, hogy zárszámadáskor minden földdel belépett tsz-tag megkapja a részére járó földjáradékot. (csá) Házhelyrendezés Szentendrén, villanyhálózat bővítés Kakueson | A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott azokkal a hiteligénylésekkel, amelyeket egyes községek fejlesztési terveik végrehajtásának biztosítása érdekében bejelentettek. Kakucs község tanácsa 120 ezer forint hitelt kért, amelyre .villanyhálózatának bővítéséhez van szüksége. Az idei községfejlesz- tésd tervben a villanyhálózat bővítésének költsége 232 ezer forinttal szerepel, a községfej-^ lesztési alap idei bevétele^ azonban csak 168 ezer forint $ lesz. Szentendre városi tana- ^ csa 200 ezer forint hitelt kért, ^ hogy végrehajthassa a házhely-^ rendezéssel összefüggő munka-1 latokat, valamint kifizethesse^ a kisajátítási kártalanítást. | A végrehajtó bizottság mind- ^ két hited megadását javasolja ^ a megyei tanácsnak. Kétszer annyi mezőgazdasági gépet hozunk be külföldről, mint tavaly A tisztító művelet régi módszere. Kuti László kézzel mártogatja az alkatrészekkel teli kosarat a lúgozóba Hazai mezőgazdasági gépgyártó iparunk nem készít minden munkaművelethez használható gépet és egyes típusokat rendszerint külföldről szerez be külkereskede1- münk. A TECHNOIMPEX foglalkozik ezek importjával és a vállalat az idén az eddigieknél jóval nagyobb feladatokat kapott. A mezőgazdasági gépimportban legjelentősebb helyet foglal el a traktorok behozatala. Míg korábban általában évente 1000 traktor érkezett külföldről, az 1959-es behozatali terv csaknem kétezret foglal magában. Csupán Csehszlovákiában több mint ezer, 25 és 42 lóerős univerzális traktort kötöttek le. A mezőgazdasági gépek zöme Csehszlovákián kívül a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból érkezik, míg a nyugati országokból általában egyedi gépeket vásárolunk. A Szovjetunióból százlóerős nehéz, lánctalpas, mély- talajműveléshez, út és vízügyi építkezésekhez, rizsföldek előA programvezérlésű félautomata-berendezés a zsírlalani- tást, pácolást, foszl'átozást, az öblítéseket és a szárítást végzi és megkíméli a dolgozókat a nehéz kosarak emel- getésétől Könnyebb lett a munka Az egész üzem automatizálása hosszú évek feladata lesz x gödöllői Ganz Árammérőgyárban. A nehéz fizikai munka megkönnyítésére és a minőség javítása céljából elsőnek az irammérő órák alkatrészeinek gyártását automatizálják: elsősorban az anyagok tisztítását, a lúgozást, a nikkelezést és az apró fogaskerekek fúrását. Az automatizálás során az ország egyik legkorszerűbb nikSkelező berendezése készül itt az üzemben. Nagy jelentőségű Hajduska Kurth főmérnök, Muri András és Pintér István üzemlakatosok újítása, a görgős ülőszék, amelyen a félautomata-gépeknél dolgozók már ülve végezhetik munkájúkat. A Budapesti Ipari Vásár az idén május 15-én nyílik meg és 25-én zárul. A nagy érdeklődéssel várt vásáron részt vesz a Pest megyei Tanács 15 helyi-; ipari vállalata is. A részvétel 5 legfőbb célja az, hogy a tízéves! Pest megyei helyiipar bemu-ä tassa termékeit a nagyközön-: ségnek, a kereskedelmi válla-: latoknak és érzékeltethesse az: elmúlt tíz év alatt elért fejlő-: dését. A Könnyűipari Mrniszté-: rium a megyei helyiipar szá-; mára 82 négyzetméter területet: biztosított. A vásáron résztvevő! helyiipari vállalatok között a: megyei tanács végrehajtó bi-; zottsága versenyt indít és a: legszebben, legízlésesebben,: legcélszerűbben kiállító válla-* latokat jelentős összegű díja-; zásban részesíti. Az első díj > 50 ezer, a második 25 ezer, a j harmadik pedig 15 ezer forint j lesz. A 4., 5. és 6. helyezett a; tervek szerint emléklapftt, il-: tetve oklevelet kap. A végre-§ ia jtó bizottság legutóbbi ülésén § hozzájárult ehhez a javaslat- $ hoz és felszólította a kiállító; vállalatokat, hogy sürgősen jej § készítéséhez, szőlőtelepítés ^ előtti talaj forgatásra alkal- ^ más traktorokat rendeltek. Az t NDK-ból érkező 18 lóerős gé- | pék a növénytermelésnél, a ^ sorközi művelésnél segédkéz- $ nek. A szükségletnek megfele- ^ lően rendeltek különböző ^ munkagépet $ A mezőgazdasági gép és ^ alkatrész import az idén ^ általában kétszerese a ta- ^ valyinak. A vállalatra hárul a ko: abban ^ külföldről behozott gépek ^ rendszeres alkatrész utánpót- ^ lása is, amelyet ugyancsak ^ igyekeznek zavartalanul lebn- ^ nyolítari. Különösen a télt ^ nagy javításokhoz volt szűk- ^ ség sok pótalkatrészre. 1 A TECHNOIMPEX sokféle § speciális gépet is szerez be. ^ Ezek között található például ^ a fűkasza, a nádvágó, a len- ^ nyüvő, a komlóművelésre szol- | gáló gép, a gyümölcstermesz- ^ téshez különböző permetezők, ^ az állattenyésztéshez pedig ^ fejőberendezések, nyíró- és ^ tisztító-, porszívógépek érkéz- nek, s
