Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

2 Adrian 1959. FEBRUAR 12. CSÜTÖRTÖK «4 O 17 ÚJ SZOVJET EXPEDÍCIÓ A DÉLI-SARKON Átadta megbízóieveiét kis hitei AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK lk»rmánya kedden közölte, hogy januárban 4 724 000 em­ber volt munkanélküli. Ez a legnagyobb munkanélküliségi számarány 1950 januárja óta. A BONNI HADÜGYMI­NISZTÉRIUM szóvivőjének nyilatkozata szerint a nyugat­német hadsereg létszáma ápri­lisban eléri a 200 ezer főt. Je­lenleg 180 ezer katona szolgál. A hadsereg létszáma az év vé­gére eléri a negyedmilliót. A. FRONDIZI, az Argentin Köztársaság elnöke jóváhagy­ta a szovjet—argentin egyez­mény ratifikálásáról hozott ^örvényt. Az egyezmény sae- Vint a Szovjetunió százmillió dollár összegű hitelt ad Argen-, (tínánafk olajipari berendezések ^vásárlására. > A GENFI ATOMÉRTEKEZ­LET technikai csoportja ked­den ismét a szárazföldi megfi- gyelőállomásokról tárgyalt. A tárgyaló felek nem tudtak megállapodni, ezért a kérdést ismét az értekezlet plenáris ülése elé terjesztik. A KAIRÖI dél-arábiai hiva­tal jelentése szerint az adeni arab helyőrség fellázadt, tilta­kozásul a dél-arábiai sejkségek föderációs egyesítésére kidol­gozott angol tervek ellen. * Kedden a Mimij megfigye­lőállomásról a negyedik szov­jet expedíció, tizenkét sark­kutató szán.talpas traktorvona­ton elindult az Antarktisz belső vidékeire. A traktorvo­nat (három nagy teljesítményű hemyótalpas járműből és há­rom üzemanyaggal megrakott szántalpas pótkocsiból áll. A felszerelése: korszerű radar­berendezés, kis és nagy ható sugarú rádióállomások, tudo­mányos készülékek és lakóko­csi. A traktor-vonat a tervek szerint 1959-ben és 1960-ban körülbelül hatezer kilométeres transz-antariktikus utat jár be három sarkon keresztül: a déli földmágnességi, a déli föld­rajzi sarkon és a viszonylagos A húsztagú négyhatalmi munkabizottság, amelynek fel­adata volt kidolgozni a nyugati választ a német békeszerző­dést javasló január 10-i szov­jet jegyzékre, befejezte mun­káját — jelenti az AP tájéko­zott forrásra hivatkozva. A nyugatiak válasza — mint már korábban közöltük — elutasít­ja a 28 ország részvételével tartandó tárgyalás gondolatát és helyette külügyminiszteri értekezletet javasol a német megközelíthetetlenség pólusán át. Most, hogy vége felé jár a déli-sarki nyár, a traktorvonat a Mimij állomástól a Komszo- molszkaja állomásig 870 kilo­métert tesz meg, majd ott telel. Erre az időre a 12 sark­kutató repülőgéppel visszatér a Mirndj állomásra. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Mehiri tuné­ziai belügyminiszter kedden közölte, hogy a francia kor­mány nagy kémhálózatot tart fenn Tunéziában. Me­békeszerződésről folytatandó tárgyalások előkészítésére. A munkacsoport vagy Washingtonban, vagy Párizs­ban folytatja megbeszéléseit és megvizsgálja a nyugatiak poli­tikáját általában az egész né­met kérdést illetően. A tárgya­lások folytatására vonatkozó döntést e hét végére várják. Kedd esti londoni értesülé­sek szerint a nyugati hatalmak előreláthatólag a jövő hét ele­jén adják át válasz jegyzéküket Moszkvában. A már elkészült tervezetet szerdán vitatják meg az Atlanti Tanács ülésén a többi NATO-szövetségessei, a Magyar Népköztársaság londoni követe II. Erzsébet, Nagy-Brit an- nia és Észak-Irország király­nője fogadta Szilágyi Bélát, a Magyar Népköztársaság lon­doni rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, aki átadta megbízólevelét. hiri elmondotta, hogy a tu­néziai posta-, távbeszélő- és távíró-szolgálatban dolgozó francia műszaki szakembe­rek a tunéziai telefonvona­lakat összekötötték a francia nagykövetség távbeszélő köz­pontjával. A nagykövetségen lehallgatták Burgiba tuné­ziai elnök hivatalnokainak va­lamennyi telefonbeszélgeté­sét. A tunéziai hatóságok több francia alkalmazottat letar­tóztattak. A belügyminiszter azt is közölte, hogy a kém­szervezet már 1957 óta mű­ködik. A telefonbeszélgetése­ket a francia nagykövetség épületének harmadik emele­tén hallgatták le. A francia és tunéziai ügynököket moz­gósító kémhálózat kapcso­latban volt Franciaországgal, Algériával, Líbiával és Olasz­országgal. A kémek megfigyelték és lehallgatták a tunéziai kül­földi nagykövetségek, a tu­néziai állami szervek és az Algériai Nemzeti Felszabadí- tási Front telefonjait Az Izvesztyija Dulles európai körútjáról Befejezte munkáját a ny gáti válasz jegyzék kidolgozásával megbízott munkacsoport Francia kémhálózatot lepleztek le Tunéziában Huszonegy halálos áldozata van az amerikai tornádónak Minit előző jelentések már közölték, a Missouri-államban , Az Izvesztyija szerdai szá­mában Szturua Dulles euró­pai utazásának eredményeivel foglalkozva, megállapítja, hogy az „erőpolitíka” megteremtőjé­nek nemcsak stratégiája, ha­nem taktikája is változatlan maradt. A nyugati propaganda azt állítja, hogy Duties és Adenauer a szovjet Berlin- tervre válaszul új elvet dol­gozott. ki Ezt a következőkép­pen' fogalmazzák: „Semmiféle engedményt néni teszünk a másik fél engedményei nél­kül”. E formula képtelensé­ge világos — írja az Izvesz­tyija. Mindenki, aki elfogulat­lanul tanulmányozza a szovjet Javaslatokat, tudja, hogy e ja­vaslatok a kölcsönösség elvén alapulnak. A berlini kérdés­ben pedig a Német Demokrati­kus Köztársaság, nem pedig Bonn az, aki engedményeket tesz. A cikkíró befejezésül meg­állapítja: Mielőtt Dulles Eu­rópába indult, a nyugati sajtó sokat írt arról, hogy az ameri­kai küffiigymäniszter 'és- tárgya­ló partnerei valamiféle konst­ruktív javaslatokat dolgoznak ki. Ma már elmondhatjuk, hogy ebből nem lett semmi. levő Saint Louis város térségé­ben hatalmas tornádó söpört végig. Az AP szerda délelőtti jelentése szerint a viharnak eddig huszonegy halálos és háromszáz sebesült áldozata van. Hét ember eltűnt és sor­suk ismeretlen. ■ Az eddigi becslések szerint I negyvenegy lakóház teljesen rombadőlt, több mint ezerhét- száz pedig megrongálódott. Hasonló katasztrófa érte Saint Louis városát 1927-ben, amikor hetvennyolc ember vesztette életét. A mostani vihar oly példátlan erejű volt, hogy ki- döntöfct egy 130 méter magas rádió- és egy 190 méter magas televíziós tornyot, s megron­gálta a helyi fedettstadion te­tőzetét. mainap 1959. február 12. csü­törtök, Lidia napja. A Nap kél 6.56 órakor, nyugszik 17.02 órakor. A Hold kél 8.48 órakor, nyugszik 22.11 órakor. Várható időjárás: erősen felhős, párás, helyenként ködös idő. Több helyen ki­sebb hószállingózás vagy ónos szitálás. Gyenge lég­áramlás. A hideg idő tovább tart. Legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 2—mí­nusz 5 fok között. Távolabbi kilátások: továbbra is hideg idő. — MEGYEI TANÁCSTA­GOK fogadóórái február 13-án: Márta Károly Zsám- békon 8—12 óra között, R. Mészáros Sándor Csévha- raszton 9—12 óra között, Mi- ták Pál Kakucson 9—12 kö­zött. Sinkovics Ferenc Al- bertirsán, Beviz József Abonyban. — TÁJÉRTEKEZLETET tartott tegnap Felsőgödön a Hazafias Népfront váci já­rási bizottsága, — 12 MILLIÓ FORINT­TAL lesz nagyobb az elmúlt évihez hasonlítva a Nagy­kőrösi Konzervgyár terme­lési értéke. — A SZOVJET ASSZO­NYOKKAL közösen rende­zik meg Cegléden és Nagy­körösön a nőtanácsok a nemzetközi nőnapot. Albert- irsán is szó szerint nemzet­közi nőnapot tartanak: a község asszonyai görög nő­ket hívtak meg március 8-ra. — FALUSI IFJÚSÁGI szövetkezet alakult Pusztava- cson 24 taggal, Hat holdon gyümölcsöst telepítettek, hat hold,, szántón pedig növény­termesztést folytatnak. Gaz­daságuk legfontosabb ága » juhtenyésztés lesz: 202 hold legelőt tartanak meg erre a célra. — KÉT HÉT ALATT 20 új tag lépett be a dánszent• miklósi Micsurin Termelő* szövetkezetbe, akik mintegy 100 holdat vittek be a közöl gazdaságba. A falu lakosai* nak 63 százaléka már a szó* cialista szektorban dolgozik, — TIZENHAT KILO tol­lat gyűjtöttek és fosztottak négy estén át a perőcsényi nőtanács tagjai. A fosztott tollat a Gyermekvárosnak ajándékozzák. — HUSZONÖT RÉSZVE­VŐVEL házi betegápolás! tanfolyamot szervezett a Vö-' röskereszt első kongresszusa tiszteletére az újhartyánl Vöröskereszt-szervezet. — NYOLC REND TŰZOL­TÓRUHÁT kapott jó mun­kája elismeréséül a Pest megyei Tűzrendészet! Osz- tálypairancsnokságtól a bagl önkéntes tűzoltótestület. Az ajándékot Lékó László alez­redes. á parancsnokság ve­zetője adta át A TELEVÍZIÓ műsora ma este 18.00 órai kezdettel: A vasorrú bába drágakövei. Sanyi manó kalandja. Bábjátéksorozat. 7. számú Magyar Híradó. Richard Strauss: Salome, Bartók Béla: A csodálatos mandarin. Közveti« tés az Állami Operaházból. A Nagyvásártelepre szerdán reggel 18 vagon és kilenc teher­gépkocsi áru érkezett, ebből nyolc vagon burgonya, kilenc vagon vegyes zöldáru és egy vagon tojás. A fővárosi kertészeti termelő- szövetkezetek szerdán megkezd­ték a zöldhagyma, a melegház! sóska és a piros hónapos retek szállítását a piacokra és a cse­megeboltokba. Az állami zöldsé­gesboltok a fejcskáposztát kilón­ként 3. a kelkáposztát 4, a piros- káposztát 2.80—3, az édesnemes tormát 14—16 forintért hozták for­galomba. A Gülbaba burgonyát kilónként 2, a rózsát 1.80, az El­lát 1.50 forintért árusították. A szövetkezeti baromfiboltok a libazsiradékot kilónként 28, a libaaprólékot 17, az 50 dekán fe­lüli libamájat kilónként 80, a ki­sebbeket 40—50 forintért adták. Az élő csirkét kilónként 25, a tyúkot 24. a kakast 21 forintért árusították. (4) Zizegő selymek, sUhogó széknyák... A neonfény szétárad a te­remben és ezüstösen, arany- lóan ragyognak a selyem es­télyiruhák az asszonyaikon. Fogadás van. Csen Ji külügyminiszter szí­vélyesen beszélget küldöttsé­günk tagjaival. Vacsora után tovább folytatjuk a csevegést. Közben nem győzünk eléggé csodálkozni a szépségnek, a fénynek ezen a pompáján, gaz­dagságán, ami itt megmutat­kozott. Az egyik pekingi ma- }gyar kollégánk meg is jegyzi. — Itt mindennapos látvány i a selyemruhába öltözött nő. Főleg európaiak hordják. — Hát még ha az üzletekben látná a választékot — kapcso­lódik a beszélgetésbe kollégám felesége, aki már négy hónap­ja tartózkodik Pekúigben és egészen selyemszakértővé vált. — Majd megnézzük, ahol a selymet gyártják, készítik — mondja Sing, a tolmács. Ettől kezdve felhasználtuk szabadidőnket arra, hogy Pe­kingien és más városok üzlet­negyedében gyönyörködjünk a kirakatok, az üzleték tényleg színpompás anyagaiban, a sely­mek ezerszínű szépségében. Sanghajban sok a selyem­gyár, itt gyártják a világhírű santungot. Nézegettük is a kirakatokat. Vendéglátóink csak mosolyogtak. Tekintetük­ből kivettük, hogy valami szé­pet, 1kedveset tartogatnak szá­munkra. Telték a napok. Hangcsou- ban tartózkodtunk. December 26-a, karácsony másnapja volt. Tavaszodon. S2ép eny. he, napsütéses délelőtt. A nyu­gati tavon csónakáztunk. Könnyű szellő járta át a tá­jat. A viz tükre vörösesbar­nán csillog, s az apró szigete­ken zöldell a fű, virágoznak a fák a vizen fehér csónakok­ban szerelmes párok lebegnek tova: Nagyon jó kedvünk kere­kedett. Egyszercsak azt mondja Hu Csi-vej, küldöttségünk kínai vezetője, nem volna-e kedvünk délután egy hangcsoui selyem­gyárat meglátogatni. — Boldog örömmel. Délutánba hajlik az idő. Gépkocsiba ülünk és a tó partján kocsikázunk a Tu Cseng-szu selyemszövőgyár fe­lé. A nyugati tavat hegykoszorú övezi. A hegyek tövében kas­télyok, villák, egykor a gyá­rosok, gazdag kínai kereskedők nyaralói, most kórházák, sza­natóriumok és munkásüdülők. Az aranyozott tetőkön meg­csillan a fény, az úton kirán­duló lányok vidám csoportja halad, a vízen kacsák úsznak. S mi nézelődünk. Csej Pong-fej barátunk egy cirádás, kupolás épületre mu­tat, amely kiemelkedik a hegy­oldalon sorakozó villák kö­zül. Szinte uralja a tájat, úgy néz ki, mint a báli ver­seny győztese, a bálkirálynő. Tündöklik. Az a nyaraló volt egykor a Csang Kaj-seké. Szívesen idő­zött itt a Kuomintang feje. Amilyen szép itt minden és a tél is tavasz, bizonyára jól érezte magát. Egyszer itt járt, s nagyon megtetszett neki a táj és ez a nyaraló. Megkérdezte szárny- segédjétől: — Kié ez a villa? — Egy gazdag kereskedőé — hangzott a válasz. Csang Kaj-sek érdeklődése eljutott a kereskedő fülébe. Az, üzletember lévén, gondolt egyet és Csang Kaj-seknek ajándékozta a nyaralót. A köztársasági „császár” nem maradt adós. Néhány hét múlva a kereskedőt kinevezte Sanghaj polgármesterévé. Míg így váltják a szót, megérkezünk a gyárba. CsinNan-an, a 30_^0 év körüli munkásigazgató és a gyár kiváló munkásai fogadnak bennünket. Gyönyörűen berendezett te­remben foglalunk helyet és az igazgató sorjázza a gyár törté­netét. — A kínai selyem az egész világon híres. Akik viselték, nemigen tudták, mennyi szen­vedés, mennyi könny tapadt ezekhez a selymekhez. A kí­nai ember a lelkét, szívét, eszét, s mindenét beleadta a selyemszövésbe. Évezreden át kézzel szőtték a selymet. A tudomány apá­ról fiúra szállt. Ez a gyár, amely egyben egyetlen képszövő-gyár a vilá­gon, 1922-ben alakult, 30 ké- ziszövő-géppel. — 1945-ben csak 20 gép dol­gozott, s a felszabaduláskor (1949) negyvenen-ötvenen dol­goztak itt. 1954-ben vegyes vállalattá alakult át. Az állam társult a tulajdonossal, s et­től kezdv^ gyorsan fejlődött az üzem. Egy ébenfekete hajú, copfos, tüzes, barna szemű, filigrán leányka toppan a terembe és kedvesen kínálja forró teával a vendégeket. Az igazgató tit­kárnője. Miközben teázunk, széjjel­tekintünk a teremben, s a fa­lakon szebbnél-szebb selyem­képekre leszünk figyelmesek. Tájképek ezernyi színben, vezető államférfiak képmá­sai, virágzó fák színpompá­ban! Az igazgató észreveszi, hogy álmélkodunk, s már adja is a választ. — Különleges kézügyesség és színkeverés szükséges a képek készítéséhez. A se­lyemfonalat színesítik, úgy szövik a képeket, a végsely­met. Brokát, santung, nyersse­lyem, selyembársony és még sokfajta selyemanyag készül ebben a gyárban. — 1957-ben — folytatja az igazgató — már 462 szövőgé­pen (kézi szövőgéptől kezdve elektromos szövőgépig min­den megtalálható ebben az üzemben) 2100 munkás dol­gozott. Megtekintjük a gyárat. Valóságos kombinát. A se­lyemképek, a színek tervezé­sétől és keverésétől kezdve a csomagolásig mindent itt végeznek. Modern, szellős, tágas munkatermek, világos üvegablakos tetőkkel. Az üze­mi épületek között fák, be- tonutak, virágágyak sorakoz­nak. A dolgozók közül igen sokan a gyár területén mo­dern egy- és kétszobás mun­káslakásokban laknak. Van itt napközi, bölcsőde, kultúr­otthon, üzemi orvosi rendelő. Hétszáz különböző mintá­jú képet szőnek. Az elmúlt évben 600 ezer négyzetmé­tert készített a gyár, s ezen túlmenően 3 650 000 méter kü­lönböző selymet. Az egyik gépnél egy fia­tal, nyúlánk szövőmunkást mutatnak be. Vang Hu-nya 24 éves és többszörös élmun­kás. Egyszerre hat gépen dolgozik, gépeinek fordulat­száma percenként meghalad­ja a 320-at, egy óra alatt 4 méter selymet sző. — Mi a titka munkalendü­letének? — Nagyon szeretem ezt a szakmát. Szeretem a sely­met, s amikor elkészülök egy- egy képpel, vagy selyemmel, elgyönyörködöm bennük. Lányok az orsónál. Arcu­kon rejtélyes, de kedves mo­soly, szemük fénylik és apró kezeikkel ügyesén kötik ösz- sze az elszakadt selyemszála­kat, csattogtatják az orsókat. Itt a titka a zizegő selyem­nek. A kínai lányok kedvességü­ket, szép mosolyukat szövik bele az anyagbh. — És mennyit keresnek itt a munkások? — kérdezzük az igazgatót. — Az átlagos kereset 65 juan. a szakmunkás kilencve­net is keres. Az élmunkások 110 juan fölött is kapnak egy hónapra. — Mennyi idő kell a se­lyemszövés elsajátításához? — Régen 4—5 év is kellett a kéziszövés megtanulásához. Ma már egy-két év is ele­gendő ahhoz, hogy a munkás elsajátítsa a gépek precíz ke­zelését, a színek válogatását és a szövést. Suhogó selymek, tok, santungök... Itt készülnek Hangcsouban. Ötven selyemgyár van ebben a másfélmillió lakosú város­ban, s az ötven közül ez az egy, amelyik selyemképszö- véssel is foglalkozik. A kínai selyem a világ min­den piacára eljut, s a nők, amikor viselik, nem is gon­dolnak arra, hogy itt, a Csen­des-óceán partján, hegykoszo- rúzta tó mellett, a hangcsoui gyárban készítik. Megváltoztak a munkakö­rülmények, a kézi szövést gépi váltotta fel. A színeik továbbra is úgy pompáznak, mint ré­gen. A minőség sem változott. De a selyemnek már nem rabjai, hanem urai a kínaiak. Gáli Sándor broká-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom