Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

1959. FEBRUÁR 11. SZERDA NEC bfCírlap 5 Augusztus 20-án kigyúl a villany, megnyílik a kultúrhás Kóspallagon Kóspallagon sötétebbek az esték, mint másutt a szobi já­rásban. Ez a járás egyetlen községe, ahol még nincs vil­lany. De már nem sokáig éget­nek petróleumot vagy gyer­tyát. eléri a villanyvezeték a falut, s nyáron már villany- nyál világítanak a kóspalla- giak is. Néhány nap óta az áramszolgáltató vállalat mű­szaki emberei járják a falut, mérik, jelölik a póznák helyét. Akik igényt tartanak a vil­lanyra, házanként 600 forintot fizetnek, és szívesen fizet min­denki. Az 1200 lakosú község 242 lakóháza kézül 230 ház la­kói vállalták magukra ezt a terhet; Nem érdektelen, ha megem­lítjük, hogy a község házainak pontosan egyharmada épült a felszabadulás óta; 1948-ban 65. később még 25 házhelyet osztottak szét az Igénylők kö­zött és eddig ezen a kilencven házhelyen nyolcvan új ház fel is épült. Pedig alapjában véve nem gazdag falu Kóspallag. 2200 holdas határából mindössze 560 hold a szántó, az sem ép­pen a legjobb minőségű föld. — Nem is kifizetődő itt a mezőgazdálkodás — mondják a községbeliek és panaszkod­nak az erdő vadjaira. A Bör­zsöny sűrűjében élő nagy­vadak rendszeresen legelész­nek a kóspallag’iak szántóföld­jein. özek és szarvasok a' ga­bonaföldeket látogatjuk leg­szívesebben, amit különben a A teteje még hiányzik, de Kóspallag között be akarják fejezni az építkezést, sőt a belső beren­dezést is elkészítik. Ügy terve­zik, hogy a villanyvilágítással egyidőben nyitják meg a kul- túrházat éspedig mind a két nagy eseményt augusztus 20- án, az alkotmány ünnepért szándékoznak megünnepelni. Ez idén a községfejlesztési alap legnagyobb részét a kul- túrház építési munkálatainak költségeire fordítják, de azért jut még belőle néhány kisebb beruházásra is. Ezek között legfontosabb a Vöröshadsereg és a Béke utca környéke szá­mára készülő új. szivattyús közkút, amit a környék lakói társadalmi munkában építe­nek, a tanács a mintegy 100 ezer forintba kerülő anyaggal járul hozzá. — 1958-ban többet fejlődött a község — hangoztatják a tanácsházán —. mint az elő­ző 11 év alatt bármikor. Három utat teljes hosszában kikövezi* augusztus 20-án megnyílik kultúrháza régi vágya, megjön a községbe a most már türelmetlenül várt villany is. Szokoly Endre UJ SZOVJET POSTABÉLYEGEK A Szovjetunióban két új színes emlékbélyeget bocsá­tottak ki, az egyiket Darwin születésének 150. évfordulója, a másikat Torricelli olasz fi­zikus és matematikus születé­sének 350. évfordulója alkal­mából. A bélyegek 40 kopekes címletekben kerülnek forga­lomba. __________ E gy kolhoz százezer embernek termel gyümölcsöt A Moldva Szovjet Szocialis­ta Köztársaságban levő obrucsi kolhoz gyümölcsösének termé­se egy egész város ellátására elegendő. Az 1718 hektáros gyümölcsösben 200 000 gyü­mölcsfa áll, amelyekről éven­te ötmillió kilogramm gyümöl­csöt szednek. Ebből egy 100 000 lakosú város minden polgárá­ra 50 kiló gyümölcs jut. Az egy forintból így is lehet kettő EGYPERCES INTERJÚ a kislakásépítési kölcsönről Hová kerül a villanyoszlop? Teodorittal mérik a póznák közti távolságot szép számban tenyésző vad­disznók is megtesznek, ezek azonban még a krumplit is ki­túrják, mert nagyon szeretik; Annyira bátrak az erdei vadak, hogy az udvarokba is be­merészkednek, megdézsmálják még a szénaboglyát is. A községbeliek nagy részé­nek nem is a gazdálkodás a fő- foglalkozása. Legtöbben a kő­bányába járnak dolgozni, vagy erdei munkások, sőt néme­lyek még pesti gyárakba is el­mennek. Az így keresett pénz­ből épülnek ae új házak és ta­tarozzák a régieket. Az 1951-ben épült szép. új iskola szomszédságában már áll a község kultúnházának fa­la. Többször beszámoltunk már, milyen nagy lelkesedéssel és áldozatkészséggel építik a kóspallagiak a kul-/ tárházat tavaly óta. A múlt. évben a megye 30, az idén 35 ezer forinttal járult hozzá az építés 393 ezer forintot kitevő költségéhez, amihez a község tanácsa a községfejlesztési alapból szintén tetemes össze­get adott. A községi erdőikből a tanács kitermeltette a szüksé­ges tetőgerendákat, léceket, majdnem minden faanyagot. Maguk a falubeliek — egy­két mindent ellenző különctől eltekintve — egy szálig részt vesznek a munkában. A kultúrház építése pilla­natnyilag a téli hideg miatt szünetel, de amint kitavaszo­dik. nyomban folytatják. Egye­lőre még nincs tető az épüle­ten, ez lesz az első munka, unimt a hideg felenged. A hyárra minden körülmények tünk. Ez két kilométert tesz ki. Kitűnő, új hídmérleget szereztünk be. Községi keze­lésben mozit nyitottunk. í> hozzá való vetítőgépet, egyéb berendezést megvettük és el­kezdtük a kultúrház építését; Ezenkívül tíz új lakóház épí­tése is befejeződött tavaly? Az idén még nagyobbat fej­lődött Kóspallag. Megvalósul A tavasz közeledtével sokan szeretnék megkezdeni csalá­di ház építését. A lakásépít­kezés nagy költséggel jár, ért­hető, hogy a legtöbben ál­lami kölcsönt is igénybe akar­nak venni. Bíró Bertalantól, az OTP Pest megyei fiókja hitelcsoport-vezetőjétől érdek­lődtünk: ki és milyen felté­telek mellett kaphat állami kölcsönt? — Államunk az Országos Takarékpénztáron keresztül, a dolgozók megtakarításainak kiegészítéséül hosszúlejáratú kölcsönt nyújt a családi ház építkezésekhez — hangzik a válasz. — A kölcsönt legké­sőbb 25 év alatt, évi 2 száza­lékos kamattal, havi egyenlő részletekben kell visszafizet­ni. Az, új családi ház építésé­hez, vagy a megkezdett befe­jezéséhez az OTP az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói részére az építés összes költségeinek legfel­jebb 80 százaléka erejéig nyújt kölcsönt. A saját meg­takarítás lehet építési anyag­ban vagy takarékbetétben el­helyezett készpénzben. A köl­csönt igénylőknek saját tu­lajdonú telekkel kell rendel­kezniük. — Az építkezni szándékozó dolgozónak építési enge­délyt kell kérnie az illetékes tanácstól, majd ezt követően az OTP-fiókjától be kell sze­reznie a kölcsönigénylési nyomtatványokat. Javaslat­adás végett ezt kitöltve, mun­kahelye igazgatójához, veze­tőjéhez kell beadni, aki a szakszervezeti bizottság meg­hallgatásával véleményezi. A javaslattal ellátott és a szük­séges mellékletekkel (két példányú tervrajíz, telek­könyvi kivonat) felszerelt kölcsönkérelmeket előbb az illetékes járási (városi) ta­nácshoz kell benyújtani mű­szaki felülvizsgálatra, majd ennek megtörténte után sze­mélyesen kell beadni a terü­letileg illetékes járási, vagy megyei OTP-fiókhoz — mon­dotta végezetül Bíró elvtárs. (csá) A községfejlesztési hozzá­járulás összegének ésszerű és célszerű felhasználása minden tanácsnak gondot okoz. Jó is legyen, olcsó is legyen, ilyesfajta érv vezérli a tanácsok tagjait, vezetőit de nem mindig sikerül ilyen megoldást találni. Az állami vállalatok álta­lában csak nagyobb építkezé­seket vállalnak el, ami gaz­daságossági okokból teljesen érthető. A kisipari termelő- szövetkezetek jó része viszont hosszabb határidőre tudja csak vállalni a munkák el­végzését, és így bizonyos fel­adatok végrehajtásának nem akad gazdája. Az állami vál­lalatok és a kisipari szövet­kezetek által végzett mun­kák mellett lehetőség van arra. hogy bizonyos létesít­ményeket házi kezelésben va­lósítsanak meg a községi ta­nácsok. Mit jelent a házi ke­zelés? Azt, hogy a tanács fo­gúd fel iparigazolvánnyal nem rendelkező mestereket, akik — a megállapodás sze­rint — órabérben, vagy tel­jesítménybérben végzik el a munkát. Jó lehetőség ez, természetesen nem az egyet­len, hiszen előnyei mellett akadnak hátrányai is. Nincs meg a házi kezelésben vég­zett munkák jogszabályi ren­dezése és nem egy esetben előfordul, hogy a munka ki­vitelezése szakszerűtlen. Körültekintő munkával azonban a házi kezelésben végzett munka egyike lehet a községfejlesztési tervek meg­valósításának. Alsónémedin például betonjárda készítését tervezték. Addig-addig ke­resték, kutatták a lehetősé­geket. míg a 750 méter beton­járdára jutó összegből 1500 métert tudtak elkészíteni. Megfelelően ellenőrizték az órabéres iparosokat és így a munka minősége ellen sem esett kifogás. A házi kezelésben végzett munka természetesen csak egyik lehetősége a takaréko­sabb községfejlesztésnek. Hi­szen a községfejlesztési hoz­zájárulás összege a legtöbb helyen nem milliókat, ha­nem egy-kétezer forintot je­lent. Ennek a pénznek a fel- használása megköveteli, hogy valamennyi kínálkozó lehe­tőséget sorra vegyenek a he­lyi tanácsok és megfontolják: milyen mód van megtakarí­tásra. illetve a megtakarított összegből terven felüli léte­sítmények megvalósítására. Az állami vállalatok, kis­ipari termelőszövetkezetek munkája nagyon sok hasznos létesítménnyel örvendeztette meg a falu lakosságát. Ezek­hez járul társként a házi ke­zelésű munkák eredménye és az az alapos kutatómunka, amelyet új lehetőségek feltá­rása érdekében folytatnak a községi tanácsok. M. O. Hagyjuk, géptípusokat ,kifutni" a jól sikerült - csak azután fejlesszünk A szikraforgácsoló gyártási tapasztalatai Korszerűsítik a legelőgazdálkodást A Földművelésügyi Minisz­térium a legelőgazdálkodás legkorszerűbb módszereinek széleskörű elterjesztése érde­kében március első két heté­ben felsőfokú oktatásra hívja egybe a megyei legelőgazdál- kodási szakembereket. A ku­tatóintézetek és a szakintézmé­nyek legkiválóbb legelőgazdál­kodási szakemberei vállalták az előadássorozat oktatói mun­káját. A járási központokban, községekben még a tavasz fo­lyamán legelőgazdálkodási tan­folyamokat szerveznek a köz­ponti tanfolyamon részt vett megyei szakemberek. A tan­folyamok hallgatóinak az or­szág valamennyi mezőgazda­sági vidékén megyénként léte­sített mintalegelőkön szemlél­tető bemutatókat tartanak; A Szovjetunióban szinte valamennyi nagyobb gyár önállóan készít szikraforgá­csoló gépet — a rendeltetés­nek megfelelő kivitelben — saját felhasználásra. Cseh­szlovákiában sorozatban gyárt­ják az Erosimatot. Lengyel- országban úgyszintén. A Né­met Demokratikus Köztár­saságban 1958-ban kezdték meg ennek az újfajta szer­számgépnek a sorozatgyártá­sát. A fejlettebb nyugati ál­lamokban szintén többféle típusát gyártják a szikrafor­gácsolónak. A mi olvasóink előtt sem ismeretlen az Erosimat. Többször ismertettük már működését és gyártásáról is hírt adtunk. Hazánkban már 1955 előtt folytak a gyártási kísérletek a Klement Gott- wald Gyárban. A tervek 1955- ben elkészültek. Az Általá­nos Géptervező Intézet már 1956 tavaszán legyártotta a magyar szikraforgácsoló első két prototípusát. 1956 nyarán már kint voltunk gépünkkel a bécsi vásáron. % Erosimatunk azóta megjár­ta Milánót, Lipcsét, Poznant, kint volt a brüsszeli világ, kiállításon, ahol más magyar gépek társaságában arany­éremmel tüntették ki. A si­kerben nagy része van az Ikladi Ipari Műszergyámak, ahol 1957-ben kezdték meg a szikraforgácsoló sorozat- gyártását. Azóta két típusát gyártot­ták ennek a gépnek: a£ alap­típust és az A-típust. Az alap­típusból 116, az A-típusból 60 darab készült el. E két típus között annyi a különbség, hogy egyes elektromos részie­ket a gépből a tápegység be építettek át a gyár kéré­sére. Ez a változtatás körül­belül ötvenezer forintba ke­rült. Még két év sem telt el a gyártás megkezdése óta és máris készül a szikraforgá­csoló harmadik változata, Sikkasztót köröz a rendőrség HASFAL NYLONBÓL Az egyik rigai kórházban plasztikai műtétet hajtottak végre, amelynek során a test (hiányzó szöveteit fcapronnal és nylonnal pótolták. Ezekből a műanyagokból pótolták a tel­jesen összeroncsolódott hasfa­lat. A műtét sikerült, a kap­ron és a nylon elég tartósnak és rugalmasnak bizonyult, A Nógrád megyei Rendőr- főikapitiáinysáig nyomozást ren­delt el id. Eszes József 59 éves, volt illetékcsoportvezető (Ba­lassagyarmat, Deák Ferenc ut­ca 3/a. szám alatti lakos) és társai ellen, akik hivatali be­osztásukkal visszaélve sikkasz­tás és egyéb bűncselekmények elkövetésével közel félmillió forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont. Id. Eszes József a bűncselekmény elkö­vetése után lakóhelyéről isme­retlen helyre távozott. Feltehe­tően Budapesten vagy Buda­pest környéki helyeken bujkál. Eszes József 170 cm magas, kissé lomha járású, kövér, ar­ca szögletes, kopaszodó, baju­sza, szakálla borotvált, beszéde erőshangú. Ruházata általá­ban: bricsesz nadrág, rövid té­likabát és kalap. Különös is­mertetőjele: szembetűnően nagy has és bénult bal kar. A rendőrség kéri mindazo­kat, akik a fénykép és a sze­mélyleírás alapján id. Eszes Józsefet felismerik, vagy tar­tózkodása helyéről tudomást szereznek, jelentsék a Nógrád megyei Rendőrfőkapitánység társadalmi tulajdonvédelmi osztályának (Salgótarján, Rá­kóczi utca 212), telefon: 13—20. Vány értesítsék a legközelebbi rendőrhatóságot, rendőrjárőrt., a C-típus mintapéldánya. Tavaly szep­temberben adták át a módo­sított terveket a gyárnak. A változtatásnak az a lényege, hogy megnagyobbították a szikraforgácsoló munkaaszta­lát és növelték a tápegység teljesítményét. önkéntelenül is kikivánko- zik a kérdés: szükséges volt-e ilyen hamar már a harma­dik változatában gyártani az Erosimatot? Megéri-e a ter­vezési és kísérleti költségek­re kifizetett 400 ezer forintos befektetés? A kérdésekre igennel válaszol Somogyi György elvtárs, az Ipari Mű­szergyár főmérnöke, a TECH- NOIMPEX külkereskedelmi szakemberei, Nemes Ferenc, az Általános Géptervező In­tézet főmérnöke és Róth András, az elektro-eróziós osztály vezetője. Szinte egybehangzóan vall­ják, hogy a gép jövője tette szükségessé az új típus gyártá­sát. A külkereskedelmi szak­emberek elmondták, hogy Kí­nában, a Szovjetunióban, más baráti államokban és a nyu­gati országokban is olyan kí­vánsággal álltak elő a megren­delők, hogy nagyobb teljesít­ményt és nagyobb munkaasz­talt kémek. Talán minden szónál többet mond az átter­vezés mellett a következő tény. Az üzemben körülbelül 300 ezer forintba kerül az át­állás az új típus gyártására A TECHNOIMPEX önként vállalta, hogy ebből 200 ezer forintot megtérít Meggyőző érvek ezek, mégis azt valljuk Horniák elvtárssal, a KGM II. számú iparigazgató­ságának vezetőjével egyetér­tésben; meg vagyunk győződ­ve. hogy szükség van új, na­gyobb teljesítményű gépéfér#. csak arról nem, hogy ilyen gyors ütemben. Igazat adunk Horniák elvtársnak abban is, hogy ha már megvan az új szikraforgácsoló típus, gyárt­suk, mert csak nyerünk vele. De a kisebb teljesítményű A- típust is gyártani kell, mert biztosan akad még hazai és külföldi megrendelő, akinek erre van szüksége. A C-típust pedig huzamosabb ideig kell gyártanunk, mindaddig, amíg megállha­tunk vele a világpiacon. Ki kell használnunk szikraforgá­csoló gépünk óriási előnyeit; Azt, hogy egy századmilliméter pontossággal lehet vele dolgoz­ni, mint a legjobb külföldi gé­pekkel és a vele előállított szerszám felületi simasága fél mikronnal felülmúlja a világ legjobb gépeinek pontosságát. Az igaz, hogy az Erosimat C-kivitele a közepes teljesítmé­nyű gépek közé tartozik, de még íigy is, ezekkel az előnyök­kel sokáig versenyképes lesz a világpiacon. Annál is inkább fontos erre felhívni a figyelmet, mert amint az Általános Géptervező Intézetnél értesültünk róla. máris készülnek egy újabb szikraforgácsoló típus, a hid­raulikus vezérlésű gép tervei. Sőt, már a prototípuson is dol­goznak az intézet műhelyében. Az idei harmadik negyedévben már sor kerül a gép prototí­pusának kipróbálására. A ter­vek és a kísérletek mintegy másfél millió forintba kerül­nek. Dicsérendő műszaki szakem­bereink szorgalma és igyekeze­te. De nekik is meg kell érte­niük, hagy csak addig nyúj­tózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. A szikraforgácsoló különleges, kis szériájú gép. Kell gyárta­nunk, mert előnyös és öregbíti a magyar ipar hírnevét. Most már azonban főleg arra fordít­sunk gondot, hogy visszatérít­tessük ezzel a nagyszerű géppel . a népgazdaság által belefekte­tett költségeket. Farkas István

Next

/
Oldalképek
Tartalom