Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: I kjC irta p AZ MSZMP PF.ST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A francia sajtó Papp László győzelméről (6. oldalon) MI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ARA 50 FILLER 1959. FEBRUÁR 11. SZERDA Felszínre tört Cegléd földalatti kincse: na 5,1 fokos melegvíz! (Tudósítónk telefonjelentése) Már régebbi kutatásokkal megállapították a szakembe­rek, hogy Cegléd alatt csodálatos kincset, hőforrásokat rejt a löld. Hónapok óta folynak a kutatófúrások, hogy felszínre hozzák a rrteleg vizet, amely új irányt szabna a város fejlő­désének; Ceglédet fürdővárossá tenné. Egy hét óta mindennap izgatottan várták a város lakói, mikor jelenik meg a felszínen a hőforrás vize. A kutatást végző szakemberek már a víz hőfokát is megállapították. Tegnap délután három óra felé feltört a víz. Az első Vízminta 30 fokos volt. két órával később pedig már 55 fokot mutatott a hőmérő. A szakemberek ma reggelre még a víz hőfokának további emelkedésére számítanak. A víz vegyi összetételét eddig még nem állapították meg. Dulles egészségi okokból rövided ideig nem látja el az amerikai kíiliigyminisztar teendőit Dulles amerikai külügymi­niszter hétfőn kérte Eisen­hower elnököt, egészségi okok­ból rövidebb időre mentse fel a külügyminiszteri teendők végzése alól — közölte James Hagerty, a Fehér Ház szó­vivője. Dulles, aki hétfőn tanácsko­zott Eisenhowerrel. később írásban kért engedélyt, hogy munkakörét Christian A. Her- ter külügyminiszterhelyettes- nek, illetőleg annak távollété­ben C. Douglas Dillon-nak, a külügyminisztérium gazdasági ügyekkel foglalkozó államtit­kárának adhassa át. Dulles kérését azzal indokol­ta, hogy orvosai sérvműtétet ajánlanak, ezen kívül több heti pihenőt egészségének helyre­állítására. Ugyanakkor Dulles bejelentette Eisenhowernek, hogy visszatéréséig is bármi­kor rendelkezésére áll. ha ta­nácskozásra van szükség. A TERMELŐI ÁRRENDEZÉS UTÁNI TUDNIVALÓKRÓL nyilatkoznak aa Országos Arhivatal szakemberei Az idén bevezetett termelői árrendezés a vállalati gazdál­kodást kívánja egyszerűbbé, áttekinthetőbbé, értékelhetőb- bé tenni. Illetékes szakembe­reink nagyon sokat dolgoztak az új termelői árak kialakítá­sán. Érthető, hogy ez a hatal­mas munka egyes részle­teiben kiegészítésre, módo­sításokra szorul. Azt is meg lehet érteni, hogy ez a sok kötetre rúgó anyag még nem teljesen kész és egyes részei még nem jutottak el az illetékesekhez. V állata tájinknál, egy-két eset­től eltekintve, már világosan látnak. Kisipari szövetkeze­teinkben, főként a vasipari és építőipari ktsz-ekben azonban még sok a tisztázatlan kér­dés a termelői árrendezéssel kapcsolatban. Ezért az Orszá­gos Árhivatal illetékes szakem­bereihez fordultunk, segítse­nek eligazodni kisipari szövet­kezeteink az ezzel kapcsolatos feladatokban. Viigh Józsefiné, az ipari tit­kárság főelőadója elmondta, hogy mivel a problémái? na­Nyolcszáznyolcvanmillió forintot fordítanak a termelőszövetkezetek 1959. évi beruházásaira A megyei beruházási és építési előadók országos tanácskozása A megyei beruházási és épí­tésügyi előadók kedden két­napos országos tanácskozásra gyűltek egybe a Földművelés- ügyi Minisztériumban. Horváth István. a Földművelésügyi Minisztérium beruházási, épí­tésügyi és ellátási igazgatósá­gának vezetője ismertette az 1958. évi beruházási és épí­tési tervek teljesítését, az 1959. évi feladatokat, köztük első­sorban a termelőszövetkezeti beruházások, építkezések elő­irányzatait. Elmondotta, hogy a 3004-es kormányhatáro­zatban 1958-ra előírt 488 millió forintos beruházási tervet 117 százalékra tel­jesítették. A beruházások 71 százalékát építkezésekre fordították. A bekötőutak és villamos-távve­zetékek építési tervét ugyan­csak túlteljesítették: az erede­tileg tervezett 59 kilométer be­kötőút helyett 69 kilométert építettek. A terv 135 termelő- szövetkezet villamosítását tűzte feladatul, ezzel szem­ben 160 termelőszövetkezetbe vezették be a villanyt. Külön érdemes megemlíteni, hogy a tervezettnél 22 kilométerrel hosszabb vezetéket építettek, mégis kereken kétmillió forint költségmegtakarítást értek el. Az idei terv feladatairól Szólva elmondotta az előadó, hogy 195fc;ben 880 millió forint- nypneruházást valósítanak meg a termelőszövetkeze­tekben. Ebből 610 millió fo­rintot fordítanak építke­zésekre. Az idei beruházási összeg esakinem kétszerese a tavalyi­nak, s egyúttal az elmúlt tíz év feladatai közül a legna­gyobb. A beruházások megter­vezéséhez a megyei szervek Időben hozzáfogtak, s az elő- tervek általában jónak bizo­nyultak, megfelelő alapot ad­tak a termelőszövetkezetek beruházási igényeinek elibírá- 'ásához. Az anyagellátás problémái­nak egyik megoldásaként említette az előadó a he­lyi építési anyagok foko­zott felhasználását. Felhívta a megyei szakembe­rek figyelmét, hogy — első­sorban az ország erdős vidé­kein — még a tél folyamán kössenek a termelőszövetkeze­tek fakitermelési szerződést az erdőigazgatóságokkal. Ez úton ugyanis önköltségi áron jut­hatnak megfelelő épületfához. Hasonló módon gondoskodhat­nak az építkezésekhez szüksé­ges homok és kavics kitermelé­séről is. Igen fontos, hogy a terme­lőszövetkezetek a beruházások egy részét saját erőből végez­zék — hangsúlyozta. — Hely­telen az a helyenként taoasz- talható szemlélet, mi szerint az állam készítteti el a termelő­szövetkezetek részére az épüle­teket, berendezéseket, s ők segítenek, ha akarnak. Meg kell mondanunk, hogy az állam elsősorban ott nyújt segítséget, ahol lát­ja, hogy a tsz-tagok maguk is mindent elkövetnek a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megterépíté­sére. A beszámolót követően a megyei előadók szólaltak fel. Számos figyelemre méltó ja­vaslatot tettek beruházási és építkezési feladatok helyileg jól alkalmazható megoldására. Új gépek könnyítik és gyorsítják az élelmiszeripar munkáját Hazánk élelmiszeripara a felszabadulás óta jelentősen fejlődött. Ez elsősorban a fo­kozott gépesítésnek köszön­hető. Az idén tovább fejlesz­tik az élelmiszeripart, ötletes berendezésekkel gyorsítják a termelési folyamatot és auto­mata gépekkel kímélik meg a r.ehéz fizikai munkától az élel­miszeriparban dolgozókat. Eb­ben a programban az Élelmiszeripari Gép­gyár már eddig mintegy 40 új és 17 korszerűsített gép mintapéldányát mu­tatta be az élelmiszeripar képviselőinek. Ezeknek a gépeknek a több­sége a gyakorlatban is jól be­vált és mintegy 30 gép sorozat­gyártását is már megszervez­ték; A gyártásra elfogadott gépek többsége elsősorban a termelé­kenységet növeli. A káposzta­szeletelő gép óránként mintegy 500—600 kilogramm káposztát szeletel fel és tisztít meg. Az almagerezdvágó gépet különö­sen a konzerviparban fogad­ták nagy érdeklődéssel, mert eddig a magház eltávolítása és a felszeletelés kézi erővel tör­tént. Az almagerezdvágó órán­ként átlagosan két és félezer almát szeletel fel és tisztít meg magházától. A paprikafűzőgép, a paprikaszárító és feldolgozó gyárakban növeli majd a ter­melékenységet jelentősen, órán­ként 5200 paprikát fűz fel, kö­rülbelül 150 kilogramm papri­kát készít elő a szárításhoz. Ugyancsak a konzervipar termelékenységét növeli majd a zöldségvágógép is. Ezt a berendezést főként a fi­nomfőzelék, konzervek készí­tésénél használják majd. Anyagtakarékossági szempont­ból figyelemre méltó az új üvegzárógép. A tervezők az új gépnél mintegy 40 százalékos súlymeglakaiítást értek el. Ezenkívül a teljesítményét is jelentősen növelték. Üvegnagy­ságtól függően óránként 600— 1200 üveget zár le. A tervek szerint még az idén több új gépfajta gyártására térnek rá. Az építőiparral kapcsolatos problémáikkal az OKISZ pénz­ügyi osztályához forduljanak szövetkezeteink, ahol jól isme­rik a részletteendőket is és így meg tudják adni a megfelelő útbaigazítást. — kas — Horváth András elvtárs Nagykőrösön Ma Nagykőrösre látogat Horváth András elvtárs, 'az MSZMP megyei bizottságának első titkára, országgyűlési kép­viselő. Délelőtt a városi ta­nácsházán tart fogadónapot* majd este 6 órakor az alszegi gazdakörben beszélget el a vá­ros gazdaköreinek elnökeivel és tagjaival. Fotólaboratórium. Itt készítik a sablonokat. Papp Sándor és Lautenbach József sablonkészítők új mintán dolgoznak Launer Valéria technikus a kész abroszt hasonlítja össze a mintával (Fényképezte: Gábor Viktor) I Színes textilanyagok: filmnyomással X ^ Filmnyomó-üzem — így nevezik a Budakalászi Textil- ^művekben is azt a műtermekkel körülvett festékszagú, hosz* ^szú festőműhelyt, ahol a pompás kerti abroszokat, paraszl- X garnitúrákat, törlőruhákat és a különféle bútorszöveteket § mintázzák. Az itt alkalmazott festési eljárás még abból az | időből nyerte a nevét, amikor a festősablonokat filmből készí- \ tették. Ma már fotokémiai úton állítják elő a nyomósablono- 5 kát, s aszerint, hogy hány színből tevődik össze a minta, § annyi sablont készítenek. Az úgynevezett „filmnyomást", X amely hasonlít a falfestéshez, ezekkel a sablonokkal végzik, X Naponta háromezernégy száz-háromezernyolcszáz négyzetmé- X ter szövetet fest az üzem, gyakran nyolc-tíz féle színben. Fel- ^ vételeink a filmnyomás egy-egy fontos mozzanatát mutat­ójúk be. ^ ........................ < •„ * >, /'wss' r/- • ..s Az asztalra kifeszítftt nyersanyagra a különböző színt és mintát átengedő sablonokkal festik a tarka virágokat. Minden egyes színt újabb sablon segítségével viszik az anyagra. Cserelye János és Bencédi Dénes a nyolc színből álló bútorszövetet festi gyón szerteágazóak, köteteket lehetne teleírni a rájuk adandó válaszokkal. Éppen ezért e he­lyett a gyakorlati megoldást kell választani. A szövetkezetek járható­sága a könnyűipari minisz­ter. A minisztérium árosz- tálya minden kérdésre el­ső kézből készségesen ad felvilágosítást. Ezért ide forduljanak szövet­kezeteink minden kérésükkel, panaszukkal, mert itt orvosol­ják azokat és megadják í szükséges tájékoztatást is. É2 vasipari szövetkezeteinkre ii vonatkozik. Más a helyzet a kiskereske­delemnek való szállítás esetén. Ilyen ügyekben, tehát amikor a helyi árualapról van szó, a megyei tanács ipari osztálya hivatott dönteni és magyarázattal szolgálni. Az árakra vonatkozó ügyek­kel a megyei tanács ipari osz­tályát, a forgalmi adóval kap­csolatos észrevételekkel pedig a pénzügyi osztályt kell ilyen esetekben felkeresni. Egyes helyeken elmondják hogy vannak olyan termékek, amelyeknek árai. nem szere­pelnek az árjegyzékekben. Ahol ilyesmit tapasztalnak, feltétlenül szerezzék be az Ár­hivatal Árszabályozás című lapjának 42. számát, amely közli a minisztériumok által kiadott árjegyzékek listáját. Ha az Árhivatal jegyzéké­ben nem is szerepel vala­milyen áruféleség, bizo­nyára megtalálhatják va­lamelyik minisztériumi ár­jegyzékben. Ha ezekben sem találják meg, ilyen esetben is a Könnyűipari Minisztérium árosztályához kell fordulni, helyi árualap esetén pedig a megyei tanács ipari osztályát kell felkeresni. Az építőipari szövetkeze­tekre vonatkozóan Bárándi Mihály főelőadó a következő­ket mondta el. Az új épüle­tekre vonatkozó árutasítás ja­nuár végén jelent meg az Építésügyi Minisztérium ki­adásában. A munkanemenkénti fix egységárgyűjtemény mint­egy 70 kötetben jelenik meg. Ebből körülbelül 30 kötet érinti a kisipari szövetkezete­ket. Az OKISZ ezeket a köte­teket sokszorosítja és folya­matosan eljuttatja a szövetke­zeteknek. Amíg valamennyi kötetet meg nem kapják, csak foghíjasán tudnak számlázni. Valamennyi munkaművelet egységárát a kötetek sem tar­talmazzák. Ez azonban csak ritkán fordul elő. Ilyen ese­tekben az illető munkaműve­letet külön kell kalkulálni. A kalkuláció módját az említett minisztériumi utasítás tartal­mazza. Ezentúl új munkákat ennek alapján kell vállalni. A tatarozási egységárgyűjte- meny csak február végén je- \ lenik meg. Addig azonban i szorzószámokat adnak ki, j amelyek alapján kisebb mun- \ kák esetén véglegesen, na- i gjíobb munkák esetén pedig ; ideiglenesen számlázhatnak, A szorzószámok az Építés­ügyi Értesítőben a közel­jövőben megjelennek. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom