Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

o “"i&Cirlap 1959. FEBRUÁR 1. VÁSÁRNÁL Negyedévről negyedévre olcsóbban termeltek megyénk üzemei a múlt évben Javul! a termékek választéka és minősége, újabb külföldi sikerek születtek. A gépiparban rende­zett versenyben a „műszeripar legszebb terméke“ címet és el­ső díjat nyert a Ganz Áram- mérőgyár egyfázisú fogyasz­tásmérője. A Csepel Autógyár D 450-es nyerges vontatója pe­dig a járművek között a máso­dik díjat nyerte el. Mindezek jelentőségét növeli az a körül­mény, hogy az említett cikkek nagy része külföldre kerül, ahol a gyártó vállalaton kívül egyben az egész ország iparát is képviselik. Az is örvendetes, hogy a ter­melés negyedévről negyedévre fokozatosan olcsóbbá vált. Kü­lönösen a bérköltségekben volt jelentős megtakarítás. Az év folyamán a 100 fo­rint kifizetett béralapra jutó termelés minden idő­szakban meghaladta az 1957. évi átlagot. A minisztériumi vállalatok termelési tervük mellett ex­portfeladataikat is túlteljesí­tették. A nehézipar 24.6, az élelmiszeripar 18,1, a könnyű­ipar 4,6 millió forint értéket szállított külföldre terven felül és így az együttes tervteljesí­tés 107 százalék voll A Me­chanikai Művek és a Pest— Nógrád megyei Tejipart Válla­lat eredeti éves exporttervének kétszeresét, a Váci Kötöttáru­gyár és a Dunakeszi Konzerv­gyár a másfélszeresét szállítot­ta külföldre. > Vannak azonban olyan jelen­ségek is, amelyek arra intenek, hogy a termelés körülményeit egyes vállalatoknál mélyreha­tóbban kell elemeznünk. Nem követésre méltó pél­dául a gépiparban előfor­duló az a jelenség, hogy a vállalatok a negyedév utol­só hónapjaiban szeretné­nek minden mulasztást pó­tolni és nagy -hajrába kezdenek. Ilyenkor azután gyakran tö­mérdek túlóra árán sikeresen teljesítik is negyedévi tervü­ket. Például a Közlekedésépí­tési Gépjavító Vállalatnál átla­gosan a termelés 43, a Híradás­technikai Anyagok Gyárában 40 százalékát a negyedévek utolsó hónapjaiban végezték el. Mindezek következtében túlóráik 42, illetve 63 százalé­kát is ezekben az időszakokban vették igénybe, ami sok köz­ismert oknál fogva sem elő­nyös. Szorosan összefügg a válla­lati gazdálkodós és a termelés körülményeivel a béralapgaz­dálkodás és a termelékenység alakulása. A megyében általá­ban mindkettő megfelelt a szo­cialista gazdálkodás követel­ményeinek. A bérfegyelem megszilár­dulását segítette a vállala­tok vezetőinek az a törek­vése, hogy szélesebb kör­ben alkalmazzák a telje­sítménybérezést. Az ellenforradalom utáni la­zább gazdálkodás idején a „si­ma” időbérben történő terme­lés káros szemlélete került elő­térbe. Ennek megszüntetésére és a helyes arányok kialakítá­sára különböző bérügyi intéz­kedések láttak napvilágot, amelyek segítségével az 1957. I. negyedévi igen alacsony, 26,2 százalék helyett ma már a munkák 55 százalékát a telje­sítménytől függő bérrendszer­ben végzik. Ez nemcsak a ter­melékenység, hanem az átlag- keresetek növekedését is ered­ményezte, megteremtve annak reális alapját. A béralappal való takaréko­sabb gazdálkodást segítette elő a népi ellenőrzési bizottságok­nak az állományon kívüliek részére történő bérkifizetések ellenőrzése is. A termelés színvonalának egyik legfontosabb mutatója a vállalati termelékenység. A megye szocialista iparával e tekintetben sem maradtunk az országos átlag alatt, mert az egy ipari munkásra jutó teljes termelés a tervezett szintet 5,7 százalékkal, az 1957-es szintet pedig 4,9 százalékkal haladta meg. A minisztériumi ipar termelé­kenységi tervének 4,4 százalé­kos túlteljesítése az előző évi­nél 10,7 százalékkal magasabb szintű termelést eredményezett és ami szintén kedvező: az ipari munkások keresete 1,3 százalékkal nőtt. Ha a vállalatok folytatják az 1958-ban kialakított helyes gyakorlatot és kijavítják a hi­bákat, az 1959-es év még jobb eredmények elérését teszi lehe­tővé. Szélesvásznú filmszínház Monoron Szombaton Monoron meg­nyílt Pest megye második szé­lesvásznú filmszínháza. Az új mozira a monori tanács több százezer forintot költött ,a községfejlesztési alapból. Az év első felében további há­rom Pest megyei községben § szélesvásznú filmszín- $ nyílik ház. Kötelező az olcsó borok árusítása § a vendéglőkben A belkereskedelem és vendéglátóipar ellenőrei .1 Hosszú sorban állnak a szekerek, kocsik előtt. Van mit őröltetni hHH a pándi malom § meg­állapították, hogy sok vendég- | látóipari vállalatnál nem for- ^ dítanak kellő gondot a bor be- § szer zésér g és ár usításá r 3 s elsősorban a drágább borfaj­ták értékesítését szorgalmaz­zák. A Vendéglátóipari Tröszt szigorú utasítást adott ki, hogy a jövőben az olcsó, az úgy­nevezett kommersz borokbój is többféle fajtát kell tartani. Telephelyet kapott Bugyi községben a Telefongyár A Telefongyár, idei nagyobb feladatainak megoldásához két épületet kapott Bugyi község­ben a Közlekedési Mérőműsze­Mivel foglalkoznak a textilipari kutatók ? Hogyan akadályozható meg a harisnyaszem szaladása és a gyapjúholmik zsugorodása A Textilipari Kutató Intézet mérnökei behatóan foglalkoz­nak olyan kérdésekkel, ame­lyeknek megoldása közvetle­nül segíti a gyárakat az új technológiák bevezetésében. Hazai vegyszerekkel megoldot­ták például a vasalást tartó Inganyagok gyártását. Az el­járást már nagyüzemileg al­kalmazzák. A kutatómérnökök felderítik a különböző textí­liák, a flokonszerű műszál és a műselyemszövetek, valamint a gyapjú kötöttholmik zsugo­rodásának okát. Az új kikészitési eljárások­hoz a textilipar főleg külföld­ről hozatott be gépeket, de a külföldinél jóval nagyobb tel­jesítményű berendezést szer­kesztettek a kutatóintézetek munkatársai. Saját műhelyük­ben már hét gép készült el és különböző gyárakban munká­ba is állították azokat. A mun­kafolyamatok vizsgálatába?, számos műszert szerkesztettek, közöttük található például a kelme fehérségét pontosan meghatározó műszer. A nők körében nagy érdek­lődésre tart számot egyik kuta­tási témájuk, a harisnyaszem szaladásának megszüntetése. Olyan vegyszert már találtak, amely mosásig nem engedi megpattani a szemeket. Most olyan vegyszert keresnek, amely legalább 25—30 mosásig tartóssá teszi a nylon haris­nyát. rek Gyárától. Az egyik két­emeletes épületnek jelenleg csak a földszintje használható, s ezt már be is rendezték a gyártásra. Az emeleti helyisé­geket és a másik — földszin-. tes — épületet mintegy 4 mil­lió forintos költséggel még az idén rendbehozzák. Az új te­lephelyen egyelőre különféle alkatrészeket, később azonban már jelfogókat, telefon-mikro­fonokat. hallgatókat, tranzisz­toros rádiókat stb. — állítanak elő. Az új telephely jelentős te­rületet szabadít fel a gyár központi telepén, ahol a mind jobban terjeszkedő vasútbizto­sító berendezésgyártás kap he­lyet BIZONYÍTÉK Hordszárnyas alumínium-motorcsónak készül a Dunai Hajógyárban Hordszárnyas motorcsónak mintapéldányán dolgoznak a váci Dunai Hajógyárban. Az alumíniumból készülő új típusú jármű szárnyakon csúszik a vizen. Teste kiemelkedik, igy « csónak kisebb ellenállásba ütközik, s az átlagos motorcsóna­kénál kétszer gyorsabb sebességet érhet el. A Dunai Hajó­gyárban kísérletképpen kétszemélyes hordszárnyas motorcsó­nakot készítenek. A tapasztalatok alapján kezdik meg majd « nagyobb méretűek sorozatgyártását A FALVAKBAN IS évről évre nagyobbak az igények. Ahol eddig az volt «a gond, hogy kövesút legyen, ott most már az, hogy ne legyen járda betontakaró nélkül. Ahol az volt a gond, hogy nincs kul- túrház, már az jelent problémát, hogy tovább kell bővíteni, korszerűbbé kell tenni berendezését. Községek sorában épül strandfürdő, cukrászda, szaküzletek. Nem egy faluban van már minden­nap játszó mozi — a régebbi heti kétszeri játszással szem­ben — s így tovább. A meg­növekedett igények termé­szetesen együtt járnak az­zal, hogy bizonyos fokig a terhek is emelkednek. S itt sem vallott szégyent a falu lakossága. Szinte kivétel nélkül minden faluban súlyos ezreket tesz ki az elvégzett társadalmi munka, legyen az fuvar, vagy csak kétkezi se­gítség is. S most újabb híreket ka­punk: a megye sok !községé­ben a tanácsülés elhatározta a községfejlesztési hozzájáru­lás felemelését. Kakucson 10 százalékról húszra, Gyónón- tízről tizenötre, Örkényben tízről tizenötre, Inárcson tíz százalékról húsz százalékra emelték a községfejlesztési hozzájárulást. Lehetne a pél­dákat folytatni tovább. S hoz­zá kell tennünk: mindenütt ellenszavazat nélkül történt az emelés, a tanács tagjai teljes egyetértésben szavaz­tak az emelés mellett. Perdöntő bizonyíték ez amellett, hogy mennyire a szívén viseli a falu lakossága szülő- vagy lakóhelyének esi- nosodását, fejlődését, kor­szerűvé tételét. De bizonyt— - ték amellett is, hogy mind jobban és mind többen meg­értik: az állam erejéből nem telik egyszerre mindenre, hi­szen olyan rohamosan növe­kednek az igények, hogy azok 1 'elégítése csakis közös ösz- szefogással lehetséges. A községfejlesztési hozzájá­rulások felemelése egyben azt is jelenti, hogy több épül falvainkban, gyorsabban tel­jesülnek a tegnap még álom­nak vélt dolgok, hogy több létesítmény szolgálja a falu lakosainak kényelmét, gond­talanabb életét. KÉTOLDALÚ egyezmény ez: többet adunk, mert töb­bet akarunk kapni. Ha az emberek látják, hogy jó hely­re került a pénz, ha látják, hogy forintjaikból mi épült, akkor a következő esztendő­ben könnyebben áldoznak többet, hiszen biztosak ab­ban, hogy az ismét jó helyre kerül. S itt kell megállapíta­nunk, hogy a községfejlesztési hozzájárulások emelése csakis úgy vált lehetővé, hogy taná­csaink az elmúlt esztendők­ben megfelelően gazdálkod­tak, jól használták fel a köz­ségfejlesztési hozzájárulás összegét S ez már több, mint köz­ségfejlesztési munka. Mert lehet-e jobban, ékesszólóbban bizonyítani a falu lakossága előtt azt. hogy ebben az or­szágban minden az emberek érdekében, a dolgozó ember életének megkönnyítése érde­kében történik, mint a fent el­mondottakkal? Hiszen ezek állnak legközelebb a minden­napi élethez, ezeket a dol­gokat látja napról napra a 'akosság, s ezekből következ­tet. S hogy mi volt a követ­keztetés, azt mindennél job­ban bizonyítja a sok helyen felemelt községfejlesztési hoz­zájárulás. M. O. $ asszony-találkozón ezt is § megvitatjuk. a MÁSODIK NAPON meg- \ zi. rázó élményben volt ré- \ szünk: Betinelli asszony, az ^ argentin nőköldött beszámo- \ lója mindenkiben felkavarta ^ a múltat. Amikor elmondot- % ta, hogy hazájában rendkívül \ magas a gyermekhalandóság, $ s hogy a gyermekek 70 száza- $ léka úgy hal meg, hogy orvos ^ nem is látta, mintha a $ Horthy-korszak, a hárommii- % lió koldus Magyarországáról $ beszélt volna. S a fájdalom \ mellett a büszkeség érzése ^ volt hallgatni, amint a ma- \ gyár falvakat, a tágas lakó- \ házakat, az egészséges, jól- \ öltözött parasztembereket, a ^ villanyt, iskolát, orvosi ren- \ delőt említette, s összehason- § lította az argentin falvakkal, ^ az ablaktalan sárviskókkal, a $ rongyos, rosszul táplált gyér- \ mekekkel. Beszélt a néhányak $ fényűzéséről, s a milliók nyo- \ mordról, a járványokról, az ^ írástudatlanságról, a politikai \ elnyomásról. — Akik utána felszólaltak, ^ mind elmondták: jó, hogy ^ már nálunk nem így van. S § még jobb, hogy többé nem ^ is lehet így. Én nem szólal- ^ tarra fel, de helyettem is be- \ széliek. Mindannyiunk névé- ^ ben. Pedig nem voltak ott § „nagy szavak”. Egyszerű asz- | szonyok mondták el, amit ^ mindannyian éreztünk. És ez ^ volt a legszebb... ^ Nyíri Éva ^ talmasabb. Mint ahogy a nő­tanács munkája is sokkal tartalmasabb, mint bármikor volt. — Nekem különösen az el­ső nap referátuma tetszett, amiben arról volt szó, hogy foglalkozzon a nőtanács az egyénileg dolgozó és tsz-pa- rasztasszonyokkal. Nagyon jó, hogy ez a kérdés szóba jött, hiszen a múltban éppen a parasztasszonyokkal törőd­tek a legkevésbé. Különben is, éppen februárban aka­runk összehívni egy tsz asz- szony-találkozót, ezen igen jól felhasználhatjuk majd a tanácskozáson hallottakat. Például azt, amit Erdei Lász­ióné mondott a belterjes gaz­dálkodásról, a baromfineve­lésről. A szobi járásnál ke­resve sem lehet alkalmasabb helyet találni ehhez. Ott fo­lyik az Ipoly, meg a Duna: valóságos paradicsom a li­báknak, kacsáknak. Sok szö­vetkezetben éppen az volt a baj, hogy még az ocsút is szétosztották a tagok között, ahelyett, hogy baromfit nevel­tek volna rajta. Most majd megkérünk néhány szakem­bert, hogy tényekkel, számok­kal mutassák ki a nagyüzemű baromfinevelés előnyeit, anyagi hasznát, s a februári Hogy lenne, hiszen a szociális munka szorosan összefügg a nőmozgalom feladataival. Sőt, még jó is így: amit észrevesz a nőtanács-elnök szemével, azt elintézi a szociális elő­adóval szívével — és hatáskö­rével. Sok segítséget is kap. A párt, a nőtanács, meg az összes tömegszervezetek segí­tenek neki. A munkáját pe­dig nagyon szereti. Kezdetben — nos, igen — nehéznek ta­lálta. De ahogy az ajtók után a szívek is mindinkább meg­nyíltak előtte, mindig szebb és érdekesebb lett a munka. Hi­szen olyan jó érzés segíteni a szűkölködökön, az elemi csa­pás sújtotta károsultakon, a bajbajutottakon. Különösen most, amikor több segélyt tud folyósítani; az is jó, hogy emelték a nyugdíjakat, meg a hadigondozottak járadékát. Tulajdonképpeni témánkra, a kétnapos nőtanácskozásra tereljük a szót. Amilyen szű­kén bánt a szavakkal, amíg magáról faggattam, úgy meg- élénkült, egyszeriben. ■w-i" ÖSZÖR IS felejthetetle- rfil szép volt. A Parla­ment, az ünnepélyesség, s sok, szépen öltözött asszony. Ma­ga a tanácskozás is más volt, mint az eddigiek. Sokkal ala­posabb, gyakorlatiasabb, tar­H ullámos, szőke hajú, kedves arcú fiatalasszony ül velem szemben. Beszélge­tés közben néha lopva az órára néz: öt órakor indul a vonat, hazafelé. Mindig szerettem találgat­ni: vajon mi lehet * a szem­közt ülő foglalkozása? Heil Imrénét tanítónőnek néztem. Nem találtam el: a szobi já­rás szociális előadója. Azért mégis tanít: egészségesebb, emberibb ^életre tanítja egy járás munkában megfáradt öregeit, sokgyermekes anyáit, a segítségre, a társadalom gyámolítására szorultakat. Az életéről faggatom, de néhány kurta mondattal vá­laszol. Erdei munkás gyer­meke, szűkös gyermekkora volt. Negyvenötben földet kaptak, attól kezdve kicsit könnyebben éltek. Aztán az édesapja tsz-tag lett, 6 meg férjhezment. Az apja — aki ré- p' párttag — beszélt neki először arról, hogy nézzen túl a ház­tartás szűk határain, s hogy az asszonyok is sokat tehet­nek a szocializmusért. 1949- ben alakult meg náluk az MNDSZ, ö is belépett. Egy év múlva községi titkár lett, 1951-ben pedig elvitték a já­ráshoz. Ott dolgozott öt évtg. Az ellenforradalom után lett a járás szociális előadója. Ké­sőbb pedig — amikor újjá­éledt a nőmozgalom — az or- szános vőtanács tagja lett. s a járási elnökséget is rábízták. Hogy nem sok-e ez együtt7 Nagy szavak nélkül A közeid napokban jelenik meg a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgató­sága kiadásában az a tájékoz­tató, amely többek között a megye iparának 1958. évi terv- teljesítéséről, fejlődéséről, a termelésben megmutatkozó kedvező és kedvezőtlen jelen­ségekről ad ismertetést. A tájékoztató megállapítja, hogy a megyében működő ál­lami vállalatok és ipari szö­vetkezetek 1958. évi teljes termelési tervüket átlagosan 103,8 százalékra teljesítették és ezzel az előző évhez viszo­nyítva 12,5 százalékos, fi­gyelemre méltó fejlődést értek el. A megye szocialista iparán be­lül a minisztériumi vállalatok négy, a megyei tanács ipari osztálya által irányított helyi- ipari vállalatok 5,8 százalék­kal többet, míg a kisipari szö­vetkezetek 1.8 százalékkal ke­vesebbet termeltek, mini amennyit a hároméves terv első éve feladatként előírt. Az 1953-foan elért eredmé­nyekhez jelentősen hozzájá­rult a javuló anyagellátás, a termelés műszaki-gazdasági feltételeinek biztosítása, a dol­gozóik érdekeltségének foko­zása a termelésben, többek kö­zött a teljesítménybérezés ki- szélesítéséveL Tovább szilár­dult az állami munkafegye­lem, amiben viszont a helyi pártszervezetek segítő bírála­tának és szocialista nevelő­munkájának van jelentős sze­repe. Egy sor fontos termékből lényegesen többet gyár­tottak vállalataink, mint az előző években. A lakáshiány enyhítése szem­pontjából fontos építőanyagok közül például égetett téglá­ból’'6,7 millió darabbal, mo­zaik lapból 54 ezer négyzetmé­terrel. az élelmiszerek közül péksüteményből 4.3 millió da­rabbal, gyümölcskonzervből 2500 tonnával többet adtak a megyében működő vállalatok a lakosságnak, mint tavaly. Az export szempontjából fontos gyártmányokból is növeke­dett a termelés, például film­ből 87 ezer négyzetméterrel, tehergépkocsiból 641, csap­ágyból 472 ezer darabbal. A minisztériumi vállalatok közül néhányan több héttel a határidő előtt teljesítették éves termelési tervüket és év végé­re jelentős túlteljesítést értek el. Például a Dunakeszi Kon­zervgyár 31,6. a Pestvidéki Gépgyár 27,7, a Pest-Nógrád v megyei Tejipari Vállalat 23,7, ^ a Híradástechnikai Anyagok ^ Gyára pedig 17,4 százalékkal ^ teljesítette túl éves előirány- ^ Zaltát. $ A jók mellett azonban tálé- ^ lünk olyan vállalatokat is, ^ amelyek nem tudtak megbir- ^ kózni a rájuk kiszabott és ál- S taluk vállalt feladatokkal. | Számszeri nt hat minisztériumi $ Vállalat maradt a termelésben $ adósa népgazdaságunknak, 4 köztük a Gödöllői Gépgyár (89 | százalék) és a Keményfémipari 5 Vállalat (95,8 százalék). ^ örvendetes, hogy az év fo- 5 Ij-amán tovább bővült a tér- $ tnékek választéka. A vállalatok több olyan $ cikket kezdtek el gyártani, $ amit korábban nem gyár- $ tottak, í v például csővázas iskolapadot, ^ színes filmet, szőnyeget stb. $ és, több gyártmányon bizo- $ nyos korszerűsítéseket eszkö- ) tőitek. $ A termékek kivitelezésében,' külső formájának tetszetőseb- * bé tételében is jó eredmények $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom