Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: &Cirlap i MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ME GYEI TANÁCS LAPJA m. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ARA 50 FILIJER 1959. FEBRUÁR 10. KEDD Szoros életközeiben A napokban egy amerikai csomagban egyszerű borotvapenge érkezett Nagykőrösre. A penge neve: Atom, cs védjegye: az atombomba. Talán észre sem vennénk ilyen „«apróságot“, ha nem olvastuk volna napról napra a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusáról szóló beszámolókat. De ahogy a fekete melleit szinte világít a fehér, úgy világol messze látható fénnyel a XXI. kongresszus mélységes humanizmusa. emberszeretete a nyugati világ hivatalos körei által támogatott embertől elszakadt és az emberiség ellen fordult „kultúrája“ mellett. „Mindent a dolgozó emberért”, ez a jelszó — anélkül, hogy kimondották volna — vonult végig a kommunizmus építésének kongresszusán. És amikor a dolgozók munkaidejének megrövidítéséről, a nők helyzetének javításáról, az is- kolásgyermskek bennlakásos otthonainak növeléséről, a közszükségleti cikkek termelésének növeléséről volt szó, akkor vcltaképpen arról beszéltek közvetve, amiről a kulturális felemelkedés hétéves tervének tárgyalásakor közvetlenül: hogyan élhet kultúráltabban, könnyebben, szebben a kommunisták alkotó családja, 200 millió ember. Sokrétű, gazdag anyagot tárgyaltak, az iskolareformtól kezdve, a műkedvelő együttesek fejlesztésén és támogatásán át, az elektronikus számológépeknek az űrrakétafejlesztés érdekében való felhasználásáig szinte mindenről szó esett. És mindenről — akár a termonukleáris energia szabályozásáról volt szó, akár a szibériai kutatóbázis további erősítéséről — úgy tanácskoztak a küldöttek, hogy: mit tehetnénk az ember, az emberiség érdekében? Az emberért — ez volt az első jelszó. A második: emberközelben alkossunk! Az iskola, a tudomány, az irodalom és a képzőművészet tartson szoros kapcsolatot az élettel! így, ebből a szempontból vizsgálta meg a kongresszus az iskolai átszervezés javaslatát, a szakemberképzést, a fiatal művészek, szerzők elhelyezkedésének ügyét és a kulturális élet ezer más kérdését. Csukott szemmel járnánk a világban, ha nem hallanánk meg a kongresszuson elhangzott sok-sok felhívást. Hruscsov elvtárs szavait summázva: az iskola tartson kapcsolatot az élettel! Az irodalom és a művészet álljon szoros összefonódottságban a nép életével! Furceva: A művészi pályán mindenkinek élettapasztalattal kell rendelkeznie, állandóan együtt kell lennie a néppel, át kell adnia a népnek tehetségét, tudását! Tvar- dovszkij költő: Az író az eleven életet ábrázolja! A követelés, hogy a művelődésügy tisztjei és közkatonái a népért és a nép sűrűjében harcoljanak — nemcsak a szovjetországra; a mi hazánk íróira, művészeire, tudósaira is vonatkozik. Az élet és a kultúra szoros kapcsolata az az alap, amelyre nálunk is, a mi kulturális munkásaink is mint gránitalapra építhetik a műveltség minden dolgozót befogadó, egeket érő felhőkarcolóját. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége az SZKP XXI. kongresszusáról § Sok & otthon A PÁNDl ÓVODÁBAN szülő vágya teljesedett azzal, hogy az idény napközi helyett óvoda létesült Pándon, ahol nemcsak felügyel-* nek a gyerekekre, de rendre, fegyelemre, önállóságra szók* tátják őket, ezenkívül előkészítik az iskolára is. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára vezetésével Moszkvában részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán, hétfőn délben visszaérkezett Budapestre. A küldöttség tagjai voltak: Apró Antal, az MSZP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséget hazaérkezéseikor Biszku Béla, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnicih. Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai BiSzilágyi S Központi I osztálya-1 zottságának tagjai, Dezső, az MSZMP Bizottsága külügyi nak vezetője, valamint MSZMP Központi Bizottsága nak több tagja fogadta. Jelen § voltak a fogadásnál V. V. Asztafjev ideiglenes ügyvivő vezetésével a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tagjai. SZÉLESKÖRŰ VETŐBURGONYA-AKCiG INDUL Készpénzért, cserébe, sőt kölcsön is kaphatnak kiváló minőségű vetőburgonyát a termelők Kié ez a tízórais tasak? — kérdi Kolompár Ali, a napos, Mohácsi Zsuzsika jelentkezik érte A múlt évi jó burgonyatermés lehetővé tette, hogy a hazai szükséglet teljes kielégítése mellett jelentős mennyiségű burgonyát exportáljunk. Burgonyaexportunk lehetőségeit azonban tovább bővíthetjük, s a burgonyáért kedvezőbb érát kaphatunk, ha kereskedelmi szerveink a kiszállításra kerülő burgonyánál szavatolni tudják a fajtaazonosságot is. A vetőburgonya- akciók és a felvásárlás jobb megszervezésével ezt a feltételt is teljesíthetjük. Ezért a most indult tavaszi veto- burgomrya-akciót úgy szervezik meg, hogy az általános cserére kijelölt körzetekben a termelők nagy többsége igényeljen vetőgumót, illetve azonos fajtákat termesszen. A vetőburgonya-akció során elsősorban az 1958. évi őszi akcióban még nem teljesített igényeiket elégítik ki, ezt követően a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok, szakszövetkezetek, mező- gazdasági társulások és az egyénileg gazdálkodó termelők következnek sorra. Az akcióban kiosztásra kerülő, államilag ellenőrzött vetőburgonyát az igénylők készpénzfizetés ellenében vidékenként és fajtánként megszabott áron kapják. A legértékesebb étkezési és exportra is alkalmas burgonyafajták mázsánkéntd ára nyolcvanöt forinttól szánhatván forintig váltakozik termővidékenként. Abban az esetben, ha az igénylő államilag ellenőrzött vetőburgonyáért szoikványmi- nőségű étkezési burgonyát ad cserébe, olyan mennyiséget kell átadnia, amelynek a napi felvásárlási áron számított értéke azonos a vetőburgonyának a hivatalos áron számított értékével. Az újonnan alakult, valamint elemi kárt szenvedett és emiatt vető-, illetve étkezési csereburgonyával nem rendelkező termelő- : szövetkezetek és termelő- | szövetkezeti csoportok ré- ; szere kölcsön is adnak ál- ; lamilag ellenőrzött vető- j burgonyát. Minden száz kiló kölcsönkapott vetőburgonyáért az 1959. évi] termésből százharminc kiló § j azonos fajta, szokvány minősé- í gű étkezési burgonyát kell | visszafizetniük a termelőszö-i vetkezeteknek és csoportok-1 | nak. A termelőszövetkezetek, s 5 csoportok vetőburgonya-köl- ] csönre való igényjogosulttá- L . igát a járási (városi, kerületi) | ] tanács mezőgazdasági osztályé-1J val előzetesen kell igazoltatni. | Játszva tanulnak számolni a gyerekek Német vendégek Pilisvörösvárott A VASÁRNAPI NÖGYULESEN Cegléden kirendeltséget nyit az Orion Rádió és Televízió Szerviz A fővárosban és Pest megyében főként az Orion Rádió és Televízió Szerviz foglalkozik a hibás rádió és televíziós készülékek javításával. A Lenin körúti üzletben hozzák rendbe az Orion Rádiógyár és a Telefongyár jót- állásos készülékeit is. Ezenkívül mindenféle típusú rádió- készülék javítását vállalják. A televíziós antennák felszerelésére a múlt év elején még sok volt a panasz. Most már öt brigád dolgozik ezen a munkán és a felszerelést általában egy hét alatt elvégzik. A szerviz szolgálat vezetője, Agárdi^ László elmondotta, hogy a lakosság jobb ellátása, a javítások idejének csökkentése érdekében újabb helyiségekkel kétszeresére bővítették a szerviz üzemét. Növelik a házhoz járó szerelők 'étszámát. Ugyanakkor hat új gépkocsi üzembeállítását tervezik, amelyek a helyszínen nem javítható készülékeket csekély fuvarköltség ellenében a szervízműhelybe szállítják. Megerősítik a telefontanácsadó szolgálatot is. A legjelentősebb intézkedés azonban a szervízhálózat decentralizálása lesz. Úgy tervezik, hogy a fővárosban három helyen — Budán. Újpesten és Kispesten és Pest megyében Cegléden — az idén szerviz kirendeltségeket állítanak fel. így a javítóműhelyek közelebb kerülnek a lakossághoz, olcsóbb, gyorsabb lesz a javítás és tehermentesítik a központi szervizt. Ha a tanácsoktól megfelelő helyiségeket kapnak, akkor újabb helyeken, elsősorban a peremkerületekben, állítanak fel kirendeltségeket. A javítás minőségének fokozására két év alatt egymillió forintot költenek különféle műszerek beszerzésére. Nőgyűlés volt vasárnap Pilisvörösvárott. Kora délután térzene adta tudtul a községbelieknek, hogy rövidesen megérkeznek a vendégek: dr, Charlotte Geisler, Frida Weidner és Gerda Steinicke, a Német Demokratikus Nőszövetség hazánkban tartózkodó küldöttei. Délután tél négyre zsúfolásig megtelt a kultúrotthon nagyterme. A község dolgozói nevében Medgyesi Albertné, tanócsel- nökhelyettes köszöntötte a kedves vendégeket. Szavaira dr. Charlotte Geisler válaszolt. Köszönetét mondott a nőtanácsnak a meghívásért, s a szívélyes fogadtatásért. Németország újraegyesítéséről szólva elmondotta, hogy a nőmozgalom fel adata inak középpontjában a kettéosztott ország asszonyai közötti jó kapcsolat megteremtése áll. A demokratikus nőszövetség éppen ezért sok nyugat-németországi asz- szonyt hív meg látogatóba, s a a gyereküket üdülni. Örömmel tapasztatják, hogy a béke kérdésében minden német asszony egyetért: Németországnak békés úton kell tovább fejlődnie, és minél előbb egyesülnie. Geisler doktornő a továbbiakban beszélt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya tesz az asszonyok életének, háztartási munkájuknak megkönnyítése érdekében. Nemrégiben például határozatot hoztak, amely kimondja, hogy rövid idői alatt utói kell érni a könnyűipari cikkek, háztartási gépek termelésében Nyugat-Németországot. A beszéd után a pilisvö romvári úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek és német nyelven köszöntötték őket. Ugyancsak német nyelven folyt le a kultúrműsor is. A műsor után fogadás következett, amelyen a vendégeken, valamint a nőtanács, a községi szervek és tömegszervezetek képviselőin kívül a pi- lisvörösvárj német parasztasz- szonyok is részt vettek. Ez alkalommal adták ált ajándékukat — egy-egy pár szegedi papucsot, és egy-egy fényképalbumot — a német asszonyoknak. Megkezdődött a megye művelődésügyi vezetőinek egyhetes tanfolyama Rendelet a családiház építkezések engedélyezésének illetékmentességéről A hivatalos lap közli az építésügyi miniszter rendeletét a magánerőből történő lakóház- építkezések engedélyének és okiratainak díj- és illeték- mentességéről. A rendelet szerint a hatóságok díj- és illetékmentesen adják a lakóházépítkezési engedélyeket és az ezek megszerzéséhez szükséges okiratokat. A ké relmezőnek beadványi illetéket sem kell fizetnie. A rer> delet alkalmazása szempontjából lakóházépítkezéshek minősül az új családi házak, társasházak építése, a félbemaradt lakóházak befejezése, a meglevő családi házak kiegészítése toldaléképülettel, a személyi tulajdonban levő lakóházak, társasházak, szövetkezeti házak lakásainak és közös használatra szolgáló részeinek helyreállítása, ideértve a háború következtében megsérült lakásokat is- A lakások műszaki megosztására, valamint a személyi tulajdonban levő házak tatarozására ugyancsak vonatkozik a rendelet. A díj- és illeték- mentesség megilleti az engedélyeket és okiratokat akkor is. ha az építkezéshez állami kölcsönt vesznek igénybe. A rendelet visszamenőleg január 1-től hatályos. Hétfőn délután két órakor a megyei tanács dísztermében megkezdődött a megye művelődésügyi vezetőinek egyhetes tanfolyama. A tanfolyamon azok az állami és pártfunkcionáriusok, a megyei, a járási és a városi tanács, valamint a tömegszervezetek azon vezetői és dolgozói vesznek részt, akik a művelődésügy területén dolgoznak. A tanfolyam célja: a párt művelődéspolitikai téziseinek alapos megismerése, illetve, feldolgozása, a megye kérdéseinek megoldása érdekében. Horváth András elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára nyitotta meg a tanfolyamot, Horváth elvtárs rövid bevezetőjében ismertette a tanfolyam jelentőségét és szükségszerűségét, és arra kérte a részvevőket, hogy a tanfolyam befejezése után használják fel munkájukban az itt szerzett ismereteket, hasznosítsák a tapasztalatokat. — A tanfolyam — mondotta továbbá Horváth András elvtárs — hat elődása megismerteti a részvevőkkel a művelődéspolitikai irányelvekből adódó megyei elméleti és gyakorlati feladatokat. Horváth András elvtárs megnyitója után Szántó Miklós, a Pest megyei Hírlap felelős szerkesztője A kultúrfor- radalom néhány elvi kérdése címmel tartotta meg az első előadást, amelyet konzultáció követett. A tanfolyam hallgatói egyhetes budapesti tartózkodásuk ideje alatt az előadásokon és konzultációkon kívül színházi előadásokat és tárlatokat látogatnak meg és megismerkednek a megyei könyvtár munkájával.
