Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

2

"\JChJrw

1959. FEBRUAR 8. VASÁRNAP

Egy igazgató gondjai

Az igazgató, akiről szólunk, nem gyárat igazgat, nem dohogó gépek fölött parancsnokol, mégcsak nem is vállalatot, ahonnét teherautók erdeje hordja az árút szét a falvakba, hanem iskolában, ahol fiatal emberfőkben formálják a gondolatokat, a világ képét, s töltögetik a fejekbe a tudományt, kinek-kinek befogadó- képessége szerint. Nem öreg iskola az ócsai gimnázium, hétesztendős, akkor kezdett itt az első évfolyam és azóta már a negyedik hagyja el éretten az iskolát.

Porpáczy Istvánnak ezernyi gondja mellett is jut arra ideje, hogy többet foglalkozzék az érettségi előtt állókkal, mint a többi osztállyal. Ahogy mondja, most már valóban az élet tanítja tovább ezeket a fiatalokat, s nem mindegy, hogy az iskola milyen útravalóval engedi az új „iskolába“’ a növendékeket. Eddig 145-en érettségiztek az iskolában, s mindössze kettő akad közöttük olyan, akiről nem tud az igazgató. Füzetet vezet volt tanítványaikról, nevük mellett ott a bejegyzés: itt-vagy ott dolgozik, itt-vagy ott tanul tovább. S ha gondja van a volt növendéknek, az iskola támogatja. Nem egynek az elhelyezkedését az iskola segítette elő, sőt olyan eset is akadt, amikor az egyetemi felvételt annak köszönhette a volt diák, hogy az ócsai tantestület mindent elkövetett: mivel megérdemli, be is jusson az egyetemre tanítványuk.

Ebben az esztendőben két osztály készül az érettségire. Akad gond hát elég. De a legtöbb gondot az okozza az igazgatónak, hogy megfelelően irányítsa az érettségizők érdeklődését, figyelmét az élet sokrétűségére. Mert:

— A tavaly érettségizettek közül mindössze kettő maradt a faluban. A többi ide vagy oda, de szétszóródott az országban. Egyetlen egy sem ment az AgráHegyéteafiré, ami annak biztosítéka lenne, hogy visszatér a mezőigazdaságba. Az azelőtti évfolyamokból kettő-három. Nem nagy szám. Sokkal vonzóbb ezeknek a gyerekeknek a munkásélet, mint az eddigi falusi élet. Bizonyosfokig érthető is ez. De az már

nem, hogy aki leérettségizett, nem akar többé paraszt lenni, nem akar földdel foglalkozni, nem akar falun maradni, minimálisan hivatalnoki íróasztalra pályázik;

Tényleg gond ez, hiszen nem

könnyű úgy irányítani a gyerekek érdeklődését, hogy észrevegyék: minden munkának, a falusi munkának is megvan a maga szépsége. Persze, nemcsak az igazgató egyedüli gondja ez, hanem az egész testületé. A testület egységes, összeforrott munkája már eddig is szép eredményeket hozott. Most különösen jó a hangulat, a pedagógusok fizetésének rendezése valamennyiüket megnyugtatta. De egy kicsit „telhetetlenek“, mert máris a következő gondot feszegetik: a lakáskérdést.

— A testület fele — mondja az igazgató — Budapestről jár az iskolába tanítani. Nehézzé teszi a munkát a mindennapi vonatozás, meg kell gondolnom, hogy mikor hívok össze egy-egy konferenciát, mert ez azt jelenti, hogy csak jóval későbbi vonattal jutnak haza a kollégák. Remélem, hogy ez a gond, ha nem is egyik napról a másikra, de megoldódik. Arról van szó ugyanis, hogy iskolánk pillanatnyilag öt különböző helyen dolgozik. Nagy- káta után a mienk volt az ígéret, hogy megépül az új, korszerű iskolaépület, de nem tudom, milyen okokból, kiszorított bennünket Monor és Szentendre. így csak 1961-ben kezdődik az építkezés, remélhetőleg már senki sem szorít hátrább bennünket, s akkor mód lesz arra is, hogy a kollégák lakásgondjait bizonyos fokig megoldjuk.

— Mivel gondjaimról faggat — folytatja —, hadd mondjam el a legaktuálisabb gondot. Örömmel vettük a politechnikai oktatás megindulását. Értünk is el eredményeket az adottságokihoz képest; de korántsem vagyunk elégedettek. Éppen ezért most azt tervezem, hogy a Mérőműszerek Gyárával és az Örkényi Mezőgazdasági Gépészeti Szakiskolával építünk ki kapcsolatot, s megteremtjük nemcsak annak lehetőségét, hogv

a politechnikai oktatást az ő segítségükkel folytathassuk, hanem biztosítani szeretnénk tanulóink nyári elhelyezkedési lehetőségét is, hiszen a nyári vakáció alatt szerzett tapasztalatok nagyon jól kamatoznának a következő év politechnikai oktatásánál. A lányok elhelyezése már nehezebb, nincsen a környékünkön olyan üzem, ahol dolgozhatnának. Dehát itt is kiokoskodunk valamit, hiszen ez az esztendő a próbálkozások éve, jövőre sokkal jobban megy majd ez a dolog is.

Hát hirtelen ennyi gondot mond el egy igazgató. Nem kevés. Akadhatna, aki azt mondaná: de miért nem beszél az eredményekről, hogy jelentős költséggel bővítették a szertárakat, hogy az iskola tiszta, ápolt stb. Most a gondokat kutattuk. Mert ezek a gondok is bennünket igazolnak: azt, hogy növekszünk, előrehaladunk, mindig többet és többet akarunk, ezért vannak gondjaink.

Tsz-tagofc és szövetkezetbe lépni akaró egyénileg dolgozó parasztok érdeklődtek, ki és mikor kaphat nyugdíjat a tsz- ben. A kérdésre Kákái Já- nosné országgyűlési képviselő, a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei megbízottja az alábbi választ adta:

— Ez idő szerint megyénkben csaknem ezer nyugdíjas tsz-tag él, de számuk egyre növekszik. ’Nyugdijat minden tsz-tag kaphat, aki eléri a szükséges korhatárt, nőknél a 60., férfiaknál a 65. évet. Aki 1953 előtt lépett a tsz-be, az 1958 májusáig kérhette nyugdíjazását ötéves tagsággal is.

— Az idén és a következő évékben az a tag kérheti nyugdíjazását a járási SZTK ki- rendeltségtől, aki legalább tíz éve dolgozik a tsz-ben, s elérte a 60., iüetve 65. életévét. A nyugdíjazás előtti évben

Megérkezett az új angol követ

N. J. Alexander Gheetham rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Nagy- Britannia és Észak-Iror&zág Egyesült Királysága új magyarországi követe Budapestre érkezett. A követ fogadtatására megjelent a pályaudvaron Csatorday Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. Jelen voltak a fogadtatáson a budapesti angol követség tagjai is.

Áprilisban megkezdődnek a szlovákiai autóbusz körutazások

Az IBUSZ áprilistól folyamatosan megindítja a szlovákiai autóbusz-körutazásokat. A részvevők hét napot töltenek Szlovákiában. Megtekintik Zólyomot, Besztercebányát, Szliácsot, Dobsinát, kirándulnak a Magas-Tátrá- ba, hazafelé pedig érintik Liptószentmiklóst, Zsolnát, Trencsént és Pöstyént. Az út részvételi díja 1354 forint. Jelentkezni február 15- től lehet 3z IBUSZ-irodákban.

a nőknek legalább 80, a férfiaknak 120 munkaegységet kell teljesíteni. Rokkantság vagy betegség esetén a nyugdíjazást nem az SZTK-tól, hanem a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei irodájából kell kérnie az érdekelt tagnak.

— A nyugdíj havi összege most 315 forint. Ezenkívül a nyugdíjas tag megtarthatja háztáji földjét. Javasoltuk a tsz-eknek, hogy szociális alapjukból és egyéb módon, tehetségükhöz mérten, segítsék a kiöregedett tagokat. Természetesen, ha akarnak, a nyugdíjasok is dolgozhatnak a tsz- ben, évi 110 munkaegység erejéig. A tsz-ek erősödésével, gyarapodásával néhány éven belül emelkedik a nyugdíj ösz- szege is — (közölte Kókai elv társnő.

(csá)

EGYPERCES INTERJÚ

a tsz-tagok nyugdíjáról

mai nap

1959. február 8., vasárnap, Aranka napja.

A Nap kél 7.02 árakor,

nyugszik 16.55 órakor.

A Hold kél 6.58 áraikor, nyugszik 17.59 órakor.

Várható időjárás: erősen felhős, párás, ködös idő, több felé kevés hó, zúzma- raképzödés. Mérsékelt délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 1—mínusz 4 fok között. Távolabbi kilátásrík: lassú enyhülés, kisebb havazások.

— ÜLÉST TART február 10-én a Hazafias Népfront váci járási művelődési bizottsága.

— NÉGY előadást tart ina a megyében a Pest megyei Petőfi Színpad. Délután Sagetszentmártonban, este Ráckevén a Majd a papa, délután Tápiószentmárton- ban, este Pándon A nők harca kerül bemutatásra.

— SZAVALÖVERSENYT

rendez a magyar—szovjet barátsági hónap tiszteletére a budaörsi általános leányiskola, A versenyt

szovjet és magyar költők szovjet tárgyú verseiből

rendezik.

— MEGALAKULT a Ceglédi Húsipari Vállalat

KISZ-szervezeténék MHS- köre. A körnek 15 tagja van.

— FOGADÓÓRÁT tart Bottliik János megyei tanácstag ma Valkón.

A RENDŐRSÉG FELHÍVÁSA 1959 február 1-én 17-18 óra között a 4-es számú országos fő- közlekedési útvonalon. Cegléd határában a S7—68 kilométerkő közötti útszakaszon. Orosházi Ferenc 44 éves MAv munkást, ceglédi lakost eddig ismeretlen gépkocsivezető háláira gázolta. A gázoló gépkocsivezető anélkül, hogy megállt volna, továbbhajtott. A rendőrség felkéri mindazokat. akik a fenti halálos balesettel kapcsolatban adatokat tudnak, közöljék a BM Pest megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti alosztályán.

Budapest. VI.. Aradi utca 21-23. levélben, vagy távbeszélőn a 318—917 számon.

— JELMEZES farsangi bált rendez ma délután 3 órai kezdettel a budakeszi általános iskola nevelőtestülete és a szülői munkaközösség.

— tAjértekezletet

tart február 11-én a Hazafias Népfront váci járási bizottsága Felsőgüdön.

— KILENC HOLD szán tőterületet osztottak ki illet* mérföldeknek Nógrádverő- cén tizenkét pedagógus között.

— MEGYEI tanácstagok fogadóórái február 9-én: Sári Ilona Kislkunlaeháza 14 órától, Teddás Józsefné Galgagyörk, Megyeri Vilmos Szentmártonkáta 9—12 óráig. Kovács Zoltánná Pusz- tavacs 9—12 óráig, Mészáros Miklós Vác, Hausknecht István Dunaharaszti 8—12 óráig.

— SZÜLŐI értekezletei: tartanak február 10-én a budaörsi általános leányiskolában. Az értekezleten az elmúlt félévi munkát értékelik és előadás hangzik el a 10—14 éves gyerekek helyes szórakoztatásáról.

a televízió műsora

ma délelőtt 10.45 órai kezdettel: Műkorcsolya Európa-bainoksáe közvetítése Davosból. 19.00 órakor: Élöújság. 20.00 órakor: Édes Anna. magyar film.

A Nagyvásártelepre szombaton reggel 18 vagon és hét tehergépkocsi áru érkezett, ebből 11 vagon vegyes zöldáru, hat vagon alma és egy vagon tojás.

A falusi füstölt áruk választéka egyre bővül. Szombaton a bácsalmási és a mélykúti termelő- szövetkezetek füstölt libameUet, libahátat és füstölt libafertályt szállítottak budapesti csarnoki lerakataikba. A libamellet kilónként 38—40, a hátat 36—38, a libafertályt pedig 34—36 forintért hozták forgalomba. A földműves- szövetkezeti csarnoki hentesboltokba is különlegességek érkeztek. A lángolt sertéskolbászt kilónként 35. a hátaszalonnát 32, a fokhagymás kenyérszalonnát 30 forintért árusították. A hétvégi forgalomban nagy tételben fogyott a fejeskáposzta, a levesbe való zöldség, a rózsa- burgonya és a vágott baromfi. Az állami zöldséges boltokban a piroskáposz^át kilónként 2.80, a téU karalábét 1.80, a gumószellert pedig 5 forintért adták.

(1)

A Bajkál-ió következik! s— jelenti be oroszul a kedves, csinos, szőke stewardes és cukorkával kínálja az utasokat.

Kitekintve a repülőgép ablakán, csodálatos látvány tárul elénk: felettünk sziporkázóan ragyog a Nap, alattunk ezernyi színben szivárvány pompázik.

A TU 104-es mind magasabbra emelkedik, az óra már 3500 métert mutat. A Bajkál vize kéklik és innen felülről úgy látszik, mintha kék fellegek úsznának alattunk, pedig

éppen felhőnélküli légben száll velünk a gép.

Keresztben repüljük át a hatalmas tavat, amely ötven- szer akkora, mint a Balaton. A Bajkál-tó túlsó partja la- pályos és egy folyó ömlik itt bele. Még mindig kelet felé repülünk, a folyó völgyét követi a gép, majd lassan elmarad mögöttünk a szépséges tó. Gépünk délnek kanyarodik és egyre feljebb emelkedik, már 9000 métert mutat a jelzőóra Eszak-Mongólia magas hegyei fölött suhanunk.

Nagy az izgalom.

A küldöttség tagjai szívszorongva várják: vajon milyen élményben lesz részünk, hogyan fogadnak bennünket a kínai elvtársak, s mit látunk majd az elkövetkező öt hét alatt?

Tjgon Erwin Kisch könyvét, a Kína titkát lapozgatom. Huszonöt évvel ezelőtt jelent meg, nagy szenzációt keltett s egyben hatalmas erejű leleplező

írás is volt. A gyarmatosítás minden szennyét és piszkát kiteregetve mutatta be az akkori Kínát

Kína szegény, elmaradott ország volt. Virágzott az ópiumcsempészés, a leánykereskedelem, s az imperialisták mérhetetlenül kizsákmányolták a népet. Tudatlanság, éhség, babona, népbetegség pusztította a lakosságot. A földesurak, a mandarinok pedig fegyvercsempészéssel foglalkoztak és a vidéki kiskirályok egymás ellen hadakoztak. A nép legjobbjai, élükön a kommunistákkal, kemény, s elkeseredett harcot vívtak az imperialisták, a japán megszállók és a Kuomintang-banditák ellen

Azóta nagyot fordult a világ kereke.

Kína népe felszabadult, s immár tíz éve szabadon építi országát.

Vajon milyen lehet a mai Kína? Hogyan él a 650 milliós

nép? Milyen a kínai ember, a táj, a társadalom? Ezer és ezer kérdés izgatja ^képzeletünket.

Egyre kopárabb terület felett repülünk. Szél süvít a tájon, s amerre csak belátjuk a vidéket, mindenütt homok- sivatag. Küldöttségünk egyik tagja, aki mindenre tud magyarázatot, most éppen a Góbisivatag múltjáról beszél.

— Ez a terület volt valaha az emberiség bölcsője. Ezeken a füves tundrákon laktak az emberek, később, amikor az itt lakók felélték e vidék gazdag termését és elvándoroltak innen, kezdett sivataggá válni a termékeny terület.

A Góbi-sivatagot is hamar átszeljük és gépünk már Kína fölött repül.

Éles, szaggatott hegyláncok, széles völgyek váltakoznak. A völgyekben sárga folyómedrek, amelyeknek közepén keskeny ezüstszalag kígyózik. A domboldalaikon teraszos szántóföldek tűnnek elénk. A hegyek kopárak. A hegyláncon vonul végig a Kínai Nagy fal, amely 2500 kilométer hosszúságban évszázadokon átvédelmül szolgált a kínaiaknak.

A stewardes jelzi, hogy Pe- kinghez közeledünk.

— Mindenki szíjazza le magát, mert a gép gyorsan ereszkedik le.

Egyre közelebb vagyunk a földhöz, már csak 500 méterre és mindent pontosan látni lehet. A szántóföldeket keskeny csatornák szelik át. A táj fátlan, csak itt-ott áll niagányosan egy-egy kínai akác. Apró kis falvaik. Vakolatlan falú, vályogból készült házak, fecskefarkú tetőkkel.

A táj egyhangúságát modem repülőtér váltja fel. A

puoianaK mar nagy gyakorlata lehet a vezetésben, mert olyan simán, zökkenő nélkül teszi le a hatalmas géptestet, hogy nem vesszük észre: a betonúton fut tovább gépünk. Rövid gurulós után bekanyarodik a hatalmas gép az állomásépület elé.

Első benyomásunk kimondhatatlanul jó. Monumentális épület, hatalmas üvegcsarnokkal. Bent az épületben a várótermek, klubok oszlopai vörös és szürke márvány. Mindenütt érvényesül a tágas, szellös, nagy térhatású építkezési mód.

Ez az épület pompájában, terjedelmében, építési stílusát tekintve kifejezi a nagy kínai birodalmat és népet. A repülőteret. az állomást 1958- ban építették, mindössze néhány hónap alatt.

Delegációnk fogadására népes küldöttség jött ki a repülőtérre. Szívélyes baráti kézfogás, rövid bemutatkozás és máris gépkocsikon robogunk tovább Pekingbe, szállásunkra. A város ugyanis a repülőtérhez 28 kilométerre van. Nyílegyenes kettős betonút vezet a fővárosba, az út szélén fiatal husángokból hármas fasor teszi széppé az utat. A földeken az apró falvakat modern ipartelepek váltják fel. Ezeket is a népi hatalom éveiben építették.

A Peking Szálló negyedik emeletén kapunk szobát. Le- pallcolunk és kifújjuk magunkat. Kilépünk a teraszra, nagyot szippantunk a pekingi levegőből.

Tízezer kilométer repülőút

van mögöttünk.

Itt vagyunk Pekingben. A Kínai Népköztársaság fővárosában.

December 14-e, vasárnap délután 2 óra van. Odahaza még csak reggel 7 óra. most kezd ébredni a város, itt már délutánba hajlik az idő.

Ez jut eszünkbe, miközben megkezdjük a Kínai Népköz- társaságban öthetes tanul- mányútunkat.

Gáli Sándor

Küldöttségünk fogadtatása a pekingi repülőtéren