Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

p Éleire való könyv - lányoknak, asszonyoknak Faragó Ilona: A főzőkanáltól az estélyi ruháig Az elmúlt esztendőben szin­ti te már divattá vált az olyan könyvék megjelenteté­se, amely lányoknak, asszo­nyoknak ad jó tanácsot a sze­relem, a családi élet, sőt, mi több, a „férfifogás művészeté­re”. E könyvek, legízléstele- nebbje kétségtelenül a 'közel­múltban megjelent A jó jele­ség című munka volt. Faragó Ilona könyve azonban messze eltér az előbb említett „mű­vektől” s ez legfőbb erénye. Mint könyve előszavában írja: „Nem írtam arról, hogyan kell bánni a férjjel. Ebből a' könyvből megtanulsz főzni, mosni, vasalni, varrni, öltöz­ködni, csak egyet nem: a férjjel bánni. Ezt nem lehet könyvből megtanulni, erre csak az élet taníthat meg. De ha megtanulod és helyesen járod az utat a „főzőkanáltól az estélyiruháig”, közben szin­te észrevétlenül megtanultál bánni a férjeddel is”. Ez így igaz. Nem lehet semmiféle szabályt felállítani arra, ho­gyan viselkedjék a lány vő­legényével, a feleség férjével szemben. Majd az élet meg­tanítja rá. De arra igenis meg lehet és meg kell tanítani a lányokat és asszonyokat, ho­gyan törődjenek magukkal, a családjukkal. S ebben nyújt segítséget Faragó Ilona köny­ve. Sok érdekes és hasznos tud­nivalót szerezhet magának e könyv olvasója. Nem valami féle csodaszerek és csodataná- ésdk szerepelnek benne, ha­nem arról esik sok szó, ami minden lányt és asszonyt ér­dekel, vagy legalább is kelle­ne, hogy érdekeije: főzésről, háztartási tanácsokról, koz­metikáról, szabás-varrásról, sőt még hízó és soványító kú­ráról is. A főzésről szóló fejezet olyan ételleírásokat tartalmaz, ame­lyek a dolgozó asszonyok mun­káját könnyítik meg. Faragó Ilona nem tanácsolja, hogy „vágy hozzá 15 tojást, fél kiló vajat, negyed kiló cso­koládét”, hanem az átlagke­resetekhez mérten állította össze főzési receptjeit. Ezek a háztartási tanácsok hasznára válnak a gyakorlott háziasz- szonyóknak is, de a „kez­dőknek” még jobb útmutatás­sal szolgálnák. A kézimunka kedves privilé­giuma a nőknek. Kitűnő gond- és unaloműző, ugyan­akkor hasznos szórakozás is, mert otthonunkat szépítjük vele. Á könyvet néhány igen szép terítőminta gazdagitja, ami minden bizonnyal nagy örömére szolgál majd a lá­nyoknak, asszonyoknak. Sőt, az sem lett volna baj, ha, még több ábra tarkítja, gazdagítja ezt a jó könyvet. Az öltözködés, a ruhatár ösz- szeállitása minden asszonyt és lányt érdekel. S Faragó Ilo­na ebben is számos jótayács- csal szolgál. Sőt, mi több: mo­dern, de sohasem kirívó di- vattanácsdkat ad. És ami szintén erénye: olyan öltöz­ködési tanácsokkal látja el olvasóit, amelyek idötállóak, ma épp úgy alkalmazhatók, mint holnap vagy Holnapután. Biztosak vág írunk benne, hogy Faragó Ilona könyve, A főzőkanáltól az estélyiruháig, kedvelt olvasmánya lesz lá- nyóknak, fiatalasszonyoknak egyaránt. (Móra Ferenc Könyv­kiadó.) (prukner) w; ■ Ez az új vonalú, rövid frizura lesz divat a tavasszal Mór annyiszor mondta... Marcus Tullius Cicero meggyőződéssel bizonygatta egyik barátjának, hogy az a hölgyismerősük, akivel előző napon együtt ebédel­ték, nem több negyven évesnél. „El kell hinnem neki — mondotta Cicero — hiszen már tíz év óta mon­dogatja. Mit mivel tisztítsunk? ruhába hajtogassuk bele. Néhány órával később -vasaljuk nem tál­forró vasalóval egy száraz vékony rongyon át a visszáján. Ha azt akarjuk, hogy eredeti tartása le­gyen. akkor egy kis enyhe főtt keményítővel keményítsük ki. Uj ecsetet tanácsos használat előtt meleg szappanos vízben ki­mosni. Ragasztós ecsetet meleg szódás vízben mossunk. Festékest terpentinben, vagy benzinben kell áztatni, kimosni, szárítani, majd szódás meleg vízben átmosni, öblí­teni és szárítani. Fehér gyapjúszövetet, ha nem nagyon piszkos, ne mossuk ki, mert összemegy, hanem készítsünk burgonyalisztböl és benzinből egy pépet, azt kenjük egyenletesen a piszkos felületre, ha megszáradt, keféljük le teljesen tiszta kefével. Bizonyítványosztds után Ilyenkor, bizonyít­ványosztós idején, nem árt, ha mi, szülőik érezzük kissé, hogy bennünket is osztályoznak. Vajon megitettünk-e mindent és helyesen tettünk-e meg, hogy gyermekünk kibonthassa ké­pességeit, eleget tegyen köte­lességének, megfelelő segítsé­get, támogatást kapjon a csa­ládban. Hányszor hallhatjuk: „Min­dene megvan, meleg szoba, tápláló ételek, jó ruha, szóra­kozás. Mégse tanul, mégse vi­selkedik jól a hálátlan kö­lyök!” Valóban így lenne? A tények látszólag alátámasztják ezeket a vádakat, életmódunk, maga­tartásunk, a családi légkör azontoa^ sóik esetben érthetővé teszi, hogy miért eredményte­len részben vagy egészben a szülők gondoskodása, miért nem végez fiunk, lányunk olyan értékes munkát az isko­lában, mint amilyent várunk tőle. Abban mindnyájan egyetér­tünk, hogy a gyermekek több­sége jó közepes tehetségű. Fiunk, lányunk kedves, ragasz­kodó, őszinte, becsületes gyer­mek és felnőtt lehet, de hogy egyformán kiválóan tudjon számolni, írni, olvasni, énékel­ni, rajzolni, ez nem valószínű. Azért még emberi értékei igen magasak lehetnek, hiszen mi magunk, szülők, papák, ma. mák is vittük valamire, sőt sokra a szakmánkban, jóllehet, egyik-másik tantárgyból — ugyebár — nem álltunk min­dig jelesre?! Nos, természete­sen a távolság megszépítő kö­dén át tekintve: a mi lanka­datlan szorgalmiunk, emyedet- len igyékezetünk, állandóan lo­bogó hálánk szüléink iránt erőt adtak ahhoz, hogy azért meg­tartsuk mindig a „tiszta kitű- ben megnyilatkozó nevelési tö­__ 1—. 1______1 'L, ' _ ^.4. f-—i. A i- A T Zn'orlltTlP TI V A ranyhímzések, ezüsthímzések tisztítása: Az aranyhímzés egy más anyagú alapon van rendsze­rint és ezért tisztítása függ attól, hogy milyen az alap. Ha selyem, vagy bársony, akkor benzinben mossuk, majd jól kiszellőztetve bálidén vasaljuk. Ha a vászon alapon van a hímzés, ami nép­viseleti ruhadaraboknál gyakori, akkor langyos szappanos, lehető­leg szappanforgócsoldatban mos­suk óvatosan, nem dörzsölve, sem facsarva, öblítés után egy ruhába óvatosan behajtjuk, ha szikkadt, akkor a visszáján kivasaljuk. Bársony vasalása: Vegyünk egy tollpámát, fektessünk rá vasaló- ruhát és erre a .bársonyt visszájá­val felfelé. Nedves ruhát fektetve reá vasaljuk forró vasalóval, de ne r.yoíniuk reá a vasalót, 24 óráig hagyjuk szikkadni, Bőröndöt, aktatáskát stb egy évben vazelinnel, csukamáj olajjal vagy lanolinnal kenni, ha szikkadt, puha fényesíteni. ^ Bútor kárpitozott szennyes be- 1; vonóanyagát benzines ruhával kell •: kitisztítani, miután a portól alapo- s San megtisztítottuk. Nehogy azon- ban a benzin által feloldott szenny (j keretet képezzen a szöveten, kere- § tezzük be a foltot itatóspapírral. ^ Ez magába szívja a felesleges ben- § zint és megóvja a kerettől. s Csempét* akár fayence, akárS tivegcsempe, ne mossunk lúggal. § Egyszerű szappanos langyos vízzel ¥ kell lemosni és puha száraz ruhá- ^ vai utána fényesítem. § a magyar irodalom nagyja. 25 évvel ezelőtt, 1934 február 8-án óvatosán, ^gondosan '"kdl 'mwint! $ halt meg. Ebből az alkalomból emlékezünk az íróról. Válogas- vasalni. Langyos szappanpehely! ¥ suk meg barátainkat! Ez csendül ki az író nagyszerű mondá- tagy lúgmentes szappanoldatban ^ sából, amelyet mai rejtvényünk két hosszú sorában szerepel- pyomkodva mossuk, nem dörzsöl- 5« tptiink (vízsz és fiion 1 sarok) ' jük. nem facsarjuk. Ha Möblltet-S leluThK \VIZSZ. es függ. I. SOrOK), tűk. húzogassuk ki és tiszta fehér s nö” bizonyítványt (mert Ihát a szülők mindig színjelesen ta­nultak — ez aranyszabály!) — de azért minden tökéletesség ellenére próbáljunk gyerme­keink megítélésében szilárdan a valóság talaján maradni. Ha tudjuk, hogy komoly ne­hézségeket okoz a számtan fiunknak, lányunknak, de min­den erőfeszítése mellett is csak közepes osztályzatot ért el ebből a tárgyból, akkor ne azt mondjuk: „Hogy elrontja ez az egy hármas a bizonyít­ványodat!” — hanem inkább dicsérjük meg, hogy annyit dolgozott, küzdött és sikerült elkerülnie a gyenge jegyet. Ne háborodjunk íel| hogy fejletlen hallású gyerme­künk énekből nem kapott je­lest vagy jót, és emiatt nem lett kitűnő a bizonyítványa. Vajon nincs-e nagyobb értéke az olyan érdemjegynek, ame­lyért becsülettel megdolgozott valaki, mint ha kegyelemből jobbat kap. Az a tanuló, aki megszokja a jobb jegy „kisírá­sát”, sohasem törekszik az élet­ben helytállásra, hanem hízel­géssel, törtetéssel, hamis már­tírkodással akár mindig előny­re szert tenni és ezzel elszige­telődik. mert munkatársai el­fordulnak tőle, megvetik. Egyetlen szülő sem óhajt ilyen felnőttkort gyermekének. Ha pedig a gyengébo bizo­nyítvány hanyagság, lustaság eredménye? Nos, ne higgyük, hogy a „családi ítéletvégre­hajtó”, az édesapa két tenyere, nádpálcája vagy nadrágszíja most egyszerre csodát tesz majd, és „tudom megemlege­ted!” jelszóval ne a bizonyít­ványosztás napjára sűrítsük össze kizárólag testi fenyíték­I. kétszer >*SSSSSSSSSSSSSSSSSSySS*SSJW*SSSSSSS*SfSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSS/r • bukarr.áj- $ $ ványosztas keli be- s | 1 ¥ arra, hogy ronggyal | _ __________ § fejéhez v; ' éjivény-f/ii^á MÓRA FERENC, rekvéseinket. Az eredmény csak keserűség, meghunyász- kodás, néhánynapos kényszer­tanulás lehet, semmi esetre sem gyökeres változás. Komoly, rövid és nyugodt hangú beszélgetésben kérjük számon gyermekünktől az el­mulasztott kötelességet. Álla­pítsuk meg, milyen szórakozá­sait kell korlátoznia, hogy ta­nulása jobb, viselkedése kielé­gítőbb legyen. Büntetünk, mert büntetnünk kell, de nem dur­vasággal, hanem a kellemes időtöltés, szórakozás megvo­násával, szülői szeretetünk külső megnyilatkozásának mérséklésével. Határozottan és szigorúan követeljük meg a feladatok elvégzését, és vi­gyázzunk arra, hogy az ellen­őrzésben következetesek le­gyünk. Nincs súlyosabb hiba, mint amikor a szülő a rossz bizonyítvány feletti elkesere­désében szitkozódik, fenyege­tőzik: „Majd tanulsz te, bü­dös kölyök, majd megmuta­tom, hogy mindennap felmon­dod nekem a leckét!” — Az­tán alig egy hét múlva máris akadozik az ellenőrzés beígért módja, hogy rövid hónapon belül visszatérjen a régi la­zaság, nemtörődömség. Olyan módon kísérjük figyelemmel gyermekünk iskolai munkáját, amely saját teendőink mellett lehetséges. Vegyük elő a szü­lői szív találékonyságát, és szeretettel, de ne szemrehá­nyással beszéljük meg élet- társunkkal: mikor melyikünk törődidc a gyermek leckéjével, tanulmányaival. A legtöbb édesanya azt pa­naszolja, hogy magára marad a nevelésben, és nem jut ideje a gyermek, tanulásának ellen­őrzésére Is. Ez valóban így van. Azonban ne a bizonyit- idejét .válasszuk ki életünk párjának ^ _.__„ vagdossuk nemtöro­| dömségét. olyanformán. . hoar ^ végül még a gyermek rossz bi- § zonyítyányáért ■ is kizárólag őt 5 okoljuk. Az ilyen jelenet ¥ egyáltalán nem alkalmas ar- % ra, hogy a papákkal megked- § teltesse fiúk, lányuk tanul- a.1 mányainak ellenőrzését. Még hátrányt ráadásul a GY E REKDIVAT 37. Belül tápláló!!! 36. K. B. ____o_____„ _________ 3 9. Község Hevesben. 40. Toma-íj ' „hh „„„pip*; eszköz. 45. Ázsiai ország. 47. Assutyosaob nevetésig közelmúltban. 50. Község a budai s < járásban. 5i. vacsora időre. 54. § szemrehányásokat gyermekünk jelenlétében „olvassuk be” táncos hely. 55. Bíztatoszo. 57. Z. § ,, , , , * _• * O. 58. Szovjet termelőszövetkezet, s élettarsunhTvak, s ezzel mint­ed. Az amerikai Öt-tó egyike. 62. § egy mentesítjük csemeténket Görbe végtag. 64. Cérna, fonál -*a felelősség alól. németül. 66. 75 deka?!?!? 69. Rend-S 1 ben van, mondja az amerikai. 71. § Ahogyan havonta minden Minden? 72. s. s. ^ rendes házaspár megbeszélj az szötagrejtvény. ^ anyagiak beosztását, úgy osz- Móra Ferenc egyik szép művé- ^ szűk meg a neveléssel kapcsola- nek címe található a szó tag rejt- ¥ t0s kötelességeinket is. Derű­^tettei ha« fér- rozások szerint kapott szavakat ? jünk szívét-arra, hogy legyen Írjük be a megfelelő sorokba: ^türelme, kedve a gyermekkel DöS— e~—~gan -?hR _ D— ~ ^ való foglalkozáshoz, találjon Kö PA ve — VI. 1. 2.- dir — ^ való' foglalkozáshoz. — kö — le — lö1—~nar — $ örömet a feladatok megtekin­— ra — sze — szü — ta — $ tésében. Ugyanakkor fiunkat, § lányunkat is serkentsük arra, ^ hogy minél szebb, ügyesebb $ munkával lepje meg édesap- ^ ját. Ha eredmény, 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. orom is ^ akad az ellenőrzésben, akkor ^szívesen áldozza rá idejét az ^ édesapa. Különösen kamaszko- ^ rá, serdülő fiúnknál jelent igen ^ nagy könnyebbséget a férji tá- ^ mogatás. Mivel pedig a fiúk ^ — ha titkolják is — nagy tisz- Diszes kalap. ^ felettél tekintenek édesapjuk- ra, hatalmas serkentő erőt je- ha éppen példaképük 1. Pedagógus. 3. Tönlögumi. 4. Lógyerek. 5. El- náspágol. 6. Azonnyomban. 7. Jó- ¥ . kedvűén. 8. Nyomdai dolgozó. 9. § tent, Jófajta borfajtg. 10. Apa-anya. buzdítja s Ez a Itislányruha már a tavaszt jelzi. Pepita-anyagból, rojtozással díszítve, fehér ga'T.érkával 6-tól 10 éves korig hordható VÍZSZINTES: 13. Gyógyító eljá­rás. 14. Elföldel. 15. A színpad ¥ nagy mestere (Tivadar.) 16. Egyip- & tömi Istennő, szent állata, a tehén. S 18. Itt az ideje, de hol van a hő? 1; 19. Zöldek — németül. 20. K. A. A. ¥ 21. Régi színházépület. 24. Cipő- !t ben a helye. 25. Repül. 27. Érdek- teienné vált. 29. Egyetlen — em? ¥ 31. Szibériai folyó. 32. Rajzeszköz. § 34. P. Y. 35. Az orsó belseje! 36. t Szemeikkel észlelnek. 39. ízletes >; lekvár. 41. Képet akasztanak rá, í de előbb falba verik. 42. A víz !; alatt keresi kenyerét. 43. öra al­ti katrész. 44. Több, mint tanulatlan. ¥ 46. Hangszer. 48. Feltéve. 49. A § vízsz. 43 sor első fele. 50. Félig 5 Dénzszekrény:! 52. Megyeszélek. ¥ 53. Kicsinyítő képző. 54. Kisebb szálloda. 56. Mindennapos lóeiedel. 59. Innivaló. 61. Egyhangú. 63. Pá­ratlanul regél? 65. Női név is, meg díszcserje is — lehet választani. 67. N. L. É. 68. Teljesen — német nyelven. 70 .............-márt. tejesasz­s zony. 71. Kellék az ökörsütésnél. 73. Magyar zeneszerző (Aurél — 1871—1928). FÜGGŐLEGES: 2. Madárgyomor. 3. Emberfeletti. 4. Méhlakás. 5. A. T. 6. Nem engedi a kifizetést. 7. A paripa. 8. Ugybuzgó. 9. Latin kötő­szó. 10. Félig kurtán. 11. Elme­háborodott. 12. Bizonygatás — van erre jobb kifejezés is. 17. Ideg- betegség. 19. Virágágy. 22. Z. L. 23. Gyilkol. 26. Húros hangszer. 28. Sületlenül. 30. Súlyegység. 33. Színes, vagy fényes kör a nap és a hold körül. 35. Éneklő madarak. ^ törődik munkájukkal. Beküldendő a keresztrejtvény és S őket, szívesén elbeszélget ve­ti szőtagrejtvény megfejtése 1959. § lük. február 18-ig. A helyes megfejtők § között értékes könyveket sorso- S I/„ lünk ki. | Vegyük elő szülöi szí_ Az 1959. január 17-i számunkban jí vünk türelmét, tapintatát, és megjelent keresztrejtvény helyes § legyen a bizonyítványosztás megfejtése: ...azt nem érjük el S na.nia ííi elhatározások hpinsu. soha ___az üldöz bennünket. s napja uj einatarozasov-t najna­K önyvet nyertek: Peez Agnes, |la' DerUs bizalommal es ko- Budapest, Csepel, Táncsics Mihály S vetkezetesseggel ŐrfoÖdjülUk u. 85. — S ti bor *—' J u. 5. — Majoros < há7a ált iskola rj™ ,267: T ®a5tha§ gére biztos örömöt jelentsen a László, Nagykőrös, 3. ]árás, Zsírosé , dűlő 5/a. — Sülé István. Monor. s most meg „mérgesítő értesítő" Bem u. 2i. — Lipták Erzsébet, b ;s Akkor majd lelkiismeretűnk Szentendre, Arany János u. 3. — ¥ . . .... , ... Majercsik Jánosné. Cegléd, x.. ¥ hangja nekünk, édesapáknak, Fecske u. 6. - Body Magda. Duna- S édesanyáknak is „tiszta kiitű- bogdány. Hajó u. 1. — Nagy Ká- b -. _ .. , ,, roly. Budapest, XVHl., Restimre. ¥ n^t súg fiunk-lanyunk ne- Csokonai u. 23. § veléséből. V A könyveket postán küldjük el. ^ Bencsáth Aladárné

Next

/
Oldalképek
Tartalom