Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS MEGY El T A N Á C S LAPJA in. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM ARA 50 FILLER 1959. FEBRUAR 7. SZOMBAT Az SZKP XXI. kongresszusának határozata m § A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa egy- Ihíasigú határozatot hozott Nyi­ita Hruscsovnak „A Szovjet­unió népgazdasága fejleszté­sének 1959—1905. évi ellen­őrző számairól" tartott beszá­molója alapján. A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának té­ziseit és a kongresszusi vita, valamint a téziseknek a kong­resszust megelőző megí^rgya- lása alapján eszközölt módo­sításokkal és kiegészítésekkel elfogadta a hétéves népgazda- ságfejlesztési terv ellenőrző számait. Az SZKP XXI. kongresszusa teljes egészében jóváhagyta a párt központi bizottságának tevékenységét, valamint nagy jelentőségű bel- és külpoliti­kai intézkedéseit. A párt központi bizottságának egész tevékenysége azon alapult — mondja a határozat —. hogy a kommunista építés felada­tainak megoldásában alkotó módon alkalmazta a marxista -—leninista elméletet, mélyre­hatóan tanulmányozta a tö­megek tapasztalatait és ál­landó kapcsolatban állt a néppel. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresz- szusa óta eltelt időszak a kommunista párt Is a szov­jet állam történetének egyik legfontosabb időszaka, amely megmutatta, milyen óriási jelentőségű volt a XX. kong­resszus mind a Szovjetunió­ban folyó kommunista építés, mind pedig az egész nem­zetközi kommunista mozgalom s az egyetemes béke megszi­lárdítása szempontjából. . A XXI. kongresszus határo­zatában jóváhagyta a központi bizottság 1957 júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nép által egyöntetűen tá­mogatott határozatait. E ha­tározatokban a központi bi­zottság leleplezte és ideoló­giailag szétzúzta Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulga- nvím és Sepilov párt Jenes csoportját. A központ i bi­zottság — hangsúlyozza a ha­tározat — helyesen járt el, midőn a frakciósok és szaka- dárofe megvetett csoportját határozottan elítélte és féire- állította. A pártellenes cso­port leleplezésével és ideoló­giai szétzúzásával a párt még szorosabban zárkózott fel a központi bizottság köré, a marxizmus—leninizmus zász­laja alatt. Az SZKP XXI. kongresszu­sának határozata a szovjet nép nagy győzelmeinek eredmé­nyeit összefoglalva megálla­pítja, hogy a legfőbb ered/ mény, amit a szovjet nép el­ért: az új társadalom, a szo­cializmus és az ennek megfe­lelő politikai rend — a szov­jet szocialista állam. A Szovjetunióban, amely megmutatta az emberiségnek a szocializmushoz vezető utat, olyan színvonalat értek el a termelő erők, a szocialista ter­melési viszonyok és a kultu­rális fejlődés, hogy az lehető­vé teszi a kommunista társa­dalom építésének széles fron­tom való kibontakoztatását az elkövetkező hétéves időszak­ban. Az SZKP XXI. kongresszu­sának határozata megszabja a párt fő feladatait az elkövet­kező hét évre a gazdaság, a politika és az ideológia terén, valamint a nemzetközi kapcso­latok területén. Az SZKP fő gazdasági fel­adatai: az ország termelőerői­nek sokoldalú fejlesztése, a nehézipar elsődleges fejlesz­tése alapján minden gazdasági fcg termelésének olyan arányú növelése, amely lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-tech­nikai bázisának megteremtését és a Szovjetunió győzelmének biztosítását a kapitalista orszá­gokkal folytatott békés gazda­sági versenyben. Az ország gazdasági potenciáljának erő­sítése, a műszaki haladás a népgazdaság minden ágában, a társadalmi termelésben vég­zett munka termelékenységé­nek szakadatlan fokozása. Ezek biztosítják a nép életszínvona­lának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a következőkben jelölte meg a fő politikai feladatokat: a szov­jet szocialista rendszer további erősítése, a szovjet nép egysé­gének és összeforral tságának fokozása, a szovjet demokrácia fejlesztése, a néptömegek foko­zott aktivitása és öntevékeny­sége kibontakoztatása a kom­munista társadalom építésében, a társadalmi’ szervezetek szé- lesebbkörű részvétele az álla­mi feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szer­vező és nevelő szerepének fo­kozása, a munkások és parasz­tok szövetségének, a Szovjet­unió népei barátságának erősí­tése minden vonalon. | A kongresszus a következő ideológiai feladatokat jelölte meg: a párt ideológiai nevelő- munkájának fokozása, a dolgo­zók és mindenekelőtt a fel­növő nemzedék kommunista öntudatának erősítése, a kom­munista munkaviszony, a szov­jet hazai istag és az interna­cionalizmus szellemében való nevelése, a kapitalizmus cső- kevérnyeinek kiirtása az embe­rek tudatából, harc a burzsoá ideológia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok terü­letén az SZKP fő feladatai a következők: olyan következetes külpolitika, amely a népek békéjének és biztonságának fenntaitására és megszilárdítá­sára irányul a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján; a hideg­háború megszüntetését és a nemzetközi feszültség enyhíté­sét célzó irányvonal követése; a szocialista világrendszernek és a testvéri népek baráti együttműködésének sokoldalú erősítése; A hétéves időszak alap- problémája — mondja a határozat — a maximális időnyerés a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyé­ben. A határozat hangsú­lyozza, hogy gyors ütemei és megfelelő arányokat kell biztosítani a népgazdaság fej­1 <=«C -7 f . 1964- sj éS| nyok tosan A fö gazdasági feladatok A kongresszus határozata elsőrendű jelentőségűnek tartja az ipar és különösen a nehézipar fejlesztését. Szük­séges — jelenti ki —, hogy a hétéves terv előirányozza az ipar teljes termelésének hozzávetőleg 80 százalékos emelkedését. A nehézipar magas fejlett­ségi fokából, valamint a me­zőgazdaság további fellen­düléséből kiindulva, a kong­resszus szükségesnek tartja a közszükségleti cikkek ter­melésének jelentős növelé­sét, hogy a hét esztendő alatt kellőképpen kielégít­hessük a lakosság textil-, ruha-, lábbeli- és egyéb árukban mutatkozó szükség­letét; A mezőgazdaságban fő fel­adat, hogy olyan termelési szintet érjünk el, amely le­hetővé teszi a lakosság élel­miszer-szükségletének, az ipar nyersanyagszükségleteinek, s az állam minden egyéb me­zőgazdasági termék szükség­letének teljes fedezését.- A mezőgazdaság össztermelését 1,7-szeresére kell emelni; A határozat ezután megál­lapítja: a hétéves terv si­keres végrehajtásának, a kommunizmus anyagi-műsza­ki alapja megteremtésének döntő feltétele az új tech­nika széleskörű meghonosí­tása, a termelési folyamától komplex gépesítése és au­tomatizálása, a népgazdaság valamennyi ágának szakosí­tása és kooperációja. A hé' esztendő alatt a termelési fo­lyamatok komplex gépesítés« alapján az iparban, a mező gazdaságban, az építőiparbar és a közlekedésben ki kel küszöbölni a nehéz fizika munkát. A határozat előírja, hogy az állami beruházások az elő­ző hétéves időszakhoz ké­pest 1,8-szeresükre, azaz kö­rülbelül 1940—1970 milliárc rubelre emelkednek, ami csaknem ugyanannyi, mini a szovjet hatalom eddigi fennállása alatt eszközöli beruházások teljes összege A határozat felhívja a figyel met rá, hogy a termelőerő­ket területileg ésszerűen kell elhelyezni a társadalmi tér meló munka leggazdaságo­sabb felhasználása és idő­megtakarítás végett. Tovább­ra is fejleszteni kell a mér­hetetlen természeti kincsek­kel rendelkező keleti körze­tek gazdaságát. A hétéves terv előírja va­lamennyi szöyetségi köztár­saság hatalmas méretű gaz­dasági fejlesztését. Az SZKP kongresszusa rá­mutat, hogy a jelenlegi viszo­nyok között — amikor óriási sikerek jöttek létre az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében ■— minden feltétele megvan annalk, hogy a szovjet nép a legrövidebb időn belül még jobba« éljen, még teljesebb mértékben kielégítse anyagi és szellemi szükségleteit. A hét­éves terv a nemzeti jövedelem 62—65 százalékos növekedését és a fogyasztás 60—63 százalé­kos emelkedését irányozza elő. A hétéves terv végére a mun­kások és alkalmazottak egy fő­re számított reáljövedelme át­lagosan 40 százalékkal, a koi- hozparasztek reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal emelkedik. Tervbe vettük az alacsonyabb fizetésű munká­sok és alkalmazottak bérének jelentős emelését, az öregségig nyugdíjminimum emelését, a lakosság kereskedelmi és köz- szolgáltatási ellátottságának lé- 5! nyeges megjavítását, a közét-S keztetési vállalatok árainak csökkentését. A városokban és s rmin kas! akótelepeken körűibe-1 lül 15 millió lakás, a falvakban ^ körülbelül hétmillió ház épül fel a hétéves terv időszakában, ji A határozat értelmében a kö- zeljövőben megszűnik a laikos- J ság adóztatása. J » S A határozat előírja a mua-| kanap és a munkahét csökken- § tését. 1960-ban befejeződik a § munkások és alkalmazottak $ hétórás, számos termelés.] ág| fő szakmáiban pedig hatórás ^ munkanapra való áttérése. $ 1962-ben megvalósul a munká- 8 sok és alkalmazottak 40 órás 5 munkahétre való áttérése, hét- órás munkanap mellett. 1964- ít tői kezdődőle,g a föld alatt az egészségtelen munkaviszo- ^ között dolgozók fokoza- áttérnek a 30 órás és ^ minden más dolgozó a 35 órás 5 munkahétre, két szabadnappal, $ (Folytatás a 2. oldalon) § J ________- ............- >SS/SSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSS/SS7SS//SSSSSSSSSSSSVSSSS/SSSSSSS//SSSSSSSSS//S/S/SSSSSSSSS/S//S* E gy esztendővel ezelőtt nyílt meg a Nagykátai Földmű­vesszövetkezet üveg- és porcelánboltja. Az érdeklődők nemcsak tetszetős háztartási edényeket és díszárukat kap­hatnak meg az üzletben, hanem a korszerű háztartáshoz szükséges gépeket is Fontos rendeltetése lesz az olajnak az energiatermelésben Olajtüzelésűre tervezik a váci cementgyárat és a százhalombattai hőerőművet Az ország energetikai szak­emberei az Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesület rendezésében kétnapos ankéton vitatták meg az olajtermékek felhasználását a hazai energia- gazdálkodásban. Az ankétot csütörtökön dél­előtt Csenterics Sándor nehéz­ipari miniszterhelyettes nyi­totta meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia előadótermé­ben, nagyszámú részvevő je­lenlétéiben. Mint mondotta, a tanácskozás célja, hogy segít­sen tisztázni, miként lehet az energiatermelésben olajjal he­lyettesíteni a jó minőségű ha­zai és külföldi szeneket. Kérésünkre a Szovjetunió nagy mennyiségű olajat ajánlott fel népgazdasá­gunknak, fokozódó ctier- giahiányimk pótlására. Hangoztatta a miniszter- helyettes, hogy a távlati villa­mos energia ellátásunkban is jelentős rendeltetése lesz az olajnak. A Százhalombattán fel­építendő dél-budapesti hő­erőművet, amelyet körül­belül 490 megawatt nagy­ságúra terveznek, a szom­szédságába telepítendő olaj­finomítóból látják majd el tüzelőanyaggal. Vadász Zoltán, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője előadásában elmondta, hogy 1965-re az olajfelhasználás energiatermelésünkben húsz százalék fölé emelkedik. Fel kell készülni egy meg­levő cementgyár és a ter­vezett váci cementgyár fűtőolajjal való üzemelte­tésére. Ezzel jobbminőségű szénfajtá­kat tudunk felszabadítani. Az olaj ilyen mértékű felhaszná­lása, továbbá a tervezett dunai vízierőművek és a körülbelül 400 megawatt nagyságrendűre elgondolt atomerőmű felépítése az útja annak, hogy 1975-re megoldjuk az ország energia- problémáit. Az ankétot pénteken folytat­ták. A Pest megyei képviselőcsoport látogatása a nagykátai járásban A Pest megyei képviselő- csoport pénteken ellátoga­tott a nagykátai járásba. •Délelőtt kisebb csoportokban öt községet kerestek fel, s a falvak vezetőivel, termelőszö­vetkezeti tagokkal és egyé­Neoníény Zebegényben 'W//W///--W/W///////////, | i Dunakanyar bal- \ Zí partjának, talán \ egyik legszebb üdülö- \ helye, Zebegény, \ má,ris nagyban készül \ a nyárra. A bekötőút l tavaly megkezdett \ építése még folyik, J március végére azon- i ban elkészül és ak- | kor hozzáfognak a fő- | tér parkosításához, j hogy mire megjönnek ; az üdülők, virágok í pompás szőnyege mo- ! solyogjon rájuk. ! A községfejlesztési ! alapot és az üdülőhe- [ lyi hozzájárulásból ; befolyó pénzt elsősor- ; ban a község szépíté- [ sere használják fel. ! Az előbbiből további [ 560, az utóbbiból 500 [ folyóméter betonjár- j da építési költségeit • fedezik. Ugyancsak az [üdülőhelyi hozzájáru. lásból rendbehozhat­ják már kora tavasz- szal a strandfürdőt és bővítik a sportpályát is. Ezenfelül a duna- parti sétányon több új lámpát állítanak fel. Az üdülőket még nagyobb meglepetés is várja: a főtéren neonvilágítás fogadja majd őket. Egyelőre kísérletképpen egyet­len neoncsövet szerel­nek fel, de úgy terve­zik, hogy a következő esztendőkben az egész község, elsősor­ban a dunaparti sé­tány villanyégőit fo­kozatosan neoncsö­vekkel cserélik fel. Még az idén a köz­ségfejlesztési alapból a község közvilágitá- sát bővítik; hét új lámpát szerelnek fel az utcákon. A Dunakanyar- bizottság, ahogy a töb­bi Duna menti üdü­lőhelynek, Zebegény- nek is juttatott pado­kat. Számszerűit 50 új pad kerül, sőt rész­ben már áU is a köz­ség főterén, a duna­parti sétányon, né­hány utca mentén és a Kálvária-hegy szer­pentinjén. A községfejlesztési alapból hozzájárul a tanács a népfront- klub berendezéséhez is. A tanácsház ta­nácstermében talál otthonra ez a klub, amelyhez nem sói hasonló akad a me­gyében. Esténként c népfront tagjai barát súgos beszélgetésre összejöhetnek maja az új klubhelyiség ben, ahol már vannal asztalok, székeket pe­dig rövidesen vásárol nak a község hozzá­járulásából. Ugyan­csak a tanács költse, gén televíziós készü­léket is vesznek és állítanak fel a nép­frontklubbanÄ A tele­víziós adásokat a község minden la­kója látogathatja. Esős vagy hűvös nyári estéken az üdülők is bizonyá­ra szívesen elszóra­koznak majd a nép­frontklub televíziós készüléke mellett. nileg dolgozó parasztokkal beszéltek. A képviselőcsoport délután ülésezett a Tápiószelei Kí­sérleti Gazdaságban. Az ülé­sen részt vettek a nagyká- tai járás párt- és állami ve­zetői, valamint termelőszö­vetkezeti elnökök is. Jámbor jMiklós, az MSZMP Pest me- ; gyei Bizottságának mezőgaz-1 ! dasági osztályvezetője ismer- : tette a megye termelőszövet- [kezeti mozgalmának 1958. évi [eredményeit és idei terveit, [feladatait. A képviselők ez- jután megvitatták a nagyüze- i mi gazdaságok fejlesztésével ! kapcsolatos kérdéseket. Vé- ! gül elhatározták, hogy sze- jmélyes látogatásokkal is se- jgítik a megye egyes termer ! lőszövetkezeteinek további j erősödését. Juhásznapok az állami gazdaságokban A híres juhászcsaláűoK le­származó t tóinak többsége je­lenleg az állami gazdaságokban dolgozik. Tapasztalataik ki­cserélése ^s az új módszerek ismertetése érdekében február­ban az állami gazdaságok ju­hásznapokat rendeznek. Külön találkozókat rendeznek a Nagy­kunság, a Hajdúság, Somogy és Borsod juhászai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom