Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

1950. FEBRUÁR 6. PÉNTEK

KST

MEC"

■gfCirlap

Hruscsov elvtárs kongresszusi

(Folytatás a második oldalról)

nek anyagi és szellemi gazdagságát.

— Adenauer úr kijelenti -— folytatta Hruscsov —, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó együttműködni a Szovjetunióval, ha csak meg nem fizetjük az együttműködés árát. „Kancellár úr, ne nézze úgy a politikát, mint a szatócs a fűszerüzletet. Nincs mit megfizetnünk, nem vagyunk adósaik. Szeretnék, ha megértené: a Német Szövetségi Köztársaság szempontjából nem lehetséges más észszerű politika, csupán az, ha békésen együttműködik keleti és nyugati szomszédaival egyaránt. Sem saját erejükkel, sem szövetségeseik segítségével nem szüntethetik meg Ke- let-Németországban a szocialista rendszert" — jelentette ki Hruscsov.

— Az adott történelmi pilla- hatnak megfelelő reálpolitika talaján kell állni. Készek vagyunk meghallgatni javaslataikat

Ha javaslataik ésszerűek lesznek, szívesen leülünk önökkel a tárgyalóasztalhoz, hogy megvizsgáljuk aa önök javaslatait is, meg a sajátjainkat is, s így megtaláljuk a megegyezés kölcsönösen elfogadható alapját, s egyezményt írjunk alá.

De ha önök feltételül szabják a Német Demokratikus Köztársaság megszüntetését és bekebelezését, a Német Demokratikus Köztársaságban a dolgozók által kiharcolt szocialista vívmányok megszüntetését, akkor mi az efféle kikötésekről még csak nem is tárgyalunk. Ha erről tárgyalnánk, olyan tevékenységre vállalkoznánk, amelyre illetéktelenek vagyunk, mert ez mások ügyeibe való beavatkozás lenne. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió nem ellenzi a szabad válásztáso-'"' kát, ha mindkét német állam lakosai beleegyeznek, s ha harmadik fél nem avatkozik bele az ilyen választásokba.

— Hiszen feltételezhető — mondotta Hruscsov —, hogy bizonyos idő múlva a németek szabad választásokat akarnak tartani, hogy Nyu- gat-Németországban a kapitalista rendszert megszüntessék. Adenauer kancellár úgy látszik erre még csak nem is gondol, pedig ez a változat is lehetséges. Ám ez a németek dolga.

Hruscsov az atom- és hid- rogénfegyver-kísérletek megszüntetéséről szólva kijelentette: úgy látszik, hogy a Szovjetunió partnerei az e kérdésről immár három hónapja tartó genfi tárgyalásokon célul tűzték ki a megegyezés meghiúsítását. Sok jelből vontuk le ezt a következtetést.

Először is: az Egyesült Államok Anglia teljes támogatásával kísérletet tett, hogy voltaképpen semmivé tegye a szakértők genfi tanácskozásán tavaly nyáron elért hasznos eredményeket. Az amerikai kormány kezdetben Helyeselte a szakértők következtetéseit, de aztán váratlanul kijelentette, hogy valamiféle „új adatok ’ vannak, s ezek szerint a föld alatti nukleáris robbantásokat állítólag nehezebb észlelni, mint korábban gondolták. Valójában éppen fordított a helyzet: idővel egyre könnyebb lesz bármiféle nukleáris robbantás észlelése. mert az ellenőrzés technikája állandóan tökéletesedik.

Ugyancsak az egyezmény megkötésének 'meghiúsítását szolgálják azok a követeléseik is, amelyeket az Egyesült Államok és Anglia támasztott, amikor a kísérletek megszüntetését kimondó szerződés ellenőrzési rendszerének létrehozásáról folytattunk tárgyalásokat. Azt akarják, hogy a robbantást észlelő állomások személyzete csakis külföldiekből kerüljön ki, s így a külföldi felügyelőik akadálytalan^’ utazgathassanak a szerződés tagállamainak egész területén.

Céljuk az is, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben az ellenőrző bizottság és az említett állomások és felügyelők jövendő felettes szerve, a nyugati országok képviselőinek egyszerű szavazattöbbségével a Szovjetunió biztonságát érintő határozatokat erőszakolhatna ki.

— Ebbe sohasem egyezünk bele — jelentette ki Hruscsov. — Ha teljesítenők azokat a követeléseket, amelyeket most az Egyesült Államok és Anglia küldöttsége Genfben támaszt, annyit jelentene: beleegyezünk, hogy területünkön a nyugati hatalmak valóságos kémlhálóza- tot szervezzenek meg.

— Azt mondhatják egyesek — folytatta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok és Anglia előterjesztette javaslatait, s ezek szerint megengedi, hogy saját területén is ugyanilyen ellenőrzési rendszert létesítsenek. Ez talán igaz is, de nekünk semmi szükségünk nincs rá, hogy az ő területükön felderítést végezzünk, mert nem célunk a háború. Nekünk nincs katonai támaszpontunk, az Egyesült Államok körül sem Mexikóban, sem Kanadában, sem az Egyesült Államokkal szomszédos egyéb országokban.

A Szovjetuniónak egyáltalán nincs semmiféle katonai támaszpontja más államok területén, mivel véleményünk szerint efféle támaszpontok létesítése — különösképpen saját területeinktől hetedhét országon is túl — nem más, mint háborúra, agresszióra való készülés. A nyugati hatalmak katonai támaszpontokkal vettek körül bennünket, s ma már arra töreikszenek, (hogy a mi területünkön is katonai hírszerzési támaszpontokat létesítsenek és hogy joguk legyen a szovjet terület berepülésére, e (el derítés segítségével tehát kiválaszthassák a legmegfelelőbb pillanatot, amikor katonai támaszpontjaikat hazánk ellen működésbe hozhatják. Szeretnék, ha e terveik megvalósításában mi még segítsük is őket. Nem volna egy 'kicsit zsíros a falat?

Azt akarjuk, hogy a nukleáris kísérletek megszüntetését jól lehessen ellenőrizni, de nem engedjük meg, hogy a nyugati hatalmak az ellenőrzés örve alatt megsértsék hazánk szuverenitását.

Ha az Egyesült Államok és Anglia lemond ésszerűtlen követeléseiről, akkor a Szovjetunió hajlandó mindent feltételt biztosítani, hogy a külföldi képviselők részvételével megalakuló ellenőrző állomások eredményesen működhessenek, hogy a műszaki berendezést felállítsák és kiszolgáló személyzetének működését biztosítsák.

Ezután Hruscsov megállapította, amikor a Szovjetunió partnerei a genfi tárgyalásokon szándékosan elfogadhatatlan javaslatokat terjesztenek elő, nyílván meg akarják hiúsítani e kérdés megoldását, amint ezt a váratlan támadás megelőzésének kérdésével is tették, s így annak megoldását voltaképpen befagyasztották. Úgy látszik, a kísérletek megszüntetésével foglalkozó értekezleten is bizonyos ideig folytatni szeretnék az időhúzást, hogy közben előkészítsék a közvéleményt a tárgyalások kudarcára, s így végleg meghiúsítsák e rendkívül fontos kérdés megoldását. „Én csak örülnék annak — fűzte hozzá Hruscsov — ha feltételezéseim nem válnának valóra.“ *

— Ami a Szovjetuniót illeti

— mondotta — még egyszer szeretném kifejezni óhajunkat, hogy egyezzünk meg mielőbb a nukleáris kísérletek megszüntetésében. Bármikor készek vagyunk e kérdésről olyan szerződést aláírni, amely ésszerű feltételeken alapul és biztosítja a robbantások kellő ellenőrzését '

Ezután Hruscsov megállapította, hogy a' kongresszusi küldettek, beszédét és a testvéri kommunista- és munkáspártok küldötteinek üdvözlő szavait a

teljes egyetértés, a nemzetközi szolidaritás, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom valamennyi kérdésében a nézetek egysége jellemezte. Rámutatott, hogy a jugoszláv revizionisták rendkívül ingerülten reagáltak a kongresszus munkájára, A jugoszláv sajtóban olyan cikkek jelentek meg, amelyek esetlen próbálkozásaikkal igazolni szeretnék a revízión ista politikát, el szeretnék titkolni a jugoszláv nép előtt, hogy a Szovjetunió együttműködésre törekszik Jugoszláviával, el akarják ferdíteni a Jugoszlávia és a szocialista országok viszonyában kialakult tényleges helyzetet.

A jugoszláv vezetők revizionista politikájukkal igyekeznek megbontani a munkásosztály forradalmi erőinek a dolgozók létérdekeiért vívott harcban kialakult egységét.

Hogy milyen szennyes, provokativ fogásokhoz folyamodnak a jugoszláv revizionisták abban az igyekezetükben, hogy megbontsák a szocialista országok egységét, erről tanúskodik az a tény, hogy Humphrey amerikai szenátort hívták tanúként a „Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nézet- eltérései”-röl terjesztett koholmányaik igazolására.

Egyenesen nevetséges az a feltételezés, folytatta Hruscsov, hogy én bármilyen bizalmas viszonyt tarthatnék fenn egy olyan emberrel, aki húsz esztendős, harcos kommunista- ellenes múltjával dicsekszik. Mindenki, aki egy kicsit is tájékozott a politikai kérdésekben (marxista—leninista ismeretekről már nem is beszélve) megértheti, hogy Humphrey vei lehetetlen bizalmasan beszélgetni a kommunista pártok politikájának kérdéseiről s arról, milyen a viszonyúnk legjobb barátainkkal: a Kínai Kommunista Párt vezetőivel.

Minthogy a jugoszláv sajtó elhallgatja a jugoszláv nép iránt az SZKP XXI. kongresszusán kifejezett baráti érzéseket — mondotta Hruscsov — ismét kijelentjük, hogy a szovjet nép és a Szovjetunió Kommunista Pártja a legbarátibb érzésekkel viseltetik Jugoszlávia testvéri népei és a jugoszláv kommunisták. az illegalitás és a partizánháború hősei iránt.

A szovjet nép «• jövőben is arra törekszik, hogy együttműködjék Jugoszláviával állami vonalon, az imperializmus ellen, a békéért vívott harcban és minden olyan kérdésben, amelyekben álláspontunk megegyezik majd.

Hruscsov zárószavainak befejezéséül a következőket mondotta:

— A XXI. kongresszus elfogadja a kommunista építés nagyszerű programját. Pártunkra, a hős szovjet népre nagy feladatok várnak. A hétéves terv teljesítése olyan magaslatra emeli majd országunkat. hogy senkiiben sem marad kétség, milyen óriási fölényben van a kommunizmus az önmagát túlélt kapitalizmussal szemben.

Büszkék vagyunk arra a nemzedékre, amely lerakta a szocializmus első alapköveit és felépítette a szocializmus felséges épületét. Kortársainkra vár. hogy valóra váltsák az emberiség álmát: fel kell építeniük a kommunista társadalmat, a Föld legigazságosabb társadalmát.

— Századok tűnnek majd el, de sohasem fog elhalványulni hősi korszakunknak — a szocializmus és a kommunizmus építése korszukának dicsősége.

A kongresszus küldöttei és ^ a vendégek lelkes tapssal fo- ^ gadták Nyikita Hruscsov zár- ^ szavát. ^

Ezután a kongresszus egy- ^ hangúlag elfogadta a Hrus- ^ csov beszámolója alapján ^ előterjesztett határozati ja- i; vaslatot és a Szovjetunió S 1959—1965. évi népgazdaság- ji fejlesztési tervének ellenőrző ^ számait. |

Nyikita Hruscsov, az SZKP % Központi Bizottságának első íj titkára a XXI. kongresszus § elnöksége nevében javasol- ^ ta, hozzanak határozatot, § hogy az SZKP soron levő í$ kongresszusát 1960 helyett ^ 1961-ben hívják össze. A ^ kongresszus küldöttei egy- ^ fiangúlag elfogadták ezt a határozatot. ^

<— A napirend kimerült, a ^ határozatokat elfogadtuk — ^ mondotta Hruscsov. — Enged- ^ jék meg, hogy az SZKP rend- ^ kívüli, XXX. kongresszusát — ^ amelyet a nép a kommuniz- ^ nrus épí tése kongresszusa- nak nevezett el — bezárjam, ^ A teremben felharsant az i; éljenzés. Valamennyien fel- álltak, a kongresszus küldöttei elénekelték a párt himnuszát, az Internacionálét,

A monori ruházati boltban nagy a forgalom. A választékban azonban nincs hiány. Elek Gyula boltvezető irhabundát kínál eladásra

,/l s vaj fi rend ár gyilkos (sonka Elemér magyar országi rémtetíe

— amelyért a nemzetközi jog szerint a magyar bíróság előtt kell felelnie

A külföldi lapok napok óta foglalkoznak Csonka Elemér disszidált magyar állampolgárral, aki két svájci rendőrt agyonlőtt. Az elvetemült gyilkost Ausztriában tartóztatták le, s az osztrák hatóságok előtt kell felelnie a gyilkosság előtt Ausztriában elkövetett bün- cselékfflényéiért: • Csönfcá Elemérre felfigyelt két magyar rendőrnyomozó, akik még

1956-ban gyilkosság miatt ke- restélj, majd elfogták.

A magyar rendőrtisztek és a veszprémi bíróság segítségévéi sikerült a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Csonka Elemér magyarországi bűntettére fényt deríteni.

1956. szeptember 16-án Csonka Elemér — lopásért már büntetett szerelő — Székesfehérváron Nagy István cipész-ismerősével Csepel-mo- torkerékpárt lopott és a motorral elindultak Bodajkra. A műúton, ahogyan elhagyták Apácatorna községet és áttértek a Kerta felé vezető másodrendű útra, láncszakadás érte a kerékpárt, amit aztán lefektettek az útszéli fasorban és ők maguk ugyanott lepihentek. Az éjszaka sötétjében Csonka Elemér — miután társa, Nagy István elaludt — azt ■ kombinált fogóval agyba- főbe verte. A 28 ütésből már egy is elég volt ahhoz, hogy a szerencsétlen cipész elpusztuljon.

A szörnyű gaztettet felfedező emberek a még életben levő Nagy Istvánt a celldö- mölki kórházba szállították, ahol drámai tanúvallomást tett.

Elhaló hangon jegyzőkönyvbe vallotta, hogy Csonka Elemér megtámadta és fejbeverte, majd a tanúvallomás után néhány percre szörnyű szenvedések között meghalt.

A gyilkos szökés közben útbaejtette lakását Móron, ahol a rendőrség nyomozótisztjei: Gál Rudolf és Szabó István, ártalmatlanná tették, majd átadták a veszprémi ügyészségnek.

A bizonyítási eljárások után 1956. október 25-én került sor a bírósági tárgyalásra.

Mind a tanúk, mind pedig a tárgyaláson kihallgatot- tak egybehangzóan a gyilkos ellen vallottak és maga Csonka Elemér is beismerte bűnösségét.

A tárgyalást az elleniforradalom miatt már nem tudták befejezni.

Miután Csonka Elemér az osztrák—svájci határon bűnlis- táját újabb két gyilkossággal tetőzte, nincs semmi akadálya, hogy Veszprémben tárgyalására a határnapot kitűzzék. A nemzetközi jog, a jogszabályok, úgy véljük, lehetőséget adnak arra, hogy Csonka Elemér bírái elé álljon és kihirdessék előtte a független magyar bíróság ítéletét azért, mert meggyilkolt egy magyar embert, magyar földön, így tehát tettéért Magyarországon kell megbűnhődnáe.

■ Szorosan az ügyhöz tartozik, hogy az ellenforradalom zavaros napjaiban Csonka Elemérrel együtt szökött meg a börtönből barátja, Tüttő Ferenc zalaszántói lakos, akit a Veszprém megyei bíróság 1956. október hó 19-én megtartott nyilvános tárgyaláson gyilkosság és háziközösségben elkövetett lopás bűntette miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt. Tüttő Ferenc 1956. július

12-én fanyelű fejszével apját, aki a szénafészerbea aludt, agyonütötte, majd a kútba dobta.

Bf. VI. 182/1957/16. szám alatt a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága 1957. november hó 25. napján nyilvános fellebbezési tárgyaláson jogerőre emelte a Veszprém megyei bíróság ítéletét.

Csonka Elemér elfogatása után a kihallgatásakor egy magát megnevezni nem akaró, nevét eltitkoló tanú jelentkezett, aki arról is tudott, hogy Csonka Elemér Magyarországon gyilkosságot követett el. Erősen feltehető, hogy ez a magát megnevezni nem akaró egyén könnyen azonos lehet az apagyilkos Tüttő Ferenccel. Amennyiben ez a feltevés megfelelne a valóságnak, úgy Tüttő Ferencnek is Magyarországon a helye, hogy ő is tudomást szerezzen a Magyar (Nép- köztársaság Legfelsőbb Bíróságának határozatáról.

Három kisgyermek életét mentette meg három bátor ember

Lélegzetet elállító hír érkezett Pilisről. Télen a gyerekele szívesen keresik fel a Gruber- strand jegét. Pár nappal ezelőtt két első osztályos kisgyerek és

egy négyéves csöppség is kinn csúszkált a jégen. Játék közben nem vették észre, hogy vékony jégrétegre értek.

Egy roppanás és az egyik gyerek eltűnt a két méter mély '■í jeges vízben. Társai segítségére akartak sietni, de mozgási sukkal maguk alatt is feltörték $a jeget.

$ Nagy nehezen fenntartották § magukat, amíg segélykiáltá- $ sriikra Haász László pilisi lakkos, a Monorí Gépállomás dolgozója a jégre szaladt. Ám a § csalóka talaj a felnőtt embert $ még hamarabb cserben hagyta, ^ mint a gyereket, s Haász László §is elmerült.

^ Segítségükre sietett két körzetben dolgozó munkás, Ha- Jruszka János és Nagy Tamás,

: akik fából, pallóból utat épi- : tettek a jégen. A három ember közös erőfeszítéssel végül is ,. kimentette a gyerekeket. A r bátor életmentőket a tanács- & el nök dicséretben részesítette.

A Steinmetz Kapitány Termelőszövetkezet tagjai, Román Mihály és Virít Ignác, Monor határában trágyát hordanak a tsz földjére