Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-05 / 30. szám
4 ”\'tC irlap 1959. FEBRUAR 5. CSÜTÖRTÖK QfléhÁiup gj3 n dj)lat JOGI TANÁCSOK — KÉT IDEZET KOZOTT ü A termelőszövetkezeti fejlesztés nemcsak a gazdaság erősítése, hanem kulturális feljesztés is! Nem funkcionárius, nem ^felsőbb vezető” mondja ezt, hanem egy egyszerű könyvelő, Botka Kálmán a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet bőL Talán ez a gondolat — amely nemcsak a könyvelő, hanem a tsz vezetőségének és tagságának elve is — volt a szülőanyja annak a kulturális bizottságnak, amelyik január 23-án alakult meg öt taggal. Kovács László, a szőlészet dolgozója, a kulturális bizottság elnöke. Hörömpő János darálós, a gazdasági felelős, magyarán a pénzügyminiszter. Lengyel Károly és Kiszel Ferenc szerelő a két kultúr- íelelős. Botka Kálmán könyvelő — akitől az imént idéztem — az ügyintéző, szervező; a bizottság legtevékenyebb tagja. öt ember — különböző természetűek, életkorúak, szak- képzettségűek. De egy dologban hajszálra megegyeznek: szeretik, és nemcsak szívükre, de vállukra is merik venni a művelődés terjesztésének, ápolásának ügyét. 257 termelőszövetkezeti tag kultúrálódásának, szórakoztatásának gondját vállalták. Ennyi a szövetkezet tagsága. Egyelőre. Azért egyelőre, mert a termelőszövetkezet nemcsak a könnyebb munka, a jobb megélhetés lehetőségével várja a belépőket, hanem az okosodást, a szellemi pal- lérozottságot is felkínálja. Radosza Miklós, a szövetkezel, elnöke elmondja: — Két politikai tanfolyam és ezüstkalászos-tanfolyam megy nálunk. És szívesen járnak tanulni az emberek. Botka Kálmán sorjázza: — Tavaly 30 000 forintot költöttünk kultúrára. Televíziót," lemezjátszót vettünk, Rex-asztalt állítottunk föl, a mezőgazdasági kiállításra, színházba vittük a tagságot. De idén a kulturális bizottság sokkal többet akar ... Sokkal többet. .. Hogyan lehet sokkal többet elérni 40 000 forintból? Talán ez az öt ember, ez a kulturális bizottság egy forintból tizet költ ki? Nem. A kulturális bizottság az emberi erőt és a kulturális érdeklődést sokszorozza meg. Január 23-a, az alakulás óta kétszer ültek össze tanácskozásra. Először a pénzügyeket beszélték meg: — Színházlátogatásra 1000 forintot, a mezőgazdasági kiállítás meglátogatására 4000 forintot, a kultúrotthon megteremtésére 10 000 forintot Miskolcra és Egerbe vagy a Balaton mellé kirándulást szervezünk, erre 11 000 forintot fordítunk — így állapodtak meg. A második megbeszélésen az egyéb tervekről vitatkoztak. Például arról, hogy február 14-én bált rendeznek. Azután: művészeti csoportokat szerveznek, és május elsején,, a kultúrotthon avatáskor, a színjátszó-csoport már szerepelne is. Éppen ezért pénte- ken délután négy órára kiírták a kultúrcsoportok megalakulásának idejét. És a hír elszivárgóit a tagság közé. A kulturális bizottság gondoskodott arról, hogj amit elhatároztak, ne maradjon titokban. így történt meí — és ez egyben bizonyság: annak is, hogy milyen maga san lobog az egyszerű parasztemberben a művelődé iránti érdeklődés —, hog; még el sem érkezett & művé szeti csoportok megalakítása nak ideje és máris jelenthez nek a tagok. Ü. Kovács And rás és Mester Ferenc Botki Kálmánnak szólt: — Mikor alakul már az színjátszó-gárda? Mi belé pünk! Fehérék és Kovácsék a szí lészetből természetesen hely ben, Kovács Lászlónál, a bi zottság elnökénél „csapta fel” a kultúrcsoportba. Még két hete sincs, hog testet öltött a gondolat, e soáris mennyi minden történ És ami még ezután lesz! Nem épül itt kultúrkombinát, semmi különlegesre nem készülnek, de ezek az „apróságok” — mégis nagy horderejű dolgok. Ha felépül a kultúrház — a fiatalok társadalmi munkája révén és nemcsak a 10 000 forintból —, lesz mozi, és lesz ismeretterjesztő előadás. Talán klubélet is kifejlődik, és lesz hely sakkozni, okos szavakat váltani, közös gondokról vitázni — kultúrált körülmények között. A MEDOSZ és a TIT bizonyára szívesen segít ebben, a tsz új agronó- musá, Guba János is, különösen akkor, ha beválasztják a kulturális bizottságba. Ha valakinek, akkor neki igazán ott a helye. És a távolabbi jövő: t— Jövőre talán lesz annyi pénze a kulturális alapból a bizottságnak, hogy zuhanyozót építhet, ahol munka után lefürödhetnek az emberek — mondja Botka Kálmán. — Mert, ugye, ez is kultúra, ez is a mi feladatunk, nemcsak a kultúrcsoport szervezése? Nagyon igaza van a tsz könyvelőjének. A testkultúra éppen úgy a műveltség tartozéka, mint a lélek művelése. Sőt, talán még az is a kulturális bizottság hatáskörébe tartozik, hogy megteremtse a „két műszakban” dolgozó asszonyoknak a kultúrálódás lehetőségeit. Közös mosoda, napközi vagy bölcsőde — felszabadítja a házimunka egy része alól az asszonyokat, és valóban egyenjogosítja őket — szabad idő dolgában is — a férfiakkal. Hogy megvalósul-e mindez? Hadd jöjjön most a második idézet, Radosza Miklóstól, az elnöktől: — Tudja, elvtárs, itt olyanok az emberek, hogy ha akarnak valamit, megcsinálják — ha fene fenét eszik is! Garami László Meghétszereződött a mézexport Az osztrák mozikban bemutatják a „mézszüretről“ készült magyar kisfilmet A MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat érdekes rajzfilmet készíttetett a mézgyűjtésről, a méz tárolásáról és szállításáról. A filmet azokon a helyeken vetítik., ahol a legtöbb magyar mézét fogyasztják. Híradó műsorukra tűzték az osztrák mozik és bemutatják Németországban is. A szakszerűen kezelt, kiváló minőségű magyar méz keresett külföldön és a MONIMPEX hétszer annyit szállít külföldre, mint amennyit a háború előtt exportáltak Magyar- országról. Több európai országban fogyasztják, de leginkább Németországban é.» Ausztriában kedvelik. EGY HÉT ALATT 100 000 NÉZŐ A Tegnap című új magyar film nagy sikere A múlt héten csütörtökön tűzték műsorra — a fővárosban és vidéken — a legújabb magyar filmet, a Tegnap című alkotást. Azóta napról napra fokozódik az érdeklődés az előadások iránt. Budapesten — ahol hat filmszínházban játsszák — február 5-ig százezren látták már a kiváló új magyar alkotást. A mozikban telt házak előtt pereg a film. A pénztáraknál sorba állnak a jegyekért. Az előadásokon felcsattanó nyíltszíni tapsra a Szállnak a darvak emlékezetes sikere óta nem volt példa. Üzemekből és hivatalokból is sokan levelekben, telefonon kérték, hogy találkozhassanak a Tegnap című film alkotóival. A kérésnek eleget tesznek. — Vallomásra késztette az embereket a film, s ez a visszhang számomra a legnagyobb öröm. Minden írói mű szolgálat, s az nagyon ösztönöz, ha akikhez szólunk, megértik gondolatainkat. A Tegnap szereplőinek története nem fejeződött be eztel a filmmel, mint ahogy az életben sem ért véget. A következő hónapokban — úgy tervezem — megírom a második részt, amely ugyanakkor önálló történet az 1956. november 4-ét követő napokból. A filmet előreláthatólag őszre kezdjük forgatni és januárra fejezzük be — mondotta Do- bozy Imre, a film írója. Selényi Oiivémé budakeszi lakos 15 éves lánya napi 4 órát dolgozik a Jámos-kárház felvételi osztályán. Kérdése, dolgozhat-e leánya napi hat órát s mint fiatalkorúnak mennyi szabadság jár? Lányának hatórás munkaidőben való foglalkoztatottságát munkahelyén kell kérnie. Amennyiben erre mód van, fizetése havi 500 forintra emelkedik. Szabadságát a következőképpen kell számítani: minden munkában töltött teljes hónap után 2 nap, ameny- nyiben egész éven át dolgozott, összesen 24 munkanap fizetett szabadságra jogosult. Sági István nyársapáti olvasónk panaszos levelében azt írja, hogy szomszédjával régóta haragos viszonyban van, mert fáit közvetlenül az ő mezsgyéjére ültette. Ügyében a ceglédi járásbíróságtól kell jogvédelmet kérnie. A tanácsi szervek nem jogosultak szomszédjával szemben a birtokháborítás tényét megállapítani, vagy az általa okozott kárt megtéríttetni. A községi tanácsszervek ez ügyben esetleg igazolást adhatnak arra ' vonatkozólag, hogy az ön által előadott panaszok a valóságnak megfelelnek. Kovács István Bagról azt kérdezi, mi az eljárás, ha idős nővérei gyermeknyaralt at ást szerveznének otthonukban? Nővéreinek nyaraltatási szándékukat a Gödöllői Járási Tanács egészségügyi osztályához kell benyújtarriok, a járási főorvosnak címezve. Ott megállapítják, hogy a nyaral- tatás egészségügyi szempontból lehetséges-e. Igenlő válasz esetén a nyaraltatás megkezdését a járási tanács pénzügyi osztályán kell bejelenteni. A nyaraltatásból származó tiszta jövedelem jövedelemadó befizetési kötelezettség alá esik. Az adó várható mértékéről a pénzügyi osztálytól kérjen, tájékoztatást. Kalocsai Istvánnak üzenjük Tápióságra, hogy az új nyugdíjrendelet alapján a felemelt nyugdíjak folyósításáról a nyugdíjintézet hivatalból gondoskodik. így külön felterjesztést nem 'kell küldenie. Abban az esetben, ha felemelt nyugdíját február 28-ig nem kapná meg, közvetlenül kell beadvánnyal fordulnia az Országos Nyugdíjintézethez (Budapest, V., Guszev u. 10.). Galambos Bálint szadai olvasónk lakásügye csak abban az esetben bonyolítható le, ha ebben közvetlenül az összes érdekeltek megegyeznek egymással. Sem a tanácsi, sem pedig a bírósági szervek nem rendelkeznek olyan hatáskörrel, hogy valakit szándékai ellenére lakáscserére kényszerítsenek. Többen fordultak már hozzánk azzal a kéréssel, mi az eljárási mód, ha kisgyermeket akarnak örökbefogadni? Személyesen kell felkeresniük a fővárosi tanács átmeneti gyermekotthonát, Budapest, VIII., Alföldi u. 13, ahol nyilvántartják azokat a kiskorú gyermekeket, akik hozzátartozó nélkül, egyedül élnek, illetve azokat, akiket szüleik örökbe kivannak adni. B. Józseflné Ócsárol szeretné tudni, miért nem kapja életjáradékát, amelyet annak idején háza után élvezett? Az 1952. évi IV. tr. alapján államosított házak esetében az államosított ingatlanokat az állam terhek nélkül vette át és semminemű kötelezettséget nem vállal az ingatlanok tekintetében, életjáradék vagy más hasonló jövedelem folyósítására. Mészáros József váci olvasónk szülei szolgálati lakásban laktak. Nyugdíjazták őket a ezért munkaviszonyuk megszűnt. Ugyanakkor felszólították őket, hogy szolgálati lakásukat a kijelölt új bérlőnek adják át.. A lakásbérleti törvény 35/ 956/IX. 30 MT. számú rendelet 48. § (2) bek. értelmében ha a munkaviszony nem fegyelmi úton történő elbocsátással szűnt meg, a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony továbbra is fennáll. A bérleményt elhagyni csak akkor kötelesek, ha helyette megfelelő cserelakást ajánlanak fel számukra. Szülei ügyében a járásbíróságtól kell jogvédelmet kérniük. Eljárás indul az Aszódi Építőipari Ktsz volt vezetői ellen A Pándi Földművesszövetkezet vegyesboltjának kirakatát tetszetősebbre rendezi Varga Sándor A bagj Vörös Csillag Tsz új istállójának nincsen teteje. Nem a téli vihar vitte le. Nincs teteje, mert egyszerűen nem csinálta meg időre az építési vállalat. Kartalon az Szabadság Tsz ugyanilyen gondokkal küzd, istállóját az építési vállalat szintén nem készítette el. Pedig mind a két szövetkezet megállapította a határidőt, amikorra teljesen el kell készülniük ist állóiknak és előreláthatóan minden napi késedelemért egyformán 500 forint kötbért is kikötöttek. Az egyik istállónak még novemberben, a másiknak meg decemberben kellett volna elkészülnie. Sokszor 500 forintot követel hát mindegyik ugyanattól az építési vállalattól, az Aszódi Építőipari Ktsz-től, amely az építkezést a fenti határidőre vállalta, A falak felhúzásánál nem volt különösebb probléma. A tetőnél azonban már komolyabb baj támadt: eltűnt az egész faanyag. A Vörös Csillag a ktsz előírása szerint beszerzett és az építkezésnél átadott hat köbméter fát, amit jóval előbb oda is szállított az építkezés helyére, mintsem még szükség lett volna rá. A faanyag ott hevert egy darabig, azután az építőipari ktsz elszállíttatta aszódi telepére, azzal, hogy megfelelő méretű lécekre szétfűrészeli. Sem a lerakodásnál, sem az Aszódra történő beszállításnál senki sem mérte le a fa menvnyiségét. Amikor azonban * tetőhöz ért a munka, sehol sem volt a faanyag. A ktsz nem tagadta, hogy átvette, egyik-másik vezetőie még azt sem hallgatta el, hogy más építkezéshez kölcsönvették, de kijelentették, hogy mindenképpen megszerzik az eltűnt famennyiséget. A termelőszövetkezet sokáig várt erre. Hosszas sürgetésre végre az elmúlt héten az építkezésnél megjelent a ktsz ácsrészlege, megkezdte a munkát, befejezni azonban nem tudta, mert kevés volt a léc. Újra leállt a munka. Az Aszódj Építőipari Ktsz- nek egy esztendőn belül harmadszor változott a vezetősége. Tavaly márciusban Kiss elnöknek, Bóna József főkönyvelőnek és Bereczki István műszaki vezetőnek el kellett hagynia helyét, mert rossz munkájuk tűrhetetlenné tette a helyzetet. A tagok s a megrendelők is lázongtak a sok el nem kezdett, vagy félbemaradt munka miatt. Amit pedig elkészített a kisipari szövetkezet, az is csak nagy nehézségekkel, sok késedelemmel, hosszas könyörgésre, vagy veszekedésre készült el. \ A szövetkezet teljesítő- képességén felül elvállalt minden kínálkozó munkát, aztán az egyik építtető anyagát odakölcsönözték a másik épületéhez, sőt magánszemélyeknek is, állandóan anyaghiánnyal küz- .dött ennek következtében a ■ szövetkezet. ; A leváltott vezetőség helyéire új embereket választottak* ide azok hamarosan leköszön- i tek, a könyvekben, az árukész- ! leiben akkora zűrzavart talál- jtak, hogy nem voltak hajlan- |dók elődeik könnyelmű ügyke- i zeléséért felelősséget vállalni* [Több ellenőrzés és vizsgálat i folyt a kisipari szövetkezetnél, i míg sok körülményességgel [megállapították, hogy a hiá- j nyok nagyrészt súlyos vissza- ! élések következményei. Bár [hosszabb ideje folyik már a [Vizsgálat, mindennek még nem [tudott nyomára akadni, de máris százezer forint olyan I hiányt derített ki, amelyért i bűnvádi felelősséggel tar- I tozik a volt vezetőség. jKiss, Bóna, Bereczki ellen meg ;is indult már az eljárás. : Mire az építőipari ktsz bo- ;nyolult ügyei tisztázódnak, re- :méljük a bagi Vörös Csillag [Tsz tehenei a kisipari szövet- i kezet új vezetőségének ígérete : szerint már az új istállóban ! lesznek. 4 LIG NÉHÁNY HETE a ci galgahévizi tanácsháza tőszomszédságában megjelent egy sereg építőmunkás és serényen hozzákezdett az új nyolc- tantermes iskola építéséhez. A gyerekek eddig sem a kocsiszínben tanultak, ott áll még és jól használható a régi iskola, csakhogy abban mindössze két terem van, a többi osztályt össze-vissza különböző épüle- S tckben helyezték el, ami az ok- $ tatás szempontjából nem egész- | séges. Ezért épül az új iskola, í s még az idén, a következő | tanév kezdetén megnyitja ka- | púját. \ Óvoda is van a községben ^ elég régóta. Magánház egyik ^ szobájában talált otthont. A \ helyiség csak 25 gyerek befo- \ gadására alkalmas, de mert na- ^ gyón megnövekedett az óvodá- § ba kíván'kozák száma, és egy- § re több szülő akarja beadni § picinyét, az idén már negyven § apróság zsúfolódik a szűk he- ^ lyen. Csak azért nem több, \mert negyvennél többet fel sem vettek. Sok jelentkezőt — hivatalos nyelven szólva — „férőhely hiányában” elutasítottak. Nagyobb óvoda kell. — Restellenénk új óvodát kérni — így mondja az egyik tanácsbeli. — Most épül ez a nagy iskola, kultúrházat is nemrég kaptunk. Egymásutánban két ilyen komoly állami építkezés ... Igazán nem kívánhatjuk az államtól, hogy hamarosan még több pénzt adjon a mi községünknek. Más községekben is sok mindenre van égető szükség, nemcsak a mi szükségleteink kielégítése a kormány feladata. Várni viszont nem akarunk, nem is várhatunk, mert a sok apró gyerek számára sürgősen meg kell építenünk az óvodát. Es meg is építjük! M eg is Építik bizony, mert a galgahéviziek nem sültgalambra várók. Az újonnan megválasztott tanács első ülésén már el is döntötték, hogy állami támogatás nélkül, a maguk erejéből tágas óvodát teremtenek kisgyermekeik számára. Olyat, hogy legalább száz gyerek 'kényelmesen elférjen benne. Erre a célra a községfejlesztési alapból 78 ezer forintot fordít a tanács. Ennyi pénz azonban nem elég az építkezésre. De a tanácsház udvarán üresen és évek óta használatlan álló régi istállót is az óvodaépítés rendelkezésére bocsátják. Amúgyis le kell bontani, mert az istálló helyén szándékoznak felépíteni az új óvodát. A bontási anyag pedig az építkezéshez jól elhasználható, értéke legalább 40 ezer forint. Ö SSZESEN 118 ezer forintot biztosít a tanács, de ez még mindig kevés. Elhatározták tehát, hogy téglajegyeket is bocsátanak ki és biztosra veszik: a húsz, ötven és száz forint névértékű jegyekből legalább százezer forintnyit megvásárolnák a községbeliek. Nemcsak akinek óvodistakorú a gyermeke, hanem a falu minden egyes lakosa. Például Dor- ning Péter egyénileg dolgozó paraszt, a község járási tanácstagja nyomban felajánlott ezer forintot, pedig az unokái is már iskolába járnak, amelyik közülük ugyan ki nem nőtt az iskolapadból. Sokan mások szintén kijelentették, a tanácstagok még az ülésen, a többiek meg a tanácsülés után, hogy szívesen hoznak anyagi áldozatot az új községi óvodáért. S a pénzbeli hozzájáruláson felül az építkezés munkájában is örömmel vesznek részt két kezükkel, meg fuvarral, ezt is megígérték. így épül hát a galgahévizi óvoda. Sz. E. GALGAHÉVÍZ ÓVODÁT ÉPÍT
