Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

im FEBRUÁR 1. VASÁRNAP etof MCf.ll’l dCirla» Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás az első oldalról) lésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat elő­írja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vető­mag-szükségletét állami ve­tőmag-akcióval kell biztosíta­ni. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek to­vábbi ötven százalékos ked­vezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a haszná­latukban. levő területen § növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normálhold elvégzésére március 10-dg szerződést köt­nek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazda­sági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények het­ven százalékát kapják. A ked­vezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem öt­ven százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem tíz százalékát be­ruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyanilyen mértékű kedvez­ményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelő- szövetkezetek az első évben területük tíz sálzalékán, a má­sodik évben pedig tizenöt százalékán évelő pillangós vi­rágú takarmánynövényeket termeljenek és már az első évben megkezdjék a silókuko­rica termesztését. A pillan­gós virágú évelő takarmány­növények termeléséhez szük­séges vetőmagot az állam ked­vezményes hitelfeltételek mel­lett biztosítja. . A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés további fej­lesztésére a jelenlegi hitelked­vezményeken túl további en­gedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezete­ket, amelyek a rendszertelenük telepített, sűrű gyümölcsösö­ket felújítják, vagy új üzemi gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új öntözőtelep létesítését kell se­gíteni. A termelőszövetkezeti gaz­daságok talajjavítási és ta- lajerőgazdálkodási tevékeny­ségének javítására az igények­hez képest 1959-ben mintegy harmincötezer hold savanyú és szikes talaj javításához kell támogatást adni; Az állattenyésztés fejlesztése A közös szarvasmarhaállo­mány szaporulatán és a sa­ját erőből történő vásárláso­kon kívül ebben az évben húszezer tenyész-szarvasmar- hát. tehenet, vemhes és te- nyészüszőt kell a termelőszö­vetkezet részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövet­kezetek árkedvezményt kap­nak. A termelőszövetkezetek hiz- lalási igényeinek kielégítésére folyamatosan biztosítani kell 1959-ben huszonötezer hízó­nak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását. A szarvasmarha-állomány és vágómarha hústermelés növe­lésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra fel­kínált borjak továbbnevelésé­re a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vállalatok 1959-ben az igé­nyeknek megfelelően mint­egy hétezer borjút vásárolja­nak fel és két-, háromhónapos korban olyan termelőszövetke­zetekbe helyezzék el, ame­lyekben megvannak a borjú­neveléshez szükséges feltéte­lek. A szarvasmarha-tenyésztés minőségi javítására 1959-ben további, legalább ötven ter­melőszövetkezetben szarvas- marha törzstenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra al­kalmas hízómarhát adnak át A közös sertésállomány sza porulatán és a saját vásári« sokon kívül 1959-ben tizenhá­romezer tenyészkoca süldőt és négyszáz tenyészkant kell fel­vásárolni és átadni a termelő- szövetkezetekiniek. Az állami-, kísérleti- és tan­gazdaságok hatezer kocasüldőt adjanak át a termelőszövetke­zeteknek. A termelőszövetke­zeti törzstenyészetek számát 1959-ben mintegy nyolc száza­lékkal, az ellenőrzött törzsko­cák számát pedig mintegy négyszáz darabbal kell növel­ni. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben, levő természet­beli juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959- ben negyvenezer anyajuhot kell átadni. Az állami-, a kí­sérleti-, cél- és tangazdaságok ötezer, legalább öt kiló gyapjú­hozamú jerke toklyót kötele­sek átadni a termelőszövetke­zeteknek. Kétszáz nagy te- nyészértékű, import utód te­nyészkos beszerzéséhez koson­ként ezer forint állami támo­gatást kell nyújtani. A minőségi baromfi törzsál­lomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelő- szövetkezeteknek 1959-ben öt­százezer naposcsibe, ötven­ezer napospulyka, harmincezer naposkacsa, tizenötezer napos­liba és tizenötezer gyöngytyúk- naposcsibe árkedvezménnyel történő felvásárlását kell le­hetővé tenni. Az olyan terme­lőszövetkezetek részére, ame­lyek még nein rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges felté­telekkel, 1959-ben hathetes ko­rig előnevelt, legalább 0,40 ki­logramm súlyú és fajtatiszta százötvenezer jérce árkedvez­ménnyel történő felvásárlását kell lehetővé termi. A természetbeli törlesztésre és a hitelből felvásárolt álla­tokat elsősorban azoknak az új és a területileg fejlődő ter­melőszövetkezeteknek kell jut­tatni, amelyek az állattenyész­tés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkeznek, Árutermelés és közös értékesítés A termelőszövetkezetek össz­termelésének és árutermelésé­nek növelése, valamint a mun­kaegység részesedés pénzbeli arányának emelése útján je­lentősen fokozni kell a' közös értékesítést, elsősorban a köz­ponti árualapok számára. En­nek érdekében termelési szer­ződést elsősorban a termelő­szövetkezetekkel kell kötni. Már az 1958—1959-es gazdasági évben meg kell határozni azo­kat a növényeket, és vetőmag­vakat, amelyeket szerződés alapján kizárólag az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek termelhetnek. Az 1959—1960-as gazdasági évtől kezdődően a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekkel kötött termelési és termény­értékesítési szerződések alap­ján járó pénzbeli előlegeket a szerződtető vállalatok helyett a Magyar Nemzeti Bank folyó­sítja. Arra a többlettermésre, ame­lyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött, mennyiségen felül a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pót­szerződést kötni és a többlet­termelést a szerződés feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöld­ség- és gyümölcsellátásának biztosítása, illetőleg javítá­sa érdekében szélesebb kör­ben lehetővé kell tenni a ter­melőszövetkezetek számára a zöldség és a gyümölcs árusí­tását és azt, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek áruér­tékesítési szerződést. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek abban az eset­ben, ha áruértékesítésben el­érik, vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi te­rületre megállapított szintet, kedvezményben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák a feldolgozó üzemi tevékeny­ség körének szélesítésével is. Gépi munkák A termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három cso­portba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezetek, a má­sodikba az 1958. január 1 előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek, a har­madikba az 1958. január 1 után alakult új termelőszö­vetkezetek és a fejlődő ter­melőszövetkezetek tartoznak. •A termelőszövetkezeteket az érvényben levő legnagyobb gépállomást díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállomással március tizedikéig szerződést kötnek — egy hold szántóra számít­va—> az első .csoportba tar­tozó termelőszövetkezeteknél 4,5, a második csoportban 3,5, a harmadik csoportban 2 normálhold gépi munka el­végzésére. Azok a jól működő mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon vagy en­nél nagyobb területen gazdál­kodnak, árutermésüket az ál­lami, vagy szövetkezeti fel­vásárló szervek útján értéke­sítik és az egy holdra eső álló­eszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mezőgazdasági gépet vásárol­hatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes trak­torokat és legfeljebb tizenöt lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépe, két vásárolhatnak. A szakszö­vetkezetek és a termelői szak­csoportok részére lehetővé kell ^ tenni saját erőforrásaikból kis | traktorok, különleges mezó- ^ gazdasági gépek vásárlását. Beruházás I Az 1959. évben a mezőgazda- ^ sági termelőszövetkezetek es ^ termelőszövetkezeti csoportok ^ saját erőből végzendő százhat- ^ vanöt millió forint értékű be- ^ ruházásait az állam hosszú le- ^ járatú hitellel jelentős mérték- ^ ben kiegészíti. A termelőszö- ^ vetkezetek építkezéseihez, fel- ^ újítási és tatarozási munkáihoz ^ mintegy negyvenhárom millió ^ téglát, ~~ tizenkilencezerölszáz ^ tonna cementet, ötezer hétszáz ^ tonna meszet, száznyolcvan-1 kilencezer folyóméter vasbeton S gerendát, háromszázhatvan- 5; négyezer négyzetméter palát, $ 3.1 millió darab cserepet, ki- > lencezerhétszáz köbméter épü- i letfát és hatezer köbméter § egyéb, az építkezésekhez fel- § használható fát, valamint te- § hergépkocsira való ötezeregy- ^ száz gumiabroncsot és személy, tj gépkocsihoz való ezerhatszáz- t! hetvenöt gumiabroncsot, 2200 ^ tonna eternit nyomócsövet, J valamint szivattyúkat, szóró- ^ fejeket kell biztosítani, Ez a csinos copfos kislány Tóth Marika, négy esztendeje gép- és gyorsírónő az Aszódi Járási Tanácsnál, A tanács egyik legjobb dolgozója A műszakilag igényesebb termelőszövetkezeti magasépít­kezések kivitelezéséhez 1959- ben az Építésügyi Miniszté­rium hefvenhétmillió, a taná­csi építőipari vállalatok har- minckétmillió, az OKISZ nyolcvanegymillió forint vál­lalati kapacitást biztosítson. Az 1959. évben ötszázöt kilo­méter hosszúságú távvezetéket és kétszázhetven transzformá­tort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendelke­zésére bocsátani. A termelőszö­vetkezetek részére 1959-ben száz kilométer bekötőutat kell építeni. A határozat a továbbiakban vegyes rendelkezéseket tartal­maz. Kimondja többek között, hogy a megyei tanácsok végre­hajtó bizottságai az állami be­ruházások kommunális1 létesít­ményeit (bekötőút, kórház, vil­lamosítás, művelődési otthon, stb.) elsősorban azoknak a köz­ségeknek biztosítsák, amelyek­ben a dolgozó parasztság több­sége a szövetkezeti gazdálko­dás útjára tért. Az ilyen köz­ségeket, vagy járásokat na­gyobb mértékben kell ellátni nemcsak gépekkel, hanem te­nyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is, annak érde­kében, hogy ezzel megalapoz­zák a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága csökkentheti vagy megvonhatja a kedvezménye­ket az olyan termelőszövetke­zettől, amely az alapszabályt vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogsza­bályokat megsérti. ?sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. Ma megnyílik Dunakeszi korszerű mozija Nagy ünnepe lesz ma Duna­keszinek: felavatják a 250 férő­helyes új mozit. A régóta nél­külözött intézményt Szabó Károly, a Pest megyei Tanács v. b. elnöke, aki különben a megyei tanácsban Dunakeszit képviseli, adja át a község ve­zetőinek. Dunakeszinek régebben Is volt mozija, de az épületet tűz­rendészed okok miatt hosszú évekkel ezelőtt bezárták, majd később raktár céljaira használ, ták. Dunakeszi lakossága ál­landóan sürgette a mozi rend- behozását, végül is a múlt év­ben megkezdték az igen elha­nyagolt állapotban levő épület tatarozását és gondos munká­val kívül-lselül rendbehozták. Elvégezték benne a szükséges átalakításokat, így lesüllyesz­tették nézőterét, Qiogy a közön­ség zavartalanabbá élvezhesse az előadásokat. Az újjonnan megnyíló mozi a Csendes ott­hon , című filmmel kezdi meg működését. A munkálatok azért nem fejeződtek be még a moziban^ hanem tovább foly­tatódnak, hogy alkalmas le­gyen szélesvásznú filmek vetí­tésére Országgyűlési bizottságok ülése Az országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága feb­ruár 2-án, hétfőn, a szociá­lis és egészségügyi, illetve munkaügyi bizottsága feb­ruár 3-án, kedden 11 órakor ülést tart az Országházban. Hivatalos nyereményjegyzék a lottó ötödik játékhetéről A lottó ötödik játékhetére beérkezett 3 802 841 szelvény, öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 27 fogadó ért el, a nyeremény egyenként 105 635 forint. A háromtalála- tos szelvények száma 3239, a nyeremény egyenként 440 fo­rint. Két találatot 108 974 foga­dó ért el, a nyeremény egyen­ként 13,10 forint. Ismét több autóbuszkirándulást * szervez az IBUSZ Az IBUSZ Autóbusz Tours februárban ismét több autó- buszkirándulást szervez. Feb­ruár 8-án a Pusztaszabolcsi Állami Gazdaságba viszik az utasokat, ahol halászlé-ebéden látják vendégül őket. Az úti­költség 63 forint. Ugyancsak február 8-án a galyatetői or­szágos sí-futó- és ugróverse­nyekre indítanak különjáratot, amelynek részvételi díja ebéd­del együtt 96 forint. Kétnapos kirándulást rendeznek február 7—8-án. Útirány: Budapest— Aggtelek—Jósvafő. Az útikölt­ség turistaszállással és étke­zéssel 185 forint. IMltKIK AZ ÖRE az udvart Matyó Lajos bácsi, az öreg pedellus. I Meghatottan léptem át '■--------------------- az öreg is­kol a kapuját, s ahogy bejutot­tam a már teljesen átalakított tanterembe, tipegő apróságok vettek körül. Gondozójuk el­mondotta, hogy az épületből már rég elköltözött az iskola, most átmenetileg licis óvodá­soknak nyújt szállást az ósdi épület. A beszélgetésből azt is megtudtam, hogy Radó András tavalyelőtt halt meg, Matyó bácsit évekkel ezelőtt nyugdí­jazták. S amíg hallgattam az óvónő elbeszélését, az ismerős tanterem egy pillanatra fel­villantotta előttem a húsz én előtti emlékeket. Bene Jóátkát, az ablak melletti sor első pad­jában, a mindig félénk Nagy Mikit a középső sorban, s ax örökké izgő-mozgó Kókai Jós­kát az ajtó mellett.. ■. Igen — próbáltam rendsze­rezni emlékeimet '—, ott ült Kis Balázs... mellette ... ez már nem jutott eszembe. Én ott a harmadik padban ültem, a háltam mögött Harangozó Péter, előttem Nyakó Miki foglalt helyet, Lassan kibonta­kozott az osztály, sorban fel­villantak azok a gyerekarcok, akikkel öt éven át együtt iz­gultunk, együtt játszottunk nemcsak az iskolában, hanem a faluszéli játszótereken is... Vajon hol lehetnek ők, mi lett velük, merre járnák? Az otthon töltött napokon csak ezt kutattam, ezt kérdeztem nagyanyámtól, az ismerősök­től és ez egykori jóbarátoktól. Sok mindent megtudtam ró­luk. I Kis Balázs, a legjobb ta­>------------------nulók egyike ma is a községben él, ő vezeti a Dózsa Tsz-t, az ősszel küld­ték elnökképző iskolára. Azt mondják, jófejű gyerek, amióta 6 irányítja a szövetkezetét, szemlátomást jobban megy a munka. Erős Sanyi régen el­került a faluból, szülei tovább taníttatták, orvos lett belőle. Amint hallottam, egy pesti kórház sebészosztályát vezeti. A fekete hajú Kellner Pista ma is úgy él emlékezetemben, mint az osztály legszerényebb és legjobb fejű tanulója. Sze­gény, jóformán bimbóba sem szökött fiatal élete, máris kettétörte a fasizmus. Emlék­szem, egyszer az egyik tízperc­ben az osztály réme. Lelkes in­téző úr bamba fia azt kérdez­te, kinek van több acélgolyója. A kis fekete szemű Pista büsz­kén vett elő egy marékravaló csillogó golyót. Lelkes Ernőd előbb gúnyosan végigmérte Pistát, s ennyit mondóit: zsidó­val nem tárgyalok, mars ki az osztályból! Ettől kezdve egyre jobban duzzadt a Pistát üldö­zők tábora, Radó tanító meg nem merte védelmébe venni a kis üldözöttet, hiszen az állá­sával játszott. Végül is odáig fajult a dolog, hogy Pista már az utcára is alig mert kimenni. Egy tavaszvégi napon üres ma­radt a helye. Pistát többé nem láttuk. Szüleivel együtt gettóba hurcolták és csak a felszabadu­lás után jött a szomorú hír, hogy a családot elpusztították a nácik. Lelkes intézőék nyomtalanul elkotródtak a községből, cselé­deik pedig jogos felháborodá­sukban még a kastélyát is le­bontották a népnyúzó intéző­nek. I Balogh Misi, *ellner •____________1 ta egykori f óbarátja járási KISZ-titkár lett. 1956 őszén mint állam­védelmi tiszthelyettes védte a rádiót. Hajszálon múlott, hogy ki nem végezték az ellenforra­dalmárok, november 4-én sza­badították ki egy laktanya pin­céjéből a szovjet katonák. Kollár Jóska, az osztály leg­gyávább és egyben legbutább gyereke Sidney-ből küldözgeti bűnbánó leveleit. „Nagyon megbántam, hogy otthagytam a szülőföldemet — írta leg­utóbb is özvegy édesanyjának. — Ausztrália nem nekem való, tegyen meg anyám, amit csak lehet, hogy ismét hazajuthas­sak, amíg nem késő." Nyakó Miklós sofőr lett, Pesten dolgozik, van már neki két szép gyereke. Karsai Bandi katonatiszt. Potondi Janika, szegény, még közvetlenül a háború után meghalt, leesett egy magas fáról. Nagy Pista rendőrfőhadnagy Pesten, Új­vári Sanyi igazgató egy szol­nak melletti gépgyárban. A vékonydongájú Tőke Ferikét még 1943-ban elragadta a tüdő­vész. Kutasi Béla tanár lett és ma abban az új iskolában ta­nít, amelyet 1950-ben építet­tek I Nemsokára lebontják a —..... ■ ■ regi iskolát, g imnáziumot építenek a he­lyébe .., Súlyán Pál ^ I Ma is úgy álla templom ^ 1-----------—------ melletti b Kálvária téren, mint 70 évvel $ezelőtt, szerényen, öregesen, ^ csupán az angyalokkal díszí- % tett koronás népiskola-tábla ^ feslett le düledező homlokzatá­éról. Hirtelen nem is tudnám é megmondani, hány nemzedéket ^szolgált ki már ez az öreg é iskola, hiszen már a dédnagy- ^ apám is. itt ismerkedett a betű- b vetés tudományával. Én ugyan- b csak itt írtam le életem leg­belső A betűit... húsz évvel bezelőtt. ^ Akkoriban nem úgy volt, bmint most. Az első osztálytól § egészen a hatodikig egy isko­lába, sőt ugyanabban a terem- b be jártak a gyerekék. S gyak- bran egy tanító foglalkozott ve- b lük egészen az ismétlőig. S| ^ Valahányszor kisiskolásokat blátok, mindig eszembe jutnak ^az első diákévek, az öreg is- bkolg ott a templom mellett, b Radó András, a már őszülő és bkatonásan szigorú, de amellett bmindig jóindulatú tanító úr, ^ osztálytársaim, Bene Jóska, | Harangozó Péter, Kis Balázs... ^ A múltkoriban hosszú idő bután újból otthon jártam, s bellátogattam a régi iskolába is. §Meg akartam tudni, vajon .\most kik tanulnak benne, él-e í- még Radó András, söprögeti-e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom