Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-25 / 47. szám

1959. FEBRUAR 25. SZERDA

5

»riitp

Valamennyiünk ügye,

a népművelési munkások feladata is

A minap Cegléden egy orvossal beszélgettem.

Vajon jó-e, hogy a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben megalakult a kulturális bizottság vagy sem? — ez volt a témánk, és a doktor bácsi — aki nemcsak a sztetoszkópjával és injekciós fecskendőjével törődik, hanem mindazzal, ami körülötte történik —, amellett kardoskodott, hogy bizony nem lehet magára hagyni azt az újsütetű kulturális bizottságot, ki keU menni a termelőszövetkezetbe és segítenj keli őket...

Érdekes volt ez a beszélgetés. Érdekes, mert szó esett arról is, hogy a termelőszövetkezet nemcsak azt jelenti, hogy az embereknek több lesz a szabadidejük, amit művelődésük gyarapítására használhatnak íel, hanem az orvos kifejtette:

— A termelőszövetkezet meghozza a kulturáltabb életmódot, a fürdőt, a közös mosodát, a paraszti szakmai továbbképzés lehetőségét is.

A beszélgetés akkor hirtelen megszakadt, és így nem fordíthattam a lényegire a szót, nem mondhattam a doktor bácsinak: Hát akkor ezt sürgősen el kell mondania mindazoknak, aikik még szűk mezsgyék között szántanak, vetnek, hadd liallják ők is minél több helyről, hadd lássák minél sokoldalúbb megvilágításban, hogy miért éppen a termelőszövetkezeti út az egyetlen, amelyik jóra vezeti a parasztságot!

Tegnap egy értekezletet hallgattam végig. Népművelési munkások, művelődési házaink igazgatói, népművelési felügyelők tanácskoztak itt, mit tehetnének ők a falu szocialista átszervezése érdekében.

Kiderült, hogy rengeteget.

És nem elsősorban azt, hogy házról házra járjanak az agitátorokkal, termelőszövetkezetet szervem! (bár ezt is lehet, sót helyenként kell is), hanem a maguk munkaterületén kell megkeresniük az alkalmait, hogy a termelőszövetkezet mellett szóljanak;

A pedagógusok például szülői értekezleten vagy család- látogatáskor miért ne hozhatnák szóba a közös gazdálkodást? Kire hallgatnának a szülők, ha nem reájuk, akikre gyermekeiket jószívvel bízták? Ugyanígy a népművelési ügyvezetőknek, vagy művelődési házaink igazgatóinak kell-e jobb és alkalmasabb idő, mint a műsorszünet, a televíziós előadás, a művészeti csoportok próbája, hogy az összegyülekezett emberekkel okos szót váltsanak?

És mégsem ezek a legfontosabbak.

A lényeg: a kultúra sajátos eszközeivel támogatni ezt

— a régit egyre erősebb, nagyobb hullámokkal ostromló — mozgalmat.

A legkézenfekvőbb, hogy a fotoszakkörök lépjenek soromnemcsak a szelei fotósok terveznek ilyet. Várallyai Béla, a tápiószentmártoni kultúrotthon igazgatója is elhatározta: motorkerékpárjára pattan és mindent látó lencséjével megörökíti az új útra tért parasztság munkáját, nemcsak saját községében, hanem egyebütt is. A túrái íotoszakkör pedig — ü járási földművesszövetkezeti központ dekoratőrjének segítségével — tablókat készített a járás szövetkezeteinek eredményeiről és most újabb kiállításra gyűjtenek anyagot, amelyet a tanács-háza előcsarnokában helyeznek majd el.

De még a fotósoknál is többet tehetnek a színjátszók.

Ha nem a paraszti múltat iflillizaló népszínművekkel, hanem valóban művészi értékű darabokkal lépnek színre, méghozzá ott, ahol ezzel az agitátorok munkáját, az ingadozó parasztok elhatározását segítik dűlőre, altkor többet tettek a tsz-mozgalomért, mint hinnék.

Hogyan is mondta Dékány Sándor elviére ezen a megbeszélésen?

— A színjátszó együtesek legfőbb értéke, hogy a művészet eszközével, élőszóval agitálnak .: s

És az se baj, ha nem kimondottan termelőszövetkezeti témával mutatkoznak be színjátszóink. Igaz, éppen a napokban jelent meg hat jelenet, amelyek közvetlenül Is a közös gazdálkodás mellett emelnek szót. De igaza van Király Zoltán budai járási népművelési felügyelőnek, amikor kijelenti:

— Sásdi Sándor Nyolc hold föld-je úgy beszél a paraszti múltról, hogy a néző a termelőszövetkezeti jövendőt kívánja;

És éppen ezért megígérte, hogy az ürömi művelődési ház (egyszemélyben ennek is igazgatója) a vasárnapi helyi bemutató után kiviszi a Nyolc hód föld-et a termelőszövetkezeti községgé lett Zsámbékra és Biára, ahol még válaszút előtt áll a parasztság zöme.

Nem hagyhatják kétségek között színjátszóink közönségüket, a dolgozó parasztokat. Most

itt az ideje, hogy a nagyobb csoportok brigádokra váljanak szét, hogy minél több helyre, minél hathatósabb műsorral eljussanak, és agitáljanak.

A rövid jelenetek gyorsan betanulhatok, kis szereplő- gárdát igényelnek, apró, hevenyészett színpadon is bemutathatok. Igaz, a három- felvonásos drámák, színművek inkább bizonyítják egy- egy együttes művészi erejét. De a jelenetek és egyfel- vonásosok hatásából lemérhetik csoportjaink, hogy a művészet köpenye alatt minden műfaj megleli a helyét,

A legsürgősebb feladatok talán az ismeretterjesztőkre várnak. A színes, érdekes előadások közvetlenül is agitálhatnak a termelőszövetkezeti mozgalom mellett, és talán a legjobb példa Tápió- szentmárton arra, hogy az ilyen előadásoknak van közönségük, ha gondosan készítik elő azokat, és gondoskodnak a megfelelő „fűszerekről” is. Hétfőn a 340 személyes művelődési házban ötszázan zsúfolódtak össze, pedig a tavaszi mezőgazda- sági munkákról beszélt az előadó, két hete se voltak sokkal kevesebben, amikor a nagyüzemi mezőgazdasági gépekről folyt a szó. Igaz, Várallyay Béla tudja a módját:

— Színessé kell tenni az előadást — tanácsolja —, ha lehet, filmet kell szerezni, és levetíteni, beszélgetni kell az emberekkel, foglalkozni kell velük ; ■. t

És ami talán a legfontosabb ebben a munkában:

a járási művelődési házaknak ki kell lépniök a kultúrotthon falai közül. Nemcsak segíteniök kell jó módszerekkel, tanácsokkal a járás kisebb kultúrházait, együtteseit, hanem a járási művészeti csoportoknak, előadóknak is el kell menniük oda, ahol „mozog a föld”;

ahol várható, hogy nemsokára egybeszántják az egyéni parcellákat.

Mert igaza van a ceglédi doktorbácsinak: ahhoz, hogy valójában művelt legyen a falu, nemcsak kultúrotthon kell, nemcsak népi együttes és mozi, hanem legelsősorban termelőszövetkezet;

Garami László

Közhasznú előadás | Cegléden

A Ceglédi Járási Tanács ^ mezőgazdasági osztálya ma : délelőttre összehívta a tér- £ melőszövetkezeti csoportok!: elnökeit és könyvelőit. Meg-« beszélik a 3004/1-es számú 1 kormányrendelet azon pont- ^ jait, amelyek a tszcs-kre vo- ^ natkoznak, majd ismertetik a ^ 23 tszcs vezetőivel az alap-1 szabály szerinti gazdálkodás ^ feltételeit és módjait, hogy ^ valamennyi csoportban be- S tartsák és a tagokkal betar- $ tassák az alapszabályt. $

ELŐZETES JELENTÉS

Vetnek Balatonnjhelyen 1

A Balatonújhelyi Állami ^ Gazdaságban kedden meg- ^ kezdték a vetést. A kellően ^ felszáradt és ősszel jól elő- készített talajba j!~ 1—1J— v tavaszi árpát, pedig borsót vetettek

>a tíz holdon nyolc holdon S tettek el. §

í

A közeljövőben mutatják be az Őfelsége kapitánya című színes, kalandos amerikai játékfilmet. Képünkön a film két főszereplője: Virginia Mayo és Gregory Peck

AZ ELSŐ LÉPÉS

Február 21-én este tartotta bemutatkozó előadását az abonyi mezőgazdasági gépállomás kiszeseinek szín játszó csoportja. Egy egyfelvo- násost és két jelenetet mutattak be. Telt ház volt, eladtak vagy 240 jegyet. A közönség jól szórakozott, sokat tapsolt és előadás után egészen hajnalig együtt táncoltak nézők és „színészek”.

Ez nem valami nagy esemény, szerényen meghúzódhatna a hírrovatban. De ez a „híranyag” az én szememben nőni kezd, egyre jobban szélesedik. Nem az előadás színvonala miatt, nem az öntevékeny nívót túlszárnyaló alakítások miatt, a megye legtöbb színjátszója talán ugyanúgy vagy még jobban megcsinálja, hanem azért, mert ez az előadás azt jelenti, hogy

Március 1-én kezdődik az ötezer forintos rejtvényverseny Két külföldi utazás a főnyeremény

A Pest—Bács—Nóigrád megyei Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat igazgatósága azzal kívánja jutalmazni a Pest megyei Hírlap olvasóinak a papír- és rongyhulladák gyűjtésében tanúsított buzgalmát, hogy március 1-vel újabb ötezer forintos begyűjtési rej-t- vónyversenyt indít és a versenyben legjobb eredményt elérő gyűjtőket a pénzjutalmakon kívül két külföldi utazással is díjazza.

Március elsejétől kezdve 19 rejtvényt közlünk a Pest megyei Hírlapban. Ezék megfejtését a szelvénnyel együtt legkésőbb április 6-ig kell beküldeni a szerkesztőséginek. Mellékelni kell a MÉH átvételi elismervén yét, mert a rejtvényversenyben csak azok vehetnek részt, akik legalább két kilogramm papír- és ronigyhulladé- kot pénzért átadnak — március 1 és 31 között — bármelyik Pest megyei MÉH-telep- nek.

A sorsoláson mindenki annyiszor vehet részt, ahányszor két kilogramm hulladékot a MÉH-nek átad.

A verseny értékelését április 15-én nyilvánosan, dupla vagy semmi játékkal egybekötött műsoros ünnepség keretében tartják. Itt sorsolják ki a jutalmakat is. A külföldi utazásra szóló két jegyet és a pénzjutalmakat a MÉH Vállalat a sorsolási ünnepségen adja át. A pénzjutalmak a következők: első díj 800 forint, második díj 600 forint, harmadik díj ‘ 400 forint, negyedik-ötödik díj 200 —200 forint, hatodik-tizedik díj 100—100 forint.

púba. Készítsenek művészi és ugyanakkor beszédesen a tsz ^ mellett agitáló felvételeket, $ rendezzenek kiállításokat, nép- ^ szerűsítsék az új belépőket, és ^ ahogyan a szülők fényképezik ^ első lépéseikkel kísérletező § gyermekeiket, (milyen szépek ^ ezek a képek, derűt és hangú- ^ latot fakasztanak), úgy b

örökítsék meg a fotósok az új termelőszövetkezetek első olyan lépéseit, amelyek az összefogott emberek megnövekedett erejét példázzák.

Lám, napról napra hírt adhatunk mér termelőszövetkezeti § községek alakulásairól. Zsám- s bék, Dámszentmiklős, Körös-1 tetétlen ma már tenmelőszövet a kezet; község. De kinn járt-e ® egyikben is valamelyik műve- S lődési ház fotoszakkörének 8 tagja? Nem. Remélhetően a 8 tápiószelei fotoszakkör nem 8 hagyja pihenni fényképező- § gépét, ha a nagvkátai járásban ^ termelőszövetkezet alakul, hi- ^ szén már most készítik a közös ^ gazdálkodást népszerű":?ő ké- pékét, és foglalkoznak egy ki-1 állítás megszervezésével is. És *

Már tavasz van az állatkerti pálmaházban

az Abonyi Gépállomás kiszesei megtették az első lépést...

Ez sem valami nagy, hősi küzdelem eredménye. Nem. Egyszerű, becsületes elhatározások ötvöződése lelkesedéssel, adminisztratív segítséggel és egy szép céllal.

Mert itt a cél a legszebb. Ez teszi a hírt cikké.

A gépállomás fiataljai már többször megróhattak kul- túrcsoportot létrehozni. 1956- ban végül bemutatták a Pety- tyes-t, azután megint széthullottak. Tavaly karácsony után aztán újra elhatározták, hogy most már tényleg elkezdenek dolgozni.

Pelle Sándor, a gépállomás igazgatója, a járási pártbizottság tagja a pártbizottság januári ülésén ismét hallotta a sokszor elismételt mondatot:

— A gépállomások egyik legfőbb feladata, hogy megteremtsék a falvak politikai, technikai és kulturális bázisát.

— Az első kettővel nem is volt baj — mondja Pelle elvtárs. — De a harmadik, a kulturális rész 56 óta semmit nem ment előre.

Az alakuló színjátszó csoport annak a bizonyos harmadik feladatnak remek lehetőségét tárta fel. Tűri István brigádvezetőt, a csoport lelkét, motorját egyhetes színjátszó-rendezői tanfolyamra küldték. A színház- termet, a klubszobát, a könyvtárat teljesen a fiatalok rendelkezésére bocsátották. Fabula Andrásné KISZ-titkár szinte „színházi titkárrá” változott. Engedélyeket intézett, „egyeztette” és összeszedte a szereplőket, jelmezről, kellékről gondoskodott a próbák utolsó szakaszában.

Közben a szereplők Tűri István vezetésével fáradhatatlanul készültek a 21-i bemutatóra. Nehezen ment, de csinálták. Két-három ember kivételével a többiek akkor léptek először a színpadra. í Keserves munkába került, 8 amíg egyik-másik beleillesz- Skedett szerepébe. A próbák \izgatott légkörét még izgal- § masabbá tette az egyre jobban § felvetődő kérdés: hogyan si- § kerül a műsor, hogyan tetszik ^majd azoknak az emberekének, akik eljönnek őket meg- é nézni.

| Elérkezett a nagy pillanat. ) A műsor megkezdődött és a nézőtérről felhangzott nevetés, ^ taps őket igazolta. Boldogok ivottak a nézők és a szereplők, ^ hogy sikerült idáig eljutniuk.

| Hogy a rendezőt idézzem: é — Jobban örültem, mintha $ száz forintot találtam volnál

|

^ Eszembe fut a kisgyerek, ^amikor első lépését megteszi. §Még bizonytalan, még el-el- ^ esik, de mindenki boldog, hiszen azt a bizonyos lépést már ^ megtette. Abonyban is ez a ^ helyzet. A lépés tényének örülitek annyira az emberek. Az í előadás nem volt hibátlan — ez ■« igaz. De ahogy a kisgyerek az első bottadozások után már biztosan jár a szobában, úgy iökis egyre jobban, otthonosab- % ban mozognak a színpadon.

Nagy tervek feszítik őket, amiket még fokoz a színpad megismerésének, birtokbavételének izgalma. Beneveztek a megyei színjátszó fesztiválra. Műsorral készülnek a Tanács- köztársaság jubileumára, ösz- szel — kibővített csoporttal —> bemutatják a Bort, vagy a Bújócskát. Tánccsoportot szerveznek. És közben ejárnak majd a község termelőszövetkezeteibe, sőt még Kőröstetétlenbe is játszatni.

A gépállomáson nem találtak női szereplőiket, de nem jöttek zavarba. Az Augusztus 20 Termelőszövetkezetből átjött hozzájuk öt lány, de nemcsak erre az alkalomra. Mert a tsz fiataljai a gépállomás KISZ-szervezetéhez tartoznak, így politikailag és kulturális téren is erős egységet jelentenek. Szeretnék még az Uj Világ fiataljait is megnyerni, hogy kitűzött terveiket megvalósíthassák.

Ezek d tervek még csak részei a nagy célnak, amit Pelle elvtárs így sommáz:

— Ideszoktatní az embere- 'ket. -..

A szép színházterembe, a klubszobába, ahol rádió, lemezjátszó, televízió működik és az 500 kötetes könyvtárba. Otthonossá kell tenni a kultúr- házat, hogy fiatalok, öregek a gépállomástól, a tsz-ekből és a faluból vtt találják meg megfelelő szórakozásaikat. Pelle elvtársé k elhatározták, hogy felkérik a gimnázium tanárait, hetenként-kéthetenként tartsanak ismertetést írókról, költőkről — sökan eljönnének ezekre az előadásokra. Persze azt is- szeretnék, ha Dara János, a községi művelődési ház igazgatója, Kolozsvári Gyula, a gimnázium, igazgatója és Szabó Sándor, a földművesszövetkezet nagy múltú csoportjának vezetője néhányszor meglátogatná őket. Tanácsaikkal, tapasztalatukkal nagyon jól tudnák segíteni ezt a fiatal és a tapasztalatokat lelkesedéssel pótló csoportot.

A cél szép: összefogni egy nagy emberközösséget a nemes szórakozás és a művelődés segítségével, hogy minél jobban meg tudják oldani a legidőszerűbb feladatot: a falu mező- gazdaságának szocialista átszervezését. A pártszervezet, a KISZ és a gépállomás segíti ezt a célt. Nemcsak anyagi eszközökkel, hanem közvetlen, baráti támogatással is (például a KISZ-titkár és a gépállomás igazgatója rendszeresen bejárnak a próbákra). És láttam két tehetséges fiatalembert a műsorban szerepelni. Csuti Gyulát és Hegedűs Mihályt. Ahol két ilyen ember van, ott a többiek már ösztönösen is igyekszenek, hogy elérjék az ő színvonalukat.

Az első lépes még bizonytalan volt, de megtörtént. És ha ezt a lendületet — amivel megszervezték az állandó csoportot, amivel elértek a bemutatóig — továbbbra is megtartják, úgy nemsokára nyugodtan elmondhatjuk róluk: az Abonyi Gépállomás fiataljainak színjátszó csoportja megtanult já-ni.

Murányi József