Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

1959. FEBRUAR 24. KEDD »■err ti»<• WtirlaP Ráckeve a nyárra készül Még vastag jégpáncél bo­rítja a soroksári Duna-ágat Ráckeve előtt és a szemközti szigetek is, a sporfchorgászok banyáival együtt, mintha be­lefagytak volna a jégmezőbe. De a zegzugos utcákon, az ódon házak között már a las­san közeledő „szezon”-ról gondolkozik mindenki, a tavaszról és a nyárról, ami­kor majd megelevenedik az élet, fölvonulnak a horgá­szok, benépesednek a vikend- házak és megjelennek a kar­csú ladikok az ezüstös csillo­gása vizeken. Különösen a tanácsházán téma a szezon, mert a községfejlesztési prog­rammal együtt annak előké­szítése is központi kérdése leli a községvezetésnek. A novem­beri választások nem sok személyi változást hoztak a tanácsban. Tóth Gábor ma­radit a v. b. elnöke, ez a lelkes ráckevei bennszülött, aki olyan odaadással buzgolko- dik évek óta a legszebb kévéi álmok valóra váltásán. Újból Kónya Istvánt választották rb-titkárrá, Tóth Gábor fá­radhatatlan munkatársát, csak a helyettes elnök tisztségébe került új ember, Lengyel Jó­zsef ráckevei fogtechnikus, aki a közigazgatási gyakorla­tot mint régi tanácstag és mint az egészségügyi és a mű­szaki állandó bizottság tagja szerezte meg. Most teljes jogkörrel helyettesíti Tóth Gábor elnököt, aki a hathóna­pos veszprémi közigazgatási tanfolyam szorgalmas hallga­tójaként távol van a község­ből. Ráckeve népe egyébként a múlt évben példát mutatott a társadalmi munka terén. Tekintélyes összegű önkén­tes hozzájárulásával és nagy­értékű munkájával lehetősé­get teremtett arra, hogy ki­fogástalan makadámburkola- tot kapjon a község két nagy- forgalmú utcája, az 1100 mé­ter hosszú Árpád utca, amely már teljesen kész, és a 610 méter hosszú Baross utca, amelynek burkolására már minden előkészület megtör­tént. Az anyag legnagyobb részét maga a lakosság szál­lította önkéntes fuvarral a helyszínre. Mihelyt az idő­járás megengedi, meg is kez­dik a burkolat építését Ugyancsak a társadalmi áldozatkészség teremtette meg Ráckeve tör- pevízművét, amelynek kilo­méterekre nyúló vezetékhá­lózata a község nagy részé­ben már házhoz szállítja s kifogástalan minőségű ivó­vizet Az Árpád utca burkolatá­nak építésénél történt ugyan hiba, még pedig az, hogy a vállalat a tervtől eltérően, nem készített hozzá átereszt. Szakértői úgy vélték, hogy nincs szükség rá. Az őszi eső­zések alkalmával azonban be­bizonyosodott, hogy tévedtek. A víz, nem lévén lefolyása, összegyűlt a mélyebb helye­ken. Most sürgősen pótol­ják a hiányt és mégis megépí­tik az átereszt. A községfejlesztés idei ter­veiről beszélgettünk Lengyel József elnökhelyettessel. — Jóváhagyott programunk legfontosabb pontjai közé tar­tozik az Eötvös utca porta­lanítása — erre a községfej­lesztési alapból 60 ezer forin­tot fordítunk és kapunk hozzá tízezer forint értékű társa­dalmi munkát —, tereink par­kosítása, valamint a Baross utca burkolatának elkészíté­se. Erre a célra a községfej­lesztési alapból 150 ezer forin­tot biztosítottunk és az ön­kéntes társadalmi munka ér­téke körülbelül 60 000 forint lesz. A községi tanács a községfejlesztési program ösz- szeállítása alkalmával nagv figyelmet fordított az idegenforgalom előfeltételeinek megteremté­sére, mert a közelmúltban szerzett tapasztalatok bebi­zonyították, hogy ezen a téren nagyszerűen hasznosítható lehetőségei vannak Ráckevé- nek. Ezért határoztuk el, hogy a Duna-ág túlsó part­ján, annak legszebb, legár­nyasabb nyárfás részén szép strandfürdőt építünk. Nem is kell sok pénz hozzá, mert van ott már egy házunk, amelyet némi munkával kabinházzá alakíthatunk át, és van itt bent a községben egy lebon­tásra váró régi épületünk, amelynek anyagából odaát még egy kabinházat építhe­tünk. Ez'a partrész kiválóan alkalmas strandfürdő céljai­ra, finom homok borítja és a víz is veszélytelen. A strand­építkezéshez szintén kapunk tekintélyes értékű társadal­mi munkát. Mihelyt kienged az idő, itt is megkezdjük az építést és mire beköszönt a nyár, az új strandot már üzembe is helyezzük. Ráckeve egyik — idegen­forgalmi szempontból is — legsúlyosabb problémája a lakáshiány. Sok hivatal, in­tézmény lakásokat foglal el, új építkezés nem sok volt az elmúlt tíz év alatt, a számban növekedő lakosság összezsú­folódott, a nyári vendégek el­szállásolása tehát nagy ne­hézségekbe ütközik. Most azért van némi enyhülésre remény. A járási tanács szá­mára új, kétemeletes székház épiil a Szent István téren, tervezé­sére kétszázezer forintot biz­tosított a megyei tanács, ma­ga az építkezés több, mint hárommillió forintba kerül és valószínűleg még ebben az évben megkezdik. Ha el­készül a székház, a járási ta­nács jelenlegi helyiségei föl­szabadulnak és ezekbe tele­píthetik át az elfoglalt laká­sokból a különböző hivata­lokat és intézményeket. A fokozódó érdeklődést mu­tatja a ráckevei üdülési lehe­tőségek iránt, hogy egymás­után épülnek a partokon a budapesti gyárak és válla­latok üdülőházai. A józsefvá­rosi úttörők gyönyörű üdü­lőházán kívül már üdülőhá­zat épített a Gamma és rövi­desen megkezdi itt üdülőházá­nak építését a Mechanikai Mérőműszerek Gyára is. Magyar László Egymillió mázsa silót készítenek az állami gazdaságok az új termelőszövetkezeteknek Az állami gazdaságok 1959- ben nagy mennyiségű siló- takarmányt készítenek az -újonnan alakuló vagy még a gazdálkodás kezdetén levő ter­melőszövetkezeteknek, a kö­zös állatállomány megfelelő takarmányozásához. Az elő­zetes számítás szerint a gazda­ságok az idén készítendő siló­ból körülbelül eg;Tnillió má­zsát adnak át az^úi^termelő- szövetkezeteknek. Segítenek a megfelelő takarmányozási módszerek kialakításában is. A Ceglédi Füzetek űj száma Érdekes és úttörő jelentő­ségű találmány jelent meg a Ceglédi Füzetek új száma­ként. A sikeres sorozat 6. füzetét Nagy Dezső, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója írta, Kékfestés és kékfestő­minták címmel. A tanulmány, amelyet igen sok minta-ábra tesz szemléle­tessé, bevezetőben röviden összefoglalja a kékfestét és a kékfestő-minták történetét egészen napjainkig. Hazánkban is igen nagy múltja van a kékfestésnek, hiszen falvaink jórészében azelőtt ezeket az anyagokat és mintákat kedvelték a leg­jobban. Nemcsak országos, nanem megyei viszonylatban is igen tok hagyományt ku­| tatott fel Nagy Dezső, tanul­mányának megírásához, és igen sok forrásmunkát is fel­használt. Ennek ellenére a tanulmány nem száraz adat­halmaz, hanem élvezetes for­mában megírt olvasmány, amely komoly szakismeretet is ad. Részletesen taglalja a tanulmány írója a mintaké­szítést, az anyag festésének különböző módozatait és fog­lalkozik magával a kékfestő Iparosokkal is. Megyénkben is találhatunk ma is élő és dolgozó kékfestő mestereket, így például Gál Gyulát Monoron. A tanul­mányt értékes és bő iroda­lomjegyzék egészíti ki, s minden bizonnyal ez a füzet is tovább öregbíti a Ceglédi Füzetek sikerét. Férfiruha-kiáüítás Milyen az új férfidivat? El­sősorban erre a kérdésre nyúj­tott szemléltető választ az a há­romnapos kiállítással egybe­kötött férfiruha bemutató, amelyet a KIOSZ férfiszabó szakosztálya rendezett Buda­pesten február 21—23-ig. A be­mutatásra került zakók között főképpen a háromgombos, fél- keskeny, rövid fazonnal ké­szült, válitömés nélküli aratott nagy sikert. Ennek többféle változatát mutatták be: drapp noppos szövetből, egyenes, rö­vid formában kékesszürke haj- szálcsíkcefcól, valamivel hosz- szabb, nyújtottabb kihajtóval, ezüstszünkéből Írfelé szűkülő szabással. A nadrágok is egé­szen új szabásúak, száruk lefe­lé különböző szögekben, szűkül, kor és ízlés szerint. Megváltozott a felöltök kül­alakja is. Zömmel háromnegye­des és hétnyolcados hosszúsá­gúak, válitömés nincs bennük, ha van is, csak mérsékelten al­kalmazzák. A férfiruha kiállítás bőséges kollekcióval mutatta be a fér­fidivat újdonságait. Boncolgassunk? Boncolgassunk! Igazán nem lehet lustaság­gal vádolni a Szabad Európa Rádiót. Frissen, gyorsan rea­gálnak az eseményekre, ka­pásból tudnak hazudni. Egyik legutóbbi adásukban Mün- nich Ferenc elv társnők, a Minisztertanács elnökének az országgyűlés ülésén el­hangzott beszámolóját pró­bálják boncolgatni, s nem is akárhogyan. íme, szó szerint a következőket mond­ták: „Hangsúlyozni akarom, tisztelt képviselő társaim, hogy az életszínvonal eme­lésének további lehetőségeit rmga a dolgozó nép teremti meg és nem a kormány adja. A kormány csak akkor adhat, ha ennek előfeltételeit ma­guk a dolgozók megteremtik — mondotta Münnich Ferenc — idézik a beszámolót a Sza­bad Európáék és hozzáte­szik: — Az, amit Münnich mondott, annyira nélkülözi a modern iparpolitika és az ésszerű üzemvezetés alapél- vét. s amellett annyira anti­szociális és munkásellenes, hogy egyenesen megdöbben­tő." Hál tényleg megdöbbentél Mert Szabad Európáék é» gazdáik számára érthetetlen elv a mi elvünk, az. hogy termelj többet, jobban élsz, A jólétet, a gondtalanabb éle» tét nálunk a dolgozó nép te­remti meg és a még jobbat is ő biztosítja — a maga szá­mára. Nyugaton a termelj többet úgy módosul, hogj termelj többet — jobban éí a kapitalista, nagyobb lesz a profitja. Persze, ha az i szemszögükből nézzük, tény­leg „megdöbbentő“ dolog, hogy Magyarországon emel­kedik a jólét, az életszínvo­nal. Hogy ehhez az iparpoli­tikán és az üzemvezetésen kí­vül az embereknek is van va­lami köze, az szintén érthe­tetlen számukra. Hiszen ná­luk a munkás nem alkotója, hanem „elszenvedője“, ki- zsákmányoltja az életnek. Münnich elvtárs azt mond­ta, adni csak akkor lehet, ha van miből, a kormány a légből nem kaphat semmit, tehát nem is adhat. Ebben szerencsére különbözik Sza­bad Európáéktól, mert ők a légből kapnak mindent. Országos szolidaritási akció az algériai menekültek megsegítésére Pa*st mvfjtje is resist vests a nt ozf/dí*»«» /»«n Leírhatatlanok az algériai nép szenvedései. Ötödik éve háború pusztít az országban, súlyos megpróbáltatást okozva a függetlenségéért küzdő algé­riai népnek. Algériában békét akar a nép, azt akarja, hogy a többi független ország né­péhez hasonlóan szabadon élhessen saját hazájában, azt akarja, hogy munkája gyü­mölcsét, nemzete vagyonát és kultúráját maga élvezhesse. Akik ezt gyarmatosító ér­dekből megakadályozzák és a háború legtégy ellenebb esz­közeit alkalmazzák, azok mér­hetetlen szenvedést okoznak nemcsak a harcban részvevők­nek, hanem a polgári lakos­ságnak is, gyermekeknek, asz- szonyoknak és öregeknek, akik teljesen ki vannak szolgáltatva a gyötrelmeknek és megaláz­tatásoknak. Az embertelen pusztítások elől sok védtelen asszony, gyermek és öreg kénytelen elhagyni otthonát, hazáját, s a szomszédos Tu­niszban és Marokkóban keres menedéket. A menekültek száma egyre nő, már mintegy 200 ezerre tehető és a két szomszédos ország nem képes gondoskodni róluk megfelelően. Élelmezésük és elhelyezésük sem kielégítő, többségük a szabad ég alatt alszik, pedig a téli átlaghőmérséklet mínusz 5 fokig süllyed. Hiányos élel­Az algériai menekültek egy csoportja, akiket az imperia­lizmus menekülésre kényszerített otthonukból. Ezt értik ők „szabadság” alatt mezősüket a külföldről gyéren érkező segélyekkel pótolják, de gyakran kénytelenek füvet enni, hogy egy másik lesel­kedő veszélytől, az éhenhalás- tól megmeneküljenek. Siral­mas helyzetük következtében 25 százalékra szökött a cse­csemőhalálozási arány a me­nekültek között, s a felnőttek legyengült szervezete sem tud megfelelően védekezni a kü­lönböző betegségekkel szem­ben. A világ közvéleménye nem nézheti tétlenül az algériai menekültek, a háború sújtotta lakosság katasztrofális helyze­tét. Az Újságíró Szövetségben tegnap délelőtt tartott sajtó- fogadáson Kárpáti József, a Magyar Vöröskereszt fő­titkára. mint az akció bizott­ság elnöke ismertette a már­cius X-vel kezdődő és a hónap végéig tartó segélyakció gya­korlati módszereit. Elmon­dotta: a bizottság felhívást tesz közzé, amely tájékoztatja dolgozó népünket, hogy március 1—31 között, 1—2 forintos szolidaritási bé­lyegek kibocsátásával, or­szágos gyűjtést indít. A gyűjtés folyamán 1 600 000 forint értékben kerülnek ter­jesztésre bélyegek. Az akció bizottság levélben tájékoztatta erről a különböző társadalmi és tömegszerveze- ;eket, valamint egyéb szerve­seteket is és ennek nyomán ez deig az alábbi szervezetek és ntézmények nyilvánították ki :satlakozásukat, illetve készsé- jüket az akció támogatására: lazafias Népfront, KISZ, Or- izágos Béketanács, Partizán Szövetség, Honvédelmi Sport- zövetség, Újságíró Szövetség, rogász Szövetség, SZÖVOSZ s az OKISZ. Egyes szervezetek Sovány, alacsony termetű ember járja megszokott, tem­pós léptekkel a községeket. Télidéiben fázósan összehúzza magán kabátját, s ilyenkor szinte Összenő vele a hátán ci­pelt kis „műhelye”. A kis ládi- íoóban apró üllő, kalapács, s méter széles horganylemez árulkodik gazdája foglalkozá­sáról. A falvak utcáin messze hangzik az éles kiáltás: „Itt a drótos, van-e valami foltozni valói?'1 Kíváncsian bekémlel a kerí­tések fölött, ajtónyitásra, han­gosabb szóra meglassítja lép­teit, majd legyint, s rója to­vább az utat. A következő Mz­nál újra felhangzik ajánlkozá- sa. Megszólítjuk. Köszönéskép­pen két ujját elnyűtt, szűri:-' kalapjához illeszti, s megáll Mielőtt szót váltanánk vele, o kerítés mögül kiáltás harsait Drótos! Jöjjön be, lyukas a vödröm, csinálja meg, ha tud­ja! Bemegyünk a drótossal az udvarra. Lsül a favágó tuskó- ra, műhely Iádé j-i’oól előszedi a szerszámokat, s szaporán dol­gozni kezd. Közben beszélge­tünk. — Kolompár Endre a nevem, 3tt a dróto s ! már a gyűjtés megkezdése előtt is ajánlottak fel pénzado­mányt, így a SZÖVOSZ 10 ezer forint, az OKISZ pedig 5 ezer forint készpénzt ajánlott fel. Jelentős összegben vett át bélyegeket a KISZ és a Hon­védelmi Sportszövetség. Mind­két szervezet 100—100 ezer forint értékben. A SZOT 1 millió forint, a nőtanács 150 ezer forint, a Vöröskereszt 200 ezer forint, a SZÖVOSZ 100 ezer forint, a Jogász Szö­vetség 20 ezer forint, az Uj­AÍ ,l*S»IAl í nem drótostót vagyok — mond­ja mosolyogva. — Az a név csak úgy ránkragadt. Üstháza­kat, vödröket készítek otthon, tűzhelyeket, edényeket javí­tok szerte a járásban, — Meg lehet élni ebből? — Igen, bár nem könnyen, mert a mi járásunkban leg­Az akcióbizottság által ki­bocsátott 1 és 2 forint név­értékű bélyegek sáigiró Szövetség pedig 5 ezer forint értékű bélyeg terjeszté­sét vállalta. I Megfelelő megértést és támogatást kapott az akció bizottság az egyház részé­ről is. A gyűjtés gyakorlati lebo­nyolítását a szakszervezetek vállalták magukra és a szak- szervezeti szervek gondoskod­nak megyénkben is a bélyegek terjesztéséről. A Vöröskereszt szervezetei elsősorban a lakó- területi bélyegelhelyezéssel foglalkoznak. A nőtanács már­cius 8-át — a nemzetközi nő­napot —, illetve az ez alka­lomból rendezendő összejöve­teleket használja fel arra, hogy a magyar nők tevéke­nyen és eredményesen vegye­nek részt a szolidaritási akció­ban. (remete) I- vándor kisiparos vagyok — * mutatja a kabátján fityegő, z 149-es számot viselő táblács­- kát. — Monoton lakom, fele• a ségemmel, gyerek nincs. I- — Mióta űzi ezt a foglalko­- zást? — Huszonkét éve járom a i, manor i járás községeit. Persze .«»vwvwvvvwvwvvvxwwvwwwa'vswwvvw alább húszán végezzük ezt a munkát. Többségük, akárcsak én, cigány. Megbecsülnek ben­nünket mindenütt, csak javíta­ni valót keveset adnak. A mi­nap például Vecsésen egy fil­lért nem kerestem. Sokat kell járnom, kiabálnom, míg össze­jön havonta 1000—1200 fo­rint. — Kivel javíttatják a falu­siak az edényeiket, ha nem magukkal? — Ha van, azt velünk, csak­hogy egyre többen használnak alumíniumedény éket, amik nagyon tartósak, de meg se tudnánk javítani^ — Sok problémája van? — Nem mondhatnám. Rende­zett körülmények között élek, lakásom, megélhetésem van. Kevés anyagot kapunk viszont. ; .4 javításokra elég ugyan, ■ de ; alig jut üstház, vödör, mosófa- ; zék készítésére, amiből piacr>- \ lók. Közben új feneket kapott a : vödör. Kipróbálták, zsebretette \ a pénzt, hátára vette műhelyét. | elköszönt, s csakhamar fel- ; hangzott újra. a kiáltás: Itt o \ drótos! ; Cs. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom