Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

1959. FEBRUAR 3. KEDD «ft If EC \iC irliiP Még a szocializmus teljes győzelme előtt megteremtődik a reális lehetőség, hogy a világ­háborút kiküszöböljük a társadalom életéből Anasztasz Mikofon felszólalása a XXL kongresszus szombat délutáni ülésén A Szovjetunió t Kommunista Pártja XXI. kongresszusá­nak szombat délutáni V ülé­sén Nuritgyin Muhitgyinov elnökölt. Elsőnek Pjotr Posz- pelov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, a közpon­ti bizottság elnökségének pót­tagja emelkedett szólásra. Felszólalásában hangoztat­ta, hogv az SZKP XX. kongresszu­sa óta eltelt három év úgy kerül be a kommu­nizmus történetébe, mint annak egyik legdicsősége­sebb fejezete. Malenkov, Kaganovics, Mo­lotov, Bulganyin és Sepilov párttól, néptömegektől elsza­kadt pártellenes csoportja megkísérelte revízió alá ven­ni a lenini fő irányvonalat, igyekezett bizonytalanságot támasztani a XX. kongresz- szus határozatainak nagy- jelentőségű politikai és gaz­dasági intézkedéseivel szem­ben. Pártunk a pártellenes csoport elsöprése után újabb dicső győzelmeket aratott. — A hétéves terv — foly­tatta Poszpelov — nyíltan, egyenesen és bátran békés versenyre hívja ki a kapita­lista rendszert, mindenek­előtt a kapitalista világ veze­tő országát — az Egyesült Államokat. — Nem kívánhat háborút olyan ország, amely 15 millió új lakás építését és a lakos­ság megadóztatásának teljes megszüntetését tervezi. A há­borúra készülő német fa­sizmus ezt a jelszót hangoz­tatta: „Ágyúkat vaj helyett!”. A-Szovjetunió viszont a-hús, a vaj és a tej 1 termelésében igyekszik''utolérni az Egye- sült Államokat. — Az imperialisták min­dennél jobban félnek a vál­ságot és hanyatlást nem Is­merő szovjet gazdaság fej­lesztésének gyors ütemétől — állapította meg Poszpelov. — Nyugtalanítja őket tudomá­nyaink és technikánk magos, színvonala, s a szovjet nép nagyszerű hazafisága és lel­kesedése. A hétéves terv — a Szov­jetunióban a kommuniz­mus általánosan kibon­takozó építésének terve — a legjobb agitáció a marxizmus, a szocializ­mus mellett. Poszpelov, miután megem­lékezett a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom erőinek növekvő egységéről, hangsúlyozta, hogy a jugo­szláv revizionisták, a marxiz­mus e renegátjai megkísérel­ték programjukat szembeál­lítani az 1957 novemberi moszkvai tanácskozás nyilat­kozatával. Úgy gondolták, hogy ebből politikai tőkét kovácsolnak és érdemeket szereznek óceánon túli gaz­dáiknál. De a marxista—le­ninista pártok megsemmisí­tőén visszavágtak. A továbbiakban Poszpelov aláhúzta, mennyire veszélyes Nyugat-Németország atom­felfegyverzése. — Nyugat-Németországban az új háború lázas ideológiai előkészítése folyik — mon­dotta. — A nyugatnémet re- vansisták szeretnék a nyu­gati hatalmak segítségével újra lejátszani a háborút. Nagy szerencse, hogy a bé­kéért síkraszálló Szovjetunió idejében gondoskodott arról, hogy kezében legyenek a há­borús gyujtogatók kijózaní- tásának és megfékezésének eszközei — hangsúlyozta Posz­pelov. N. I. Anyiscsenkov. a Krasz- noje SZonmovo gyár olvasztára a Gorkij területi dolgozók, va­lamint a Krasznóje Szonmovo munkásainak üdvözletét tol­mácsolta. Beszédében kifejtet­te: a szovjet emberek a ha­záinkért. kommunista párt­jukért érzett nagy büszkeség­gel figyelik a kongresszus munkáját. — Amint azt Hruscsov elv­társ beszámolójából értettem — -mondotta Anyiscsenkov —, a hétéves terv megköveteli, hogy kemény harcot vívjunk a gazdaságosságért és a takaré­kosságért. E tekintetben óriá­si tartalékaink vannak minde­nütt, a mi gyárunkban is. Nézzük csak meg például az igazgatási apparátus helyzetét. A gyár igazgatóságában és a műszaki ellenőrzési osztályon sok mérnök és technikus tele­pedett meg, pedig sokkal jobb volna, ha a műhelyekben dol­goznának; sók a felesleges el­lenőr és a normás is. Ideje, hogy rendet teremtsünk ebben a dologban. — A pá-rt nagy feladatokat állít elénk. Számíthat rá. hogy a munkásosztály, az egész szovjet nép támogatja minden dolgában. Megfeszítjük erőnket, hogy határidő előtt teljesítsük a hétéves tervben kitűzött feladatokat — hangoztatta Anyiscsenkov. A délutáni ülésen felszólalt Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja. Kijelentette, hogy a XX. kongresszus óta jelentős bel- és külpolitikai sikerek születtek. A szovjet demokrá­cia nagyot lépett előre — mon­dotta. — A Szovjetunióban po­litikai okok miatt már nem al­kalmaznak megtorló intézkedé- ket az állampolgárokkal szem­ben. Az új szocialista rend­szer fejlődésének egész menete bebizonyította, hogy a prole­tárdiktatúrában a legfonto­sabb: a proletárdiktatúra szer­vező' funkciója, az egész nép erejének a szocializmus és a kommunizmus építésére való összpontosítása. Erőszakra csu­pán a fejlődés bizonyos szaka­szaiban van szükség. — A hétéves terv — folytat­ta Mikojan — fokozza a Szov­jetunió vonzóerejét, s köz­vetve abban is érezteti majd hatását, hogy jobb lesz a tő­kés országok dolgozóinak éle­te is. E terv végrehajtása nyo­mán a tőkés országok dol­gozói még keményebben harcolnak majd jogaikért, s a tőkések kénytelenek lesznek engedményeket tenni a munkásosztálynak. — Hruscsov beszámolójának azok a tételei, amelyekben az SZKP és a testvérpártok kap­csolatairól van szó. tőből el­metszik az állítólagos szovjet beavatkozásról, „Moszkva ke­zéről" stb. szóló rágalmakat. Ez a rágalom arra kell a tő­késeknek, hogy gyengítsék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat; Mikojan felhívta a küldöttek figyelmét, hogy ma, amikor még inkább a szocializmus ja­vára tolódtak el az erőviszo­nyok. nemcsak létjogosultsá­got nyert a XX, pártkongresz- szus ama tétele, hogy a há­ború nem végzetszerűen elke­rülhetetlen, hanem e tételt mindazok az erők elfogadták, amelyek síkra szállnak az új háború ellen. — A szocializmus felbecsül­hetetlen hozzájárulása az em­beriség történelméhez Hrus­csov elvtárs beszámolójának az a következtetése — folytat­ta Mikojan —, hogy még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor a világ egy részén még fenn­marad a kapitalizmus, megteremtődik az a reális lehetőség, hogy a világ­háborút kiküszöböljük a társadalom életéből. Mikojan hangsúlyozta: a Szovjetunió Kommunista Párt­ja ma egységesebb, mint vala­ha. A XXI. kongresszus ragyo­góan tanúsítja a Szovjetunió­nak az egész nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom­nak soha nem látott egységét. A párt által elítélt pártelle­nes csoportról szólva Mikojan rámutatott, hogy ez a csoport leleplezése óta egyetlen em­berrel sem gyarapodott. Ezen a kongresszuson csupán azért beszélünk róla, hogy bebizo- nyllsuk a csoporthoz tartozó személyek álláspontjának tel­jes helytelenségét, s pártunk lenini központi bizottsága poli­tikájának helyességét. — Az Egyesült Államokban tett látogatásom idején — foly­tatta Mikojan — azt kérdezték tőlem, milyenek a kapcsolatok a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között. Ezt a kér­dést nyilvánvalóan nem jóaka- ratú célzattal vetették fel. Meg­nyilatkozott benne az a kíván­ság, hogy kifürkésszék, nincs-e valami repedés országaink kapcsolataiban, és ezt a Jugo­szláviában folytatott Kína- ellenes propaganda alapján tették. Megmondottam nekik, hogy ez csupán álom. A Kínai Kommunista Párt­nak Mao Ce-tung elvtárs által aláírt, a kongresszu­sunkhoz intézett üzenete, valamint Csou En-Iaj elv­társnak kongresszusi be­széde újabb bizonyítéka a meerendíthetetlen szovjet —kínai barátságnak. — Ugv vigyázunk erre a barátságra, mint a szemünk fényére. Ne nyúljon hozzá mocskos kezével senki, hogy bepiszkítsa ezt a barátságot — hangsúlyozta Mikojan. Mikojan hangsúlyozta; véle­ménye szerint az Egyesült Ál­lamokban sok mindent eltor­zítva látnak a Szovjetunió éle­téből, de hozzáfűzte; találkozá­saink után levonhattuk azt a következtetést, hogy az ameri­kai .nép és-„az üzleti körök kép-, viselői torkig vannak a „.hicten- háborúVáí”. Az amerikaiak be­látják, milyen szörnyű lehet az a háború, amelyet korszerű fegyverekkel vívnak. E hábo­rúban nemcsak a „business” lesz lehetetlen, hanem végér­vényesen elveszíthetnek min­dent, mert a korszerű háború mérhetetlen veszteséget okoz­na az amerikai népnek. Anasztasz Mikojan beszélt ag amerikai államférfiakkal való találkozásairól; — Már nem hallottam a megfékezés, a visszaszorítás stb. politikájára vonatkozó ko­rábban hangoztatott kijelen­téseket — mondotta. — Az a benyomás támadt, hogy az Egyesült Áilamok nem óhajt beavatkozni a szocialista or­szágok belügyeibe. Ebből le­vonhatnék azt a következte­tést, hogy az amerikai államférfiak hajlandók a békés együtt­élés politikáját követni. Ha ez így van, akkor a szava­kat tetteknek kell követ­niük — hangoztatta Mikojan. A továbbiakban Mikojan Dullesnek, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterének a január 27-i sajtóértekezletén tett legutóbbi kijelentéseivel foglalkozott. E kijelentések éppen a XXI. kongresszus megnyitásának napján hang­zottak el, s belőlük nem tűnt ki, hogy Dulles hű maradt volna a találkozások idején tett nyilatkozatainak szellemé­hez. Mikojan ezután a szovjet— amerikai kereskedelmi kapcso­latokkal foglalkozott. — Nem akarunk az Egye­sült Államoktól fegyvert vásá­rolni, fegyverünk nekünk is van bőven, s ezek minősége ki­tűnő. Mi a békés fogyasztás céljaira szolgáló árukról be­szélünk — hangsúlyozta Miko- jam. — Egyes nyugati személyisé­gek — folytatta — azt állítják, hogy a Szovjetunió, amely sa­ját gazdasági életét fejleszti, semmit sem fog külföldről vá­sárolni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy minél fejlet­tebb egy ország, annál jobban j fokozhatja külkere'kedeimét. A hétéves terv azzal a lehető­seggel számol — hangsúlyozta —, hogy kétszeresére növelhet- $ jük a Szovjetunió külkereske- ^ delmét. $ — Azzal is ijesztgetnek —$ folytatta Mikojan —, hogy ha § a Szovjetunió gazdasága igen ^ fejletté válik, mi majd nagyon ^ olcsón dobjuk az árut a világ- ^ piacra. Mi sohasem foglalkoz- ^ tunk dömpinggel és ezt a jő- ^ vőben sem tesszük — hangsú- $ lyozta Mikojan. — Mi az iparilag gyengén fejlett országokkal fogjuk fej­leszteni a 'kereskedelmet — mondotta a továbbiakban Mi­kojan. És úgy véljük, hogy ez semmiképpen sem veszélyezte­ti a kapitalista országokat. Igaz, ez arra kényszeríti majd a kapitalista államokat, hogy ugyanolyan igazságos feltéte­lek mellett kereskedjenek a gyengén fejlett országokkal, mint a Szovjetunió. Februárban helyezik üzembe az Egyesült Arab Köztársa­ságban a magyar tervezésű és építésű El Tabin-i hőerőmű utolsó gépegységét. Képünk az erőmű teljes makettjét ábrázolja VSSS/SSS//SSSSSSS/S/SSSS/SSSSSS//SS/SSSSSSS/SSSSSSSS//SS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs Hazánkban nem vált olyan szenvedéllyé a dohányzás, mini külföldön Jön a magyar füstszűrös cigaretta Most nemcsak a szovjet nép, nem csupán a szocia­lista országok népei, ha­nem az emberek világszer­te egyre inkább meggyő­ződnek róla, hogy helyes a mi külpolitikánk, amely a háborús veszély ellen ví­vott harcra, a kapitalista rendszerrel folytatott bé­kés versenyre irányul — mondotta Mikojan. Alekszandr Tvardovszkij, az ismert költő az irodalomnak a társadalmi életben betöltött szerepéről . és rendeltetéséről beszélt. — Társadalmunk fő ereje és szervezője — a kommunista párt — felhívja az írókat, hogy alkotásaikban ábrázolják az eleven életet, az élet jelensé­geinek minden igazságát és törvényszerűségét, — A párt arra . tanítja az írókat, hogy meglássák az élet gyönyörű, új vonásait. Tvardovszkij hangsúlyozta, nagyobb igényeket kell tá­masztani az irodalmi alko­tások eszmei és művészi színvonalával szemben. Beszélt arról, hogy az írók nagy felelősséggel tartoznak az olvasók millióinak. Tiltakozott az ellen, hogy hibás, kidolgo­zatlan műveket adjanak ki. A délutánt ülésen a testvéri kommunista pártok képviselői közül üdvözlő beszédet mon­dott: Max Rermann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Jo­hann Koplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke, Har­ry Polliit, Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának elnöke, Knut Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke, Emil Lövlien, a Norvég Kommunista Párt el­nöke és Kendzi Mijamoto, a Japán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára; Megismétlődő és általános jelenség, hogy tudósok, orvo­sok szót emelnek a dohányzás ellen, Cikkekben, ankét okon közölnek riasztó számokat an­nak káros hatásáról. Az Élel­mezésügyi Minisztérium Do­hányipari Igazgatóságán kért választ az MTI munkatársa, hogy miként alakul hazánkban a dohányfogyasztás, mennyit és milyen cigarettát szívnak az emberek Magyarországon. A Dohányipari Igazgatósá­gom elmondották, hogy a hazai dohányfogyasztás az európai átlagot tekint­ve, lényegesen kisebb. Tavaly például az átlagos fej­adag egy kiló 70 deka volt, ami körülbelül 1500—1600 cigaret­tának felel meg. Ezzel szemben Belgiumban, Írországban, Dá­niában az- évi fejadag megha­ladja a 2 kilót és ezekben az országokban átlagosan 2000— 2500 cigaretta fejadaggal lehet számolni. Az Amerikai Egye­sült Államokban még ennél is nagyobb az arány. Az emberek ott átlagosan évente níim'égy1 3—3.5 kilogramm dohányt szívnak el. A legkeresettebb cigaretta Magyarországom a Kos­suth, utána a Terv és a Munkás. Kossuth cigare‘tából évente átlagosan 8—9 milliárd dara­bot készítenek. A dohányipar éves termelése — 14—15 mil Itárd cigaretta. Jelenleg 32 féle cigarettát gyárt az ipar. A vá­lasztékot tovább nem növelik, hanem az egészségügyi köve­telmények figyelembevételével rátérnek majd az úgynevezett füstszűrös szivarkák gyártásá­ra, A gyárak kísérleti labora­tóriumaiban már megkezdő­dött a munka és külföldi vál­lalatokkal tapasztalatcserén beszélik meg, hogy milyen füst­szűrőanyagot használjanak a nikotintartalom csökken­tésére. A tervek szerint előrelátható­lag az év végén, de legkésőbb a jövő évben már kapható lesz magyar füstszűrös cigarettta is, A dohány minőségének meg­javításához jelentősein hozzá­járul az idei beruházási prog­ramjuk is. Mintegy négy-négy és félmillió forintot költenek korszerűsítésre és előrelátható­lag tavaszig befejezik a Szol­noki Gépi Fermentáló Üzem építését, felszerelését. így a forgalomba kerülő dohánv nemcsak ízesebb és zamato­sabb, hanem kisebb nikotin- tartalmú is lesz. A cigaretták minőségén ezenkívül a technológiai előírások szigorú megtar. fásával is kívánnak javí tani. A közkedvelt és népszerű Kossuthot ötven féle dohány­ból keveiik. A Dohányipari Igazgatóság véleménye szerint azonban mindaddig különbség lesz az egyes dohánygyárak Cigarettái között, míg szétapró- zoltan és. kisüzemi módon ter­mesztenek, mert a sokféle do-; hány ízben, zamatban és erős­ségben eltér egymástól. Egysé­ges minőségű cigarettákat majd csak akkor tud gyártani a dohányipar, hogy ha nagy táblákon oldják meg a dohány termesztését. Az országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése Hétfőn az országgyűlés hon­védelmi bizottsága Czinege Lajos elnökletével ülést tar­tott. A tanácskozáson — ame­lyen Vass Istvánná, az or­szággyűlés alelnöke is részt vett —, Révész Géza vezérez- des, honvédelmi miniszter tájékoztatta a képviselőket a honvédelmi tárca 1959. évi költségvetéséről. A tájékozta­tót vita követte. A bizottság a honvédelmi tárca költségvetési előirány­zatát egyetértőleg tudomásul vette. Érdemes földművesszövetkezeti tagnak lenni Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a nyilatkozatok, amelyeket azok a föld­művesszövetkezeti tagok tesznek, akik most a vásárlási és értékesítési kisköny­veket leadva, a befizetett 50 forintos rész- • jegyük többszörösét kapják majd vissza. Különösen jól járnak azok a tagok, akik termelvényeiket és hízott jószágaikat a földművesszövetkezetnél értékesítették, mert az értékesített forint kétszerese után kapják a visszatérítést. Több tagunk kérésére közöljük, hogy az 1958. évi vásárlási és értékesítési kisköny­vek átvétele 1959. január 1-től február 15-ig tart. Ezen idő alatt a kiskönyveket a földművesszövetkezet központi irodájában lehet leadni. Továbbá az a kérésünk Abony dolgozóihoz, hogy vegyék ki részü­ket a földművesszövetkezet munkájában, váltsanak részjegyet és a visszatérítés minden évben biztosítva lesz részükre. ABONYI FÖLDMÜVESSZÖ VETKEZET

Next

/
Oldalképek
Tartalom