Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

2

"\KMiw

1959. FEBRUAR 22. VASÄRNAP

Ismét a vagongyári fiataloké a szó

Láthatóan zavarba jött Pet- rácsovics Pista, a Dunakeszi Járműjavító KlSZ-bizottságá- nak szervező titkára, amikor legutóbbi látogatásom alkalmával azt a felhívást kértem tőle, amelyben az üzem fiataljai versenyt kezdeményeznek a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére. Megvakarta a fületövét és mentegetőzve mondotta:

— Nem tudom megmutatni, mert Nagy Béla, a titkár ma szabadságon van és elzárta.

— Sebaj — vigasztaltam —, majd szóban megbeszéljük.

De bizony ez sem ment. Ez az élénk fiatalember csak any- nyit tudott felidézni a hivatalos okmányból, hogy a terv- teljesítés, az önköltség csökkentése, a minőségi munka, a takarékosság, a társadalmi tulajdon védelme, a tisztaság és a munkafegyelem javítása érdekében akarnak versenyezni a nagy ünnep alkalmából.

Kíváncsian fürkészte tekintetemet, vajon megelégszem-e ennyivel? Már hogyne elégednék, hisz aligha lehetett volna tömörebben összefoglalni egy nagyszerű kezdeményezés lényegét. Ezért arra kértem Pefrácsovics elvtársat, jöjjön el velem azokhoz a fiatalokhoz,

akik a versenyt kezdeményezték.

Nagyon megörült indítványomnak. Hogyne örült volna, hisz ez az ő igazi „területe”, a szervezés. És most valakinek megmutathatja munkája, az ő

munkája eredményét is.

Az egyes gyárrészlegben Simon János KISZ-brigádjának portájára nyitottunk be. A brigádvezető éppen utasításokat adott valakinek. Úgy mozgott az emberek között, mint egy igazi parancsnok.

— Muszáj igyekeznünk, mert most már az egész gyárban figyelnek bennünket — mondotta. — Nem szeretnénk szégyent vallani.

Az eredményekről érdeklődve a következő választ kaptuk:

— Brigádunk még fiatal, január 10-én alakult. A versenyt

február elsejével indítottuk el. Nemigen lehet még eredményekről beszélni.

Számokról tényleg nem beszélhetnek még. De látszik, hogy ez a 11 ember őszinte felelősséggel végzi munkáját.

segítik egymást.

Ezekben a napokban munkaidő után munkahelyüket és az épület környékét teszik rendbe. Ottlétünkkor például Mészáros József, Rondella László, Pintér András és maga a brigádvezető takarított — társadalmi munkában. Egy füzetben vezetik, hogy ki, menynyit dolgozott közös munkán. Jó szervezéssel elérték, hogy senki sincs túlterhelve, mégis végre tudják hajtani a vállalt feladatokat.

— Anyagotok van-e? — kérdezte meg beszélgetés közben Petrácsovics Pista a brigádvezetőt.

— Van, de előfordul hiánv is — így a kérdezett.

— Miért nem szóltok az illetékeseknek, nektek soron kívül kell anyagot kapni — leckéztette a szervezőtitkár.

Simon János elkomolyodva, kissé mérgesen felelt meg a kérdésre:

— Öregem, én ilyen áron nem akarok versenyt nyerni. Ne mondhassa senki, hogy mi jogtalan előnyökhöz jutunk. Kapjuk csak az anyagot úgy, mint a többi. Majd szólunk, ha hibát látunk.

Ezzel elintézettnek is vélte az egész ügyet. Nagyon helyesen. Ez az igazi verseny. Egyenlő feltételek mellett kell elnyerni az elsőséget. De hát ez nem lesz könnyű, hisz nemcsak Simonék,

mások is „rákapcsolnak“.

A hármas üzem két ifjúsági brigádja, Nagy Ferencé és Albert Miklósé csatlakozott az üzemen belül először a versenyhez. Éppen taggyűlést tartottak, amikor benyitottunk hozzájuk. Ez a taggyűlés amo- lyán haditanács-féle Volt. Éppen Sebestyén Mihály beszélt:

— A művezetők naponta meggyőződhetnének róla, hogy az előző napon kivételezett

anyagot valóban beszerelték-e a gépekbe.

Nagy Ferenc brigádvezető a következőket tette szóvá:

— Egyik nap egy gépen két csapágyat kellett volna kicserélnem. Az egész félórás munka. Mégis két napot állt a gép, mert az üzemben nem volt csapágy.

— Igaz — helyeselt Záko- nyi Gyula elvtárs, az osztály vezetője, aki maga is részt vett a KISZ-taggyűlésen —, a MÁV osztószertárában tárolják az ilyen alkatrészeket, az üzemben nem lehet.

Szó esett még sok feladatról

Okosan, megfontoltan

latolgatták a teendőket.

„Mivel a javítórészleg az egész gyárban dolgozik, elő kell segítenie az új kocsi- gyártó és a javító -gyárrészek termelését. Gyors és jó javítómunkát kell végezni. Ügyelni a gépekre. Pontosan bejárni és végigdolgozni a munkaidőt, tisztaságot teremteni stfa., stb.” — határozták meg a feladatokat.

— De ne csak a verseny Ideje alatt — szólt közbe valaki.

Czermann Mihály üzemvezető így reagált erre:

— Ha a KISZ-tagok fegyelmezettek lesznek, olyan légkört teremtenek az üzemben, amely mások számára is szinte lehetetlenné teszi a fegyelmezetlenkedést.

Az elmúlt napokban kétszer adtunk hírt ezeknek a fiataloknak a munkájáról. Most ismét övék a szó. Ezt azonban már majd a tettek követik.

A Szentendrei Cementáru- ] ipari Vállalat szakszervezeti j bizottsága a műszaki vezetőkkel karöltve új alapokra helyezett munkaversenyt indított a vállalat dolgozói és brigádjai között. A versenypontok között elsősorban a gyártási

Férfiruha-kiállítás nyílt

Szombaton délelőtt a KIOSZ íéríiszabó szakosztály kiállítást nyitott a Sörház utcai székházában. Budapesten csaknem kétezer férfiszabó mester dolgozik és közülük 92-nek a legszebb készítményei láthatók a kiállításon. Ezenkívül 20 divatcikk-, nyakkendő-, ingkészítő és cipész kisiparos készítményeit is bemutatják. Gálos György, a KIOSZ budapesti titkárságának vezetője a megnyitáskor elmondotta; a kiállítás szervezőit az a cél vezette, hogy bemutassák, hogyan, lehet szolidan és mégis elegánsan öltözködni. Láthatók sportöltözékék, elegáns délutáni és ünnepi alkalmakra viselhető öltönyök, szmoking, frakk és számos, szép kidolgozású felöltő is,

A kiállítás három napig lesz nyitva és vasárnap délelőtt likőr és délután 5 órakor ..amatőr férfi-manékenek" részvételével divatbemutatót is tar tanak

Kirándulásra készülnek

a Diósdi Csapágygyár KISZ- fiataljai. A nagyszabású autókirándulásra, amelyet március 1-re terveztek Galyatetőre, meghívták a törökbálinti Mechanikai Művek, a Ke- ményfémipari Vállalat és a Préseltacél- és Kovácsoltáru- gyár jól dolgozó kiszeseit is. A szívélyes találkozó célja, hogy a négy vállalat fiataljai még jobban megismerkedjenek egymással. A vendéglátó diósdiak gazdag programot állítottak össze a kirándulásra.

selejt csökkentése, a rezsianyagokkal való takarékoskodás, a gépek megőrzése és tisztántartása szerepel. Havonként értékelik a verseny eredményeit, s a legjobb dolgozók negyedévenként pénzjutalmat kapnak.

mai nap

1959. február 22, vasárnap, Gerzson napja.

A Nap 'kél 6.39 ómkor, nyugszik 17.17 órakor.

A Hold kél 16.34 órakor, nyugszik 5.44. órakor.

Várható időjárás: felhöát- vonulásök, sok helyen kisebb havazás, havaseső, helyenként eső. Mérsékelt, időnként élénk nyugati, északnyugati szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 3—6 fok között. Távolabbi kilátások: szeles idő, kisebb havazásokkal, esőkkel.

— MEGYEI TANÁCSTAGOK fogadóórái február 23- án: dr. Baitner Károly, Gödöllőn 14 órától, özv. Kocsis Andrásné Csemőn 10 órától, Menyhárt János Tóalmáson, Méry Jánosné Felsőgödön 9—12 óra között, Pappert Ádám Solymáron 18—20 óra között. Február 24-én; Kovács János Szigetbecsén.

— ELMÚLT ÉVI gazdasági eredményei alapján a ráckevei járás legjobb termelőszövetkezete, a taksonyi Előre a kis földterületű termelőszövetkezetek megyei versenyében első helyet ért el. Holdanként! földjáradékként 126

| forint értékű terményt adott ki a tagoknak.

— A HAZAFIAS NÉPFRONT és a KIOSZ hagyományos találkozóját tartották meg tegnap este a megyei tanácsház dísztermében. A találkozó színes kultúrműsorral ért véget.

— 62,4 SZÁZALÉKRA teljesítette az elmúlt hétig első negyedévi együttesadó bevételi tervét a ráckevei járás.

— 195 FORINT értékű ta- | karékbélyeget vásárolt a han- ! gácsi általános iskola minden

tanulója ebben az iskolai évben. Ezzel a takarékossági eredménnyel az iskola a kis- létszámú általános iskolák között az első helyen áll.

— MEGALAKULT február 7-én a megyei KISZ-bizottság mellett működő érdekvédelmi tanács. A tanács tagjai havonta két alkalommal, minden hónap 11-én és 28-án délelőtt 10 órától este 6 óráig fogadóórát tartanak. A tanács tagjait írásban is fel lehet keresni. Címük: Budapest, V., Árpád u. 10. Pest megyei KISZ érdekvédelmi tanács.

— NÉGY ELŐADÁST tart ma a megyében a Pest megyei Petőfi Színpad. Délután Kartalon a Majd a papa, Taksonyban A nők harca, este Aszódon a Majd a papa, Kis- kunlacházán A nők harca kerül bemutatásra.

— KÍNAI—MAGYAR baráti estet rendez ma délután 2 órai kezdettel Áporkán a községi Hazafias Népfrontbizottság. A barátsági esten részt vesznek a kínai nagykövetség munkatársai is.

A TELEVÍZIÓ műsora ma délelőtt 9.5« órai kezdettel: Az eladott menyasszony. Közvetítés a prágai Nemzeti Színházból. 17.10 órakor: Életem árán. Magyarul beszélő szovjet film. 19.00 órakor: Élő újság. 20.00 órakor: Magyarország—Olaszország válogatott kosárlabda-mérkőzés H. félideje. Közvetítés a Sport- csarnokból.

A Nagyvásártelepre szombaton reggel 18 vagon és kilenc tehergépkocsi áru érkezett, ebből hat vagon burgonya, négy vagon vegyes zöldáru, négy vagon alma és négy vagon tojás.

Szombaton nagy forgalom volt a piacokon. A háztartások húst, baromfit, füstöltárut, tojást, burgonyát és zöldárut szereztek be. A szövetkezeti baromfi boltokban az osztályozott, tisztított csirkét kilónként 28—30, a tyúkot 25—27. a pulykát 21—23 forintért árusították. A zsíros libamellet kilónként 31, a zsíros libahátat 29. a libazsiradékot 28, a libaaprólékot pedig 17 forintért adták. Az alföldi termelőszövetkezetekből megérkezett az elsó idei rántanivalú élő csirke szállítmány; amely kilónként to forintért került forgalomba. Az öreg élő csirkét kilónként 25. a tyúkot 24, a kaka't 21 forintért árusították. A burgonya, hagyma és a káposztaféle ára nem változott.

Farkas István

MUNKAVERSENY A SZENTENDREI CEMENTÁRUIPARI VÁLLALATNÁL

(7)

Hangcsou mellett, lz egyik hegy tövében pagoda emelkedik. 222 lépcső visz fel a tizenkettedik emeletre, amelyről éppen szemlélem a tájat. A 900 éves pagoda történelmi emlék, 600 méter magasságával uralja e gyönyörű vidéket.

Alattunk a Csekiang zöldes vize kanyarog a kucsmaalakú hegyek között, hátán bárkákat, vitorlásokat hordozva tör a Csendes-óceán felé. A folyót karcsú híd íveli át, amelyet 1937-ben kínai mérnökök építettek, saját elképzelés szerint. £2 volt az első vashíd, amelyet

külföldi segítség nélkül 'készítettek kínai barátaink.

A pagodától balra a hegy- koszorúzta Nyugati tű terül el, amely kedves kirándulóhelye a kínaiaknak. A hegyoldalakon, a déli lejtőn teacserjék sorakoznak. A völgyekben bambuszerdők, gyümölcsfák váltják egymást. E kies helyen terül el a népi kommuna, amely 4000 mu teaföldet, 3000 mu rizsföldet és 60 ezer mu nagyságú hegyoldalt, bambusz- erdőt és gyümölcsöst foglal magában.

A kommuna 'központi gazdaságának udvarán beszélgetünk az elnökkel, alti vendégül látott bennünket.

A tavaszias, enyhe idő ki- csalt bennünket a napfényre. Az elnök sorjázza a kommuna történetét.

— 1958. augusztus 29-én alakult kommunánk, 11 termelő- szövetkezet tagsága határozta el, hogy kommunába viszi földjét. 1950 család tömörült a népi kommunába.

A központ a felszabadulás előtt a földesúré volt, az udvar körül van véve kőkerítéssel, amelynek fehér falára egy leleményes, lelkes kínai házi- festő felrajzolta a kommuna jövőjét: A hegyeken zöldettnek a fenyő- és bambuszfák, a lejtőkön teacserjék virítanak, a völgyet drótkötélpálya szeli at és rajta csillék viszik a kommuna-tagok által kitermelt vasércet a közeli kohókba. A hegyek tövében kis falvak, kiemelkedő kultúrházzal, fürdőházzal, óvodával és iskolával .. i

Vajon egy álmodozó kommuna-tag terve-e ez csupán, vagy pedig néhány év múlva valóban ilyenné varázsolják a tájat’

Igen. A parasztok néhány év alatt csodákat müveinek. Az összefogás ereje mérhetetlen. Itt van az elnök, Hu Sziiö- khan. A múltban cseléd volt. Irni-olvasni nem tudott. Részt vett a földosztó-mozgalomban, az elmúlt években elvégezte az elemi iskolát. A községi tanács elnöke volt, most pedig a kommuna tagjai öt választották meg elnöknek. Nagyon értelmes, előrelátó, okos gazdasági és közigazgatási vezető. Az ő kezében összpontosul ennek a

nagy, öt falut magában foglaló gazdaságnak minden gondja, baja.

— Fő jövedelmünk a tea. Az idén műként 110 kiló szárított teát termeltünk, ezenkívül kétszer arattuk a rizst, egy mun 740 kiló volt a termés az egyszeri aratásból. A tagok élet- színvonala állandóan nő. 1957- ben a termelőszövetkezetben egy esztendőre jutó jövedelem 495 juan volt, most pedig 600 juan.

— A kommuna megalakulásával — folytatja az elnök — lehetővé vált, hogy erőinket egyesítsük Van mészégetőnk, cementüzemünk, gépjavítónk, zöldség]eldolgozó részlegünk és teaszárítónk. Tervezzük a hegyek befásítását és a kommuna villamosítását. Az idén már vettünk egy tehergépkocsit, jövőre hármat akarunk vásárolni és egy traktort is. Megalakullak a házépítő brigádok.

1959-ben 500 lakást építünk a tagoknak.

Az elnök elmondta még, hogy megnövekedett a tudásszomj, 1949-ben a kommuna területről mindössze 40-en jártak középiskolába. Jelenleg 460-an. Van a népi kommuna területén hét elemi iskola, egiy- egy iskolában általában hét nevelő tanít. Most minden iskolaköteles gyermek jár iskolába, ezenkívül a felnőttek részére továbblcépző tanfolyam van, mégpedig állattenyésztő, erdészeti és gépészeti. Minden faluban van napközi, óvoda és bölcsőde, ezenkívül van kitl- túrházuk, színjátszó csoportjuk és öregek otthona.

Miben különbözik a kommuna. a mi termelőszövetkezeteinktől'-?

Elsősorban abban, hogy a népi 'kommuna vezetőségében összpontosul a közigazgatás, a gazdasági vezetés, az cíktatá-s, művelődés.

A beszélgetést kővetően meglátogattuk a falvakat, a kommuna gazdasági épületeit és a határt.

Az iroda mellett gyönyörűen zöldéit a „szpulnyik-par- cella". Az ősszel búzát vetettek ide, egri mura 35 kiló vetőmagot szórtak, a talajt kellően előkészítették, 75 centiméterre "szántottak, s 25 ezer kiló trágyát használtak fel. Valóságos műtalaj ez, amelyen kísérleteznek ...

Ezután ütünk az öregek otthonába vezetett, amely azelőtt egy mandarinnak volt a. kastélya, Most 10, munkából kiöregedett parasztnak nyújt meleg, családias otthont. Az öregek otthonának elnökével, aki 63 éves, szívélyesen elbeszélgettünk Elmondotta, hegy nagyon nagy áldás a kommuna, meri biztosítja a gondtalan öregkort. A felszabadulás előtt, ha a kínai paraszt kiöregedett a munkából, a legtöbb esetben éhen- halt.

Rend, tisztaság. Minden szobában két ágy van, asztal, tiszta ágyhuzatok, a társalgóban könyvek és játékok. Persze, a legtöbb öreg paraszt nem igen tud irni-olvasni, sakkozni is csak most tanulnak.

Az ajtóban egy 81 éves néni fogad bennünket.

Ráncos arca kissé kisimul, ahogyan beszélgetünk. Mi kérdezünk, s a tolmács a választ fordítja.

— Szeretek itt lenni, jó, nyugodtság van...

Meglátogattuk Szungcsin (Sárkánykút) községben az elemi, iskolát. A gyerekek ostrom- gyűrűbe fogtak bennünket és ók kérdezősködtek, honnan, merről jöttünk. Fa Szien-siang faluban meglátogattuk az óvodát. Harmincöt kisgyerek talált itt kellemes otthonra. A szobákban apró kis székek, -asztalkák. A gyerekek éppen ebédhez készülődtek, gondozónőjük kíséretében. Kijöttek az udvarra és tiszteletünkre verset szavaltak el. Szépek, egészségesek ezek a gyerekek, számukra az óvoda valóban otthont jelent. Amíg nem volt kommuna, odahaza voltak, bizony sokszor felügyelet nélkül Itt pedig az óvónők gondjukat viselik, versekre, dalokra tanítják őket...

Már esteledett, amikor elköszöntünk a kommuna tagjaitól, fín Szüö-khan elnöktől és búcsitt vettünk ettől a gyönyörű tájtól...

Gáli Sándor

Ilyen vidámak a kommuna óvodásai