Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

MODERN KONYHA

i TÁRSASJÁTÉK

GYEREKEKNEK

KIKl A MAGA MESTERSÉGET FOLYTASSA.

Egészen kisgyermekeknek való Játék, bár ha nagyon gyorsan megy és ha a játékvezető ügyes, nagyobbak is Jól elszórakozhatnak vele.

A társaság leül egy asztal köré. mindenki felteszi kezét az asztalra. Mind együtt mondják: ,,Kiki maga mesterségét folytassa,’!

Ekkor a Játékvezető gyorsan közbevág és pl. azt mondja: „Repül a madár.” Ebben a pillanatban valamennyi kéz felemelkedik.

Újra leteszik a kezeket és ugyanígy folytatják, azzal a különbséggel, hogy ha a játékvezető olyat mond, ami nem igaz, pl. „Varr a kutya”, akkor a kezek az asztalon maradnak.

Aki habozik, rosszkor emeli fel a kezét, vagy az asztalon hagyja, zálogot ad.

CSOMAK, A TÖRPE

Egyszer réges-régen, már magam sem tudom hol, élt egyszer egy szegény ember. De olyan borzasztóan szegény volt, hogy a mindennapi betevő falatot sem tudta biztosítani sok éhes szájú gyerekének, Egyszer nagyon elbúsult a szegény ember s elhatározta, elmegy szerencsét próbálni.

Az erdő felé egyengette hát lépteit. Hamarosan egy tisztás széléhez érkezett, ahol igen furcsa dolgot látott. Két hatalmas óriás dulakodott egy apró kis hosszú szdkállú törpével. Az egyik éppen a szakállát csavargatta a karjára. Szemmel- láthatá volt, hogy amint kisebbedéit a szakálla, úgy fo'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJJéfS/S

É

sszerű edzés - túlzott kényeztetés

KJ agyon gyakran találkozunk 1 ^ túlzottan kényeztetett, agyan- ö?töztetet<t. túlságosan féltett gyermekkel és, sajnos, annál ritkábban ésszerűen edzettel.

A mulasztási, vagyis a megbetegedési statisztika azt mutatja, hogy az agyonkényeztetett, féltett gyermek sokkal gyakrabban beteg, mint a helyesen edzett. Ez azon- ban nagyobb körültekintést, nemegyszer többletmunkát jelent a szülőknek. Figyelnie kell a külső hőmérséklet alakulását és annak megfelelően kell öltöztetnie gyermekét, néha — különösen tavaszi és őszi napokocn — nanonta, két- szer-háromszor át kell öltöztetnie, levetni, vagy újra ráadni a kabátot, ahogy az időjárás megkívánja. Nagyon sok gyerekre ősszel ráadják a tréning ruhát és tavaszig le sem kerül róla. Otthon is abban van, udvarra is úgy megy ki s sétáláskor csak a kabátját veszi föléje. Általában súlyos hiba. ha a naptár és nem az időjárás szerint öltöztetjük a gyermeket.

Gyakran előfordul, hogy iskolaorvosi vizsgálatnál a mackó alatt három-négy különböző rétegű meleg ruha, pulóver, blúz, ing kerül le a gyermekről, aki abban ült a fűtött tanteremben. A sok ruhában könnyen megizzad, nyugtalan, fi- gvelmetlen lesz. Az utcán megfújja egy kis szellő, s máris beteg lesz. Plusz öt fok hőmérséklet felett teljesen elegendő a hosszú harisnya viselése és 5 fok alatt kell a mackónadrág, kinn a szabadban.

Helytelen felfogás az, hogy a gyermeket csak szép időben vihettük a szabadba sétálni. Az edzés egyik feltétele, hogy borús, felnós sőt hideg napokon is sétálunk. Legfeljebb rövidebb ideig, mint máskor. Jól meg kell választanunk a séta helyét. Lehetőleg bokros, pormentes helyen sétáljunk, mert az egészséges levegő beszlvásán kívül a szabad mozgásra is alkalmat ad.

A napi levegőztetés mellett élM engedhetetlenül szükséges a gyermek szervezetének ellen- állóbbá tételében — mind fertőző, mind egyéb betegségekkel szemben — a napfény. Az ,,angolkór** (rachitis) néven ismert megbetegedés napfényhiány következménye. A csontképzéshez nélkülözhetetlen D-vitamin mennyisége megszokott táplálékainkban túl kevés: kielégítő mennyiségben csak úgy jut hozzá a szervezet, ha annyi napfény éri a bőrt, hogy annak hatására a bőrben levő provitaminok D-vitaminná alakulnak át. A ml éghajlatunk alatt ősztol-tavaszig nem elegendő a napfény hatására alakuló D-vitamin. a gyermek egészséges fejlődéséhez ezért szükséges D-vitamin tabletta, olaj. vagy orvosi ajánlatra injekció adása.

Szoktatnunk kell a gyermeket a

napfényhez a kora tavaszi első napsugártól' és naponta emelni kell a na.poztatás idejét néhány perccel, akkor egyenletesen, lassan bámul a bőre. és elkerülhető minden káros mellékhatás.

get veszel vele. Ezzel a törpe hangos kárörvendő nevetéssel eltűnt az erdő sűrűjében.

A szegény ember mikor hazaért, elvetette a kertjében a három szem magot. Nemsokára aztán ki is nőtt három sudár virág. De olyan csodálatosan szépek voltak, hogy olyant még életében nem látott soha. Mikor megért s a kelyhe zörgött, leszedték. Nagyon izgatott volt

gyott a törpe ereje. A szegény ember nyomban megsajnálta, baltát rántott és nekiment nagy bátran a két óriásnak. Meg is futamodtak azon nyomban.

Mikor már hírük-poruk sem látszott, megszólalt a törpe:

—Igen nagy jót tettél velem, szegény ember. Meg is hálálom, pedig én még nem tettem soha jót senkivel, mert én vagyok Csornák, az erdő gonosz törpéje. Nesze, itt van három szem mag. Menj haza, ültesd el a kertedbe. Ha kivirágzott, várd meg míg elszárad. Ha belül zörögni fog, szedd le. A többire magadtól kell rájönnöd, mert többet nem mondok. Ebben a három magban benne van a hálám a jótettedért, de benne van a gonoszságom is. Ha túljársz az eszemen, nagy hasznodra válik, ha nem, méraz egész család. Senki nem tudta, mi lehet benne. A gyerekek apraja-nagyja kinn szorongott a kertben, mikor apjuk nagy ünnepélyességgel elővette a kést, hogy felvágja a furcsa gub&kat. De bizony nem volt abban egyéb olyan hasonló apró magnál, mint amilyent a törpe adott, csak nem három szem, hanem megszámláthatatlanul sok. Már megörültek neki, hogy ha kincset nem is találtak, de legalább megehetik. Igen ám, de a legkisebb gyerek akarta legelőbb megkóstolni. Addig furákodott előre, addig hadonászott, míg egyszer csak kiverte apja kezéből a három gubát. Mind szétszóródott.

Telt-múlt az idő, egyszer csak látják, hogy tele van a kert gyönyörű virággal. Ezt is leszedték, felét elvetették, felét megették.

Egyszer aztán két kereskedő kopogott be a kunyhó ajtaján éjjeli szállást kérve. Megkínálták azokat is a furcsa kis magokból. Nagyon ízlett mindkettőjüknek. Vé-« gül az egyikük megkérdezte:

— Mondd csak te szegény ember, mi a neve ennek az ételnek, mert én ilyet még a királynál sem ettem?

A szegény ember rettentő nagy zavarba jött, mert elfelejtette megkérdezni a törpét annakidején, mi a neve az ajándéknak. Hát így rávágta a törpe nevéről, hogy mák!

A kereskedő jó sok pénzért vásárolt egy zsákkal a mákból. örült a szegény ember, hogy egyszeribe ilyen sok pénzhez jutott. Ezzel lefeküdtek aludni. Másnap, amikor tovább akartak indulni, az egyik kereskedő nem ébredt fel, hiába is költögették. Aludt három éjjel, három, nap. Mikor felébredt, nagy szégyenkezve bevallotta, hogy amíg a többiek aludtak, ő még nekiállt enni a mákból. S annyit talált enni, hogy majd el nem aludt tőle örökre.

Ekkor a szegény ember visszaemlékezett a törpe szavaira.

— Ebben a három magban benne van a hálám, de benne van a gonoszságom is. Magadtól kell rájönnöd, hogyan használd.

Azóta az emberek megismerték a mákot. Megtanulták, hogy nemcsak ízletes étel, de ha okosan használják, orvosság is, ha meg nem vigyáznak, méreg.

Árva György

társaság. 6. Almás Ottó. 7. Szintén. ; 8. ínyencség az étlapon. 9. A föld ] harmadik legnagyobb tava. 10.; Kritizál. 12. Újságom. 15. Mordály.: 17. Felöntött a garatra. 19. Lendü-! let. 21. Csomagolóeszköz. 23. Lét. | 24. Nyugati gót király, 410-ben el- ; foglalta Rómát. 27. Dinom-dánom,: eszem-iszom. 33. Rövid zsdnóros ] mente, a régi huszárok egyen-; ruhája volt. 35. Régebben az orosz ; paraszt neve volt. 36. A közmon-! dás második sora (zárt betűk’ | G—Y—S—E—M). 38. Zeus« és Hera ; leánya, az ifjúság istennője. 40, ! Végső pihenőhely, névelővel. 41. j Az élet fenntartásához szükséges.; 45. Rettenetesen félő. 46. A fél fő- ! város! 48. Az újat követő. 51. j Szoba, nagy méretekben. 52. Di-; szes szék, a királyok használták.! 54. Olasz úrnő. 56. Éktelen meny- ! nyegző. 58. Olasz férfinév. 61. Szív j — egy századdal korábban 63.; Szovjet folyó. 66. Lám! 68. Tiltó-! szó.

VEGYES FELVÁGOTT.

1. Ki az az olasz csillagász, aki- 5

nek a vezeték- és keresztneve 5 ugyanazzal a hat betűvel kezdő- 5 dik? v

2. Mióta védi a tokaji bort a tör- $ vény?

3. Melyik az a szám, amelynek 5 ha a négyzetét elosztjuk kettővel. 5 ugyanannyit kapunk, mintha a 5 felével megszoroztuk volna?

Beküldendő a keresztrejtvény és > a vegyes felvágott megfejtése 1959. j március 4-ig. A helyes megfejtők 5 között értékes könyveket sorso- ' lünk ki. 5

Az 1959. január 31-i számunkban J megielent keresztrejtvény helye? 5 megfejtése: „Az emberek mm dig 5 túlélik azokat a dolgokat, amiktől j nagyon féltek.”

Könyvet nyertek: Szenván Jő-j zsefr.é. Sz’gethalom. Vörösmarty 5 u. — Berényi István, Nagykőrös. 5 Szabadság tér 1. — Csenki Pál, 5

Dunakeszi-Gvárteleo. XXTIT. én. 5 II. 9. — Nagy Sándor. Bia. San- $ dór u. 12. — Húsz,ti Lajosné, Üröm. $ Kossuth Lajos u. 63. — Kiss Lajos. J Vecsés. Kikindai út 45. — Molnár 5 Jenőné, Pátv. Széchenyi u. 4. — $ Gyarmati József. Vác. Múzeum u. ^ 6. — Holndonner Ferenc, Kiskun- ^ lacháza Dózsa György út 20. — $ U*li Sándor. Budapest, VII.. Lenin $ kőrút 37. $

A könyveket postán küldjük el.

4. VÍZSZINTES: 1. Elődeink ked- X veit pipája. 6. A közmondás első f sora (zárt betűk: K—L—O—T—H). 4 11. Háztartási szerszám, csak tüze- X sen fogékony. 13. Község a dabasi ^járásban. 14. Németh Ferenc. 16 4 Valamikor Rozikának becézték. 18. 4 Károly Prágában. 20. A Rajna 4 mellékfolyója. 22. Falburkolat szi- 4 nes papírból vagy selyemből. 25. 4 Skálázás. 26. A közmond ás negye- 4 dik sora. 28. Jobbra nóz — balra 4 edény!?! 29. Az Operaház kitűnő ^ énekesnője volt (Piroska). 30. Mel- 4 léktermék a cukorgyártásban. 31. '4 Norma szélek. 32. Díjszabás, ár — *! ismert latin szóval. 34. Idétlen. 36.

E. A. 37. Világhírű magyar labdarúgó volt (György). 39. Gyors vasút. 42. Névelős mértékegység. 44. Nehéz mezőgazdasági munkát végez. 45. Y. B. 47. Abban a valamiben. 49. „p”. 50. Távol — fordítva. 53. Felijed. 55. Az első emberpár nyaralóhelye. 57. Tan, tanítás — héberül. — 59. K. N. O. 60. Aprópénz volt. 62. Megszünteti a tilalmat. 64. Y. N. 65. Falatozza. 67. Nagy figyelemmel. 59. Európa második legnagyobb tava.

FÜGGŐLEGES: 1. A rómaiak viselésé volt. 2. J. V. 3. Hajtalan. 4. A közmondás harmadik sora. 5. Az egyik szocialista szovjet közÁltalános és hasznos tudnivalók

A HORGOLÁSRÓL

Minden horgolás levegősze- mek és pálcáik váltakozásából áll. Ezen belül a íevegőszem az 1, 2, 3 4 és 5 ráhajtásos pálca, az egyszerre áthúzott pálcacsoportok és a pikók minta vagy leírás szerinti elhelyezéséből átkötjük a szebbnél szebb csipkéket

A sor elején, vagy ha-új sort kezdőnk, ründpálcika,. magasságának 2,. egyráhaj tásosnak 3, kétráhajtásos pálcának 5 levegőszem felel meg. Ha koraiakban dolgozunk, a sor ösz- szekapcsolása után (ami abból áll, hogy a sor végét a sor elejével egy hamispálcával ösz- szekapcsoljuk) mindig annyi levegőszemet horgolunk, ami a minta során következő pálca magasságának megfelel, de ne feledjük, hogy az így horgolt levegőszemek egy pálcát helyettesítenek. Ha pedig a következő sor egy lyukból indul cl, akkor a sor összekapcsoló.* sa után annyi rövidpálcikával szúrunk a lyukba, amennyit a soron következő minta kezdése megkövetel.

A HKP: hamiskispálca úgy készül, hogy összekapcsolásnál a szálat egyszerre húzzuk át minden ráhajtás nélkül. A KP: rövidpálca, ráhajtás nélkül, a P: egyráhajtásos pálca, egyrá- hajtás és kétszeri áthúzással, az NP: kétráhajtásos pálca, kétráhajtásos és háromszori áthúzással, a HRP: háromrá- hajtásos pálca, háromráhajtás , és négyszeri áthúzással készül:

Az egyszerre áthúzott pálcák (3—4-es csoportban vannak legtöbbször) úgy készülnek, hogy a pálcák utolsó szemén nem húzzuk át a szálat, hanem az a tűn marad. Ahány pálcáról van szó, azoknak az utolsó szemei mind a tűn maradnak és az utolsó pálcáinál mind egyszerre húzzuk át.

A leírt vagy lerajzolt mintáknál jelzett levegőszemek számát szükség szerint változtatjuk többre vagy kevesebbre, ahogy az egyénenként kívánkozik. (Vannak, akik lazán és vannak, akik szorosan horgolnak.)

Lehetőség szerint arra nagyon ügyeljünk, hogy megfelelő horgolótűnk legyen. Vékony cérnához ne használjunk vastag tűt és megfordítva. De akik hajlamosak a tág horgolásra, azok inkább vékonyabb tűvel dolgozzanak és akik nagyon szorosan horgolnak, vastagabb legyen tűjük, mint amit a fonál vastagsága megkíván.

Ha tűnk rozsdás vagy nem elég finom (érdes, nem csúszik, hanem tapad), ne sikáljuk vim- mel, ne akarjuk dörzspapírral

sem megjavítani, mert attól nem lesz jobb. Egyszerűen késnek a fokával csiszoljuk oly módon, hogy közben a horgolótűt állandóan forgatjuk. Türelemmunka, mert lassan javul, de ha nem sajnálunk egy kevés időt, munkánk eredménye kifogástalan horgolótű lesz.-Ha horgolótűnk szára munka közben zárókupakjától (nyelétől) gyakran elválik, úgy azt a kis csapot, ami a zárókupak nyíláséiból kicsúszik, nedvesítsük be és úgy toljuk ismét össze, remekül összezárul.

Munkáink befejezésénél Vigyázzunk, hogy akkora szál maradjon eltépés után, amit g tűbe lehet fűzni és úgy a szá- g lat elvarrni.

Horgoláshoz fonalat lehet.> kapni minden szaküzletben (Röltex, Népbolt) gyöngyfonál- tói kezdve 20, 60, 80, 100-as 5 horgoló cérnáig, fehér és eerű l színben. Vitrázs horgolásához í „Honleány“ fonalat is használ-; hatunk. Lényeg az, hogy na- j gyobb méretű térítőhöz vagy g függönyhöz vastagabb fonalat,! kicsi térítőhöz vékony 100-as J cérnát használjunk, mert ak-; kor lesz munkáink anyagszerű í és a célnak is legmegfelelőbb.: Szem előtt kell tartanunk mégí azt is, hogy olyan helyre, ahol; állandó piszkolódásnak van j csipkénk kitéve, vékony cérná-; ból ne horgoljunk, mert a gya-; kori mosástól hamar tönkre- g megy.

Kimosás után a kisebb téri-g tőket jobban, a nagyobbakat! enyhén keményítsük. Nedve-g sen, lehetőleg rozsdamentesg gombostűvel vagy hanglemez-! tűvel feszítsük ki. De még mi-g előtt kimostuk munkánkat, kis-g sé megnyújtva mérjük meg! (mosás után összemegy) ésg olyan méretre, fehér papírra! rajzoljuk meg a terítő körvo- g nalát. Majd a nedves csipkétg ha szegletes, először a néevg sarkánál, utána az oldalak kő- g zenén tűzzük ki és csak azután g folytatjuk köröskörül. Ha a te- S rítő kerek, az eljárás ugyan-! az, először egy bármely ponton g kezdjük el a feszítést, a máso-g dik tűt azzal szemben, a kö-; vetkező, annak átló irányában.! s csak azután haladunk kör- g ben:

Feszítéshez felhasználhatjuk g gyúródeszkánk hátlapját, v«-g salódeszkát (kiesd térítőknél) g megfordított puhafafiókokat, g még sok mást is, csak egy kis g ügyesség, leleményesség kel1 g hozzá.

Az így elkészített csipkét g bátran tehetjük lakásunk bár- g mely részére, annak mindenütt! díszére fog válni, ’

A modern konyhát látjuk ezen a képen. Az asztalba beépített mosogató nagyban megkönnyíti a háziasszony munkáját. Ülve mosogathat vagy tisztíthatja s moshatja a zöldséget, krumplit stb. A felső részben tarthatjuk a konyhaedényt, evőeszközöket. A felszerelést beépített gyúródeszka egészíti ki. Mellette található az étkezőfülka