Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-21 / 44. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, £GVESULJETEK! I MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ME GYEI TANÁCS LAPJA m. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1959. FEBRUAR 21. SZOMBAT Befcjesódött as országgyűlés ülésszaka A költségvetés vitája és a legfőbb ügyész beszámolója a tegnapi ülés napirendjén Az országgyűlés pénteken délelőtt Vass Istvánná elnökletével folytatta az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat együttes vitáját. Elsőnek dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője szólalt feL Részletesen foglalkozott szocialista fejlődésünk gyorsításának kulturális vonatkozásaival. Kulturális életünk irányító szervei és az alkotók, pedagógusok, írók, művészek tevékenységének az a mércéje, hogy munkájukkal, alkotásaikkal mennyiben szolgálják népünk nevelését, általános fel- emelkedését és szocialista hazánk építését. — Ugy anakkor szükség van arra is — hangsúlyozta a szónok —, hogy az eddiginél fokozottabban forduljanak a széles néptömegék is a kulturális élet kérdései felé. Történelmileg páratlan eredményeket értünk el népünk kulturális fejlődésében, s erre mindnyájan joggal vagyunk büszkék. Ma például a fiatalok közül legalább annyian végzik el a nyolc osztályos általános iskolát, mint ahányam a régi Magyarországon a négy elemit elvégezték. Ez azt jelenti, hogy a felnövekvő ifjú nemzedék legalább kétszer olyan magas alapműveltséggel indul az életbe, mint a Harthy-korszak ifjúsága. — Fejlődésünk távlatai tőlünk is megkövetelik, hogy például üzemeinkben az általános kulturális ismeretek és a szakmai műveltség fejlesztésére az eddiginél még több erőt és figyelmet fordítsunk. Különösen fontos, hogy az új munkások — a dolgozó rétegeknek csaknem fele — elsajátítsák a szakismereteknek azt a fokát, amelyet a rohamosan fejlődő technika megkövetel. •— Vannak még úgynevezett ■,„fehér foltok“ is kulturális életünkben — mondotta a továbbiakban. — A dolgozóknak csaknem 20 százaléka munkás- szállásokon lakik, a falvakban és a tanyákon sok százezer ember él — őszintén meg kell mondani — jórészt elég elhanyagolt kulturális viszonyok közepette. Itt az ideje, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk ezeknek a „fehér foltok“- nak az eltüntetésére, a kulturális téren elmaradt rétegek művelődésének előmozdítására. Veszprém megyei képviselő- csoport nevében szólt a művelődésügyi tárca költségvetéséhez. Felszólalásában az iskolai oktató-nevelő munkával foglalkozott. Mesterházi Lajos képviselő felszólalásában elismeréssel emlékezett meg arról, hogy a költségvetés jelentős összegeket szán népünk fokozódó kulturális igényeinek kielégítésére. Helyes az is — mondotta —, hogy az ilyen célra előirányzott ösz- szegek nyolcvan százaléka az Iskolaügyet, 20 százaléka az Iskolán kívüli népművelést szolgálja; a következő években az arányt mindinkább az iskolaügy javára kell majd kialakítani. így a társadalmi erőforrások egyre nagyobb szerephez jutnak az iskolánkívüli kulturális tevékenységben. Mesterházi Lajos ezután mai irodalmunk néhány kérdésevei foglalkozott. A délutáni ülésen Antes István pénzügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Kérte az országgyűlést, hogy az Idei költségvetési törvény- javaslatot változtatás nélkül fogadja eh Az elnök indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy az 1959. évi állami költségvetést általánösságban és részleteiben egyhangúlag elfogadja. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták az idei állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot. Ezután dr. Szénás! Géza, a Népköztársaság legfőbb ügyésze mondta el beszámolóját. Beszélt többek között a népi ellenőrzési bizottságok hasznos, eredményes munkájáról, majd a gazdasági vezetők és a felügyeleti szervek felelősségét hangsúlyozta. — Az eddiginél nagyobb segítséget várunk a tömegszervezeteiktől. főleg a szakszervezetektől — folytatta. — A társadalmi tulajdon tiszteletben tartására vonatkozó ne- velőmunkában még távolról sem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek a _ társadalmi bíróságok eredményes működésében rejlenek. Ezután népi demokráciánk büntető politikájáról szólva tübbek között megállapította: — Büntetőpolitikánk kö- < vetkezetes alkalmazása a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a bűnüldözésben az osztálypolitika torzulásoktól mentesen, revizionista vagy szektás elhajlások nélkül mindenben érvényesüljön* Ellenségeinkre, a társadalmi életünket zavaró huligánokra és a súlyos bűncselekményeket elkövetőkre szigorúan lesújtunk, ugyanakkor a meg- tévedteknek lehetőséget adunk arra, hogy megbélyegzés nélkül, bűnüket megbánva, hasznára váljanak a társadalomnak. Ügyelni fogunk arra, hogy az először megtévedt dolgozókat, akik kisebb jelentőségű bűn- cselekményt követtek el, büntetőeljárás helyett a felelősség- revonás más jogi eszközével neveljük a törvényes és a szocialista társadalmi együttélés szabályainak tiszteletbentartására, de a proletárhatalom önvédelme érdekében is kénytelenek leszünk erélyesebben fellépni azokkal szemben, akiknek sem a meggyőzés, sem o hatóságok figyelmeztetése nem elég ahhoz, hogy tartózkodjanak a törvények megszegésétől. Felhívta a figyelmet arra. hogy a büntetésüket letöltött emberek számára lehetővé kell tenni, hogy bebizonyíthassák: a büntetés végrehajtása megváltoztatta őket és a társadalom hasznos tagjai akarnak lenni. Az indokolt bizalmatlanság túlzásba vitele, az elhagyatot.t- ság és a kellő segítség hiánya sok olyan embert visz ismét a bűn útjára, akiben pedig megvan az elhatározás a becsületes élethez. Ezen a téren jelentős segítséget várunk elsősorban a társadalmi szervektől és a gazdasági vezetőktől. Befejezésül kérte, hogy az országgyűlés fogadja el beszámolóját* Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját vita nélkül, egyhangúlag tudomásul vette. Az ülésszakot Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke zárta be* Kórö§tetétlen is t termelőszövetkezeti község A község lakossága felhívja a megye dolgozó parasztjait: kövessék a példát! Távirat érkezett szerkesztőségünkbe Kőröste tét! enrő L. A községi tanács, a pártszervezet és a termelőszövetkezeti bizottság közölte, hogy Kőrös- tetétlen termelőszövetkezeti községgé alakult. A belépők között van a 16 holdas Andrus József, aki magával vitte minden gazdasági felszerelését, valamint egy tehenét, három növendékmarháját és egy lovát. Az újonnan belépettek többsége földdel rendelkező gazda, zömében középparaszt. Kőműves Pál 19 holdat, Angyal László tanácstag és Mihály Jakab 12 —12 holdat vitt magával a tsz- be, valamint gazdasági felszerelését és állataikat. A község lakossága felhívja a megye egyénileg dolgozó parasztjait, kövessék példájukat, alakítsák falujukat termelőszövetkezeti községgé. A tsz-mozgalom fejlődéséről, a községfejíesztésről és a népi ellenőrzés kérdéseiről tárgyalt tegnap Pest megye Tanácsa Pénteken délelőtt 10 órakor ült össze a Pest megyei Tanács, hogy letárgyalja, a végrehajtó bizottsága által előkészített napirendjét. A tanács az ülés elnökévé Gárdonyi Gézát, a községfejlesztési állandó bizottság elnökét választotta meg, aki bejelentette, hogy az Elnöki Tanács jóváhagyta a végrehajtó bizottság tagjainak választását. A v. b. tagjai . ezután letették a hivatalt esküt, majd Dajka Balázs vb-elnökhelyet- tes beterjesztette a közséigfej- lasztési tervek múlt évi végre- hajtásáarói'és az idei feladatokról szóló jelentését. Bevezetőjében a szövetkezeti mozgalom nagy politikai és népgazdasági jelentőségére (hívta fel a megyei tanács figyelmét, és bejelentette, hogy a falu szocialista átalakítása érdekében megindult munkának már Pest megye területén is komoly eredményei vannak és komoly kilátás van arra, a hónap végéig az új szövetkezeti községek száma igen jelentős mértékben megnövekedik. Hangsúlyozta, hogy a község- fejlesztési terveket mindenütt összhangba kell hozni a tsz- tervek’kel. A községfejlesztés terén nem lehet mindent egy- csapásra megoldani és pótolni, éppen ezért van szükség gondos és reális községi ej lesztés-i terveik kidolgozására. A megye népe a múlt évben közel hárommillió torint értékű társadalmi munkával segítette elő a községéit fejlesztését. A végrehajtó bizottság a jövő évre készülő községfejlesztési programot felülvizsgálja, hagy mindenütt a szövetkezeti községek érdekeit he lyezhesse előtérbe. Ne jemzetíszínű, vörös és világoskék zászlóerdő leng az $í Arany János művelődési ház Ezután Orbán László a szó- ^ homlokzatán. Fellobogózták a cialista törvényesség kérdései- ^ többi középületet is. Sokan ről beszélt. $ megállnak a Magyar—Szovjet Tóth Anna képviselő a költ- ^ Baráti Társaság Szabadság ségvetés munkaügyi vonat- ^ téri tárlója előtt: képeket néz- kozásaival foglalkozott. | nek a forradalomról, a Nagy Gém Ferenc képviselő el- ^ Honvédő Háború hősi ideiéről mondotta, hogy 1958-ban to- ^ és o kommunizmus építésének vább bővült a kereskedelem | j,ékés, de mégis mozgalmas, halozata, emelkedett munka- s , ’ jának színvonala. Javult a ^ szépségekkel teli hetkozrmpm- lakosság áruellátása, bősé- ^r<^ges volt mind az iparcikk-, ^ Ma van a magyar—szovjet mind az élelmiszerellátás. A 5; barátság hónapjának megnyi- hálózat bővülése azonban ^ tósa. Az ünnepségre kedves nem tartott lépést az áru- S , , ,, . , . , forgalom emlekedésével. Sok | .. erkeztek még a javítanivaló a keres- $ Nagykörösre: Ciechanowicz kedelmi munka kultúrájában ^ elvtárs, a Lengyel—Szovjet is, főképpen a vidéki föld- ^ Baráti Társaság varsói elnök- művesszövetkezetekben. őségének elnöke és Janusz LeP-r' Bá,rlZÍ G.USztá,V..„képVÍ~ $ wiczSki, a társaság Varsó mesélő az 1959. évi koltsegve-S ....... „ _ tés egészségügyi és szociális § £™ei elnoksegenek tagja. Ket- részével foglalkozott. ^ hetes tapasztalatcserére jöttek Dr, Dezséry László a ^ hazánkba. SZÉP ESTE VOLT / iérzi Ciechanowicz magas, őszülő, kellemes mosolyú, minden iránt érdeklődő férfi. Jól beszél oroszul, s így tolmács nélkül mutogatom neki a várost. — Abban a kis Házban lakott Petőfi Sándor fia, Zoltán. — Ó, Petőfi fia? Gyenge tüdeje volt szegénynek. •— Ez itt a művelődési ház, emitt a tanácsháza. Abban az iskolában meg Arany János tanított kilenc évig. — Igen? — mosoly fut át az arcán —, Petőfi barátja, a Toldi költője ... Lát fa, nem is tudtam, hogy ilyen sqjkáig élt Nagykőrösön. És az a szobor?... Várjon, már tudom: Kossuth Lajos, a nagy magyar szabadságharcos. Kicsit szégyellem magam. Én bizony nem ismerném meg OTP-hitelt, anyagkiutalást elsősorban a tsz-községek számára biztosítsanak. Rövid szünet után megindult a széleskörű vita a benyújtott Jelentés felett, ezt megelőzően azonban Gárdonyi Géza elnök bejelentette, hogy Dánszent- miklós és Kőröstetétlen táviratilag közölte a megye tanácsával az örvendetes tényt; mindkét község szocialista községgé alakult át. A felolvasott táviratokat a tanácsülés nagy tapssal fogadta. A vita első felszólalója Tóth András monori tanácstag volt. Megállapította, hogy Pest megyében bonyolultabb a helyzet a főváros közelsége miatt, mint a távolabbi megyékben. Itt jobban kifejlődött a kupecke- dés. A tanács tagjaira éppen ezért elég súlyos feladat hárul, mert meg kell győzniük választóikat, a fejlődés és az ország népgazdasági érdekei egyaránt megkövetelik, (hogy köz- ségeink minél nagyobb számban és minél gyorsabban szocialista szövetkezeti községekké alakuljanak át. (Nagy taps). Szász György felszólalásában azt javasolta, hogy mondja ki a megyei tanács határozatilag: teljes mértékben egyetért a pártnak és kormánynak azzal a határozatával, amely a legsürgősebb és legfontosabb feladatként a mezőgazdaság szocialista átszervezését tűzte ki* — A tanács minden olyan tagja — mondotta emelt hangon —, aki egyénileg gazdálkodó kisparaszt, mutasson példát választóinak és késedelem nélkül lépjen be községe termelő- szövetkezetébe. Nem elég ezt a mozgalmat csak szavakkal helyeselni. Parasztságunk nagy része elvileg egyetért vele, tettekkel kell most példamutatóan előljárni. Ez nemcsak paraszti kérdés, hanem az egész népgazdaság kérdése is. Általános figyelem közben szólalt föl Szabó Károly vb- elnök. — A párt és a kormányzat politikájának helyességét bizonyítják — mondotta — a községfejlesztés terén elért eddigi konkrét eredmények: a pedagógusok helyzete lényegesen megjavult, javult az orvosi ellátás is, raktáraink megteltek a vevőre váró árucikkekkel és rohamlépésben fejlődnek községeink. A megoldásra váró problémák homlokterébe most a mezőgazdaság szocialista átszervezése kerül és ez olyan fontos kérdés, hogy ajánlatos lenne, ha a legközelebbi tanácsülésen külön napirendi pontként vitatná meg a megyei tanács. Éppen ezért javasolja, hogy a tanács utasítsa a végrehajtó bizottságot, a legközelebbi ülésre készítsen beszámoló jelentést a megye területén elért eredményekről. Az általános helyesléssel fogadott felszólalás után Guba Pál (Dunabogdány) hangsúlyozta, hogy a társadalmi munka egyre nagyobb méreteket ölt. Hibáztatja, hogy egyes községi tanácsok aránytalanul nagy építkezésekbe kezdenek, amelyek fedezésére hosszabb időre lekötik a községfejlesztési alap jövedelmét és így az időközben felmerülő kisebb községfejlesztési problémák megoldására sem jut ^már pénz. Majd így folytatta | felszólalását: | — A paraszt azzal, hogy S nem állt az ellenforradalom § mellé, a szocializmusnak kötelezte el magát. Ennek most ^le kell vonnia a konzekven5 ciáit. \ ^ Kőfalvi János, a Szabadság ^ Tsz elnöke, majd Nagy Ele- $ mér, a Hazafias Népfront meggyei titkára szólalt fel ezt ^ követően. | Gárdonyi Géza szólt ez- 8 után részletesebben a köz- 8 ségfejlesztés kérdéséhez, majd ^ Tóth István tanácstag, $ egyénileg gazdálkodó $ tinnyei klsparaszt az | egész tanács lelkes tap- ^ sai közben bejelentette, $ hogy két hold földjével ^ belépett a termelőszövetkezetbe, s § — Hosszú esztendők óta |— mondotta — dolgoztam kis $ 6 (Folytatás a 2. oldalon) Koszciuszkának, a lengyel Kossuthnak a szobrát, nem tudom, volt-e fia Miczkiewicz- nek, a legnagyobb lengyel költőnek, azt sem tudom, ki volt — ha volt — költőbarátja . *. Jerzy Ciechanowiczot negyedórája ismerem; nem mondott nagy szavakat, hogy éljen a lengyel—magyar barátság, t más effélét, de biztosan tudom: ismer, szeret bennünket. Igaz barátunk. Tf'olytatjuk a városnézést. A ' városi pártbizottságon Hegedűs László, agit.-prop. felelős és Gedő Albert MSZBT- titkár fogadja a lengyel vendégeket. Élénk baráti beszélgetés alakul ki közöttük. Hasonlóak a gondjaink, céljaink, van mit kérdezniük egymástól. Lengyel barátainkat különösen a mezőgazdaság szocialista át- alakítása érdetkli. . í . Este zsúfolásig megtelik a művelődési ház. Az elnökségben ott ül a két lengyel vendég is. Kiss Lajos, a tanács művelődési állandó bizottságának elnöke beszédben méltatja a magyar—szovjet, s a magyar—lengyel barátságot. Utána kultúrműsor következik. Egymás után peregnek a számok. Az iparosénekkar és a konzervgyári vegyeskar műsora után Kökény Ernő és népi zenekara, majd a földművesszövetkezet tánccsoportja következik, hogy átadja helyét a szovjet helyőrség kul- túrcsoportjának. Alekszandr Morozov fergeteges táncszáma után Anatolij Dancsenko főhadnagynak tapsol a közönség. Szép este volt: megkezdődött Nagykőrösön a magyar—szovjet barátság hónapja. Szabó Ernő