Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl K^Cirlap ÚJ TERMES (4—5. oldalon.; I MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ni. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA 60 FILLER ME GYEI TANÁCS LAPJA m 1959. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP Tanácskozik az SZKP XXI. kongresszusa Kiricsenko elvtárs felszólalása a ietßitup délelőtti ülésen Az SZKP XXI kongresszusa pénteken délután 16 órakor a szünet után folytatta munká­ját. Az elnöklő Nyikolaj Igna­tov a beszámoló vitájában el­sőnek Mihail Lavrentyev aka­démikusnak, a Tudományos Akadémia alelnökéne'k, az akadémia szibériai elnökének adott szót, majd utána sor­rendben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja, Alekszandra Ribakova, a moszkvai gumi­abroncsgyár lakatosa, Pjotr Lomako, a fcrasznojarszki nép­gazdaság! tanács elnöke, Vilié Pessi, Finnország Kommunista Pártjának főtitkára és Dolores Ibárruri, Spanyolország Kom­munista Pártjának főtitkára volt a péntek délutáni ülés fel­szólalója. A szombat délelőtti ülésen elsőnek I. D. Musztaíajev, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. Musztaíajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsán nép ba­rátságban akar élni a szomszé­dos Iránnal és Törökországgal. A nyugati hatalmak agresszív imperialista körei igyekszenek megzavarni ezt a barátságot. Ez azonban nem sikerül nekik. Egy keleti közmondás szerint jobb a közelben egy jő szom­széd, mint messze egy rokon. Szomszédaink biztosak lehet­nek benne, hogy a legjobb szándékkal viseltetünk irán­tuk. Azerbajdzsán példája világo­san megmutatja valamennyi közel- és közép-keleti ország­nak, mit jelent a szovjet hata­lom, s mit jelent, amikor a nép válik országának! gazdájává. Utalt az Egyesült Államok kö­zel- és közép-keleti agressziós terveire és hangsúlyozta: a Közel- és a Közép-Kelet népei tudják, a Szovjetunió jó szom­szédjuk és igaz barátjuk. Nagy beszédet mondott a kongresszus szombati tanács­kozásán A. I. Kiricsenko, a központi bizottság elnökségé­nek tagja. Kiricsenko rámutatott: V párt eltávolított útjából min­den visszahúzó erőt: visszaver­te a pártellenes csoport táma­dását. A pártellenes csoport ál­landóan támadta munkájá­ban a központi bizottságot, a párt központi bizottsága azonban a XX. kongresz- szus iránymutatása alap­ján következetesen folytat­ta harcát a lenini elvek érvényrejui tatásáért. Kiricsenko elmondotta: a a pártellenes csoport tagjai közvetlenül Sztálin halála után megkezdték tevékenysé­győzelmet aratott a lenini ,vo­nal megvalósításáért, a marxizmus—leninizmus al­kotó alkalmazásáért vívott harcában. A. I. Kiricsenko hangsú­lyozta, közismert, hogyan, milyen módszerekkel léptek fel a pártellenes csoport tag­jai. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak dogmatikus alkalmazásával akarták el­téríteni a pártot a helyes út­ról. — Az igazi marxista azon­ban nem az, aki betéve tudja a marxizmus—leninizmus klasszikus alkotásait, hanem az. aki alkalmazni tudja azo­kat a nép, a párt érdekében, aki szoros kapcsolatban van az élettel, napról napra ér­zi, ismeri az élet ütemét —• állapította meg többek között Kiricsenko, s hangsúlyozta: — Nagy megelégedéssel je­lenthetjük ki, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Köz­ponti Bizottsága mind a belpolitika, mind a kül­politika kérdéseiben a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásával, a reális tények alapján oldja meg a felvetődő kérdéseket. Kiricsenko példaként em­lítette meg a szovjet ipar és építés vezetésének átszerve­zését. Hangsúlyozta: az át­szervezés során soha nem ta­pasztalt fellendülés mutatko­zik a szovjet iparban. Rend­szeresen teljesítik tervüket olyan iparágak is, amelyek a múltban — mindenféle szer­vezés és intézkedés ellenére elmaradtak. Hasonló ered­mények mutatkoznak a me­zőgazdaságban, amely éve­ken át súlyos elmaradottság­gal küzdött és nem tudta megfelelően biztosítani az or­szág élelmiszer-ellátását. Az elmaradás oka nem a kol­hozrendszerben volt, hanem abban, hogy rosszul használ­ták ki a kolhozrendszer óriási lehetőségeit és a mezőgazda­ság egykori vezetői gyakorla­tilag nem ismerték a mező- gazdaság kérdéseit. A párt 1953 szeptemberi plénuma a valóságos helyzet értékelésé­vel megjelölte a mezőgazda­ság fejlesztésének útját. Ezek az eredmények megmutatják, hogy az életben milyen ha­talmas erő a párt, s milyen nagy szervező-szerepet tölt be. Kiricsenko elmondotta: a központi bizottság egész tevé­kenységét a lenini vonal meg­valósításának törekvése jelle­mezte, s mindaz, ami a párt XX. kongresszusa után történt, a marxizmus—leninizmus al­kotó alkalmazásának bizo­nyult. A központi bizottság munkájában a lenini elvhűség és következetesség nyilvánult meg. Nagy szerepe volt ebben a központi bizottság első titká­rának, N. Sz. Hruscsovnak. Kiricsenko ezután arról szólt, hogy a XX. kongresszus után a pártéletben is jelentős fel­lendülés következett be. Megkezdődött és eredmé­nyesen végződött a harc a személyi kultusz megszün­tetéséért, a pártélet lenini elveinek érvényesítéséért, a kollektív vezetés meg­valósításáért. Ez fellendítette a párttagok és az alapszervezetek munkáját (Folytatás a 2. oldalon) Csaknem kétmillió rádióelőfizeto és 16038 televízióelőfizető van Magyarországon A posta adatai alapján a múlt évben több mint 190 000- rel növekedett a rádióelőfize­tők száma. Budapesten 36 000 új készüléket jelentettek be. A növekedést és a 247 628 veze­tékes rádiót figyelembe véve jelenleg 1 944 351 rádió előfize­tője van az országnak. Egyedül Budapesten 525 000 rádiókészü­léket tartanak nyilván. A televíziónál 16 038 előfize­tőt tart nyilván a posta. Sok ezer fémvázas tyúk ólat, műanyát, önetető és önitató berendezést gyártanak az idén A V Hl'W‘T rtnr nArtU nor,v*nln+{ A 4 „„ ... »1 ’ ____•„ A z Országos Géphasználati Tanács, pénteken a SZOVOSZ­székházban megvitatta a föld­művesszövetkezeti kereskede­lem 1959. évi gépértékesítési problémáit. A rendelkezésre álló devizakeret, valamint a szükségletek egyeztetése után a tanács kialakította álláspont­ját a földművesszövetkezeti kereskedelem 1959. évi mező- gazdasági gép-importjával kap­csolatban. Eszerint 1959-ben a földművesszövetkezeti keres­kedelem mintegy harmincféle mezőgazdasági gép behozatalá­val segíti a mezőgazdaság fej­lesztését. Megvitatta a tanács a hazai gépgyártás 1959. évi program­ját is. A részvevő elméleti és gyakorlati szakemberek egyet­értettek abban, hogy a kerté­szeti munkák gépesítése érde­kében szükséges a négysoros tárcsás palántázógépek gyár­tása. Az idén megindul a kézi motoroskapa, valamint a hagy­matermesztés — ágyelőkészi- tés, vetés, kapálás, kiszedés — gépeinek gyártása is a Kovács -Brúder-féle magyar szabada­lom alapján. Helyesléssel fogadták a ta­nács tagjai azt is, hogy a nagy­üzemi baromfitenyésztés fel­lendítése érdekében ebben az évben már sokezer csibenevelő battériát, különféle önitató és önetető berendezéseket, mű- anyákat, valamint összeállít­ható fémvázas tyúkólakat ké­szítenek, A tanács véleménye szerint a jövőben az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a szőlőmunkák gépesítésének megoldására, valamint a talaj- erővlsszapótlás gépesítésének rendezésére. A Dunai Hajógyár dolgozóinak távirata Moszkvába A váci Dunai Hajógyár dolgozói táviratot küldtek Moszk­vába a XXI. kongresszushoz, amelyben többek között ezt üzenték: „A proletár internacionalizmus szellemétől áthatva, forró szeretettel üdvözöljük a kongresszust és a hősies munkát végző szovjet népet. Példájuk nekünk is erőt ad termelési feladataink sikeres megoldásához. Elhatároztuk: a szovjet nép monumentális tervének teljesítését azzal segítjük, hogy a szovjet—magyar kereslzedelmi egyezményekből ránk eső részti feladatdkat gyorsan elvégezzük.” Koszorúzási ünnepség Rózsa Ferenc emléktáblájánál A magyar sajtó napja alkal­mából szombaton délután ko­szorúzási ünnepséget rendez­tek a Népszabadság székházé­ban, Rózsa Ferencnek, az il­legális Szabad Nép mártírha­lált halt első főszerkesztőié­nek emléktáblájánál. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, Gyáros László, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Szakasits Árpád, a Magyar Újságíróik Országos Szövetségének elnö­ke és a magyar sajtó számos munkatársa. Ott volt a szocia­lista országok több budapesti saj tótudósítója, A Himnusz hangjai után Máté György emlékezett Ró­zsa Ferencre, a nagyszerű kommunista újságíróra, ak> hazaszeretetével, rendíthet ei­len bátorságával példaképe a magyar sajtó munkásainak. Ezután elhelyezték az em­léktáblán a Népszabadság szerkesztősége, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­la, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége, a Nyomda-* a Papíripar és a Sajtó Dolgo­zóinak Szakszervezete és a budapesti szerkesztőségek ko­szorúit. Az emlékünnepség az Iníer- nacionálé hangjaival ért vé­get __________ K i t ii nieíések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar sajtó napja alkalmából a sajtómunka terü­letén kifejtett kimagasló te­vékenységük elismeréséül Ár­kus Istvánnak, a Népszabad­ság rovatvezető helyettesének, Dezséry Lászlónak, a Magyar Rádió főmunkatársának, Kén­esek Lászlónak, a Magyar Rádió szerkesztőség-vezetőjé- ftek. Sala Sándornak, a Lap­kiadó Vállalat igazgatójának és Szántó Jenőnek, a Népsza­badság olvasó-szerkesztőjének a Munika Érdemrend kitünte­tést adományozta. Tíz újság­író kapta a Szocialista Mun­káért Érdemérem kitüntetést. Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A párt és a kormány az el­múlt években jelentős intéz­kedéseket hozott a termelőszö­vetkezetek gazdasági szilárdí­tásának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésé­nek segítésére. E célok meg­valósítására adta ki a 3004— 1958. számú kormányhatároza­tot is. E határozat végrehajtá­sánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intéz­kedésnek a gyakorlati élet kö­vetelményeinek megfelelő ki­egészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a ter­melőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikra támasz­kodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelé­sével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdasá­gokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszö­vetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek meg­erősítését politikailag szi­lárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jől képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, __ amelyek a vezetést saját ere­güket, s minden egyes" atkái- nem tudják kielégítően erősödött ^ tevékenységük. ^ mat felhasználtak, hogy meg- ^ újult erővel támadják a párt$ fővonalát Különösen a XX. § kongresszus után meg támadó Végül levetették álarcukat, s $ amikor arra a következtetésre^ jutottak, hogy megérett az idő ^ a cselekvésre, nyíltan fellép-^ tek a központi bizottság lenini^ politikája ellen. — Ismeretes, hogyan vég- $ eődött ez a kísérlet — állapi- ^ tóttá meg Kiricsenko, s hang- $ súlyozta: minél távolabbra ^ kerül a párt a pártellenes cső- ^ port leleplezésének idejétől, ^ annál világosabbá válik az ^ intrikus-csoport politikai ak- ^ namunkájának súlyossága, ^ amely aknamunkával ártot ^ tak a pártnak és a népnek. A ^ központi bizottság nagy4 : •’rnwr ■■«****■ ^ feladatok § fel és válasszanak Igen sok ház épül Bényén. Egyik évről a másikra új házsorok emelkednek. Képünk a tavaly épült utcasor egyik részletét mutatja ba ^megoldani, valamint az újon- ^ nan alakuló vagy gyenge ter- ^ melőszövetkezetak, az elnöki ellátására kérjenek elnökké !} olyan dolgozót, aki képzettsé- ^ généi, rátermettségénél, gya- ^ korlati ismereteinél fogva a | szövetkezeti nagyüzemi gazdál­kodás megszervezésére és Irá­nyítására alkalmas. A termelő- ^ szövetkezetekben a szabály- ^ szerű számvitel, a pénz- és hi- ^ telgazdálkodás megerősítése ^ érdekében alkalmazzanak ál­dandó jelleggel képzett köny­velőket. A mezőgazdászt vagy ^ a könyvelőt a termelőszövet­kezet lehetőleg vegye fel tag­ijai sorába. ^ A községekben és a mező- $ gazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének segítése érde­kében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irá­nyítása mellett a községi népfront-bizottságok bevoná­sával alakítsanak állandó jel­legű fejlesztési bizottságot; Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támo­gató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üze­mek, állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok a mezőgazda- sági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdé­szeti, valamint a vízügyi szer­vek a mezőgazdasági terme­lésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék tá­mogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az eset­ben, ha egy község dolgozó parasztságának hetven-nyolc- van százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás út­jára, s így szocialista köz­séggé válik — valamint a te­rületileg fejlődő termelőszö­vetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további ötven százalékos, a második évben huszonöt százalékos díjkedvezményt kapnak. A növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek bel­terjes gazdálkodásának segí­tésére, a termésátlagok növe­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom