Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-23 / 19. szám
MS9. JANUÁR 23. PÉNTEK MEGY i/Cirlaß Amit nem tanítottak a% iskolák an Árunak idején — régen volt már — az iskolában magoltam be a szabályt, de olyan alaposan, hogy máig se felejtettem el: „A hő áramlássá], sugárzással vagy vezetése® úton terjed.” Igen. A Nap úgy sugározza ránik melegét, hogy a közbenső szférák hőmérsékletét nem növeli. A kályhából a levegő közvetítésével áramlik a kellemes meleg a szobában. A parázsra vetett vasdarabot pedig azért ejtjük el. ahogy a kezünkbe vesszük, mert a vas jó hővezető. Nos, nem folytatom tovább. A hőről — higgyék el — *ok mindent megtanultunk az iskolapadban ülve, bár csak a tizedét vagy a század részét tanultuk volna akkoriban a műveltségről. Mert azt máig sem tudjuk ilyen pontosan meghatározni, hogy a kultúra milyen úton-mó- doii terjed7 Áramlással? Sugárzással? Vezetés útján? Mindhárom módon? Vagy van még negyedik és ötödik lehetőség is? Csupa-csupa kérdőjel. A fejeletet voltaképpen csak néhány esztendeje keressük. És ha a kultúra, a művelődés olyan „egyszerű”, olyan „megfogható” valami lenne, mint a hő, bizonnyal megtaláltuk volna már a kérdésekre a választ. De a kultúra: meleg is, fény is. Tapintható, mint egy jó könyv, hallható, mint Beethoven muzsikája, látható, mint egy nagyszerű film — és ugyanakkor megfoghatatlan, láthatatlan és nem észlelhető — hiszen a legfinomabb elektromos mérőműszer sem regisztrálhatja az emberi agyban végbemenő titokzatos változásokat. •k Az aszódi "írási művelődési ház irodájában egész kis kupaktanács üli körül a kályhát. Csente Béla. a fiatal igazgató; Debrey Jánosné, a művészeti vezető; férje, a helybeli iskola pedagógusa; Kovács László Kossuth-díjas, a népművelési felügyelő; Vörös Géza, a megyei tanács népművelési osztályától és jómagam. A téma: mi a járási művelődési ház feladata. Azaz: hogyan és miként terjed innen, az aszódi járás szívéből a műveltség: áramlással, sugárzással vagy vezetései úton? ó, ez nehéz, nagyon nehéz kérdés; nincs benn a munka- tervben, talán a továbbképzés anyagában sem szerepel. Különösen nem egy ilyen művelődési házban, amelyik egy esztendeje mászott ki úgy- ahogy az anyagi és az eszmei esődből, az űj igazgató. Csente Béla révén És mégis! Kutató-kereső ujjunk néhány érdekes, szép cUv- logra rátapint. Debreyné a színjátszókról beszél (két csoport működik, összesen 15 taggal): — A Dulszka asszony erkölcse című darabot próbáljuk. 25-én szerepelünk vele Kartájon, elsején Versesen ..: Igen. a művelődési ház gyakorta szerepel a járás községeiben. A Bástyasétány című zenés vígjátékkal már lejárták a vidéket, és a Dulszka asszony után a Zeng az erdővel akarnak turnézni. Csakhogy ..: Olykor-olykor kissé túl messze sugárzik (sugárzik, mert a közbeeső közeget nem melegíti fel!) a művelődési ház melege! Kará- csond, Horány nem az -aszódi járáshoz, de nem is a megyéhez tartozik, mégis — a járás községeit megelőzve — szerepelne!? bennük — ami méltó elismerése ugyan a színjátszók képességeinek, de hátrányosan érinti a járási művelődési ház hatósugarába tartozó községeket. Lám, bizonyság: Csente Béla elmondja, hogy a járás két községébe, Vácegresre és Váckisúj faluba ez ideig nem jutottak el egyetlen egyszer sem. De keresünk, és találunk mást is. Kartalon, Galgagyörkön sza- lás-’wsás tanfolyamot rendeztek. Az előadót a járási kultárház adta. A színjátszó-rendező tanfolyamra — ha nem is Aszódra, de Gödöllőre — kilencen jelentkeztek a járásból, és az acsai, galgamácsai, bagi, gal- gahóvízi rendező kivételével eljárnak az előadásokra. A művelődési ház zenekara tavaly mintegy hat helyre utazott ki, hogy jó muzsikát adjon, viszonylag kevés pénzért. Ismeretterjesztés: aszódi előadókkal olyan előadássorozatot terveznek, amelyik a gyermeknevelés módszereit mutatná meg a környező községek lakóinak. Csak néhány hevenyészett adat. De már ennyi is jelzi: a művelődés terjesztésének egyik módja, ha a járási kultúrház együttesei, előadói, vezetői bejárják. a környéket, továbbadják tudásuk, művészetük legjavát. ★ Egyik módja... És má a másik? Természetesen az, ha a környék művészeti együttesei szereplési pódiumot és ezzel továbbfejlődési lehetőséget lelnek a járási művelődés házában. Ez az elv sem új dolog itt, legfeljebb nem eléggé tudatosodott. Debreyné a munkanaplóból, ebből a mindentudó nagy- könyvből, olvassa a tényeket: — Huszoníhetedikén a turaiak vendégszerepeitek nálunk a Zsuzsi 'kisasszonnyal; október táján a kartaliak a Nagymamát hozták; a múlt évi báli nyitószámot a tu- raiak járták; itt tartottuk a Galga menti napokat májusban, akkor is szerepelt egy sereg együttesünk; a honvédnapra a galgamácsaiak, az ik- ladiak jöttek el szerepelni.:. Elég ennyi. Ha hozzávesz- szük. hogy áprilisban, a járási fesztiválon színpadot kapnak Aszódon a járás tánc-, színjátszó és népi együttesei, akkor teljes a kép. De: céltudatosan és szervezetten kell megformálni, kitervelni, hogyan, milyen sorrendben, milyen műsorral szerepeljenek a meghívott együttesek a járási kultúrotthon színpadán, és az ilyen fellépéseket a tapasztalatok kicserélésének ünnepnapjává lehetne avatni. ★ Sugárzás, áramlás.;. Igen, A vezetés .;. Azt hiszem, ahogyan a fémek között akadnak szép számmal jó hővezetők, «így akadnák olyan egyéniségek, akik különösképpen fogékonyak a művelődés elsajátítására és továbbadására. Pedagógusok, aktív, öntevékeny kultúrmunkások, színjátszók, táncosok, olyan munkások vagy parasztok, mint Gyimesi Jánosné. aki hatvan esztendős fejjel az aszódi színjátszó együttes egyik fő erőssége. Ök azok, akik napról napra megismétlik a bibliabeli kenyér csudáját: az öt kenyérből ötezreket vendégelnek meg úgy, hogy tizenkét kosár telik meg a maradékkal. Kétszer egy évben összegyűlnek itt, a járási kultúrházban a községi művelődési otthonok vezetői, megbeszélni, megvitatni tapasztalataikat, örömeiket, bajaikat, terveiket. Hasznos, jó megbeszélések ezek, de nem szabadna csak a kultűrotthon-igazgatókra korlátozni. A színjátszó csoportok vezetői, a táncosok oktatói vajon nem tudnák segíteni, támogatni egymást? Vagy az ismeretterjesztés módszereiről haszontalan lenne egy-egy vita a járási művelődési ház falain belül? A másik dolog: a színjátszóegyüttes tagjai gyakran szerepelnek vidéken. Igen óm, de — ahogyan a fcartali népművelési ügyvezető mondja — jönnek, láttatnak és mennek. Magyarán: röviddel szereplés előtt érkeznek, leszerepelnek, és sietnek haza. Pedig be jó is lenne, ha — minden fölényességtől menten — segítenék a gyengébb, esetleg tapasztalatlanabb kisebb, fiatalabb csoportokat; vagy pedig véleményüket kérnék: a szakértő színjátszók bírálatát megszívlelnék! Van erre is törekvés. Csente Béla mondja: — Versegen. Galgagyörkön összejönnek vendégszereplésünkkor a színjátszók, örömmel fogadnak bennünket, le- szólít.iák szereplőinket... De miért a véletlenre bízzák ezt? Nem lehetne értesíteni a színjátszókat: ekkor és ekkor jövünk, ezzel és ezzel a darabbal, előadás után aniké- tot tartunk, beszéljük meg közös dolgainkat... . Nem igényelne költséget, se sok munkát. És az „elvesztegetett” idő busásan megtérülne, mind a színjátszóknál, mind a táncosaknál, mind az ismeretterjesztő előadások vezetőinek megbeszéléseinél. ★ A segítés és együttműködés számtalan lehetősége kínálkozik. Keresni se kell nagyon. Vagy mégis, keresni kell; Szűcs Ernő, a kar tail népművelési ügyvezető, a létesítendő kultúrotthon jövendő igazgatója például hlrtelenében nem tudja, milyen igényekkel fordulhat a járáshoz, mi lenne az, amiben segítséget kérhet és várhat. — Talán díszletek kölcsönzése? — Vagy a szervezésben segíthetnének? — Igen! Zenekarral is.;. — Alakulna dalárda, ha akadna vezető, talán tehetne valamit érte a járási kultúrház? Lám, az egyetlen mag, jő talajba kerülvén, pillanatok alatt négy kalászt is érlelt. Hát nem lehetne végre megbeszélni, megvitatni, mi a járási művelődési házak feladata a járás községeinek, falvainák ku.ltu- rálódása érdekében? A hőről szólva megtették már ezt a tudósok. Tisztázzuk hát mi ezt a kérdést! Hogyan sugározzák, áramoljon, vezetődjék a műveltség a járási kultúrházból minél gazdagabban és erőteljesebben? Felajánljuk lapunk hasábjait e vita céljára. Ha eredményes lesz, akkor cikkünk nem foglalta el feleslegesen a helyet. És amit nem tanulhattunk meg annak idején az iskolapadban. könnyű szerrel megtanuljuk — egymástól. Garami László Kis készülékek — nagy teljesítmény A HAMUPIPŐKE BUDAÖRSÖN A budaörsi leányiskola Szilágyi Erzsébet úttörőcsapata előadta a Hamupipőke című mesejátékot. Az előadás bevételét az úttörők nyári táborozásának javára fordítják. Szovics Imre felvétele azt a pillanatot mutatja, amint a „maszkmester” az egyik kis szereplőt festi 25 esztendeje iskolaigazgató Székely Andor. A jubilánst munkahelyén, az érdi leányiskolában szombaton ünnepélyesen felköszönt«K és átadják neki a Művelődésügyi Minisztérium dicsérő oklevelét. A ritka évfordulót — igazgatói munkásságának huszonötödik esztendejét — ünneplő Székely Andor mindössze ötvenegy éves és 1947 óta vezeti az érdi leányiskolát. A művelődésügy helyzetét tárgyalja meg szombaton a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottsága. A párt művelődéspolitikai téziseinek egyik nagy győzelme és eredménye az, hogy egyre több járási és községi tanács fordul arccal a művelődésügy felé és az ilyen tanács-, valamint végrehajtó bizottság; üléseket követően észrevehetően fellendült a kulturális munka. ’ Kossuth Lajos portréja a vilnyuszi múzeumban A magyar kutatók előtt mindeddig ismeretlen volt Kossuth Lajosnak az az arcmása, amelyet a vilnyuszi állami képzőművészeti múzeumban őriznek. Kossuth portréját N. Ilakavicsusz, a múlt század ötvenes éveinek nagynevű litván festője készítette Kossuth londoni tartózkodása idején. A múzeum munkatársai fényképet készítenek' a Kos- suth-portréról. amelyet rövidesen a magyar kutatók rendelkezésére bocsátanak. Gy. Vartanjan fiatal szovjet tudós félvezetők alkalmazásával olyan elektronikus készüléket szerkesztett, amelyekkel pontosan meg lehet állapítani a talaj nedvességtartalmát' és tanulmányozni lehet a földben és a növényekben végbemenő számos folyamatot. A készülék segítségével pontosan megállapítható, hogy egy mezőgazdasági növény mikor érik be teljesen. Az új készülékek kisméretűek. A talajnedvességet megállapító szerkezet például akkora, mint egy gyufásdoboz, a szükséges áramot pedig egy zseblámpaelem szolgáltatja. A betegség megelőzése a szocialista egészségügy legfőbb feladata Beszélgetés dr. Békés Zoltán megyei főorvossal Pest megye egészségügyi helyzetéről időről időre érdeklődünk dr. Békés Zoltán megyei főorvostól. Kérdésünkre ezúttal a főorvos egyetlen mondattal válaszolt: — A megye egészségügyi helyzete teljesen kielégítő. E mögött az egy mondat mögött azonban sok esztendő nehéz, fáradhatatlan munkája rejlik, szakadatlan munka, amit a megye orvosai, egészségügyi intézményei a betegségek megelőzésére végeztek és szünet nélkül folytatnak. Az orvosi megelőző munka az, amiről most a megye főorvosával beszélgetünk. — A betegség megelőzése mondja dr. Békés Zoltán — a szocialista egészségügy legfőbb feladata. Valaha a kapitalista rendszer idején egy- egy betegséggel foglalkoztak és ha például járvány ütötte fel a fejét, gyakran a legnagyobb kapkodással láttak hozzá elfojtásához. Nálunk azonban a rendszeres megelőzés állandó készenlétei jelent, s ha meglepetésszerűen mégis kitörne valamifajta járvány, tervszerűen lépünk fel ellene. — Hét megyei egészségügyi intézményünk mindegyike a maga területén irányítja a megelőző munkát. A megyei közegészségügyi és járványügyi állomás például olyan eredményesen dolgozik, hogy kifejezett járványveszély már évek óta nem fenyegeti megyénket és járványos megbetegedések is csak szórványosan fordulnak elő. — 1957-ben aránylag sokan betegedtek meg gyermekbénulásban Pest megyében is. Ezután nálunk is kötelező lett az oltás. Tavaly már kevesebb gyermek bénulásos megbetegedés fordult elő megyénkben és persze az egész országban, mint akármelyik járványmen- tes esztendőben. Olaszországban, ahol viszont 1957-ben szintén pusztított a gyermek- bénulási járvány, a védőoltást nem tették kötelezővé. Következménye: tavaly még erősebben lépett fel a járvány. — Hasonlóan jó eredményeket mutat fel a bőr- és nemi- beteggondozó, az onkológiai gondozó, a tüdőbeteggondozó, amelynek szűrőautója évente százezer embert vizsgál végig a megyében. így keressük meg a fertőző és a terjesztő rejtett betegeket. — Nagy és szép megelőző munkát végzünk az iskolaegészségügy terén. Különösen fontos, sok embert érint és érdekel az üzemegészségügyi védekezés. A Ha még megemlítem az anya- és csecsemővédelmet, felsoroltam a megelőzéssel foglalkozó megyei intézményeinket, de természetesen a megelőzés munkájában minden egyes orvosunk is részt vesz. Visszatérve a csecsemővédelemre, rá szeretnék mutatni arra, hogy 1938-ban a megyében 15,6 százalék volt a csecsemőhalandóság, ezt az arányt I958-ra sikerült 5,7 százalékra csökkenr tenünk. És az elhalt csecsemőknek több mint a fele veleszületett rendellenesség miatt halt meg, tehát menthetetlen volt. — Eredményeinkkel elégedettek lehetünk, de nem. pihenhetünk habárainkon. A megelőzés állandó, szünet nélküli munka és nem elegendő, ha csupán ez egészségügyi hatóságok és dolgozók foglalkoznak azzal. Talán nem fejezem ki magamat helytelenül, ha azt mondom: társadalmasítani kell a megelőzést. Ezt a célt szolgálja a Vöröskereszt óriási és hatásos felvilágosító munkája. Filmekkel, élőszóval igyekszik egyre sikeresebben terjeszteni a higiéniai követelményeket. Nagy szükség van erre. amíg előfordul, hogy istállótrágyát raknak a sebre és meggondolatlan anyák, mielőtt csecsemőjük szájába tennék, megnyalogatják a cuclit. — Az egészségügyi megelőzést csak egészségügyi kultúrával lehet megvalósítani. Ha hiányzik a közérdeklődés, nem lehet eredményes az orvosi megelőző munka sem. Feltétlenül szükséges, hogy a lakosság igényelje is mindazt, amit ma a szocialista egészségügy nyújtani tud. Sz. E. Szélkiildték már a meghívókat a megyehálra UJ TERKEPEK Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalata turista-térképsorozatában két új kiadvány jelent meg: az egyik a Börzsöny, a másik a Bükik hegység turistaútjait tünteti fel. A régebbi, hasonló kiadványokkal szemben a domborzatot szinttörésen kívül szintvonalak is ábrázolják a térképeken, amelyek feltüntetik az átjelzéseket. az erdőfajtákat, a közlekedési lehetőségeket és a látnivalókat. A térképek ára darabonként 11 forint. A megyei kézitérképek sorozatában megjelent az első három szám: Pest, Fejér és Szolnok megye kézitérképe. Az 1:250 000 méretarányú térképek ára darabonként 6 forint« A Pest megyei megyebál szombaton, 24-én este nyolc órakor kezdődik. A program szerint háromnegyed kilencig szalonzenekar szórakoztatja a Vendégeket — a megye irányítói!, legkiválóbb dolgozóit, a megyei és járási párt- és tanácsszervek dolgozóit stb. —, majd Szabó Károly, a megyei tanács vb-elnöke megnyitja a bált. Utána bálnyitó csárdás és keringő következik. A negyed- tizenkettőig tartó tánc után keringőverseny lesz, amit csárdásverseny követ. A bál hajnali öt óráig tart. A nyitócsárdást és keringőt dz Egressy Gábor Művészeti Klub modem táncbemutató csoportja táncolja, a zenét Edelényi Márton tánczenekara és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének népi zenekara szolgáltatja. Ez utóbbit Balogh Aladár vezeti. A bált három szerv, a Pest megyei Tanács v. b., a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága rendezi a megyei tanács dísztermében. A bál fővédnökei: Horváth András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Tausz János belkereskedelmi miniszter. Szabó Károly, a megyei tanács vb-elnöke, Csala László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke és Bállá Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára.
