Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-08 / 6. szám
1959. JANUÁR 8. CSÜTÖRTÖK WfT MEGYE/ k/C irlan 3 NE CSAK AZ ÜLÉSEKEN- 1 MUNKAHELYEN IS Mű Vtpíifik a megalakulás óta eltelt közel egy esztendő alatt a Váci Bélésárugyár üzemi tanácsának tagjai? Erre a kérdésre kerestünk feleletet az üzemben. Egy év alatt sokat fejlődött az üzem. 1957-ben rendbehozták szénájukat, 1958-ban pedig tovább gyarapították sikereiket, s néhány százezer forintos nyereségről adhatnak számot. Mivel járult hozzá az eredményekhez az üzemi tanácsban helyet foglaló 31 ember, köztük az a 17 fizikai munkás, akiket az üzem dolgozói választottak meg azért, hogy képviseljék őket a termelés irányításában? Az alakuló ülést is számítva, eddig hétszer tanácskoztak. Döntöttek a munkaruha és a tisztálkodási szerek elosztásának módjában, meghallgatták a negyedéves mérlegbeszámolókat, örömmel vették tudomásul a hároméves mű- •zaki fejlesztési tervet és határoztak a nyereségrészesedés elosztásának mikéntjéről. Persze, ez a felsorolás csalt a tárgyalt témák címszavait tartalmazza, amiből csupán az derül ki, hogy nem jelentéktelen dolgokról tárgyaltak. Érdemes néhány szót szentelni a megbeszélések tartalmának is. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy nem vették egyszerűen tudomásul az előterjesztéseket. Ha nem értettek egyet a vezetőség javaslataival, szenvedélyesen vitatkoztak és nem tágítottak igazuk mellől. Ezért kellett például a munkaruha elosztással és a nyereségrészesedés elosztási elveinek kidolgozásával két egymást követő ülésen is foglalkozni. A munka megjavítására is volt néhány jelentős javaslatuk. Például egyik üzemi tanácsülésén hangzott el az a javaslat, hogy a szövőnők a vetélőcseréknél ne hagyjanak hosz- szú vetülékszálat és a csávókén ne hagyjanak fonalat, mert ebből jelentős kára származik a gyárnak. Ezt egyébként számok is igazolják. 1958 harmadik negyedévében a megengedett 0,9 százalékkal szemben 2.1 százalékra rúgott a vetülékhul- ladék, ami pénzben több mint kilencezer forint veszteséget jelent. Ezek után érthető, ha az üzemi tanácsülésen erélyesen bírálták azokat a szövőnőket, akik késsel vágják le a maradék fonalat a csévékröl. vagy a gép vas vázához dörzsölik a csévét és így tönkre teszik sima felületét. Még lehetne néhány hasonló példát felsorolni, amely azt bizonyítja, hogy harcosak voltak az üzemi tanácsülések Ennek bizonyítására mondta Kassai Istvánná felvetőnő, az üzemi tanács egyik tagja: — Képzelje, még az igazgatónőt is leszavaztuk, amikor a nyereségrészesedés elosztásáról volt szó. Ez a harcosság, a termelés megjavítására való törekvés örvendetes. De mi van av üzemben? Bizony ilyen irányú tapasztalataink eléggé lehangolóak. — Sajnos, a tanácsüléseken elhangzott jó javaslatok megvalósításáért már nem sokai tesznek az üzemi tanács tagjai — mondta Búzás Istvánná elvtársnő, az üzem igazgatója Al Ölemet ján-a mi is ezt tapasztaltuk. Maradjunk a má* említett csévehulladék példájánál. Bizony, sok gépen láttunk teljesen le nem szőti csávákét és a hosszú vetülék- szálak sem lettek rövidebbek Ez azt jelenti, hogy — bár van némi javulás — továbbra is negyedévenként több ezer forinttal gyarapszik a veszteséglista, ami rontja a jó eredményeket. De miért nem szólnak emiatt dolgozótársaiknak a» üzemi tanács tagjai? Hiszen ott dolgoznak közöttük, látják, hogy mit csinálnak. — Nem szólunk, mert azt mondják egyesek, hogy „felfelé” hízelgőnk, ha figyelmeztetjük őket — válaszolt a kérdésre Sasvári Irén szövőnő, aki ugyancsak tagja az üzemi tanácsnak. De nyomban belátta, hogy ez az álláspont tarthatatlan, mert kiegészítette előbbi véleményét — Persze, tudom, hogy ez helytelen, de hát nehéz rajta változtatni. Sasvári Irén véleménye magyarázat arra, hogy miért nem érvényesül az üzemben is az üléseken tapasztalt bátor kiállás. Néhányan még rajta kívül is vallják ezt a nézetet, amely nem válik a gyár üzemi tanácsának előnyére. Mert hiába hangzanak el hasznos javaslatok a tanácskozásokon, ha nem valósulnak meg a munkahelyeken, nem sokat érnek. Ezen senki más nem tud változtatni, csak maguk az üzemi tanács tagjai. A helytelen nézetek vallóinak meg kell érteni: nem azért választották meg az üzemi tanácstagokat, hogy elnézzék a hibákat. Meg kell érteniük, hogy a termelés állandó javítása is a dolgozók érdekeit szolgálja. Akik pedig felfelé való hízelgéssel vádolják az üzemi tanácstagot, ha szót emel a pazarlás ellen, az egész üzem kollektívájának ártanak. Aí ÖZEflii tanács tagjai a munkahelyükön is legyenek üzemi tanácstagok. Mutassanak jó példát, de követeljék is meg a munkafegyelem megtartását mindenkitől. Néhányan, mint Kassai Istvánné is, látják már ennek fontosságát és túlteszik magukat a felelőtlen rágalmakon. Csak helyeselni lehet azt is, hogy az üzemi tanács tagjai. Halmos Istvánné, Keserű Miklósáé, meg még sokan mások tanulni akarnak, hogy hogy jobban végezhessék munkájukat. Az üzem vezetői helyt adtak kérésüknek és még az első negyedévben tan- folyamot tartanak az üzemi tanács tagjai számára. Reméljük, ennek elvégzése után sokkal jobban megfelelnek majd azoknak a feladatoknak, amiért az üzemi tanácsba küldték őket a dolgozók. Farkas István Szőlőművelő traktor l A Győri Mezőgazdasági 1 Gépjavító Vállalat 25 lóerős | szőlőművelő traktor minta- i példányát készítette el. A1 traktor akadálytalanul halad- 1 hat el a szőlőtőkék között és | elsősorban permetezésre | használható. A traktorhoz | később különféle szőlöműve- f lő gépeket is gyártanak. Az | úgy gyártmány első sorozata | néhány hónapos üzemi próba 1 után még az idén elkészül \ BŐ VÁLASZTÉK Megjelent az első lengyel—magyar nagyszótár | A magyar—lengyel kulturá-s lis egyezmény alapján a két | ország tudományos akádémiá-i jának együttműködésével el- \ készült az első lengyel—ma-1 gyár nagyszótár. A szótárt az| Akadémiai Kiadó szótárszer-1 kesztősége szerkesztette, a 1 lektorálás munkáját a Len-| gyei Tudományos Akadémia 1 által szervezett tudományos | tanács irányította. A szótár I mintegy ezer oldalon körül- | belül 200 000 szótári adatot I tartalmaz. Csúcsforgalom a váci ruházati boltban. Egyes cikkek árának legutóbbi leszállításával még jobban megnövekedett a forgalom az újjáépített, kiváló ízléssel berendezett üzletben Száműzték a hentesüzletekből a „csontvitát" A színhúsra nem szabad nyomtatékot tenni A csont és a nyomtaték nem kerülhet húsáron forgalomba Lehet válogatni a szebbnél szebb anyagok között Évek óta visszatérő vitatéma a hentesüzletekben, hogy mennyi csont tehető a megvásárolt húsadagra. Bár 1953 márciusában a kereskedelmi szervek úgynevezett ‘ csortfszá- zalék-táblák elhelyezését írták kötelezően elő a húsboltokban, a vita mind ez ideig nem oldódott meg a lakosság közmegelégedésére. A Belkereskedelmi Minisztériumban megvizsgálták a kérdést és határoztak az egységes és félreérthetetlen árusítás megteremtésére. A Belkereskedelmi Minisztérium utasítása szerint január 1-től valamennyi húsüzletben a sertéscomb, a lapocka és a dagadó, a marhacomb, a felsál, a fartő, a lapocka, a puha hátszín, az első és a hátsó lábszár és a vese- pecsenye, továbbá a borjúcomb, a lapocka, a lábszár és dagadó kizárólag csont és más nyomaték nélkül csak színhúsként árusítható. Ez azt jelenti, ha valaki például kér egy kilogramm sertéscombot, csak a színhúst köteles elfogadni és a húsra sem a már kifejtett combcsont, sem pedig a comb-nyak végén levő bohlte nyomtatókként nem mérhető. A sertéscombot, a lapockát, a dagadót változatlanul 30 forintos áron, a marha vese- pecsenyét 31 forintért, a borjúcombot 30 forintért és a bor- júdagadót 25,80 forintért hozzák forgalomba kilónként. A fel nem sorolt húsrészek a sertés rövid- és hosszúkaraj, a tarja, az oldalas, a marhahátszín, a rostélyos, a szegy, a borjú veséskaraj stb. változatlanul a szabványban meghatározott bontás szerint, a bennük levő csonttal és az érvényben levő árjeigyzéki áron kerül értékesítésre. A rendelkezés nem változtat a lóhús- és a birkahúsárusításon. A lakosság a fehér sertéscsontot kilogrammonként 3,60-ért, az úgynevezett laposcsontot pedig 1,10-ért vásárolhatja. A sertésbőrke kilogrammonkénti árát 9,20 forintban állapították meg. A vörös marhacsontot kilogrammonként 70 fillérért, a velőscsontot pedig 3,60-ért hozzák forgalomba. Munkához kezdett a megyei ifjúságvédelmi bizottság Az Országos Gyermék- és Ifjúságvédelmi Tanács Pest megyei Bizottsága nemrégiben alakult meg. A bizottság tagjai között helyet foglalnak a megye valamennyi állami és tömegszervezeteinek képviselői: így Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese, a megyei pártbizottság delegáltja, Veres Gyula, a népművelési osztály vezetője, a megyei gyámügyi és gyermekvédelmi előadók, a megyei rendőrkapitányság részéről Köves Imre, a megyei ügyészség részéről dr. Pál Zoltán, a fiatalkorúak ügyésze, a bíróság részéről Gyenge hajosné, valamint a KISZ, a nő tan ács és a pedagógus szervezet titkárai. Dr. Pál Zoltánt kértük meg, tájékoztassa lapunkat a bizottság célkitűzéseiről, terveiről. — A bizottság — mondotta Pál elvtárs — az ifjúságvédelem helyzetének felmérésével kezdte tevékenységét, amelynek eredményéről majd a megyei tanács ülése előtt számol be. — A bizottság elsődleges feladatának tekinti az erkölcsi züllésnek és bűnözésnek kitett fiatalok helyzetének alapos megvizsgálását és ezzel egyidőben minden lehető eszközt felhasznál arra, hogy ezeket a fiatalokat a rossz környezet hatása alól kivonják s olyan körülményekhez segítsék, ahol becsületes, rendes életet élhetnek. A bizottság milyen eszközökkel kívánja elérni e célkitűzés megvalósítását — kérdezzük. — Közbevetőleg jegyzem meg — hangzik a válasz —, hogy a megyei bizottság megalakulását azóta már több járási bizottság megalakulása követte. így Cegléden, . Gödöllőn, Szentendrén és Dabason már nemcsak megalakullak, hanem működnek is ezek a bizottságok. c?# kéjfLaiie,Lan& | rjogyan néz ki egy képvi- l ti selőnő — kérdezhetném. | S az olvasó becsukná a sze- 1 mét, s máris sorolná: hát | már nem fiatal, ősz hajú, | szemüveges, nagyon komoly... 1 Aztán, ha kinyitná a sze- | mét, s meglátná Kikillai Sán- ! dómét, igencsak elcsodálkoz- 1 na. | Kedvesen nevet, s még egy | kicsit el is pirul, amikor el- ! mondom, hogy nem ilyennek | képzeltem. | — Ejnye, ejnye, azért, mert | valaki képviselő, hát már moll rózusnak, meg öregnek kell | lennie? | Sokan keresik a hivatalos | időn túl is? | — Nem panaszkodhatom. | Vezetek egy kis könyvet a | hozzámfordulók ügyeiről. | Pontosan 122-en kerestek fel | újjáválasztásom óta. | Ugylátszik, sokan ismerik | Vácott. | — Igen. Majdnem min1 denkt, tősgyökeres váciak | vagyunk. Idevalósiak a szü- ! leim, itt születtem én is. De | nemcsak városunkhoz, mun- I kahelyünkhöz is hűek va- ' gyünk. Anyám 24, én pedig 14 éve dolgozom a Váci Kötöttárugyárban. A múltkor a piacon kezd kiabálni egy néni: „Gyere mán Mari, itt jön a képviselőnénk, mondd el neki a bajodat, most ráér meghallgatni." Mit tehettem mást? Meghallgattam ott a piacon, s intézkedtem is. — Hogyan, miképpen jár el választói érdekében? — Elsősorban is szeretném leszögezni, hogy nem protekciózom. Akinek jogtalan a kérése, visszautasítom. Betartom a hivatalos utat, nem külön jótéteményt kérek, hanem azt, ami az illetőnek jár. Itt van például az őrszent- miklósi eset. Nincs vizük. Lekötötték a háromévi községfejlesztési hozzájárulást, társadalmi munkát szerveztek, s nekiálltak kutat fúrni. Ehhez aztán, amikor kérték, igyekeztem minden segítséget megszerezni. — Hogy tudja összeegyeztetni két munkakörét? — Nem könnyen. Most részletes munkatervet készítettem, hogy a hozzámtartozó 14 községgel miképp foglalkozzam. így megvan a pontos ütemtervem, S tudom, hogy mely napokon kell távol lennem az üzemtől. Varrónő vagyok a gyárban, a gyermektréningruha részlegnél. Rendszeresen eljárok a járási tanácsülésekre, így tájékozódom körzetem problémáiról. — És mit szól mindehhez a férj, a család? Máris veszi elő táskájából a fényképet. Két szőke gyerek nevet rám. Sanyi 11, Zsuzsika 3 éves. — Mindennél többet ér, amikor velük vagyok, játszom velük. Legjobban a vasárnapot szeretem. Ekkor együtt a család. Férjem is elfoglalt ember, így aztán csak esténként találkozunk. A vasárnap viszont a mienk. Elmenni nem nagyon tudunk, néha-néha moziba, szinházTevékenységük ’jelenleg á következőkből áll: rendszeresen ellenőrzik az italboltokat, a késő esti órákban tartott mozielőadásokat és szórakozóhelyeket, ahonnan a rendetlenkedő vagy szeszes italt fogyasztó kiskorúakat, fiatalokat eltanácsolják, de legtöbbször a gyermekeket hazakísérik. ahol a szülőikkel is elbeszélgetnek, megismerik a családi otthon körülményeit és így javaslataikkal, vagy ha szükséges, intézkedésükkel hathatósan segítenek egy-egy lejtőre csúszott fiatal sorsán* A bizottság célul tűzte ki, hogy a társadalmi együttélés szabályait semmibevevő fiatalokat elsősorban a nevelés módszereivel, de ha szüksége mutatkozik, akkor rendőri, ügyészi, vagv bírói eljárással győzi meg magatartásuk tűr- hetetlenségéről. A megyei bizottság felhívta a fiatalság figyelmét: forduljanak bizalommal a helyi bizottságokhoz bármilyen problémájukkal is. mert itt, ha kell, akár munkába helyezéssel, vagy egyéb módon is a segítségükre sietnek. A bizottság ugyanakkor nyo- ! matékosan hangsúlyozza: a I fiatalkorúak neveléséért el- ! sógorban a szülők a felelő- ! sek, feladatuk megoldásában a | társadalom csupán segítheti 1 őket. de a szülők szerepét | nem töltheti be. I A tapasztalatok azt mutat- ! ják, hogy az erkölcsi züllés és 1 bűnözés útjára lépett fiata- § lök csaknem kivétel nélkül | rossz családi környezetben él- ! nek, ahol a szülők a gyermek | nevelését elhanyagolják, vagv I egyáltalán nem törődnek vele. 1 A bizottság az ilyen szü- ! lökkel szemben — ha szük- ! séges —, javaslatot tesz a | bűnvádi eljárás megindítására is. [ A gyermek- és ifjúságneve- I iés felmérhetetlenül nagy fe- i lelősséget ró a szülőkre és a j társadalomra. Fogjunk tehát i össze, hogy fiataljainkat ha- I zaszerető. jellemes és tisztelet- I tudó emberekké neveljük —■ ! fejezte be nyilatkozatát dr. ! Pál Zoltán ügyész. D, J. ba. Ez sajnos hiányzik, jó lenne gyakrabban időt szakítani erre is. Talán majd később, ha nagyobbak lesznek a gyerekek. Közben órájára néz. — Egy kicsit elszaladt az idő. Mennem kell. Vár egy küldöttség. Együtt megyünk a megyei tanácshoz. — Gyerekkoromban iskolába menet-jövet a hosszú úton mindig arról ábrándoztam, mit csinálnék, ha olyan hatalom lenne a kezemben, hogy mindenkinek segíthetnék. Kigondoltam történeteket, amelyekben a szegények nagy bajban vannak és én csodatevő tündérként meghallgatnám panaszukat. Feláll, nevet. — Hát nem mondom, a gyerekkori ábrándokban köny- nyebb volt a. dolgom, csak elgondoltam s minden jóra- fordult. Az életben egy kissé nehezebb, de azért nagyon boldog vagyok, hogy ebből a régi ábrándból valóság lett. Megbíztak, képviseljem érdekeiket s én minden erőmből \ igyekszem ennek a megbiza- tásnak eleget tenni. Komáromi Magda i Á földmúvesszövetkezetekre és a magánkereskedőkre is kötelező a hatósági barosnfiár valamint azok bontási terme- ; keire megállapított hatósági i árak megtartása a földműves- j szövetkezetekre és a magán- ; kereskedőkre is kötelező. A rendeletet a részenként for- j galomba hozott baromfi bontási termékeire is alkalmazni kell. Az élő- és vágottbaromfi, továbbá a tojás felvásárlásának korlátozását 1959. december A belkereskedelmi miniszter v rendelete értelmében az állami 1 kereskedelem által forgalomba £ ól rí— óc uíffAtlKnrAmfira ®
