Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

KEcrer C/CfHau 1959. JANUÁR 18. VASÁRNAP Diákok a Nílus mellől - Tápiószelén Valljuk be, mi is didergünk ebben a későn érkezett, de ha­rapós kedvében levő télben. Pedig megszoktuk már ezt a kiimát, hiszen kicsi korunktól évről évre ehhez idomul szer­vezetünk. Ne csodálkozzunk hát, ha az afrikai emberék különösen hidegnek találják a mi éghajlatunkat és legszíve­sebben visszaálmodják magu­kat örök napsugaras hazájuk­ba. De csak a hideg miatt, mert különben ez a vélemé­nyük az arab fiataloknak: — Magyarország szép, Ma­gyarország jó! Érthetően, magyarul mond­ják ezt a Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban tanuló arab diá­Fikri már igazi traktoros, ahogy a kép is mutatja kok. Különben is egészen jól el tudunk velük beszélgetni, bár az is igaz, néha inkább bikfa- nyelv az, amit beszélnek, mint magyar. De fő az igyekezet, amivel ezek a villogó szemű, “Tekét®* ..'gön'áoihajú legények ig yekeznek ".elsajátítani a nah-, gyár nyelvet és a mezőgazda­sági tudományokat, Mert ők mezőgazdásznak készülnek. A távoli, Nílus öntözte Egyip­tomból, Szíriából jöttek ide. hogy egy év múlva sok-sok gyakorlati tapasztalattal gaz­dagodva térjenek vissza hazá­jukba; I Közel száz arab diák tartóz­kodik jelenleg Magyarorszá­gon, akiknek továbbképzéséről a gödöllői Agrártudományi ami azt jelenti, ugyanúgy dol­goznak, mint a gazdaság többi alkalmazottja. Egyik alkalom­mal a laboratóriumban, más­szor a gépjavító műhelyben, tehénistállóban vagy a barom­fitenyésztésnél végzik a min­dennapos munkát. A gazdaság területén laknak a diákok egy külön épületben, Ott kerestük fel őket,. Otthon tartózkodtak, mivel éppen ün­nepük volt. Ha jól értettük, az alkotmány vagy a törvényes­ség napját ünnepelték. Hama­rosan elérkezik Egyiptom ré Szíria egyesítésének évfordu­lója. Néhány nap múlva ismét egy másik évforduló. Igen sok ünneppel áldotta meg őket Allah, s ahogy híthű mohamedánhoz illik, mind­egyiket megünneplik. A szoba falán — szemben Nasszer el­nök képével — egy hosszú lista van kifüggesztve, amelv az ünnepek dátumait jelzi. Fel­tételezhetően annak okáért, nehogy a gazdaság vezetői azt képzeljék: csupán a munkából akarják magukat kihúzni » fiúk s ezért bármikor ráfog­hatják, hogy ünnepnap van. Erről a táblácskáról olvastuk le, hogy március 10-én kezdő­dik a Rahmadan, s április 8-ig tart egyfolytában. Ez a hosszú böjt ünnepe. Mint megtudtuk, egyszer egy eszten­dőben böjtöl a mohamedán, de akkor aztán kiadósán. Állítólag az az igazán helyes böjt, ami­kor az ünnep vége felé már a feketét se tudja megkülönböz­tetni az illető a fehértől. Nem tudom, a mennybemenetelhez közelebb segíti-e ez a módszer a hívőt, de egy biztos: jó fo­gyókúra; Gondolom, Szabó Győző, a gazdaság ikonyhafőnöke azért nem engedi éhen veszni a fiú­kat ez idő alatt sem. Megkér­deztük őket, ízlenek-e nekik a magyar ételek?- — Magyar étel -jó. Szeretem — mondogatták ‘kórusban. — De mégis, mit szeretnek legjobban? — érdeklődtünk. — Paprika, hús. rizs, kicsi paradicsom — volt a válasz. Tehát töltöttpaprika. És még? Szabó Győző adja meg a választ, amire eigyáltalán nem számítottunk: a lecsót. Ugyanis mi, magyarok mindig némi kárörvendezéssel szok­tuk nézni, amikor egy-egy kül­földi kétségbeesetten rágja a Mit üzen Kairó? Elmélázva hallgatja az éter hullámain elhangzó arab beszédet Vádi és Fdrid Beter Khoory először, eddig csak képről is­merték —, nyilvánvaló, hogy egy-kettőre megfáznak, meg- náthásodnak. Ráadásul nem is kedvelik a téli gúnyát... Ahogy a gazdaság dolgozói el­mondják, mindig rimánkodni kell nek-fc, hogy vegyenek ka­s folytatják tanulmányaikat a kairói agrártechnikai főiskolán És azután? Merre, hova mennek dolgozni ? Kézzel, lábbal és szótárral magyarázzák: náluk is vannak nagykiterjedésű állami földek, ahová jól képzett vezetők kel­lenek. Ök is azt tervezik, gé­pesíteni fogják a mezőgazda­ságot, s ott szükség lesz a hozzáértő, jó szakemberekre. Szebelkó Erzsébet (Gábor Viktor felvételei) mm nap 1959. január 18, vasárnap, Piroska napja. A Nap kél 7,26 órakor, nyugszik 16.24 órakor. A Hold kél 11.44 órakor, nyugszik 1.24 órakor. Várható időjárás: hideg idő. Kevés felhő, néhány he­lyen havazás. A szél lassan mérséklődik. Legmagasabb hőmérséklet: mínusz 1—mí­nusz 4 fok között. — VET1TETTKÉPES ELŐ­ADÁS lesz ma délelőtt 11 órakor a Szépművészeti Mú­zeumban Rafaelloról. — HÉTFŐN NYÍLIK MEG a megye első önkiszolgáló élelmiszerboltja Cegléden. — MEGNYÍLT a kínai ex­portcikkek kiállítása a Váci utcai Mintateremben. A kiál­lítást Búzás József, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­ke nyitotta meg. A kiállítá­son az ősi kínai kézműipar és a kínai gyáripar legszebb termékeit mutatják be. Lebib Sanob a fúrógép kezelé­sét is megtanulta a gépjavító­műhelyben. Öt különben bárki mAgyar fiúnak nézhetné. bátot, mielőtt a szabadba men­nek. Ottlétünk alkalmával is megfázásról panaszkodott egyi­kük. Vegyen kailapkúrát — ja­vasoltuk neki mi jólelkűen. Vagyis addig igya a borocskát, amíg egy kalap helyett kettőt lát. De ő csak a fejét ingatta: — Nem iszom bor. Mohamed próféta nem enged; — Azért nem iszik, mert nem szereti, vagy mert nem szabad? — Nem szabad, tehát nem szeretem — volt a bölcs válasz. Mondhatom, spártai jellem! Augusztus végén telik le az arab fiúk gyakorló ideje. Ak­kor visszatérnek Egyiptomba, Hivatalos nyeremény jegyzék a lottó harmadik játékhetéről A lottó harmadik játékheté­re beérkezett 3 509 771 szel­vény. öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 11 fo­gadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 239 302,50 forint. A háromtalálatos szel­vények száma 1716, ezekre a szelvényekre egyenként 767,50 forintot fizetnek. Két talála­tot 61 975 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 21 23 forint. Repülőgépes növényvédő állomás alakult Budapest székhellyel meg­kezdte működését az ország első repülőgépes növényvédő állomása. Az állomás egye­lőre négy géppel rendelkezik, tavasszal azonban újabb PZL típusú lengyel repülőgépeket vásárolnak, amelyek 650 kiló permetező, porozó anyag, vagy műtrágya szállítására alkal­masak. A repülőgépek kora tavasztól őszig lesznek mun­kában. Valószínűleg már feb­ruár végén megkezdik a mű­trágyaszórást, majd a gabo­na vegyszeres gyomirtásánál, a különböző növényvédelmi munkáknál, a rizs kártevői­nek elpusztításánál, a szőlő- permetezésnél és porozásnál segítenek. Tíezezr hold bur­gonyát is repülőgépről poroz­nak be. A repülőgépeket az említett munkákon kívül újabb fel­adatokra is kipróbálják. így például kisebb területen a cukorrépának repülőgépről történő lombtrágyázásával kí­sérleteznek. A repülőgépes növényvédő állomás pilótái jelenleg tan­folyamon vesznek részt, ame­lyen elsajátítják a legfonto­sabb agrotechnikai Ismerete­ket. HÓVIRÁG A hóvirág minden évben a főváros kedves színfoltja. Meg­jelent már az idén is és a Virágértékesitő Vállalatnál el­mondották, hogy január első napjaiban naponta csak ezer csokrot tudtak forgalomba hozni. Január végére már 10 000-számra érkezik Buda­pestre a hóvirág, s erre az időpontra várják a tavasz hír­nökének, az ibolyának a meg­érkezését is. . — MEGKEZDŐDIK a ta­nítás a tervek szerint február 1-én a fóti általános iskola két tantermében. A két tan­termet a nyáron a község la­kossága társadalmi munkával és a községfejlesztési alapból építette. — TANULMÁNYKÖTET jelent meg A magyar mező- gazdaság az ellenforradalom után címmel. A kötet 1956 októberétől csaknem napjain­kig követi a mezőgazdaság fejlődését, részletesen elemzi a termelőszövetkezeti mozga­lom helyzetét. — ELTŰNNEK az italbol­tok a ceglédi járásból. A Ceglédi Vendéglátóipari Vál­lalat ebben az évben húsz italboltot alakít át kisvendég­lővé, hogy ezzel is kulturál­tabbá tegye a lakosság szó­rakozását. — 26 SZAKCSOPORT dol­gozik jelenleg jó eredmény­nyel a ráckevei járásban. A szakcsoportok között több nemrégiben alakult állatte­nyésztő szakcsoport is van. — NEGYVENTAGU ÉNEKKAR alakult Bián Varga István pedagógus ve­zetésével. Az énekkar első fellépését március végére tervezik. Május első hónap­jaiban az énekkar szeretné megrendezni a járási dalos­napokat s ekkor tartanák névadó ünnepségüket is. — AZ ORSZÁG első pre- szelekciós iparcikkboltja nyí­lik meg a közeljövőben Ceg­léden, a tanácsháza épületé­ben. Az üzlet kizárólag Cse­pel motorkerékpárokat, ke­rékpárokat, varrógépieket és varrógépalkatrészeket árusít önkiválasztás útján. A bolt személyzete a vevőknek rö­vid szakmai ismertetést ad a vásárolt iparcikk kezeléséről. — 22 UJ TAG lépett be az elmúlt évi sikeres zárszám­adó közgyűlés óta a dánszent- miklósi Micsurin Termelőszö­vetkezetbe. FELKÉREM azokat a bajtársakat, akik 1919- ben Budapesten a 32-es vörös gyalogezredhez vonultak be, il­letve ott teljesítettek szolgálatot és részt vettek Somoskőújfalu, ör, Jászárokszállás községek, valamint a román frontszakasz harcaiban, találkozó megbeszé­lése és megrendezése céljából címüket küldjék el a tápiósz#- csői községi tanácshoz nevemre. Deák Antal (volt századparancs­nok) Tápiószecső, községi tanács­háza. a televízió műsora ma délelőtt 10.00 órai kezdettel: Ifjúsági filmmatiné: Otthonra találtak, magyar kisfilm. A tizen­kettedik órában. Magyarul be­szélő szovjet film. 15.00 órakor: a Magyar Állami Népi Együttes műsorának közvetítése az Erkel Színházból. 19.00 órakor: Elő újság. 20.00 órakor: örökség a ketrecben. Nyugatnémet filmvij- játék. ^uiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiafmmiiiiiNi>iiiiiiiiifiiiiiii(iiiiiiiifiiiiiiiiiiiiifiiuiiiiiiiiiiiiii»iitiiiiifHiii«iiiirniiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiniitiiiiiiniitiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiii)iiiiiiiiiiiiiiiii«MiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiii:iini, VENDEGSEGBEN A laboratóriumban a vegyészet titkaival ismerkednek a fiúk. E titkok megismerésében segítségükre van Bárdi Gitta és Petrovics Marika is Egyetem gondoskodik. Nasszer elnök küldte őket világot látni, tapasztalatokat szerezni. Több diáktársuk Csehszlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviá­ban és Nyugat-Németország- ban tanul — hasonló módon. Hazájukba visszatérve, igen nagy feladat vár rájuk. Az an­gol imperializmus jármát le­rázó egyiptomi és szíriai nép most lépett az önálló nemzeti fejlődés útjára. Ehhez kellenek a szakemberek. A Tápiószelei Kísérleti Gaz­daságban 14 arab diák tanul; Gyakorlati munkát végeznek száját a csípős paprikától. Az arab fiúk szerint jó a paprika, a zöld is, a csípős piros is, jó a bab, a krumpli stb. Termé­szetesen jó a kolbász is. Csak­hogy — ez már az ő ízlésükre vall —, csupán a marhahúsból készült kolbász jó. Mert disz­nót nem esznek, sem zsírt. Tiltja a vallásuk. Bort sem isznak. Ezt se veszi jónéven Mohamed. Mivel ennyire szokatlan szá­mukra a hideg — például ha­vat is most láttak életükben Kőműves tanuló felvételre keres 15—17 éves 8 ált. iskolai végzettségű fiúkat a 44. sz. Állami Építőipari Vál­lalat. Jelentkezési határidő február 15. Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. Textilszakmában jártas PÉNZTÁROST FELVESZÜNK „Február” jeligére a Ceglédi Nyomdába. | 5zep volt. Nemcsak azért, | mert a hótakarón milliárdnyi | szikrát vert a nap sugara. | Vagy mert a szánkózák han- 1 gos jókedve messzire hallat- | szott; s a tiszta, hóillatú leve- | gő magában hordta a tél sa- | játos ízű örömét. Még csak | a sok koccintás, vagy a disz- | nótoros vendégmarasztaló íze | se befolyásol. 1 Éneikül is teljes lett volna f a nap. | Pécel községben jártam. 1 Baskai Tóth Bertalan dr., az | agráregyetem tanába, ország- | gyűlési képviselő. Kurucz Bé- ! la, a Gödöllői Járási Pártbi- I zottság titkára és Magyaró- 1 vári Pál, a járás földműves- 1 szövetkezeti elnöke nyomába | szegődtem. Se a községi ta- | nács, se a pártszervezet, de | még a termelőszövetkezet kü- ! szőlőét sem léptük át. Nem | hivatalos ügyben jártunk. | Másfelé vitt utunk. Egye- ! nest a község legtekintélye- ! sebb gazdáihoz. Beszélgetni: | erről, arról. Meghallgatni, mi \a véleményük a világról. Az | élet mélyére nézni. Ismerkedni § a gondolatokkal. 1 Meg se tudnám mondani az | igazi okát. de csakugyan olyan ' őszinte volt a szó, hogy nem Is csodálkoztam, amikor pa­pír és ceruza is előkerült. Szá­moltunk. Hogyan fizetett a paradicsom? Mit vert el a jég? Mennyi a végeredmény? Jól van-e ez így, vagy jobb lenne másképp? S ha nem esett egybe a vé­lemény, feledkezve arról, hogy magas tisztségünk a vendé­gek, olyan vitatűz kerekedett, amelyet csak a poharak össze- csengése és a baráti mosoly csitított. A búcsúzás minde­nütt nehéz volt, mert az ér­deklődés apadhatatlan volt, mindig új forrásból tört elő a kíváncsiság. Először csak úgy indult: — Jó ez a hótakaró. — Bizony jó. — Nem pdilik ki az árpa. — Rossz lehet, ahol a hó nem takar. Azután a disznóölésről ke­rült SZÓ; — Hány kilósat vágtak? Vagy talán kétmázsás is vólt?l — Ölnek-e még egyet? Azután, a beszéd •fonala már gombolyodott magától. Igaz, ehhez hozzásegített az, hogy Magyaróvári elvtársat ismerik mindenütt. Itt dol­gozott egy évvel ezelőtt a Zöldmező Termelőszövetke­zetben és onnan a barátság. Ezért is tettek neki szemrehá­nyást, hogy amióta engedett a felső szervek csábításának és itthagyta a termelőszövetkeze­tet, keveset jár Pécel felé. — Pedig nem élünk itt rossz szomszédságban egymás­sal! — emlegették. Az biztos. Mert barátság nélkül Magyaróvári elvtárs sem titulálhatta volna úgy a falu tekintélyesebb gazdáit, mint ahogy tette. Ügy mondta• — Laci bácsi. Es úgy: — Pista. Katona Pista.,. S lassan, miközben teltek az Órák, kitárult a paraszti élet. Kalocsai László tíz holdon gazdálkodik. A múltban dr. Bakinénál és Fischeréknél napszámoskodott. Most saját ura. Két lova, két tehene, egy borjúja, két sertése és rengeteg baromfija van. Dol­gos ember. Csak az idén rosszul sikerült a termés. A jég sok midenét elverte. Ügy nézett ki a földje, mintha birkanyáj dúlt volna rajta. Balogh János szerencsésebb volt. Ez az esztendő neki so­kat fizetett. A paradicsom is bevált. Idén is ültet majd Holdanként három mázsa mű­trágyát használ fel. Három te­henet tart, hét süldőt, egy hí­zót. Naponta húsz liter tejet mér áruba. Győri Miklós nem találta meg a számítását. A tizenöt holdja mellett fuvaroznia is kellett, nehogy csúfosan zár­ja az évet... Beszéltünk a tanácsról. A földszerződések felújításáról. Arról, hogy nem valami nagy politikai élet folyik itt Pécs­ien ... S mint ahogy már másképp ei sem képzelhető, szóba jött a helyi szövetkezet is, A Zöldmező­Ahogy beszéltek róla. az elmúlt évek avas emléke ju­tott eszembe, amikor a pa­rasztok előtt hiába emlegette az ember a közös gazdálkodást, idegenül, részvétlenül hall­gattak ... Most pedig ezek a középpüra sztak egyre-másra dicsérik a Zöldmezőt. Akár közbe se szólnánk. Mintha bennünket kéne „megagitál­niuk”. Őnekik. — Minden lépésüket figye­lem már egy esztendeje — vallotta be külön-külön mind. — Láttam ám a szorgalmu­kat. — Jó ott a vezetés! Értik a módiátl S csakúgy sorolják a Zöldmező érdemeit. Tudják, hogy száz forintot osztották

Next

/
Oldalképek
Tartalom