Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

1959. JANUAR 15. CSÜTÖRTÖK M»T »/revei ü/Cirlap Síautóbuszok indulnak a Mátrába Az IBUSZ kedvező hóvi­szonyok esetén egy- és másfél­napos síautóbusz-kiránduláso- kat szervez a Mátrába. A más­félnapos kirándulások autó­buszai minden szombaton 14,30 perckor, az egynaposak vasárnap reggel 7 órakor in­dulnak. A másfélnapos út részvételi díja 110, az egyna­posé 93 forint. A részvételi díjban benne van a Kékes- Mátraházáról történő három- ' szőri lesiklás után autóbusz- szal való visszaszállítás is. A kirándulásokra az indulás előtti hét csütörtökéig lehet jelentkezni az IBUSZ Autobus Tours József nádor téri iro­dájában. Huszonkét malac egy kocától Nagy meglepetést szerzett Szabolcs—Szatmár megye szakembereinek a Kemecsel Állami Gazdaság Szajkó nevű mangalica tenyészkocája: Első alkalommal 14, másodszor 15, harmadszor 19, és negyedszer­re, most, a napokban 22 ma­laccal rendkívüli szaporaságot mutatott. A kis állatok egy ré­szét dajkaságba adják, zömét pelig a koca maga neveli fel. Az értékes állatnak az álla­mi gazdaság szakemberei kü­lönleges ételekkel kedveznek. ERZO LELEK — Pincér! Ezt a pálinkát felvizezték! — Igenis, kérem. Én öntöt­tem bele, mert nincs lelkem nézni, hogy egyesek tönkre­teszik magukat az alkohollal. Nyolcezer normálholddal túltels T°"őriis eíemé"rci i tavalyi tervét a Bugyi Gépállomás Ütemezési tervet is készítsenek a tsz-ek és földműves szövetkezetek Adóslevél helyett megtakarított százasok S okszor elsiklunk adatok, számok felett könyvben, újság­ban vagy másutt, pedig mögöttük az élet ezerszer változi trca rejtőzik. Csak fel kell lebben-teni a szürke számok leplei is mögéjük tekinteni elemző gondolattal, búvár-kedvvel éi vár kitárul a valóság. Lépjünk vissza harminc esztendőt Cegléd múltjában éi apozzuk fel a Ceglédi Közlöny 1931, január 3-i számat. Ez írja: „A telekkönyvi ügydarabok száma a ceglédi járásbirósá ion 23 039.” Ami azt jelentette: a város kis- és középparasztságánal több mint 85 százaléka annyira eladósodott ezekben az évek ben, hogy fizetésképtelenné vált. S ilyenkor gyakran szólal meg az árverező vagy a végrehajtó hivatalos hangja: Elárvere zem! Lefoglalom! A banlcok perrel igyekeztek behajtani követeléseiket s i pert újra csak végrehajtó vagy árverezés követte. Egyik kutya másik eb! Akkor sem jobb a kép, ha az ügydarabok számát pénzn változtatjuk át. Ugyancsak a Ceglédi Közlönyből tudjuk meg 'logy 1929-ben hárommilliónál is több volt a ceglédi szegény oarasztság tartozása, amivel megterhelték csekélyke ingatta tót. Ez az összeg egy év alatt már ötmillió pengő fölé emel kedett. S ismét nézzünk a számok mögé: a 23 039 kisparaszt mind zgyike az 1931-es esztendőben 235 napot kénytelen volt adós ága fejében dolgozni vagy elárverezték fölüle a házat, alóli íz ágyat. Maradt tehát 30 munkanap bére — s ebben az idő ben egy pengő volt az átlagos férfi-napszám, amelyből égés Ívben úieg kellett élnie családjával együtt. S ha ehhez hozzá vesszük, hogy akkor a határnak mindössze 24 százalékát bír ák a kis- és középparasztok, a többi a földbirtokosok, nagy bérlők és az egyház kezén volt. könnyen csinálhatunk szám vetést: milyen nehéz volt parasztnak lenni. Három évtized telt el azóta. Eltűnt Dobos László, akinek 200 holdja volt és csendőr barát hírében állt. Vitéz Herczeg József kora is letűnt, amiko igyonüthette Lugosi Ferenc kisparasztot, csak azért, mer íthaladt a földjén. A bankuzsora megszűnt és a telekkönyvi ügydarabol íelyett megnőtt a takarékbetétek száma. Az egykori cselédek vele, kisparasztoknaik adóslevelek helyett betétkönyv van i bókjában. Ma már Cegléden minden házban ott van a betét- cönyv. Aki pedig takarékoskodni tud, az nem lehet adósa sen illámnak, sem szomszédjának. Ma a 23 ezer parasztnak nen itmillió adóssága, hanem ugyanennyi megtakarított pénzt ián. G. B. Megszerették és igénylik a gépek segítségét a dabasi já­rás termelőszövetkezetei és egyéni gazdái. Az elmúlt nyár és ősz folyamán több panaszos levél érkezett szerkesztősé­günkbe a Bugyi Gépállomás rmlnkájával kapcsolatban. A napokban újra ellátogattunk a gépállomásra, s megnéztük, hogyan teljesítették 1958. évi tervüket, igaza volt-e a pana­szosaknak. A szeszélyes időjárás felbo­rította a gépállomás számítá­sait. Más években télidőben az erőgépek a színekben pi­hentek, teljes erővel folyt a téli gépjavítás. Az idén vi­szont majd minden traktor a földeiken szántott, végezte munkáját. Az okoz tehát prob­lémát, mikor javítják lei a gépeket. A számok azt mutatják, hogy a Bugyi Gépállomás (és Örkényi üzemegysége) mintegy nyolcezer normál­holddal túlteljesítette 1958. évi tervét. Nemcsak globálisan, ha­nem időarányosan is, vagyis a gépállomás egész éven át egyenletes teljesít­ményt nyújtott. A panaszos levelek állításai ezék szerint nem mindenben fedik a valót. A földművesszövetkezetek is nap mint nap civódtak a gép­állomással, mondván, szerző­dést kötöttek egyéni gazdák földjeinek gépi művelésére, de a gépállomás nem tudott trak­tort küldeni. A statisztikából kiderül, hogy a földművesszö­vetkezeteknek 1140 normál­hold gépi munkát nem végzett el a gépállomás. A bugyi és az inárcsi földművesszövetkezet ugyan a tervezettnél két-há- romszor több gépi munkát vé­geztetett, de a hernádiak szer­ződéskötési előirányzatajkat csak alig 20 százalékra tel­Hétköznapok indulója Túl vagyunk az ünnepeken, s az új esztendő első napjain is. Elkészültek a leltárak, készül­nek a mérlegek is, összegez­zük, mit végeztünk az elmúlt esztendőben. De ugyanakkor már újabb feladatok sokasod­nak elénk, újabb tervek meg­valósításába kezdtünk. Úgy összegezzük az eddigi eredmé­nyeket, hogy közben már újabbakat készítünk elő. S ez így is van rendjén. A teremtő hétköznapoknak nemegyszer megtaláltuk szép­ségeit, mégis: ismét és ismét fel kell fedeznünk, hiszen az emberi életnek lehet-e na­gyobb, szebb célja, mint az al­kotás? Ha idős munkásokkal beszélget az ember, igen sok­szor hallja: nem tettem én semmi különöset életemben, dolgoztam. S a „semmi külö­nös” mögött ezer és ezer dolgos hétköznap teremtő ereje rejlik, csavarok milliója, alkatrészek serege, házfalak sokasága, ro­bogó járművek, mindenben ott van, minden ember alkotta tárgy méhében ott rejlik a dolgos kezek „semmi különö­se". Szürke hétköznapok. Hány­szor leírtuk, hányszor mond­tuk, de hányszor nem gondol­tunk arra, hogy ezek a szürke hétköznapok adják meg éle­tünk igazi értelmét, tartalmát. Lehetne-e ünnep a hétközna­pok nélkül, lenne-e mit ünne­pelnünk, ha nem lennének szürke hétköznapjaink? Mert: 1959-ben is ugyanany- nyi a hétköznap, mint a többi esztendőben. Minden hétfőn megkezdődik a munka, s min­den szombaton, pihenni men­nek az emberek. S hétfőn kez­dődik elölről... De valóban olyan egyhangú? Valóban any- nyira szürke? Az Egyesült Izzó váci telepén a szürke hétköznapok közepet­te huszonhatmillió forintot ru­háznak be. Megkezdik a kép- csőgyártáshoz szükséges üveg­gyár építését, befejeznek egy sor szerelőműhelyt, 1959. má­sodik felében 25 000 képcsövet szerelnek itt össze, s 1960-ban már kétszázezret gyártanak! Kapott alkatrészekből szerel­ni vagy önállóan gyártani, mekkora különbség! Pedig szürke hétköznapok eredmé­nyeként válik lehetővé... A Budakalászi Textilművek­ben a folyamatos fehérítő be­fejezése, a kazánház építésé­nek befejezése jelent; a szürke hétköznapokat. Hatmillióba kerül. Felújításból megcsinál­ják a fehérítő tetőszerkezetét, majdnem egymillióért nyers­anyagraktárt építenek, mint­egy kétszázezer forintért pedig az öltözőket bővítik. Ezek is hétköznapok... s mégis: mennyi változást, mennyivel jobbat, többet jelentenek az ott dolgozók életében, keresetében, munkakörülményeiben. Két példa csak. De lehetne példák seregét citálni arra, hogy mennyire- nem szürkék, hanem mennyire eseménydú­sak a mi hétköznapjaink. jesítették és több ilyen példa van. Nem könnyű felderíteni, kit terhel a felelősség a földművesszövetkezetek gépi munka tervének nem­teljesítéséért. Az biztos, a gépállomás nem pihent. A nyolcezer normálholdnyi terven felüli munkát lényegé­ben a termelőszövetkezeteknél végezték el a traktorosok. A tsz-ek majd mindegyike több gépi munkát vett igénybe a tervezettnél. Különösen a nö­vényápolásnál, a ta-lajforga- tásnál. valamint a spárga- és rizstelepek építésénél kérték és kapták meg a gépállomás segítségét. A sári Kossuth Tsz és — új nevén — a bugyi Tessedik Sá­muel Tsz alkalmazták legna­gyobb mértékben a gépeket; kétszeresét a járási átlagnak. A bugyi tsz 750 ezer forintot, míg a sári 300 000 forintot fi­zetett ki tavaly gépá munka címén. (Az állami kedvezmény nélkül ez az összeg éppen a duplája lett volna.) A tervteljesítés örömet kel­tő számait nézve, felmerülhet a kérdés: miért panaszkodnak mégis oly sokan a Bugyi Gép­állomásra? A panaszok nem is a vég­zett munka mennyiségét és minőségét kifogásolták, in­kább azt. hogy a kért idő­ben és helyen nem jelent meg a traktor. A gépállomás gépparkja nagyjából megfelelőnek mond­ható — a munka dandárját ki­véve. Sajnos, a 73 erőgépből mindössze- 15 az univerzális gép. Egy Sz—80-as és négy DT traktoruk van még, a többi az úgynevezett nehéz erőgép (G—35, GS stb.). Sok­kal nagyobb baj az, hogy a meglevő erőgépekhez hiányoz­nak a munkagépek. Legtöbb­ször házilag -kell ezeket i előál- lítaniok. ami drágább is, no meg minőségileg sem kifo­gástalanok. Legsürgősebben néhány P 5-ös ekére lenne szükségük, mert az erőgép egymagában nem minden. Helyes lenne, ha még a ta­vasz megérkezte előtt le­hetővé tennék a gépállo­másnak a hiányzó munka­gépek beszerzését. A dabasi járásban az Idén mintegy 800—900 holdon ter­melnek rizst a tsz-ek. Tömén­telen időt. munkát és költ­séget emészt fel a sarlóval történő kézi aratás. Ha leg­alább két lánctalpas rizsara­tó kombájnnal rendelkezne a gépállomás, mintegy 30 szá­zalékkal növekedhetne a tsz-ek rizstelepe rnek jövedelme. A gépállomás tehát összessé­gében jelentősen túlteljesítette tervét, részleteiben mégsem tett mindenben eleget vállalt kötelezettségeinek. Nem tudta kielégíteni a földmű vessző vet­kezetek igényeit, s voltak tsz-ek is. ahol a gép helyett az embereknek kellett szánta­ni, kapálni, vagy éppen arat­ni. Igaz. voltak időszakok, amikor senki nem kért gépet, vi­szánt a szezonmunkák ide- | jén gyakran előfordult, | hogy az igényeiknek csak 1 tört részét voltak képesek I kielégíteni. Ezért persze kevésibé hibáztat- 1 ható a gépállomás, annál in- § kább a rosszul, felületesen | tervező tsz-ek. földművesszö- I vetkezetek. Az ősszel például valóság- = gal könyörgött a gépállomás a j tsz-eknek, földműves szövetke- ! zeteknek, hogy kezdjék meg a I szántásokat, mert kedvező az = idő, s van gép is. Októberben 1 kevesen jelentkeztek, de bez- 1 zeg novemberben háromszor I annyi traktor is kevés lett | volna. Csak egy gépállomás műkő- 1 dik a dabasi járásban. míg | tsz, földművesszövetkezet min- | den községben van. Az idén | négy új univerzális gépet kap | a gépállomás. Ezek sokat se-1 gítenek, de csak akkor oldják meg a 1 problémákat, ha a terv- | készítéssel egyidőben üte- | mezési tervet is készítenek | — a gépállomással közö- | sem — a tsz-ek és a föld- | művesszövetkezetek. Már most kell ügyelni arra, | ne mindenki ugyanazon idő- | ben akarja elvégeztetni a szán- | tási, vetési s egyéb munkákat. | Az ezernyi tennivaló zavarta- | lan, kifogástalan elvégzése \ csak úgy képzelhető el, ha | a szövetkezetek és a gépállo- | más összefognak, segítik egy- I mást. 1 Csekő Ágoston | A ruházati kereskedelem el­ső negyedévi áruellátásáról, a forgalomba hozott áruk vá­lasztékáról adtak tájékoztatást a Belkereskedelmi Miniszté­riumban. Többek között elmondották, hogy a ruházati kereskedelem első negyedévi áruellátása nemcsak az előző negyed­évhez viszonyítva, hanem a múlt év hasonló idő­szakához képest is lénye­gesen jobb, mint az utóbbi évek bármelyikében volt. Mintegy 20 százalékkal több pamut méterárut hoznak for­galomba, ezenkívül csökken­tik az úgynevezett hiánycik­kek számát. Pamutszaténból néldául 400 százalékkal, nyo­mott kartonból 100 százalék­kal. ballonból és düftinből több mint 100 százalékkal hoz­nak nagyobb mennyiséget for­galomba. mint megelőzően. A gyapjúszöveteknél jelentős választéknövekedés várható. Lényesen több felöltőszövetet juttatnak az üzletekbe, az előző negyedévhez képest 50 százalékkal több felöltőanya­got kínálnak eladásra. Az el­ső negyedévben jelenik meg a viscosaszövetek hat új válto­zata. A fésűs szövetekből nyolc, a kártolt szövetekből pedig kilenc új cikk kerül for­galomba. A selyemáruknál elsősorban a választékot növelik. A nők kérésére ruihaselymek- ből azonos mintázattal kisebb Megérkeztek az első külföldi szállítmányok a nemzetközi újságíró üdülő építkezéséhez Várna festői szépségű „arany homokján” gyorsan épül a Nemzetközi Újságíró Szövetség üdülője, amelynek építkezéséhez a nemzetközi Színpompás táncokkal szerepel ■Ilii Bizonyára akad, aki legyint: »♦^Sy ember vagyok, mit szá* mit az én munkám? Sokat je- I lent az, hogy ezt a csavart én f készítettem, hogy ez a szöveti az én gépeim egyikén készült? | Nem számít az..Nem szá-1 mit?' A mozaik apró részekből i áll össze. Az apró üvegdara-1 bök magukban nem sokat mu-j tatnak. De milyen szép, amikor § alakká állnak össze, s milyen | furcsa, szinte csúnya, amikor 1 a mozaikból valahol hiányzik 1 egy darabka! Hat ezert nem hiányozhat | senki munkája, senki erőfe-§ szítése a mi hétköznapjaink-1 ból. A felületes figyelő azt | mondaná: monoton ezeknek a | hétköznapoknak a zaja. De| aki jobban figyel, aki érti a | hétköznapok nyelvét, az hallja, \ hogy gépek zúgásából, kalapé-1 csők kopogásából, kasza suho-1 gésából győzedelmes, akadá-1 lyokat elsöprő, embereket elő-1 re rántó, holnapot készítő in- | dúló formálódik: a hétközna-| pok indulója. Mészáros Ottó 5 szövetség valamennyi tagszö­vetsége hozzájárul, főleg épí­tőanyagok és berendezés szál­lításával. Az üdülő — amely a korszerűen berendezett várnai szállodák mintájára épül — i már tető alatt van és jelenleg | a belső szerelési munkák foly- ! nak. A napokban megérkezett | az építés színhelyére az első I külföldi szállítmány, a Ro- ! mán Újságíró Szövetség hozzá- fjárulásá: hat vagon ajtó- és | ablakkeret. Ütőn van a Cseh- ! szlovák Újságíró Szövetség | adománya is. I Az üdülőt 1959. július elsején | adják át rendeltetésének. tételeket gyárt az ipar. így elkerülhető az „uniformizá­lás“. A kereskedelem szak­embereinek véleménye sze­rint. bár növekszik a for­galomba hozott selyemáruk mennyisége, még mindig nem tudják teljes egészében kielégíteni az igényeket. ötven százalékkal több nylon és műselyem, fehérnemű, 10 százalékkal több gyapjú kö­töttáru jut az üzletekbe, mint tavaly, az első negyedévben. A gyermek kötöttáruk mennyi­sége mintegy 40 százalékkal növekszik. Bővül a választék a szintetikus anyagokból ké­szült kötöttárukból is. Ballon­ból például férfi és női fürdő­ruha készül. Az első negyedévben meg­szűnik a svájcisapka hiány. Megoldódik a harisnya- ellátás kérdése is, az áru­alapot több mint 25 szá­zalékkal növelték. Jóval több télikabátot és mint­egy 15 százalékkal több átme­neti kabátot, mintegy 20 szá­zalékkal több szövetöltönyt juttatnak a boltokba. A fér­fiaknak külön zakó, nadrág és lumberjack árusítását terve­zik, s ezekből a cikkekből mintegy 75 százalékkal többet hoznak forgalomba. A nőd konfekció csaknem kétszer- annyi kulikabát árusítását tervezi, mint 1958 első negye­dében. A ballonkabátok for­galomba kerülő mennyisége is növekszik. Mintegy 170 szá­zalékkal több férfi és női bal­lonkabátot kínálnak eladásraj ma — mint tegnapi lapszámunkban már jeleztük — Mag­lódon a békéscsabai nemzetiségi táncegyüttes. Képünk fer­geteges magyar tánc közben mutatja a megyénkbe vendég- szereplésre érkezett csoportot | Olcsó fűrészárut készít a kisiakásépítőknek a Pilisi Erdőgazdaság | A Pilisi Erdőgazdaság dolgozói a kislakásépítők segíté- jSére alkalmas deszkákat a gazdaság erdészetei mérsékelt áron | méteres deszkákat készítenek belőle. E kis méretű, de meny- ! nyezet- és padlóbélés céljára, továbbá melléképületek építé­sére alkalmas deszkákat a gazdaság erdészetei mérsékelt áron | adják el a lakosságnak. A süttői, a visegrádi, az esztergomi lés a szentendrei erdészetekben néhány napon belül megkezdik |a rövid deszkák készítését és ebből az idén összesen mintegy ? 24 000 négyzetméternyit állítanak elő; / Mintegy 50 százalékkal több felöltőszövet másfélszer annyi taft, több lakástextil és kötöttáru kerül forgalomba az első negyedévben, mint 1958 hasonló időszakában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom