Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-11 / 9. szám
1959. JANUAR 11. VASÁRNAP rer? UtC YEI C/Cirlnp Hogy könnyebben menjen a tanulás SZÜLÖK FŐISKOLÁJA + NY'lLT ECSEREN Készülnék az iskolai bemutató eszkozok a Szemléltető = Eszközök Gyárában. Egyetlen föl felszerelt iskola szertárából | Ecseren, ebben a 2060 lélek sem hiányozhatnak a madarak, emlősállatok kitömött példá- | által lakott községben novem- nyai. Az állatok elkészítése nagyon pontos és hosszadalmas I beiben megindította az általá- tnunkát jelent. Évente az intézet körülbelül 600 szemléltető 1 nos iskola vezetősége a szülők állatot készít. | főiskoláját. A szülők számtant, | történelmet, magyar nyelvet, | biológiát, politikai gazdaság- ! tant, földrajzot tanulnak és | szorgalmasan látogatják az , | előadásokat. Mintegy húsz- | huszonötén mindig megjelen- § nek. | Ennek a tanulásnak kétirá- | nyú haszna is mutatkozik. El- ! sősorban növekszik a hallga- ! tök általános műveltségének I színvonala, másodszor pedig a | szülők főiskolájának hallgatói | tevékenyen tudják segíteni | gyermekeiket az iskolaj tan- ! anyag elsajátításában. Hogy az 1 ilyen szülők tekintélye nagy- ! mértékben emelkedik gyerme- I keik szemében, az természetes. | A szülők főiskolájának idei | tanéve március közepén feje- I ződik be, és az idei jó tapasz- ! tálatok arra biztatják az iskola 1 nevelőtestületét, hogy hasonló | tanfolyamot a következő iskoAfrik- és lószőrtest költözik a néhai nyuszik bőrébe. Hüttler Béla, az emlősosztály dolgozója nyúlbőröket preparál Holdanként átlagosan 138 kiló műtrágya ennyit használtak fel tavaly a termelőszövetkezetek Az elmúlt év elején a megyei pártbizottság és a megyei tanács közös határozatot fogadott el a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavításara. A határozat többek között javasolja, hogy a tsz-ek mű- trágyaíellhasználása kh-ként 1958 végére érje el a 130 kilogrammot. A végrehajtást most értékelték és megállapították, hogy az előirányzatot nyolc kilogrammal haladták túl, A legjobb eredményt a ráckevei és a nagykátai járás termelőszövetkezetei érték el, ahol holdanként átlagosan 152 ki'ograínm' műtrágyát használtak fej. Nem tudták teljesíteni a megye termelőszövetkezetei a zöldtrágyázás tervét. Az előírt 3,3 százalék helyett csak a földterület 2,17 százalékán alkalmaztak zöldtrágyázást. Voltak ugyan kiemelkedő eredmények, mint például a ceglédi járásban, ahol 5,4 százalékos eredményt értek el. Ám ugyanakkor a gödöllői, a monon, a szentendrei és a szobi járásokban egyetlen holdon nem végeztek zöldtrágyázást a szövetkezetek. Általában a talajerő pótlásával a lehetségesnél kevesebb törődés tapasztalható a tsz-eb- nél. Jellemző errt, hogy tavaly 142 tsz-ben képeztek ki trágya- mestereket. Sajnos, a vizsgálat tapasztalatai szerint 41 tsz- ben észre s'm venni munkájukat. A legjobb eredményeket a budai járásban érték el. A monori, a szobi és a szentendrei járás egyetlen tsz-ében sem alkalmaztak kiképzett trágyamestert. Ennek pedig a föld termőereje vallja kárát. Mezőgazdasági logarlécek Mezőgazdasági logarléceket gyártanak a cesko-bu lajovicsi (Csehszlovákia) „Logarex1 vállalatnál. A logarléc segítségével könnyűszerrel ki lehet számítani a lovak, a szarvas- marhák, a juhok, a sertések stb. takarmányfogyasztását, A premizálás előnyei a termelőssövetkesetekbe Társadalmi rendszerünkben a jövedelemelosztás elve az, hogy „mindenkitől képessége szerint, mindenkinek munkája szerint1’. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, mint szocialista típusú gazdaságokban, nagyjából szintén ez az elv érvényesül. A tagok munkájának javadalmazása — a munkabér helyett — a közös jövedelem elosztása alapján történik, a végzett munka szerint. A munkát munkaegységgel mérik és ez szolgál a közös jövedelem elosztásának alapjául. A munkaegység tehát a végzett munkának és a jövedelemelosztásnak mér- , tékegysége. A termelőszövetkezetekben az egyes tag jövedelme két tényezőtől függ; egyrészt az általa teljesített munkaegységek számától, másrészt a növénytermelés és az állattenyésztés hozamától. A tagok túlnyomó többsége, sajnos, még mindig (vagy elsősorban) úgy látja elérhetőnek a nagyobb jövedelemrészesedést, ha mine, több munkaegységet szerez, A „munkaegységhajhászés“ pedig gyakran a teljesített munkák minőségének rovására megy, ami viszont a hozamok csökkentésére vezet, s ezzel a magasabb jövedelemrészesedés másik tényezőjének érvényesülését gátolja. Pest megyei tsz-ek sikerei a kukoricatermesztési versenyben Az elmúlt évben a megyében is, országosan is meghirdették a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák részére a kukoricatermesztési verS/iíz, illetve ötven forintnál kisebb összegű nyereség- részesedés nem fizethető ki az élelmiszeriparban Irányelvek az 1958. évi nyereségrészesedéshez Több vállalat nyereségréstze- sedési elszámolásának elemzésekor megállapították, hogy a nyereségrészesedés elosztásánál néhány vállalatnál nem követték azt az elvet, hogy a szakmunkások és a vállalatnál hosszabb ideje dolgozó munkavállalók megbecsülését a nyereségrészesedés nagysága is tükrözze. Az élelmezésügyi miniszter és a szakszervezet az irányelveket ú.iabb kiegészítéssel bővítette. Eszerint azoknál a vállalatoknál, ahol nyereségrészesedést fizetnek, állandó dolgozóknak 100 forint, az idénydolgozóknak 50 forintnál kisebb összegű nyereségrészesedés nem adható. Ha a vállalat a jóváhagyott nyereség- részesedés alacsony volta miatt az előírt összeget fizetni nem tudja, úgy a nyereség- részesedés összege az igazgatói alapba helyezendő és abból csalt a kiemelkedő munkát végzőknek lehet jutalmat adni. senyt. A megyei versenyben 36 termelőszövetkezet és 153 egyénileg dolgozó paraszt vett részt. A hat kategóriában (a föld aranykorona értékét figyelembe véve) első helyezést ért el a nagykátai Március 15 Tsz, az áporkai Vörös Csillag Tsz, a ceglédi Bem József Tsz és a Táncsics Tsz. Az egyéni gazdák közül, hasonló kategóriákban, első díjat nyert a kocséri Tajti Xál- mán és Barkács János, a vác- kisújfalui Krizsán István és Rell János, a budakalászi Skorics Vladimir, a biai Bach János és a túrái Páz- mándi Jánosi. Az országos kukoricatermesztési versenybe megyénkből három tsz és hat egyénileg dolgozó paraszt nevezett be. Első díjat nyert a nagykátai Március 15 Tsz, míg az áporkai Vörös Csillag Tsz az előkelő harmadik helyet vívta ki magának. A megye legjobb kukorica- termelő tsz-ei és egyéni gazdái az idén újra versenyeznek egymással. Az eddig beérkezett nevezések azt mutatják, hogy az elmúlt évinél legalább háromszor többen jelentkeznek és vesznek részt ebben a nemes vetélkedésben. iiiiiuinmititiimtMmHiiiimniMiiiimiiiiiiiiHimtmMiiHHHtf november 19-én átvette a község ügyeinek intézését. Addig névlegesen Telki község tanácstitkára volt a vezető, a valóságban az ügyeket Végh Lászlóné intézte két kolléganőjével. Az új tanács és az új v. b. gondoskodott már arról, hogy a községfejlesztés 1958. évre készített terve az év végéig megvalósuljon. Rendbehozták a tanácsházát, elkészítették az Ady Endre utca és a Ságvári utca közötti összekötő utat, amely eddig járhatatlan volt. A tízszázalékos községfejlesztési hozzájárulásból erre a munkára 2600 forintot költöttek, de 22 000 forint értékű munkát adott hozzá a falu népe önkéntes társadalmi hozzájárulás formájában. — Biztatónak látszik ez az eredmény — mondja Kovács elnök —, mert azt mutatja, hogy a község lakosságában van áldozatkészség. , Elmondja még az elnök, hogy a községfejlesztési alapból két jóvizű kutat reno- váltatták az Ady Endre utcában, 160 méter hosszú levezető árkot építettek, rendbehozatták a ravatalozót, helyreállítottak egy beszakadt állami lakóházat. Az idei tervek között van a Petőfi utca és a Pátyi utca, valamint a Fő utca egy részének rendezése. Amikor a bécsi barátok műemlék kastélyának dolga iránt érdeklődtünk, az elnök azt ajánlotta, hogy forduljunk Horvátovich Györgyhöz, a budajenői általános iskola igazgatójához, aki pontosabban tudja, mi történt ezen a téren. A kastély, amelynek homlokán a hajdani telki apátság címerpajzsa ékeslcedik, mesz- sziről elég jól fest. Vakolatát rendbehozták, újra festették, nem látszanak niár rajta a háborús sérülések nyomai. A Budai járási Karbantartó Vállalat itteni munkája — mondja kedvetlenül Horvátovich igazgató — nem nagyon állja ki a kritikát. A nyár valahogy eltékozlódott, a szerződés szerint szeptember 1-én kellett volna a vállalatnak átadnia az épületet, de a munkát elhúzták és így a tanévet háromhetes kényszerszünettel kezdhettük csak meg. A végzett munlca sem kifogástalan, egyes részeinek átvételét meg is tagadtuk. És sok minden elvé- gezetlenül maradt; így például nem fejezték be annak a különálló épületnek a rendbehozását sem, amelyben egyik pedagógusunk számára kívántunk lakást biztosítani. — Iskolánk hajléka eredetileg egyházi épület volt, a telki apátsáa hatalmas uradalmának központi kezelösége számára épült a XVII. század végén. Később az elaggott szerzetesek otthonát rendezték be benne, majd fiúotthon lett Az elmondottakból látható, hogy a munkaegység nem a legtökéletesebb mértékegysége a végzett munkának. Előreláthatólag azonban a következő években még továbbra is a munkaegység jelenlegi módja lesz a végzett munka és a jövedelemelosztás mértékegysége. Ezért keresni kell olyan lehetőséget, amely a termelő- szövetkezet minden egyes tagját anyagilag is érdekeltté tesz! a mezőgazda- sági hozamok növelésében. Ezt a premizálás különféle módjaival is megvalósíthatjuk. A korábbi években a termelőszövetkezetek részére kidolgozott premizálási rendszer mechanikus volt, emiatt gyakran vezetett igazságtalan juttatásokhoz. Ezért a tagok egy része ellenezte bevezetését és így nem is tudott elterjedni. A premizálást pedig, mint 3 jobb és hatékonyabb munka jutalmát és mint a munkaegységrendszer javításának módiát helyes lenne alkalmazni a termelőszövetkezetekben. Kerülni kell azonban a mechanikus és a formális megoldásokat. Ezért az látszik célravezetőnek, hogy a prem zá- lás rendszerét mindegyik termelőszövetkezet tagsága maga dolgozza ki. Az alábbi javaslatokkal ehhez szeretnénk útmutatást adni. Alapelvként helyes kimondani; a premizálás feltétele a termelési tervek túlteljesítése legyen, ennek figyelembe vételével a termelőszövetkezetek még most, a tél folyamán határozzák el azt, hogy az egyes növényféleségek vagy állati hozamok tervtúlteljésítése után milyen arányban, jutalmazzák tagjaikat. A premizálásnak különösen nagy jelentősége van a kapás- növények., termelésében, főleg akkor, ha azokat kézi művelésre kiosztják a tagoknak. A kapásnövényeknél az lenne a helyes, ha a tagok megkapnák a közgyűlés döntése alapján a terven felül termelt terménynek — vagy azok értékének — 20—50 százalékát. A prémium nagysága egy tsz-en belül is változhatna. Például amíg a terven felült termelt kukoricának mondjuk 40 százalékát kapnák a tagok, addig a terven felül termelt cukorrépa értékének csak 25 százalékát. A kapások esetében a terven íelül termelt mennyiség több mint 25 százalékának prémiumként való kiosztása azért látszik szükségesnek, mert hozamuk nagyságánál még döntő szerepet játszik a kézimunka, illetve annak idejében és jó minőségében való elvégzése. ' A kalászosok termelésénél a munkafolyamatok már csaknem teljesen gépesítve vannak, ezért itt inkább a traktoristákat helyes premizálni. A traktoristák — végzett munkájuk arányában — a terven felül betakarított minden mázsa kalászos szemtermésnek 3 6 százalékát prémiumként megkapnák, de csak az esetben, ha a munkát idejében és kifogástalanul elvégezték. A zöldségféléknél is növényenként eltérő lehetne a jutalmazás mértéke. A munkaigényesebb és nagyobb szak- képzettséget igénylő termékek vagy azok értékének tervtúlteljesítése esetén nagyobb százalékát kapnák prémiumként a tagok, mint a kevésbé munka- igényes és kevesebb szakképzettséget igénylő zöldségféléknél. A tsz tagsága szabhatna olyan feltételt is — különösen az öntözéses zöldségtermelés esetén —, hogy a tagok bármelyik növény után csak az esetben kapnak prémiumot, ha a zöldségfélék termelése során az előirányzott összbevételt elérik. A szálasíakarmányok termelésénél elsősorban nem a hozam túlteljesítése után kellene jutalmat adni, hanem legcélszerűbbnek mutatkozik. ha csak a betakarításban részvevő dolgozókat jutalmazzák, de csak abban az esetiben, ha a takarmányt jó minőségben és beázástól mentesen bekazalozzák. E munka jutalmazására a premizálás mértékét esetenként is megállapíthatná a tsz tagsága. Általános elvet is elfogadhatna arra vonatkozóan, hogy ha a termést jó minőségben és beázástól mentesen kazalozzák be, akkor a betakarított termés mennyiségének vagy értékének 4—6 százalékát prémiumként osztják ki a betakarításban részt vett tagok között. Amennyiben a szálastakarmányt géppel kaszálják, és ha a traktorista a tsz vezetősége által meghatározott időre elvégzi a kaszálást és a rendsodrást, helyesnek látszik. hogy neki is adjanak jutalmat. A tehenészetben szintén a termelési tervek túlteljesítése alapján célszerű premizálni, a terven felül fejt tej mennyiségétől függően 20—30 százalékká L A prémium nagyságát helyes azonban függővé tenni a leválasztott borjak számától és azok súlygyarapodásától is. Az anyakoca-gondozók premizálását a terven felül leválasztott malacok számától és súlygyarapodásától a közgyűlés által megszabott mértékben helyes jutalmazni. A jutalom mértékét a közgyűlés állapítsa meg. A szarvasmarha- és sertéshizlalásban foglalkoztatott tagok premizálására a naponta ráhizlalt súly és a takarmány- értékesülés mértéke lehet az irányadó. A premizálásnak egy másik és a szomszédos népi demokráciákban alkalmazott módji az úgynevezett pótlólagos munkaegységek jóváírása. Ennek bevezetése és alkalmazása azonban csak a nagyobb területű és állandó munkaszervezettel rendelkező termelőszövetkezetekben alkalmazható. Lényege: az egyes nö- vényféleségéknél p terven felül elért termés százalékának arányában az arra a növényféleségre, illetve állati termékre fordított munkaegységek után utólagosan még többlet munkaegységet írnak jóvá a brigád tagjainak. Az állandó munkaszervezettel rendelkező termelőszövetkezetekben ennek a premizálási módszernek az alkalmazását is helyeselni lehet. Ha a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai egyetértenek vele, vagy célszerűnek tartják, kombinációs premizálási módszert is alkalmazhatnak, Premizálhatják a tagokat egyrészt a terven felül termelt termékek, illetve azok értékének meghatározott százalékával, másrészt a terven felül termelt termékek százalékának arányában még utólag pótlólagos munkaegységet is írhatnak javukra. A szocializmusban érvényesülni kell annak az elvnek, hogy a termelőszövetkezetek tagjait anyagilag is egyre jobban érdekeltté tegyük a termelésben, illetve a magasabb hozamok elérésében. A premizálás éppen az anyagi érdekeltséget fokozza s így a tagokat a magasabb hozamok elérésére, minőségileg jobb és hatékonyabb munkára ösztönzi. A premizálással ugyanis közvetlenül ezt a jobb és hatékonyabb munkát jutalmazhatja a termelőszövetkezeti Ily módon a munkaegységre jutó jövedelem nagyságát befolyásoló másik tényező (első a munkaegységek száma), a magasabb hozamok is jobban érvényesülnek. A premizálás bevezetésével a munkaegység-rendszer, mint a jövedelemelosztás módja, tökéletesedne. A tsz-ek vezetőségei és tagjai vitassák meg a premizálás alkalmazását és a fentiek figyelembevételével a helyileg legjobbnak tartott módosításokkal dolgozzák ki saját premizálási módszereiket. Ezzel is segítsék a magasabb növényi és állati hozamok elérését. Ignáth Imre, a megyei pártbizottság pol. munkatársa belőle és ez maradt a második világháború végéig. A háború igen erősen megrongálta. A felszabadulás után a falu népe hozta úgy, ahogy rendbe. Közben műemlékké nyilvánították és a múlt évben a kormány 310 ezer forintot biztosított rendbehozásának költségeire. A vállalat nemtörődömsége miatt még ezt a rendelkezésre álló összeget sem használhattuk fel teljes egészében. Az iskola különben a járás egyik legtágasabb iskolája. Tíz pedagógus neveli benne a budajenői gyerekeket, felső tagozatának telki növendékei is vannak, mert Telki iskolájában nincs felső tagozat. — A faluban a legörvende- tesebb jelenség talán az, hogy a községi tanács kijelölte egy tizenöt telekből álló új lakótelep helyét. Mind a tizenöt teleik elkelt, sőt, tavaly három telek- tulajdonos már építkezett is. Az egyik, Tamás-Szóra Endre székely gazda, be is fejezte takaros házacskájának építését, az őslakó Buhoffer Ferenc és. Reiszner Mátyás pedig az idén fejezi be. Remélhető, hogy az idén a többiek is megkezdik az építkezést. Budajenő új tanácsa elindult a maga útján és a község népe bízik benne, hogy ez az út rövidesen szép eredményekhez vezet. Magyar László ; A Váci Kötöttárugyár várva- várt új kéménye.
