Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

1959. JANUÁR 30. PÉNTEK MJf MEG ü/C irlap Elkészültek a lipcsei vásárra tervezett ruhamodellek A korábbi nemzetközi divat- bemutatókon nagy elismerést szerzett magyar tervezőgárda legközelebb a lipcsei nemzet­közi vásáron ismerteti új ta­vaszi és nyári modelljeit. A Ruhaipari Tervező Vállalat és a Kötszövő Mimtázóüzem ezút­tal három kollekciót készített, amelyeknek összeállítását most fejezték be. Ruhaiparunk be­nevezett a lipcsei nagyszabású divatbemutatóra és ezenkívül a textilpavilonban a vásár ide­jén minden délután külön is rendeznek bemutatót. Itt első­sorban azokat a ruhákat lát­hatja majd a közönség, ame­lyeket a MODEX Külkereske­delmi Vállalat exportra ajánl. A harmadik kollekcióban ké­szült' női- és gyermekruhákat a vitrinekben helyezik majd el. A Ruhaipari Tervező Válla­lat 40, a Kötszövő Mintázó­üzem húsz — a tavaszi, a nyá: ri divatot legjobban tükröző — modellt küld majd Lipcsébe. Gazdájává vált az őszibarack-termelésnek a diósdi mezőgazdasági szakszövetkezet Egészségügyi mozgólaboratórium Mezőgazdasági szakszövetke­zet! Bizonyára ritkán találkoz­nak ezzel az elnevezéssel ol­vasóink, ami nem is csoda, hi­szen Pest megyében csupán egy van belőle — Diósdon. Eredményes működése azon­ban érdemessé teszi, hogy bő­vebben foglalkozzunk vele. Mi is az a mezőgazdasági szakszövetkezet ? Rövidesen úgy válaszolha­tunk erre a kérdésre: földművesszövetkezet, kis­kereskedelmi tevékenység gyakorlása nélkül. E szövetkezeti forma létrejöt­tének azonban története van, A felszabadulás után itt is, ugyanúgy, mint az ország többi községében, megalakult a föld művesszövetkezet. Hasz­nos tevékenységet folytatott a megalakulása utáni években, de a kiskereskedelem fejleszté­sében reá háruló feladatot — anyagiak híján — nem tudta teljesíteti!. A főváros tőszom­Kct boüsziiság: Mit isiseinek ? Mit tüzelnek Budakeszin? Csutkát, kukoricaszárat, nye­sett gallyat, napraforgószárat, ami éppen kezük ügyébe ke­rül. Meleget ugyan nem na­gyon ad, de legalább az illú­zióját kelti. Legalább pattog valami a kályhában, s leg­alább lángokat látnak, ha már meleget nem éreznek. S mindennek mi az oka? Az, hogy a TÜKER buda­keszi telepén már hosszú he­tek óta nem lehet egy gramm szenet sem kapni. Semmiféle tüzelőt. Miért? Ezt szeretnénk mi is tudni... Zöldségtelenítés Elismerem, a cím legalább olyan érthetetlen, mint az, hogy a Budaörshöz tartozó Kamaraerdőn a népboltban nem lehet semmiféle zöldsé­get kapni. S mivel más bolt nincs a közelben, ha tetszik, ha nem, az ottlakóknak — pedig elég sokan vannak — be kell utazgatniok Buda­örsre, hogy krumplit vegye­nek. Ráadásul se sárgarépa, se fehérgyökér, semmi. Hús­leves? De hiszen meggondol­ja a háziasszony, mert akkor utazgatnia kell a zöldségért. S mindez azért, mert a nép­bolt vezetőjének így kényel­mesebb. Nincs annyi dolga. Hogy az ottlakók bosszankod­nak. No hisz, az az ő dolguk. Miért ilyen „igényes” embe­rek? Miért akarnak minden­áron zöldséget is enni? Krumplifőzeléket? Hús­levest? Egyenek mákostész­tát. Liszt az van a boltban. Minden van. Csak éppen zöldség nincs.- M. O. Szombaton nyílik meg az érdligefi Kaszinó étterem-szálló Uj szállóval gyarapodik Pest megye. Szombaton adják át a nagyközönségnek az érdligeti Kaszinó étterem-szállót, ame­lyet a Budakömyéki Vendég­látóipari Vallalat mintegy 100 ezer forint költséggel most központi fűtéssel szereltetett fel. A szálló eddig csak a nyári idényben volt üzemben, első­sorban a sportolók vették igénybe. A futball rajongóit bizonyá­ra érdekli, hogy ez a gyönyörű fekvésű kis szálló volt éveken át a Honvéd és a Vasas labda­rúgók „búvóhelye”. A sportegyesületek vezetőségé­nek azért esett erre a válasz­tása, mert Budapestről a Mó­ricz Zsigmond körtérről autó­busszal 25 perc alatt megköze­líthető, a közvetlen közelében levő strand és a három holdas gyümölcsös-park pedig első­rendű edzési lehetőséget nyúj­tott. Az újonnan megnyílt szálló­ban 14 szoba harminc ággyal várja a pihenni, üdülni szán­dékozókat. — Mindent elkövetünk, hogy vendégeink jól érezzék magu­kat — mondja Tóth Tibor, a szálló vezetője. A Kaszinó ét­teremben hangulatos zene, jó kiszol­gálás és elsőrendű ételek várják a közönséget. Megoldottuk az üdülni, pihen­ni szándékozók részére a pan­ziót is. Sportolási lehetőséget nyáron a strand biztosít. Télen a törökbálinti heggyel első­rendű siterületet nyújtanak. A száilónak családias jelleget igyekszünk adni. Remélhetőleg hamarosan már televízió Is szórakoztatja közönségünket. Az üdülő vendégeken kívül átutazó forgalomra is számi- ; tunk, mert a budapesti szűkös szállodai viszonyok mellett bi­zonyára sokan lesznek, akik ha vidékről Budapestre utaznak, szívesen jönnek ki hozzánk hiszen • 25 perc alatt innen be tud­nak menni a fővárosba. Az autóbusz közlekedés pedig olyan jó, hogy reggel 5 órától éjfélig minden félórában van autóbuszjárat. szédságában kulturáltabb ke reskedelmet, jobb áruellátást kívántak a lakosok, s hogy mast ne említsünk, itt épült £el Közép-Európa egyik iec- korszerűbb csapágygyára. Ez tette szükségessé, hogy 1949— 1950-ben az állami kereskede­lem vegye át a község kiske­reskedelmét, Földművesszövetkezetet ke­reskedelem nélkül nehéz el­képzelni. Legalábbis nehéz volt abban az időben, amikor a földművesszövetkezeti moz­galom eredeti feladata helyett a kereskedelmi tevékenység túlzott fejlesztésére törekedett. Meg is szűnt Diósdon a föld­művesszövetkezet, helyesebben beolvadt a szomszédos Érdi Földművesszövetkezetbe. El­vesztette önállóságát — s amint ez később kiderült — ezzel jelentős kárt okozott el­sősorban a hagyományos tái- termelésben, az őszibarack kultúrában. Mert az önállóság elvesztése egyúttal azzal is járt, hogy háttérbe szorultak az ugyancsak főleg kereske­delmi tevékenységet foly­tató Érdi Földművesszö­vetkezet részéről a diósdi gazdák. Nehezebbé vált a védekezősze­rek beszerzése, a műtrágyael­látás, egyszóval mindaz, ami a szinte kincseket érő őszibarack termelésének fejlesztését segí­tette volna. Nem is szólva az őszibarack felvásárlásáról, ami évről évre változtatta gazdáját, állandóan „átszervezés“ alatt volt. Ahogy teltek az évek, úgy sürgették mind jobban a diós- úiak a község vezetőitől a meg­oldást. Tavaly áprilisban végül Is a szövetkezet 360 tagja elha­tározta a különválást. Ezt tet­ték még azzal a feltétellel is, hogy kiskereskedelmi tevé­kenységet nem folytatnak. Nem egészen egy esztendő tapasztalatai állnak rendelke­zésre, de máris megállapítha­tó, hogy szerencsés lépés volt, amit tavaly áprilisban tettek, mert a mezőgazdasági szakszö­vetkezet nemcsak hogy megáll a lábán, hanem a megyében a legjobb szö­vetkezetek közé tartozik. De beszéljenek csak a szá­mok. A szakszövetkezet tava­lyi tiszta jövedelme 260 ezer forint, amelyből 80 ezer forint visszatérítést fizetnek a ta­goknak aszerint, hogy ki mi­lyen mennyiségű gyümölcsöt értékesített a szövetkezeten keresztül. A jövedelem ugyan­is csaknem kizárólag a gyü­mölcs és elsősorban az őszi­barack felvásárlásából szár­mazik. A szakiszövetkezet vezetésé- ge és tagsága az őszibarack kultúra fejlesztését tűzte cé­lul. A termelési kedv növeke­dése pedig nem kis mértékben múlik azon, hogy milyen az értékesítési lehetőség. Nos, a mezőgazdasági szakszövetke­zet vezetősége biztosította a zavartalan felvásárlást. 280 ezer forintos költség­gel építettek egy 270 négyzetméter alapterületű gyümölcstárolót, s így bármilyen nagy forgalmat is lebonyolítanak. A forgalommal pedig nincs hiba. Tavalyi felvásárlási ter­vük 32 vagon őszibarack volt, ; s már a szerződést túlteljesí- j tették nyolc vagonnal. Mire \ befejeződött a barackszezon, j 65 vagonnal vettek át, amiért i mintegy 3 millió 600 ezer fo- j rintot fizettek ki a termelők- \ nek­A felvásárlás fokozása mel- i lett gondoskodnak arról is, \ hogy legyen mit vásárolni. A j termelés növeléséhez minden I szükséges feltételt biztosíta- j nak a gazdáknak. Gondolunk j itt elsősorban a műtrágya és I védekezőszer beszerzésére. A j többtermelést célozza az is, j hogy a mezőgazdasági szakszö­vetkezet kebelén belül eredményesen működik egy harminc főből álló I gyümölcs- és szőlőtermelő szakcsoport. A szakcsoport faiskola létesí- j tésével segíti a csemete-ellá- \ tást, ezenkívül a kártevők el- I leni közös védekezés megszer­vezésével az őszibárackterme- lést. A szakcsoport tavaly 24 ezer forintot gyűjtött közös alapra, amiből gépi felszere­lést vásárolnak. Dicséretre méltó a szövetke­zet vezetőségének az a törek­vése, hogy a gyümölcsterme­lés fejlesztésére serkenti a gazdákat, vagyis gazdájává vált e fontos tájtermelésnek. Az elmondottakon kívül a ter­melők szaktudósának növelé­sével is ezt segítik elő. A közeljövőben avatják fel a mezőgazdasági szakszö­vetkezet keretén belül mű­ködő gazdakör helyiségét, ahol neves gyümölcster­melő szakemberek, tudó­sok tartanak előadásokat a diósdi gazdáknak. Úgy gondoljuk, hogy ezek után nyugodtan válaszolha­tunk igennel arra a kérdésre, hogy kereskedelmi tevékeny­ség nélkül is lehet eredményes földművesszövetkezeti munkát végezni. Minden kétséget kizá­róan bebizonyosodott ez Diós­don, M. S. Szerelik a MÄV újabb egészségügyi mozgólaboratóriumát a Dunakeszi Járműjavító Vállalat üzemében. A laborató­rium-kocsit rövidesen átadják rendeltetésének, s megkez­dik vele a MÁV üzemeiben a vasúti és forgalmi csomó­pontokon a vasút dolgozóinak szűrő- és komplex-vizsgálatát Végleges helyére rögzítik a laboratórium belső 1 berendezését r •utiimi.iiimniiintffntPimminuuititntmmmttiiimimiimfimiuiMiiimmmitiinHimRimifHiiiiuiimtnimmuimiHiiiiMí A három- és négytagú családok vásárolnának legszívesebben televíziót A Belkereskedelmi Miniszté­rium közgazdasági munkatár­sai piackutatással igyekeztek választ kapni: milyen televízió­vásárlási igényre számíthat - az ipar és a kereskedelem az el­következendő években. Több­ezer családtól kérdezték, hogy szándékoznak-e televíziós ké­szüléket vásárolni. Az igennel válaszolók többsége, több mint 50 százaléka, a három- és a négytagú családok közül ke­rült ki. Az öttagú és ennél népesebb családok, továbbá az egyedül álló személyek mérsé­keltebb érdeklődést mutatnak. Az adatok feldolgozásánál az is kitűnt, hogy a televíziót vá­sárolni szándékozók többsége a rádióval kombinált készülé­ket keresi. Elmélyültebb szakmai tudás, hozzáértőbb vezetés Bentlakásos tanfolyamon sajátítják el a vendéglátóipar új vezetői a szakmai tudnivalókat A Belkereskedelmi Minisz­térium vendéglótóipari főigaz­gatóságán elhatározták, hogy a szakmai továbbképzést a jö­vőben kiszélesítik és az okta­tásba bevonják azokat az új vezetőket is, akik az ellenfor­radalom után kerültek egy-egy vállalat élére. Február 2-án többhetes bent­lakásos tanfolyam kezdődik az új és régi vezetőknek, ahol azok elsajátítják az árufor­galmi, a termelési, az értéke­sítési és vállalatgazdálkodási munka . tudnivalóit és a látó­körüket gazdaságpolitikai tár­gyakkal is bővítik. ^■iiiinmiinniuiHiiiiimiuiiiiiuiiMnmilitiiiiiiiiiHminininiinimiuiiiiiii ........ ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................iMiitiiimimmmi'itmim* F égzős egyetemistáikkal be­szélgettünk. A nyár ele- \ jén államvizsgázó fiatal mér- l nökjelöltek elmondották, hogy I bár álig várják az első mun- \ kanapot, mégis kissé szorong- \ va gondolnak a jövőre. Attól \ tartanak, hogy az idősebb, \ gyakorlott kollégáik bizalmat- \ latiul fogadják majd őket. I Egyszóval félnek, hogy nem \ tudnak majd „érvényesülni”. \ Hasonló felfogás elég sok Ifiatalban él még — hozzáte- \ hetjük, teljesen indokolatla- \ nül. Százával lehetne példát \ felhozni arról, mennyire meg- | becsülik üzemeinkben a ssor- \ galmas fiatalokat, hány he­llyé n van vezető beosztásban | az egyetemről alig egy-két \ éve kikerült mérnök, vagy [ közgazdász. I A felsorolás helyett most I csupán Mühl Jenő esetére szo- \ ritkozurik, s az ő példája is \ bizonyítja, milyen jövő vár az I egyetemről kikerülő, munkára j kész, szorgalmas műszákiak- ! ra. M ühl Jenő a Nagykőrösi Konzervgyár műszaki i osztályának vezetője, mind­össze 27 esztendős. Diplomá­ját 1954-ben szerezte a Mis­kolci Nehézipari Egyetemen. A SZORQALOM JUTALMA Először a Lenin Kohászati Műveknél dolgozott, aztán a Miskolci Üveggyárba került. A Nagykőrösi Konzervgyár 1956. július 1-én vette fel. — Amikor idekerültem — emlékszik vissza az első na­pokra —, a gépüzem szerkesz­tési osztályára helyeztek. Meg­vallom, nem kis izgalom töltött el, attól tartottam, hogy az idősebb kollégák bizalmatla­nul fogadnak, annál is inkább, mivel végzettségemnél fogva ezt a munkaterületet még nem ismertem. Fordítva történt, vezetőim, de az idősebb szak­munkások is szívesen segítet­tek s igen jó kapcsolat alakult ki köztünk. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban ekkor indult meg a na­gyobb arányú gépesítés, s eb­be a munkába Mühl Jenő is bekapcsolódott. A gépüzem dolgozóinak segítségével a iiatal mérnök elsőként egy uborkafeldolgozó üzemet ter­vezett. Az elgondolás nagy­szerűen bevált, olyannyira, hogy konzervgyáraink leg­többje ma már hasonló el­vek alapján építi fel uborka­feldolgozó részlegét. Mühl Jenő ezután újabb komoly feladatot oldott meg, s az el­múlt év tavaszán már üzem­be is helyezték az új befőtt­készítő vonalat. (így nevezik szaknyelven azokat a szalag­rendszerben felállított gépe­ket, amelyek a munkát szerve­zettebben végzik.) — Ezt a feladatot, akárcsak az uborkafeldolgozó berende­zést — mondja Mühl Jenő —, közösen oldottuk meg kollé­gáimmal. Nálunk különben is az a szokás, hogy ha vala­kinek valamilyen jó elgondolá­sa születik, azt mindannyian segítünk megvalósítani. 4 két új berendezés ko- moly segítséget jelent a konzervgyárnak, hisz az el­múlt években a termelés ka­pacitását elsősorban az szab­ta meg, hogy mennyi dolgozót tudnak felvenni. Sokszor elő­fordult. hogy nem kapták ele­gendő munkást, A zökkenő- mentes termelés azt kívánta, hogy lehetőség szerint minél több munkafolyamatot gépe­sítsenek. A gyár vezetői, lát­va, hogy mennyire fontos a műszáki fejlesztés. 1958 má­jusában újjászervezték a mű­szaki osztályt. Vezetőjének Mühl Jenőt nevezték ki. Ma már a fiatal mérnök irányí­tása alatt dolgozik az ener­giarészleg, a beruházási cso­port, az újításokat kivitele­ző gépüzem és a karbantartó részleg. Az osztály most az ez évi gé­pesítési terv megvalósításán dolgozik, s ez bizony nem kis feladat. 1959-ben a gyár 15 millió forint beruházást kap a további gépesítésre. A be­rendezések elhelyezése és fel­szerelése az osztály dolgozóira hárul. — Éppen a gépüzemre há­ruló feladattervet állítom ösz- sze — mutat Műhl Jenő az íróasztalon fekvő hosszú lis­tára. — A legnehezebb mun­kát az új, olasz típusú para­dicsom feldolgozó berendezés felszerelése jelenti. A negy­ven vagont megtöltő berende­zés időre történő üzembehe­lyezése 'komoly erőfeszítést kí­ván az osztály minden egyes szákemberétől. A Nagykőrösi Konzervgyár ez évi műszaki fejlesztési ter­vében ezenkívül még több <ij gép és berendezés beállítása szerepel. Mühl Jenő szívesen vállalja ezeket a feladatokat, hiszen már nagyon megkedvel­te ezt a munkát. Tiltagánéletéről annyit mond el, hogy nemrégen nő­sült, van egy 14 hónapos kis­fia, a felesége ugyancsak a konzervgyárban dolgozik. — Hogy milyen terveim van­nak a közeljövőben? Jelen­leg a műszaki egyelem gép­ipari-gazdasági mérnök szaká­nak első éves levelező hallga­tója vágyók, diplomát szeret­nék itt is szerezni. Látja — teszi hozzá mosolyogva — még mindig nem szabadultam meg a diákélet örömeitől. Az­tán. ha ezt a tanfolyamot el­végzem, nyelveket szeretnék tanulni. A fiatal házaspárnak már lakást is szerzett a konzerv­gyár. S azt is elárulhatjuk, hogy a szorgalmas munka jutalmául Mühl Jenő neve is azok között szerepel, akik a közeljövőben megkapták a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Súlyán Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom