Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 24. szám
mer Fr Cirla 1359. JANUÁR 29. CSÜTÖRTÖK NEGYVEN „BETANÍTOTT- SZAKMUNKÁSLEVELET SZEREZ Októberben jelentek rn^a a pórt tézisei a munkásosztály helyzetéről, amelyek többek között kimondják, hogy növelni kell a viszonylag elmaradott rétegek kulturális és szakmai színvonalát s e célból, egyebek mellett, önálló tanfolyamokat kell szervezni. A Csepel Autógyárban azóta negyven motorgyári és jármű- gyári betanított munkás hetenként kétszer szakmunkás- képző tanfolyamra jár, előadást hallgat, motortannal és más tudományokkal ismerkedik. A motorgyári dolgozók részére már 1956-ban indult egy szerelőszakmunkásképzö tanfolyam, amelyet az ellenforradalom derékbatört. Azóta újjá akarták szervezni az előadásokat, de ez a gyár központi szervein belül — még az elmúlt évi indulás idején is — ellenállásba ütközött. „Későn szóltak, már nem lehet keretet biztosítani“ — vélekedtek egyesek. A 400 órás tanfolyam költségeire ugyanis körülbelül 12 ezer forintot kellett volna előteremteni. „Nincs szükség motorszerelőre, hiszen a mi fiatal segédeinket sem tudjuk elhelyezni’ — vélekedtek mások. A motorgyári szerelde vezetője ugyanakkor motorszerelők után futkosott.s A motorgyári pártszervezet és az autógyári pártbizottság erélyes fellépésére volt szükség, hogy az akadályokat áttörjék. Segítette az intézkedéseket a Pest megyei Pártbizottság brigádja is, amely a Csepel Autógyárban folytatott nyári beszélgetések nyomán ezt a problémát eljuttatta az illetékes szervekhez. A minisztérium is hozzájárult a szakmunkásképzés megindításához. A motor- és járműgyárban kiválogatták a 4 év gyakorlati munkával rendelkező dolgozókat — ennyi kell ahhoz, hogy valaki elvégezhesse ezt á gyorsított, de kitüntető tanfolyamot. Megoldódott lényegében a pénzügyi probléma is: a részvevők magukra vállalták az egy főre jutó, csaknem 300 forintos évi tandíjat. Gondok azonban még vannak. Az elmúlt évek a motorgyárban is kialakították a törzsgárdát. Négy-nyolc éve együtt dolgozó szerelők, betanított munkások tevékenykedtek a szereidében, a fékpadállomáson, a forgácsolóknál. A tábla előtt. Jobbról: Körmendy Imre, a „nehezebb tantárgyak” oktatója Többségük a környéken lakik, szeretnék életüket az autógyárban megalapozni. Ez mind jó dolog. A baj a különböző előképzettségben, a vegyes ösz- szetételben van. Az érettségizett hallgatók — és általában a fiatal korosztálybeliek — nem érdeklődnek az elvontabb tantárgyak (számtan, fizika) iránt, csak az idősebb munkások jelennek meg minden előadáson, lelkiismeretesen tanulnak — ha nehezen is. Sok hasznosat tanultak már eddig is a hallgatók, noha alig hét-nyolc óra van mögöttük. A tizedes számjegyek, a testek számítása, a fizikai gyorsulás, az anyag- és súlymeghatározás, a két- és négyütemű motorok ismertetése, az olajozási rendszerek alapos megismerése — mind külön is vonzó téma, hiszen a betanított munkások többsége csak a motor működésének egy-egy, az ő munkáját illető gyakorlati oldalát ismeri, de az egész működésével, az elvi alapokkal nincs még tisztában. Ez nem egyszer zavart okozott mái- a munkában is. Ezért jó, hogy a motortan-óra végén a tanfo- lyamvezető leviszi hallgatóit a szereidébe, s ott vizsgálják meg az olaj nyomás, a reduk- torszelep, stb. különféle össze függéseit. A tanfolyam veZetői szün. telenül magyarázzák a részvevőknek: milyen fontos, hogy széleslátókörű munkásokká váljanak, hogy valóban mesterei legyenek majd a magyar autó-, autóbusz-, és traktormotor gyártásának. Borbély József adagoló beállító és társai — a tanfolyam idősebb hallgatói — ősztől már szakmunkás- levéllel a zsebükben foglalkozhatnak a hozzájuk beosztott ipari tanulókkal. Sárj György minőségi ellenőr és a tanfolyam más kommunistái pedig már elkezdték a gyengébb tanulók patronálásának megszervezését. ♦ A Csepel Autógyárban az idei termelés 11 százalékkal növekszik, egy sereg újdonság hagyja el a gyár kapuit. A motorgyár főképpen a távlati tervekben néz nagyobb fejlődés elé. Mindez megkívánja, hogy a gyár; munkásgárda már előre fejlődjék, hogy a gyár vezetői törődjenek a szakmunkásképző tanfolyamok életével, mert a szaktudás a gyár fejlődésének egyik legfontosabb elörelendítője. Jurmics László Valami új történt Szentgyörgypusztán Rádiót, pingpong-asztalt fel-; szereléssel, tíz darab széket, j szendvicseket, egy bordó sört raktak fel vasárnap délután ] egy társzekérre az isaszegi ki- i szesek. Ajándékokat szállítót- [ tak Szentgyörgypusztára, ahol i aznap alakult meg a Béke Tsz | KISZ-szervezete. Ez azért isi nevezetes, mert a gödöllői já-j rás tsz-ei közül ez az első i KlSZ-szervezet. Az isaszegi fiatalok nemcsak f az ajándékokat küldték, ha-| nem saját zenekarukkal indul- j tak a téli hidegben útnak. Az \ Ifjúság vidám éneke felverte a f a vasárnapi délután csendjét. \ A pusztán Bogárdi Imre párt-1 titkár és Nagy István tsz-el- \ nők fogadta a kedves vendége-1 két. I Az ünnepséget Zánkai Fe-i renc isaszegi KISZ-titkár nyi-1 tóttá meg. Beszélt a KISZ-szer- i vezet céljáról. Arról, hogyan f formálják az új kommunista [ embert. Nádas Lajos elv társ, al járási KISZ-bizottság nevében I szólt a szentgyörgyiekhez. A vezetőségbe Nagy And- [ rást, Tóth Gyulát, Verseczki = Máriát választották. Horváth Kálmán Egyre tartósabb műanyagok [ A moszkvai textilipari ku- i tatóintézet szinte hétről hétre j újabb műanyagokkal gazdagít- [ ja a tudományt és az ipart. [ Ezek között szerepel a ftorlon, j amely különösen vegyi ellenál- ; lóképességével és tartósságával \ tűnik ki. Egyetlen eddig is- = mert természetes rost. vagy | műrost sem tud ellenállni a ! tömény salétromsav hatása- ■ nak, mert rövid időn j belül szétfoszlik. A ftorlon | azonban akár egy hónapig isj ázhat a salétromsavban, akkor i sem változtatja meg összetéte-f lét. | Az új műanyagok közé so- | rolhatjuk a szanivot és a poly- | propilént is. A polypropilen I egyébként a legkönnyebb mű-| rost; (JUlm, Színház, Qrndal&m 4—* Megvédem Aristophanest! előre a mi erkölcsi felfogás sunkat. És ha ismerte volna? Akkor is kötelessége felemel■» ni szavát a háború ellen és mondandóját a korabeli görög morál szerint meginti, mint ahogyan a ma írójának kötelessége, hogy művét a szocialista erkölcsiség szellemében irja meg. A görögök mások voltak mint mi. Nemes célért lelkesedni és azonnyomban a groteszk lehetőségeket kigvnyol- ni — természetes dolog volt számukra. Őket az derítette jó kedvre, ha mindent kimondhattak, sőt megmutattak. S ezt ha akarjuk, ha nem, el kell fogadnunk. Annál is inkább, mert Devecseri Gábor remekbesikerült átdolgozása az aristophanesi trágárságot és harsányságot már sikamlóssá és pikánssá változtatja. Ilyen köntösbe öltöztetve pedig elfogadható as aristophanesi szókimondás és nyiltszavúság. Ami pedig magát a vígjátékot illeti, ma is épp oly friss és eleven, mint volt kétezer évvel ezelőtt. Mindezt tudomásul kell venni a mai nézőnek, aki Aristophanes Lysistratéjában akar gyönyörködni, és három nagyon vidám, kellemes órát kíván szerezni magának. Felnőtt emberek vagyunk, s mi- val a hang — ahogyan Aristophanes szavait Devecseri tolmácsolja — nem bántó és nem sérti a közízlést, a Ly- sistraté jogosan kapott újra színpadot nálunk, mint ahogyan szerte a világon játsz- szák. Az Aristophanes nyújtotta élményt még csak megtoldja az, hogy a Néphadsereg Színháza káprázatos tolmácsolásában adja elő a Lysistratét. Elsősorban a címszerepet játszó Ruttkai Éva kitűnő. De tudása legjavát nyújtja■ Schubert Éva, Bilicsi Tivadar, Pethes Sándor, Bitskey Tibor, Gera Zoltán és a többi színész is. Csak játsszák továbbra is a Lysistratét! Legfeljebb any- nyit tegyen meg a Néphadsereg Színháza, hogy a látogatási korhatárt tizennyolc évre emelje fel. Akkor biztosak vagyunk benne, hogy senki sem veti majd szemükre, hogy miért éppen a Lysistratét tűzték műsorukra. Prukncr Pál Hatvan—nyolcvan kutatóponton gyűjtik a magyar néprajzi atlasz anyagát Eddig tizenöt ország jelentette be részvételét a májusi magyarországi nemzetközi gyermekrajz-kiállításra Nemzetközi gyermekrajz- és kézimunka kiállítás nyílik május végén Budapesten, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége rendezésében. Eddig 15 ország jelentette be részvételét. Japánból, Indiából, Ceylonból, Ausztráliából, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból és Lengyelországból már megérkezett a kiállítási anyag. A közeljövőben várják az anyagot a Szovjetunióból, Franciaországból, Angliából, Svájcból és más országokból. Már számos magyar iskola is jelentkezett. A kiállításon részt venni szándékozó iskolák tanulói január 31-ig juttassák el műveiket a Műcsarnok címére, Budapest, VI. kerület, Dózsa György út 37. szám alá. nemzetközi tudományos kuta tas szempontjából is. Az utóbbi időben ugyanis egyre inkább felmerül nagyobb területeket magában foglaló nemzetközi néprajzi atlaszok elkészítésének gondolata. Ennek megvalósításához is hozzájárulhat majd néprajz-tudományunk a magyar néprajzi atlasz elkészítésével; A magyar néprajz-tudomány előtt nagyarányú munka áll: a magyar néprajzi atlasz elkészítése. E nagy jelentőségű munkának az a célja, hogy térbeli áttekintést nyújtson a teljes magyar népi kultúráról, így a gazdálkodásról, az építkezésről, a táplálkozásról, a viseletről, a szokásokról, a hiedelem- világról. Az atlasz elkészítésének ter- \ét, a gyűjtőmunka alapjául szolgáló kérdőíveket es a kutatásra kijelölt helységeket gondos előkészítő munka és beható vita után határozzák meg a néprajzi szakemberek. Az atlasz elkészítéséhez a népi kultúra 200 legjellegzetesebb kérdését tanulmányozzák az ország mintegy 250 kijelölt helyén, az úgynevezett kutatópontokon. Az elmúlt évben körülbelül 30 helyen próbagyűj- tést végeztek, az idén pedig előreláthatólag 60—80 kutatóponton megkezdődik a rendszeres anyaggyűjtés. Ez a munka 4—5 év alatt fejeződik be, s akkor megkezdődik a gyűjtött anyag feldolgozása és folyamatos megjelentetése. A néprajzi atlasz többszázezer adatot tartalmaz majd. s az anyag szemléltetésére körülbelül 40 000 fényképet és rajzot készítenek. A népraizi atlasz alapján fontos tudomá ryos következtetéseket lehet majd levonni. Többek között fény derül arra, milyen törvényszerűségek alapján terjednek a népi kultúra jelenségei, hogyan befolyásolják egy-egy közösség kultúrájának alakulását a társadalmi, a gazdasági, a földrajzi tényezők. Az atlasz elkészítésétől azt is várják a i néprajzi szakemberek, hogy ;t ad a népi kultúra táji j tagoltságáról, s újabb adatokat gáltat a magyarság és a i szomszédos népek kultúrájáak kölcsönhatásáról. A magyar néprajzi atlasz elészülése nemcsak a hazai i tudományos élet szempontjá- 1 ból nagy jelentőségű, hanem a Kiiii'i*:! iMinnimmiiiiiiiHiiiiiiiimiiittiitiiiiiiiiiiiiiiiiHitiiiiiiiHMiiiiiiiitiumiiuiiiiimiiiiiiiiiiiiitifiiuiiiiiiiiiniiiiiiiiitiiiiNi 219 szakcsoport és társulás Közel 10 ezer tag Csaknem 20 ezer katasztrális hold Pest megyében 'iimiimiMllliiliiiiimiliNiiuUMiiiiiiiiiiiiimimiii ...iiiiiimmiiiiimmiiiiiiiiimiiiiimiiu m mimiiMitiiimiitiumHiMtimiiiiiHimiimmiimHimiiiimimmimiimiiiiümiiiiiimiimiiimmiiiiu Ezekben a hetekben a földművesszövetkezeteknél sor kerül az elmúlt évi munka értékelésére, az eredmények felmérésére, az év végi mérleg elkészítésére. Ezzel a munkával egyidőben megvizsgálják a földművesszövetkezetek keretén belül működő szakcsoportok, társulások, hegyközségek és vízgazdálkodási társulatok eddigi működését és eredményét is. Az eddigi adatok szerint megyénkben 100 vegyes és 82 méhészszakcsoport, 11 társulás, 9 hegyközség, 7 vízgazdálkodási társulat, 5 tejszövet- kezet és 5 falusi ifjúsági szövetkezet működik. A szakcsoportok és társulások által kezelt föld, beleértve a vízgazdálkodási társulatok területét is, 19 807 katasztrális hold. Állatállományuk közel 9 ezer darab. A méhész-szakcsoportok kezelésében levő méhcsaládok száma 24 és félezer. A szakcsoportok az elmúlt évben sokat fejlődtek. Mintegy 70 új szakcsoport és társulás alakult. Legnagyobb érdeklődés a zöldség- és gyümölcstermelő szakcsoportok iránt nyilvánult meg. Jelenleg 18 zöldségtermelő és 48 szőlő-, gyümölcstermelő szakcsoport, Illetve társulás és hegyközség működik. Az év folyamán a legerősebb, legjobb, fejlődőképes szakcsoportok közül 19 választotta a magasabb formát, s alakult át termelő- szövetkezetté vagy termelőszövetkezeti csoporttá. Az elmúlt évben a földművesszövetkezeti felettes szervek megvizsgálták a szakcsoportok működését, gazdálkodását, s néhány szakcsoporttól, illetve társulástól megvontak a működési engedélyt, mert nem alapszabály szerint működtek, s elhanyagolták a közös alap képzését. A tapasztalat az. hogy a megye dolgozó parasztsága kedveli a szakcsoportokat, sokan a szakcsoportban, s a további szövetkezeti fejlődésben látják jövőjüket, de előfordul még. ha elenvésző számban is, hocv egyesek a szakcsoportba csak azért lépnek be. hogy íev előnyökhöz iutva, a rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva, gazdagodjanak. A földművesszövet- kezetí szervek az ilyen szakcsoportokat vagy társulásokat megszüntetik, mert a szakcsoport nem a kune- ceket, a nyerészkedőket, hanem a dolgozó, becsületes parasztokat van hivatva támogatni. Ezért esak azok a szakcsoportok ismerhetők el. amelyek az alapszabály szerint működnek, s céljuk nem a nyerészkedés, hanem tisztességes munkával, elsősorban a terméseredmények fokozásával, tisztességes kereset. A megye szakcsoportjainak egészséges fejlődését mutatja, hogy bár még sok az új. s gazdaságilag még meg nem erősödött szakcsoport, mégis közel másfélmillió forintra tehető az eddigi adatok szerint a szakcsoportok közös alapja. A közös alapot legtöbb helyen gépek és más felszerelések beszerzésére fordítják, amelyek tovább segítik a közös gazdálkodást. Az elmúlt évi adatok és eredmények arra engednek következtetni, hogy ebben az esztendőben tovább erősödnek a szakcsoportok, még több dolgozó paraszt választja a közös utat. Különösen a zöldség- és gyümölcstermelő szakcsoportoknál, valamint a tejszövetktizeteknél és baromfitenyésztő szakcsoportoknál várható nagyobb fellendülés. 'Falán nagyképűnek tűnik-* ez a cím: ugyan mi szükség van arra, hogy megvédjük a legnagyobb görög vígjáték- írót, Aristophanesi? Márpedig szükség van erre. Néhány szűk látókörű, álszemérmes ember, afféle „erénycsösz’’ támadása ellen. És meg kell védeni azoktól is, akik csupán az erotikát látják meg a nagy görög vígjátékíró most bemutatott Lysistraté című műiében. Állításom bizonyítására ime, két rövid, megtörtént példa: Utazom a villamoson. Két tizenhat-tizenhét éves forma kamasz beszélget. — Csuda klassz a Lysistratét Micsoda bemondások vannak benne! A legszívesebben... A többi már nem tűri a nyomdafestéket. A másik példa: Egy idősebb hölgy, miután megtudta, hogv újságíró vagyok, így támadt rám: — Micsoda disznóság! Ilyen malacságot bemutatni. Valóságos erkölcsi fertő az egész előadás. Vegyék le azonnal a színház műsoráról. Két véglet, de nem csupán ; két ember véleménye. Ezért \ éreztem úgy. hogy meg kell 1 védenem Aristophanesi. A nagy görög vígjátékíró \ Lysistraté című komédiáját \ először i. e. 411-ben adták elő. ; Ekkor már húsz éve dúlt \ Athén és Sparta között az j úgynevezett peloponnezoszi ■háború, a két legerősebb görög városállam harca a hegemóniáért. Ez a harc végül nemcsak Athén bukását eredményezte. de megrendítette az egész görög világot is. Mindezt jól látta Aristophanes, és Lysistraté című vígjátékának megírása, valamint színre hozatala harcos kiállást jelentett a gyilkos testvérharc ellen. Haladó szellemű mű tehát a Lysistraté, nem szinre- hozni bűn lenne az egész haladó művészet ellen. Gondoljuk csak el: húsz éve tartó háború közepette a színpadon békét kötnek az athéni és a spártai harcosok. Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy megírja és színpadra vigye Aristophanesj Hogy különös és számunkra szokatlan formát választott hozzá, a szerelmi sztrájkot? Bocsássák meg ezt Aristophanesnek, de nem ismerhette kétezer évvel — Maga fiam, ide nem jöhet, konkurrált velünk a távollátásban! Televíziós riporter a mennyország kapujában
