Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

1959. JANUÄR 28. SZERDA "\fClrlaii 5 MHltHllHílHIIIIiniHHinMIIIIHIIIIIIIIItlIHHílHHIlltIHIllllllHIIHIIMMIIUlUHnUIMIMHIIIMUIJntlIMIMtimWMininiHlllimimMimillllllllHMIirilHinilllHIIIHlHIIIIIimilinilllllllllllimillllinillinillllfHllMHIIIIIHIIIMimillimilUIIIIIIIUMiniHlllltlIIIMIIIIimiimMMItiri KÉSZOL A „BAKONY" Sikeres évet zártak a dabasi járásban *■» 200000 forint értékű társadalmi munka - Strandfürdő Gyónón, új tanácsháza Kakucson — A községfejlesztési tervek teljesítése a járásban A községfejlesztési tervek teljesítését értékelik a me­gyében mindenütt. Községi, járási tanácsüléseken adnak számot arról, mit, hogyan vé­geztek el az elmúlt esztendő­ben, milyen alap van a to­vábbi előrehaladásra. Nemrég tárgyalta a Dabasi Járási Ta­nács is az 1958. évi községfej­lesztési tervek teljesítését, s erről kértünk felvilágosítást Farkas elvtárstól, a járási ta­nács elnökhelyettesétől. — Mielőtt az elmúlt év ered­ményeiről szólnánk — mond­ja —, egy örvendetes dologról kell számot adni. A tavalyi év sikeres munkájának eredmé­nyeként ebben az esztendőben a járás szinte valamennyi községében a tanácsülések megemelték a községfej­lesztési hozzájárulás ösz- szegét. Nem egy helyen tíz, de többségében öt száza­lékkal. Eredményes munka elismerése ez, s azt hiszem, hogy a járás tanácsai büszkék is erre az eredményre. — Az általános következteté­sek levonása előtt egy-két pél­dát, hogy mit végeztünk az el­múlt esztendőben. Gyónón strandfürdőt építettek, s itt igen szép példáját láthattuk a társadalmi összefogásnak. Harmincezer forint értékű tár­sadalmi munkát ajánlottak fel a község lakosai az építkezés­hez, de amire elkészült, a tár­sadalmi munka értéke negy­venezer forintot tett ki. De, hogy átugorjak erre az esz­tendőre, nemcsak Gyónom ilyen a helyzet. Felsőpakonyon most készítik elő a falu vil­lamosítását. Felkérték a bér­ből élőket is, hogy járuljanak hozzá a költségekhez. Egészen rövid idő alatt jelentős ösz- szeg gyűlt össze, s tetemes megtakarítást jelent a fel­ajánlott társadalmi munka is. — örvendetes . jelenségként- könyiiélf'éT á: járás; hogy riiind több-községben látja be a helyi tanács: sokkal jövedelmezőbb, ha. házi kezelésben végzi el a községfejlesztési terv fel­adatainak végrehajtását. Jó példája van ennek Alsóné- medin. Ugyanakkor jelentkez­nek bizonyos irrealitások is, egy-két helyen nem a reális lehetőségekhez szabják a ter­veket. s így előfordul, hogy füstbe megy a kezdeményezés, abbamarad,- nem lesz belőle semmi. így jártak például Új­lengyelben. A jó eredmények mellett szólni kell arról is, hogy akad még egy-két ta­nács, ahol eléggé mellékesein kezelik a községfejlesztés igen fontos kérdését, s így fordul­hatott elő, hogy például Sári­ban az elmúlt esztendőben 120 ezer forint a községfejlesz-tési hozzájárulásból felhasználatlan maradt. — Kakucson új tanácsházát építettek, s ugyanakkor Jelen­tős segítséget nyújtottak a köz- ségfejlesztési hozzájárulásból az iskola bővítéséhez, tata­rozásához. Itt különben most azt tervezik, hogy ebben az esztendőben mintegy 260 ezer forint értékben bővítik a vil­lanyhálózatot. — S most összegezett képet: a járásban 17 község van. amelyekben 108 tervfeladat, végrehajtását tette szüksé­gessé a községfeiiesztés. Ezek­ből 79 valósult meg teljesen. 9 pedig részben. Teljesen el­maradt 20 feladat végre­hajtása, de ugyanakkor 17 olvan ter­vet valósítottak meg. amelvek az eredeti elképzelésekben nem szerepeltek. — Két és félmillió forintot költöttünk az elmúlt esztendő­ben községfejlesztés-re, ami A hazai erdőkből az elmúlt évben értékesebb faanyag ke­rült ki, s ennek osztályozása gondosabb volt, mint a koráb­bi években. Az ipari fa aránya az elmúlt évben 31,1 százalék­ról 43,5 százalékra emelke­dett. Az erdőgazdaságok fa­gyártmány termelési tervüket százharmincöt százalékra tel­jesítették. Az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság faipari üzemei a gondosan válogatott fából a tervezettnél nagyobb mennyiségű közszükségleti cikket.is gyártottak. Parketta­lécből több mint hét száza­lékkal teljesítették túl a ter­vet. hogy ezzel is segítsek a lakásépítési program végre­hajtását. Enyvezett lemezből mintegy 700, bútorlapból több mint 600 köbmétert adtak a faipari üzemek terven felül a népgazdaságnak, ami jelentős devizamegtakarítást jelentett. Most sikerült először komoly készletet kialakítani fűrész­áruból. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság tájékoztatása sze­rint 1959-ben tovább növelik azoknak a termékeknek az elő­állítását, amelyekre sok devi­az előirányzott összegnek 73 százalékát tette ki. A többi vagy nem folyt be, vagy csak részben használták fel a köz­ségi tanácsoké Ehhez a jelentős összeg­hez mintegy 200 ezer fo­rint értékű társadalmi munka járult. ami mindennél jobban bizo­nyítja a járás lakosságának segítő készségét, s érdeklődé­sét a falvak fejlődése iránt, — Nem érdektelen, ha egy­két számadatot elmondok, mi­re is fordítottuk ezt az össze­get. Majdnem nyolcszázezer forintot költöttünk a kultúr- házakra, járdákra több mint nyolcszázezer forintot, vil­lanyhálózat bővítésre majd­nem kétszázötvenezret, isko­lákra, könyvtárakra, óvodák­ra kétszázezret, egészségügy­re kétszázezren felüL — Derekas munkát végeztek a járás községei, jó helyre, ésszerű te ivek megvalósításá­ra fordították a pénzt. Mindez biztosítékot nyújt arra, hogy ebben az esztendőben még job­ban sikerüljenek elképzelé­seink — fejezte be tájékoztató­ját a járási elnökhelyettes. • — mottó — zát áldozunk. 1959-ben par­kettalécből 27 százalékkal, sö­rös- és boroshordódongából 17,4 százalékkal gyárt- többet az iparág, mint az elmúlt év­ben. A lemezipar is fejlődik és a bútorgyártás 15,6 százalékkal több furnért kap. A megnövekedett feladatok végrehajtásához új gépeket: keret- és szalagfűrészeket, há- mozókat, furnérollót, hasítógé­pet és gőzölőt kap az ipar. A Pest környékiek sokat pa­naszkodtak, hogy rossz az autóbuszközlekedés, gyakorta előfordul ugyanis, hogy lema­radtak a kocsikról. A MÁVAUT már a múlt év­ben sűrítette a Pest környéki járatokat és ha sok volt az utas, mentesítő járatokat is in­dított. Ennek ellenére a zavar­talan utasszállítást nem sike­rült megteremteni, mert nem Textilüzemeinkhez hason­lóan a Budalcalászi Gyapjú­gyár dolgozói is arra töreksze­nek, hegy az eddigieknél még változatosabb, szebb és jobb kivitelű szövetanyagokkal lep­jék meg tavaszra a vásárlókat. Nemrégiben kezdték meg a Bakony elnevezésű női átme­neti kabátszövet gyártását, amely bizonyára nagy tetszést arat majd. Fotóriporterünkkel azokat a dolgozókat látogattuk meg, akiknek kezenyomán a nyers gyapjúanyag finom Bakony szövetté válik. A bálákba kötött gyapjú­anyagot Horváth Lajos bácsi, a gyár raktárosa indítja el fel­dolgozó útra. Neki köszönhető, hogy az üzem anyagellátása zök kenőmentes. — A jó előkészítés a folya­matos termelés alapja — mondja, amikor meglátogatjuk —, s ugyanezt a gyár vezetői is megerősítik, hozzátéve még, hogy Lajos bácsi mindig lelki- ismeretesen, odaadóan végzi munkáját. 1944 óta jár ki Cse­pelről Buáakalászra, a legne­hezebb időkben is megállta a helyét. Az ötvenkétéves raktá­ros ma is az előkészítő üzem­rész egyik legjobb dolgozója. A raktárból kikerült nyers­anyag sok-sok műveleten megy keresztül, amíg mint kész fo­nal, a szövőgépek orsóira ke­rül. Juhász Miklósné például kártolja a fonásra kerülő anya­got. Juhászáé szintén a legjobb dolgozók közé tartozik, gondo­san vigyáz arra, hogy a fonoda csak kifogástalan minőségű anyagot kapjon, — Mit szeretnék? — kérdezi még mosolyogva, — Egy kis nyereségrészesedést. Bár az év végi mérleg még nem készült el, úgy néz ki, hogy teljesül Juhászné kíván­sága Dobhártyát tépő zakatolással csattognak a szövődé gépei, az elkészített fonal a zajos gépe­ken, az ügyeákezű szövőnők volt elegendő kocsi. 1959-ben a MÁVAUT már az első negyed­évben újabb autóbuszokat kap s ezeket a Pest környéki forgalom javítására használja fel. Március végéig tíz pótko­csit állít forgalomba a váci, alsónémedi, szentendrei jára­toknál, s ugyancsak még az el­ső negyedévben tíz nagy befo­gadóképességű autóbuszt is indít ezeken a járatokon. irányításával itt alakul pompás szövetté. A 18 éves Bécsi Edit is a Bákonyt szövi. Leányfalu­ról jár be, két éve van a vál­lalatnál és másfél éve dolgo­zik szövőgépen. Amint vezetői is mondták, munkája már a leggyakorlottabb szövőnők munkájával is vetekszik. Egy­szerre két gépet kezel s havon­ta 1200—1300 forintot visz ha­za. Mint hallottuk, Edit nem­sokára menyasszony lesz. A szerencsés vőlegényjelölt nem választott rosszul... A szövőgépről kikerülő szö­vetet még több műveletnek ve­tik alá. Bonifert Rozália, a gyár fiatal és ügyes munkásnője a bolyhozást végzi. Rozika má­jusban lesz két éve, hogy itt dolgozik, másfél év óta ő is önállóan végzi munkáját. Na­gyon megszerette már a gyá­rat, pedig mindennap hajnali négykor kel fel, ugyanis Duna- bogdányból jár be dolgozni. Meg kell jegyezni, hogy még egyszer sem késett el a mun­kából. Neki is nagy része van abban, hogy a gyár új szövet­anyaga, a Bakony idejére meg­jelenhet a textilüzletekben. S. P. — Jó előkészítés a folyamatos termelés alapja — mondja Horváth Lajos raktáros Jobb lesz Pest környékén az autóbuszközlekedés Tíz nagy autóbuszt és tíz pótkocsit kap a MÁVAUT A kártológépet Juhász Miklósné kezeli Több parkett, hordódonga, bútorlap hazai fából becsülés? Sem egyik, sem má­sik. A szíve és az esze az, ami fogva tartja ezen a tá­jon. A szíve: legnagyobb örö­me, ha egy-egy több évszáza­dos vagy évezredes lelettel gazdagítja a penci múzeu­mot; ha a régmúlt idők egy újabb titkáról lebbentheti fel az ismeretlenség fátyolát. Az esze: nem hagyhatja pusztul­ni a múlt kincseit Mindene a tudományos ku­tatómunka, a régészkedés. S legfőbb erénye, hogy amit lát tapasztal, nem zárja magába. Már 1956-ban megpróbálta közkinccsé tenni tudását. „Történelmi adatok a Penci Tájmúzeum községeiről” cím­mel írógéppel sokszorosította addigi tapasztalatait, és szét- küldte a járás iskoláiba, a pedagógus-kollégáknak, hogy segítségükre legyen a helytör­ténet tanításában. Sajnos, mindössze két szám jelenhe­tett meg az érdekes és hasz­nos füzetből. Az ellenforra­dalom jó időre megakadályoz­ta abban, hogy újabb füzet* két bocsásson útjára. A kutatómunkát azonban nem adta fel és nem tett le arról a szándékáról sem, hogy másokkal is megossza tapasz­talatait. Az elmúlt őszön az­tán újra hozzákezdett. Közel százoldalas tanulmányban foglalta össze kutatásai eddi­gi eredményeit. E tanulmány­ban feldolgozta a járás vala­mennyi községének rövid történetét. Nagy dolog ez! Húsz község írott történelme. Óriási nyereség lehetne vala­mennyi község iskolájának. Kész tananyag a helytörténet­tel foglalkozó tanórákhoz. Sajnos, csak lehetne. Tanul­mányát ugyanis beküldte a járási tanácshoz azzal, hogy sokszorosítsák és küldjék szét az iskolákba. A tanulmány azonban mind a mai napig ott pihen valamelyik íróasz­tal mélyén — egyetlen pél­dányban. Költséges a stenci­lezés és a papír. Nincs rá ke­ret! Mindössze néhány száz fo­rinton múlik, hogy nem is­merkedhetnek meg községük kialakulásával, történelmével a diákok. Jakus Lajost azonban még ez sem kedvetleníti el. Egyre több önkéntes munkatárs je­lentkezik a járás különböző községeiből. A múzeumot is sikerült nagyobb helyiségbe átxöltöztetniök. Sőt, talán még ebben az esztendőben külön épületet kapnak erre a célra, A járási tanács hatvanezer forintot ajánlott fel a szom­szédos műemléképület meg­szerzésére. És Jakus Lajos bízik abban, hogy ez sike­rül. Mint ahogy bízik abban Szkíta kard az i. e. IV—V. század fordulójáról. Vasból készült, bronz verettel. (Penci lelet) i is, hogy tanulmánya sem lesz már sokáig „elfekvő akta”. És tervez, szüntelenül tér- | vez. A szomszédos közsé-1 gek iskoláiból gyakorta látó- | gatnak el a diákok — tanul- | mányi kirándulás során — a | penci múzeumba. De jöhetné- | nek az egész járás, sőt a me- | gye területéről is, megérné. 1 Évezredes sír, szkíta kard, | avar karperecek, hun cserép- i edények és ki tudná felső-1 rolni, mi minden látható még | ebben a múzeumban. Csupa nagyértékű őskori lelet, amelynek megtekintése min- I den bizonnyal megkönnyítené P a tanulóknak az iskolai anyag | megértését. A múzeumlátogatások sza- I porítása — ez az egyik terve. | A másik: tovább folytatni az | ásatásokat. A harmadik: jó! lenne, ha az IBUSZ a Duna- | kanyar idegenforgalmát ki- j terjesztené Penc községre is. = A negyedik: túrístaszállást 1 építeni Pencen, vagy Csővá-§ ron. | Megannyi érdekes terv. S 1 egyik sem utópia. Megváló-1 sítható mind a négy. Éppen | ezért érdemes lenne elgon- f dolkozni rajta, nemcsak az | említett községekben, de a I megyénél is. Jakus Lajos törekvése nem | lehet többé magánügy. Mind- 1 annyiunk ügyévé kell lennie | Prukncr Pál * A fiatal Bécsi Edit munkája már a legjobb szövőnőle munkájával is vetekszik Az egérszürke Bakony szövetet csomagolás előtt Bonifert Rozália bolyhozza Foto: Gábor Viktor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom