Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

flit «sc WCirlap 1959. JANUÁR 20. KEDT» Két új diákszálló nyílik meg rövidesen Visegrádon Hogyan készült fel Pest megye az idei idegenforgalomra ? A budapesti Bajcsy-Zsilinsz- út 15/b szám alatti épület egyik parányi üzlethelyiségé­ben működik a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának ez az egyre jelentő­sebb szerepet betöltő szerve. Szerepe azért jelentős, mert a megyében igen sok olyan adottság van — legnagyobb ré­szük egyelőre még feltáratlan vagy kihasználatlan ugyan —, amely megfelelő leleményes­séggel és áldozatkészséggel ko­moly bázisa lehet az eddiginél lényegesen nagyobb belföldi és külföldi idegenforgalomnak egyaránt. A kis hivatal élén Nagv Gyula áll, vele beszélgettünk arról, miképpen készült fel a hivatal az új esztendő idegen­forgalmának megszervezésére, milyen programot állított ösz- Bze az adottságok jobb kihasz­nálására. — Megyénk legfőbb idegen­forgalmi lehetősége — mon­dotta a többi között ■— a Dunakanyar, amely szép­ségével, változatosságával vetekszik az ország számos nagyhírű és már régebb idő óta népszerű kirán­duló- és üdülőhelyével. Idei programunk összeállításá­nál természetesen a Duna­kanyar volt a fundamentum, de azért nem feledkeztünk meg megyénk egyéb részeiről sem. Sok szó esett már a közel­múlt esztendőkben a Dunaka­nyar természeti szépségeinek kihasználásáról és népszerűsí­téséről. A kérdés különös je­lentőséget kapott azért is, mert az ország más üdülőhelyei, első­sorban a Balaton, túlterheltek. Évről évre nagyobb tömegek élnek az üdülés lehetőségével, gyáraink, üzemeink dolgozói, de mezőgazdaságunk dolgozói is egyre nagyobb számban ke­resik föl szabadságuk ideje alatt az üdülőhelyeket. Ezek­nek befogadóképessége korlá­tozott és nem tarthat lépést a c folyton növekvő igényekké!. A Dunakanyar egyik leg­több rendeltetése tehát az lenne, hogy tehermentesít­se a Balatont. — A legnagyobb nehézséget ezen a téren a szállodahiány okozza — mondja Nagy Gyula, majd hozzáteszi, hogy ezen a bajon rövid idő alatt nem is nagyon lehet segíteni. Leg­alábbis olyan mértékben nem, ahogyan kívánatos lenne. — Uj szállók építéséhez igen sok pénz kellene, sokszorosan több, mint amennyivel a megye vagv az érdekelt járások és közsé­gek rendelkeznek. Mindenütt a vendégek elszállásolása okozza a legnagyobb gondot, ahol va­lami nagyobbszabású ünnep­ség vagy sportverseny megren­dezésére kerül sor. Átmeneti­leg a „fizető vendég“ mozga­lom erősebb megszervezésével igyekszünk segíteni, de ez csak kisegítő megoldás lehet. Fölme­rült az a gondolat is, hogy na­gyobb vállalataink és üze­meink, amelyeknek egyik-má­sik népszerű községünkben üdülőjük van, az úgynevezett holtszezonban engedjék át ki­használatlan épületeiket a ven­dégek elszállásolására. De a do­log nem nagyon megy. Vagy kezdeményez a Savoyai-kas- tély megszerzéséért, — Visegrád az egyetlen hely — mondotta Nagy Gyula —, ahol két új diákszállót helye­zünk üzembe, az egyiket már február közepén, a másikat va­lószínűleg április elején. A két új szállóban közel száz férő­hely lesz, ami nem sok, de azért mégis va'.ami. A megye idegenforgalmi programjáról Nagy Gyula eze­ket mondotta: — Most készül idegenforgal­mi eseménynaptárunk, amely részletesen tájékoztatja az ér­deklődőket a tudnivalókról. A tervbevett sporteseményekről már kapott híradást a közön­ség. Ezek között újdonság lesz az a kerékpáros bajnokság, amelyet a Balaton körűit baj­nokság mintájára kívánunk megrendezni. Tervezzük egy Dunakanyar autótúra megren­dezését is. • Kiemelkedő eseménynek ígérkezik az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szak­szervezete által Vlsegrá- don rendezendő találkozó, amelyre júniusban kerül sor, az MHSZ budaörsi repülőnapja, a Természet- barátok Szövetségének tú­rái a Börzsönyben és Pili­sen, valamint vizitárát a Szentendrei sziget és Cse- pel-sziget körül. A kajakosok és a kenusok ver­senyein külföldiek is részt vesznek, osztrákok, jugoszlá- vok, németek és csehek. Ismét megszervezzük a békehajók nemzetközi túráját, amelynek a múlt évben o’yan nagy si­kere volt. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot Vác és Ceg­léd hagyományos vásárai, va­lamint a Tápió menü szüreti napok. Nagymaroson tánczenei fesz­tivált, Cegléden zenei heteket és színjátszó fesztivált rendez­nek, színesnek ígérkezik Dezső múzeumigazgató ismer­tető füzete Ceglédről és készül a zebegényi kalauz, valamint a Dunakanyar gyakorlati ide­genforgalmi tájékoztatója, pontos helységnévtárral ás címtárral. Az év második felére egy művészi kiállítású Duna­kanyar képeskönyv kiadá­sát is tervezik. Az idegenforgalmi hivatal problémáiról is szó esett a be­szélgetés során. — Ez a parányi helyiség bi­zony nem felelt meg már az igényeknek — mondja —, most végre átköltözhetünk egy na­gyobb és szebb helyiségbe. Uj helyiségünk a Bajcsy-Zsilinsz­ky út és a Paulay Hide utca sarkán lesz, csak az a kár. hogy egyetlen, bár elég tágas helyiségből áll- De majd be­rendezzük valahogy. A másik problémánk az, hogy egyes társszerveinkkel nagyon nehe­zen megy a dolog. Nem értéke­lik kellőképpen az idegenfor­galomhoz fűződő érdekeket, emiatt nehézkesek. Kivétel a megye sporttanácsa, amely a leglelkesebben támogatja mun­kánkat. m. I Tanulnak a tsx-tagok A ráckevei járás 19 termelő- szövetkezetének tagjai okosan használják ki a téli hónapo­kat, törődnek továbbképzésük­kel is. A tsz-ekben öt téma­körrel foglalkozó előadássoro­zatot szerveztek. Az előadá­sokra és az azokat követő vi­tákra egyénileg dolgozó pa­rasztokat is meghívnak. Kéi témakörből — két tsz kivételével — már mindenütt megtartották az előadásokat, vitákat. A részvevők a szövet­kezeti demokrácia helyes értel­mezéséről, a tsz vezetési mód­szereiről szóló előadásokat vi­tatták meg nagy érdeklődéssel Elkészítik a szakcsoportok és társulások működési szahályzatmintáit Kormányrendelet írja e'ő. hogy mezőgazdasági társulások és termelői szakcsoportok csakis „működési engedély“ birtokában kezdhetik meg a közös munkát. A működési engedélyeket a járási tanács mezőgazdasági osztálya, a föld­mű vesszöveücezetek járási köz­pontjaival egyetértésben adja ki jóváhagyott működési sza­bályzat alapján. Sokhelyütt helytelenül ér­telmezték a rendeletet, s a mű­ködési szabályzatot önkénye­sen kívánták összeállítani. A viták elkerülése, s az e terü­leten uralkodó rendezetlenség megszüntetése érdekében a SZÖVOSZ a közel jövőben ki­dolgoztatja a különféle szak­csoportok és társulások műkö­dési szabályzatmintáit, s meg­felelő példány számban, nyom­tatásban is megjelenteti. A működési szabályzatminták rögzítik azokat legfontosabb alapelveket, amelyeknek meg­tartása nélkül sem szakcsoport sem társulás nem kaphat mű­ködési engedélyt. ÜZLETHÁZ A PUSZTÁN Hiánytalan leltár — Félmilliós nyereség — Jól dolgoztot! n IPömsödi Földmiicessaöretkeaet Az évvégi leltárak zökkenő- mentes megoldása nem jelent könnyű feladatot egyetlen esz­tendőben sem. Különösen nem j jelentett ebben az esztendő- I ben, amikor a leltárakkal együtt bizonyos áruk ára is megváltozott, s az átárazást is végre kellett hajtani. Nos, mindez nem egy helyen oko­zott fennakadást, kapkodást Megkezdődött az új hazai szintetikus műszál feldolgozása j olyan horribilis anyagi el­lenszolgáltatást kívánnak, hogy azt semmiesetre sem vállalhatjuk, vagy pedig elzárkóznak minden ilyes­féle kívánság elől. Hivatkozott Nagy Gyula Ráckeve nyári esetére. A vá­rosban van egy omladozó mű­emlék, a gyönyörű Savoyai- kastély, amelyben különböző erdészeti és más intézmények tanyáznak és amely nagyon al­kalmas lenne turistaszálló cél­jaira. De azok a minisztériu­mok, amelyek ez idő Szerint rendelkeznek vele, hallani sem akarnak átengedéséről, viszont a düledező épület helyreállítá­sáról senki sem gondoskodik. Ráckevén, a soroksári Duna- ágnak ezen a gyönyörű szaka­szán, nemzetközi csónakverse­nyeket rendeztek a nyáron. Még a sportolók elhelyezése is súlyos probléma volt, a verse­nyek közönsége pedig egyálta­lában nem juthatott szálláshoz, j Az idegenforgalmi hivatal most a község és a járás taná­csával összefogva új akciót aszódi népviseleti bál. A nagy­kőrösi Arany-napokat szep­temberben tartják meg. a vi­segrádi napokat augusztusban. Uj kísérlet lesz a Vác környé­ki nemzetiségi nap. A horgá­szok májusban rendezik talál­kozójukat Ráckevén. Az út­törőszövetség törökmezei sítá­borozását is nagy érdeklődés előzi meg. Erre a jövő hónap­ban kerül sor. A váci Búvár Kund úttörőház hatnapos vízi- túrát rendez a nyáron a Du­nán. a Sión át a Balatonba, majd a Rábán keresztül visz- sza‘a Dunába. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának negyvenedik évfordu­lója alkalmából a váci és a szentendrei múzeum emlékki­állítást rendez. Az idegenforgalmi hivatal az idén kibővíti a már korábhan megszervezett tájékoztató szolgálatát, amely különösen a Duna­kanyarban működött szép eredménnyel. Eddig Zebegényben, Visegrá­don és Szentendrén működött ez a szolgálat, az idén öt új helyen, köztük Nagymaroson Nógrádverőcén és Dömsödön szervezik meg. A hivatal 300 ezer forintot kapott propagan­dára. Ebből az összegből egész sor szép, ízléses nyomtatványt ad ki. Az első egy rajzos, ké­pekkel illusztrált művészi tér­kép lesz a Dunakanyarról, kö­veti az eseménynaptár, majd három szép plakát Szentendré­ről, Visegrádiéi és Pátyról. Szentendréről, Visegrádról és Zebegényről ízléses bőrönd- címkéket készítenek. Az év el­ső felében jelenik meg Nagy A nyergesújfalui Viscosa- gyár új üzemében az elmúlt hetekben kezdték meg a hazai szintetikus műszál, a danulon gyártását. Az új hazai szinte­tikus fonal feldolgozásával a csepeli Magyar Posztógyár kí­sérletezik. Már 600 kiló fona­lat kapott, elvégezte az első próbagyártásokat és a szöve- ! tek laboratóriumi vizsgálatát, j Az eddigi kísérletek azt mu- I tátják, hogy a magyar gyárt­mányú fonal a külföldivel azo­nos értékű. A danulonból kár­tolt szöveteket, női ruhára és kabátra, sportöltözetekre alkal­mas kelmét szőttek. A minta­végek rövidesen kerülnek. az üzletekbe Lengyel vendégek Kemencén Hétfőn este jól sikerült ma­gyar—lengyel baráti estet ren­dezett a Hazafias Népfront ke­mencéi bizottsága. A baráti ta­lálkozón részt vettek a buda­pesti lengyel nagykövetség képviselői is. Vass Istvánné- vak, a Hazafias Népfront or­szágos titkárának lengyelor­szági élménybeszámolója után levetítették az Ember a vágá­nyon című nagysikerű lengyel filmet. Négy járás éléskamrája a földművesszövetkezetnek, bosszúságot a vásárlóknak. Aktív részvétel Dömsödön nem volt fenn­akadás. Elsősorban annak köszönhető ez, hogy az igaz­gatóság megfelelően támasz­kodott a választott szervre, a felügyelő bizottság tagjaira. Erről, s ez évi terveikről be­szélgettünk a földművesszö­vetkezet ügyvezető igazgató- sági elnökével, — Valamennyien részt vet- .tek a felügyelő bizottság és az igazgatóság tagjai közül a lel­tározási munkákban — mond­ja. — A leltár december 29-én kezdődött, s január 15-re tel­jes egészében befejeződött. Úgy sikerült megoldanunk a fennakadások elkerülését, hogy felváltva leltároztunk, ha egyik boltunk zárva volt a lel­tár miatt, a másikban mindent megkaphattak a vásárlók. — Jelentős eredménynek könyvelhetjük el azt, hogy ja­vult a leltározások minősége is. A leltározáshoz beosztott felügyelő bizottsági tagok meg­értették, hogy feladatuk nem a gombolvasás, az egyes cik­kek számolgatása, hanem az, hogy a leltár összegét, az eset­leges „elkenéseket” kísérjék figyelemmel. Az aktív rész­vétel mindenütt eredménye­sebb is volt a tavalyinál. Kü­lönösen Fehér Istvánnét, Ban­gó Józsefet és Ács Gyulát il­leti dicséret, akik a Legjobban dolgoztak ebben a munkában. Nem könnyű a szinte mennyezetig érő féldisznőkat emel­getni. Talán Mama Benő hűtős tudja ezt a legjobban, akinek gyakran van része ebben a munkában Körülbelül ezer sertést és 400 marhát vágnak le havonta a Ceglédi Húsipari Vállalat­nál. A hús mellett 50 féle íz­letes töltelékáruval; kolbász- szál vinslivel, párizsival, son­kaszalámival, vadászkolbász- szal stb. látják el innen a ceg­lédi, a dabasi, a monori, a nagykátai járást és ráckevei járás felének lakóit. Minőségi ellenőrzés a játékárugyárban Hetenként 50—60 lovat is vágnak. A tervek szerint a jövőben innen szállítják Budapest száraz-lókolbász szükségletének egy részét. A vállalat saját hizlaldájá­ban csaknem háromezer ser­tést hizlalnak évente. Egyéb takarmányféleségeken kívül vágóhídi hulladékokkal etetik itt a disznókat. A ceglédi húsipari termékek nemcsak a már említett járá­sokban, de külföldön is is­mertek. Belgiumba lóhúskészitmé- nyeket, Csehszlovákiába és Ausztriába pedig zsírt szál­lítanak. Bár higiénikusan dolgozzák fel itt a húst, a jövőben még korszerűbbé kívánják tenni a berendezést. Mintegy 250 ezer forint értékű húsipari gép be­építését tervezik, növelni kí­vánják a hűtőkapacitást, az emberek munkájának meg­könnyítése érdekében pedig százezer forintos költséggel, felsőpályás rendszerrel, átala­kítják a húsüzemet, hogy könnyebben szállíthassák a ne­héz darabokat, 1 Nincsen hiány — A leltár zavartalanságá­nál is jobban örülünk annak, hogy sehol sem mutatkozott jelentősebb hiány, a legtöbb, ami volt, 40—50 forint. Több­let sem igen akadt, egy-két helyen 100—120 forint. így tehát igen reálisnak nevez­hetjük boltjaink vezetését, s üzleteink dolgozói ismét be­bizonyították becsületességü­ket. S ha már itt tartunk, megemlítem: az elmúlt esz­tendőben akár szakmai vonat­kozásban, akár a vevőkkel szembeni udvariasságban két boltegységünk érte el a leg­jobb eredményt, egyik a Cson­ka Gábomé vezette textil­bolt, a másik pedig a Zarubai Béla vezette cukrászda. Mind­két helyen kifogástalan a ki­szolgálás, rendben vannak a raktárak, példamutató a mun­ka. S ha már dícsérrnts, hadd említsem meg Kalló Má- tyásné nevét is, aki a textil­boltban dolgozik, s aki a leg­nagyobb tapasztalattal ren­delkező, legjobban dolgozó kereskedelmi alkalmazottunk. Üzletház Apajpusztán A földművesszövetkezet ke­reskedelmi tevékenysége va­lóban dicséretre méltó. Nincs elfekvő árukészletük, ugyan­akkor mindenből a legnagyobb igényeket is ki tudják elégí­teni. — Az ez évi legnagyobb be­ruházást Apajpusztán, a Kis­kunsági Állami Gazdaságban épülő üzletház befejezése je­lenti. Az üzletházban fűszer­bolt, kisáruház, italbolt, hen­tesüzlet és tüzelő* lerakat lesz. Régi igénye ez az ál­lami gazdaság nagyszámú dolgozójának, s végre ezt is kielégíthetjük. A községben nagyobbszabású beruházásra ugyan nem kerül sor, de bi­zonyos fejlesztési terveink is vannak. így például a piac­téren levő Fészek kisvendég­lőnket szeretnénk továbbfej­leszteni úgy, hogy ott elsősor­ban hideg- és melegételt, s gyors „bekapnivalókat”, lán- gost, virslit árusítanánk. — Ha már a kereskedelem­ről esik szó, megemlítek egy­két bosszantó dologot: van egy csomó csavarunk. De anyákat már nem gyártottak hozzá. Kinek tudjuk így el­adni? Vagy: nem lehetett kap­ni hosszú hónapokon keresz­tül kerékpárláncot. Most meg annyi van, hogy évekre elegendő. De jönnek az edé­nyek is, fedő nélkül! Komoly hiánycikk nincsen, de ezek a bosszantó apróságok nagyon sok kellemetlenséget okoz­nak, hiszen a vevő elsősorban a kereskedelmet okolja, holott mi nem tehetünk errőL Pénz és álom A szövetkezetnek különben ezerhétszáz tagja van. Mi a helyzet az évi „nyereségré­szesedéssel?” Mikor lesz a közgyűlés? — Az évi közgyűlésre előre­láthatólag csak február má­sodik vagy március első fe­lében kerül sor, hiszen a mér­leg addigra készül csati el. De előzetes számítások szerint az évi tiszta nyereség körülbe­lül félmillió forint, s így ezt az esztendőt nevezhetjük a legeredményesebbnek. S arra, hogy van-e valami távolabbi tervük, így válaszol; — Tervünk nemigen. Egy álmom van: nyaralóhellyé fej­leszteni Dömsödöt. Modern strandot a dunapartra, kabi­nokkal, mert most nincsenek kabinjaink, minderer: ott öl­tözik, ahol éppen tud. Kor­szerű, minden igényt kielé­gítő vendéglőt nyitnánk, higgye el, tele lennénk kirán­dulókkal, mert nagyon szép a mi dunapartunk. Dehát ez csak álom ... Valóban most még csak álom. De a földművesszövet­kezet eddigi munkája, s a többi szervvel való hasznos együttműködés azzal biztat, hogy nem marad mindig az. — mottó — Rendezték az üzemi vendéglátóipari vállalatok felszolgálóinak jutalékos bérezését Az üzemi venléglátóipari vállalatnál évek óta vitatéma volt, hogy az eddigi bérezési és jutalékrendszer nem tett kü­lönbséget a szakképzett és a kevésbé képzett felszolgálók közt. Ezért a Belkereskedelmi Minisztériumban a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendéglátó­ipari Dolgozók Szakszervezeté­vel egyetértésben rendezték az üzemi vendéglátó vállalatok dolgozóinak jutalékrendszerét. Eszerint a szakképzettebb fel­szolgáló lényegesen nagyobb jutalékot kap, mint a kevésbé szakképzett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom