Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-19 / 299. szám
V 1958. DECEMBER 19. PÉNTEK w t:c tzßCirlap 3 Még két napig várnak a nyertesre Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár tárgysors- játékának számos értékes nyereményét osztották ki a szerencsés szelvénytulajdonosok között. A főnyereményért azonban mind ez ideig nem jelentkezett senki, s a határidő december 20-án lejár. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár irodavezetőségének közlése szerint a 11. sorozatszámú. 05 879. számú szelvény tulajdonosa még két napig jelentkezhet a Zetor traktorért vagy az oldalkocsis Pannónia motorkerékpárért és zenegépért. A megyei íőmezőgazdászok értekezlete Csütörtökön a Földművelés- ügyi Minisztériumban megbeszélésre gyűltek össze a megyék főmezőgazdászai. Az értekezlet részvevőit dr. Soós Gábor, a növénytermelési fő- igazgatóság vezetője tájékoztatta a mezőgazdaság helyzetéről, az 1957—58-as gazdasági év eredményeiről, a tavaszi felkészülés, illetve az új gazdasági év feladatairól, TÉLI ESTÉK GYOMRON Kis „mesterek" műhelyében Erre az esztendőre véget ért a parasztember megújuló nagy csatája a főiddel a kenyérért, az életért. Eljött a házitörüli tennivalók, a javítgatások, barkácsolások ideje. Mert a dolgos ember télen sem tétlenkedik. Ellátja a jószágot, rendbelrozza a fészer- tetőt, kijavítja a foghíjas kerítést, s előkészíti szerszámait — fegyvereit — a tavaszi új csatákra. Régen ennyivel ki is telt a parasztember napja. A korai sötétség rendszerint már ágyban találta. A változatosságot legfeljebb egy-egv lagzi, keresztelő, vagy farsangi bál jelentette. Ami a természet rendjét illeti, az nem változott. Decemberre ma is véget ér a mezei munka, s a nappalok sem hosszabbak, mint tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt. Az emberek változtak meg falun is — főként a fiatalabbak. napja történt például, Szeptemberben a fóti Gyermekvárosban is megJíezdőáört § a politechnikai óktatás. A gyermekek szívesen időznek a jól hogy a 1 felszerelt lakatosasztalos- és varrómúhelyekben. Rövidesen rimiiiiiummiimmutiiiiiiiHiiii Gyömrő sosem szarni- tott amolyan „isten Ihátamögötti“ falucskának, ma meg éppen nem az. Huszonhét kilométernyire a fővárostól, tízezer lakosával egyike azoknak a községeknek, amelyek a legtöbb bejáró munkást adják a budapesti üzemeknek. Szép, egyenes utcái, takaros házai, üzletsorai inkább peremvároshoz teszik hasonlóvá. Itt, ebben a fejlődő nagyközségben kerestünk választ arra a kérdésre: vam-e változás, milyenek ma a téli esték falun? Dan-kó Gézánét, a kultúrotthon igazgatónőjét kértük meg, szegődjön kísérőnknek felderítő útünkön. S egyúttal mindNagykőrös bíróságot kap Meggyorsul a jogszolgáltatás A Minisztertanács rendelkezése szerint 1959. január 1-től Nagykőrösön ismét fel kell állítani a bíróságot, amelynek illetékessége Nagykőrös és Ko- csér területére terjed ki. Régi kérése ez már a nagykor ősieknek és a kocsériaknak, hiszen a legcsekélyebb jogvitákban is Ceglédre kellett utaz- niok és ezáltal rengeteg .időveszteség érte őket, nem beszélve arról, hogy a munkakiesés, útiköltség, tanúik napidíja mind-mind külön jelentős összeget vett igénybe. A Ceglédi Járásibíróság ez ideig aa- 1 ■ ország » legnagyobb járásbírósága volt. A sok ügy magával hozta azt is, hogy az ügyek tárgyalása kissé elhúzódott, az ítélkezés időszerűsége nem mindig tudott érvényre jutni. Télen, ross» időben sokszor kellett elhalasztani az ügyeket azért, mer* az ügyfelek és a tanúk as időjárásra, utazási nehézségekre hivatkozva nem tudtak megjelenni. Ezek a problémák lassították az ítélkezést, d» sok bosszúságot okoztak az ügyfeleknek is. A nagykőrösi -bíróság felállításával az ügyek jelentős része ezentúl az ügyfelek lakóhelyéhez közel és gyorsabb időben kerül tárgyalásra Ezzel természetesen javulni fog Cegléd és a járás községeinek jogszolgáltatása is, hiszen a Ceglédi Járásbíróság ezentúl kevesebb ügyet fos tárgyalni. Meddig hivatkoznak még a tudatlanságra? ■ A megye piacain az utóbbi időkben rendkívül megnövekedett a magánosok által felhozott szalonna, zsír és sok esetben a nyershús árusítása. Az árufelhozatal növekedése magában nem elítélendő dolog. Kormányunknak is az a törekvése, hogy növekedjen az árubőség, hiszen ennek egyenes következménye az árak csökkenése s ami ezzel együttjár, ily módon is növekszik a bérből és a fizetésből élő munkásság és egyéb néprétegek életszínvonala. Igen, helyénvaló dolog ez, csakhogy közben a rendeletek betartásáról sem szabad megfeledkezni. A felsorolt áruk felhozatalának ilyen nagyarányú növekedése azonban szorosan összefügg — egyeseknél tudatlanságból, másoknál spekulációból — egy fontos rendelet kijátszásával. Miről is van szó? Államunk nem korlátozza a magáncélra történő sertésvágások számát. Mindenki annyi sertést vág, amennyit akar — magán célra. Nem tiltja rendelet azt sem, hogy a termelő- szövetkezetek, tszcs-k, szakcsoportok. egyéni termelők és magán sertésvágók füstölt húst, füstölt vagy sózott szalonnát, továbbá zsírt hozzanak forgalomba. Ezt biztosítja az 1957—40. számú törvényerejű rendelet is. A rendelet .a továbbiakban arról is beszél, hogy csak olyan füstölt húst, füstölt szalonnát, sózott szalonnát és zsírt hozhatnak forgalomba a piacon, amelyekről igazolható, hogy élő és vágott állapotban állatorvos megvizsgálta. Egy másik rendelet (a 41—1958. PM) szorosan kapcsolódik ehhez, amely arról intézkedik, hogy a piacra vitt szalonna és füstölt hús után kilónként 12, a zsír után pedig 8 forint forgalmi adót kell "eróni. Ha már a rendeletek ismertetésénél tartunk, okoljuk meg azt is, hogy miért szükséges ezek betartása? Az állatorvosi vizsgálat a lakosság érdekében történik. Kormányzatunk azt akarja biztosítani, hogy a dolgozók asztalára csak megbízható helyről származó, orvosilag vizsgált hús kerüljön. Azért nem engedélyezik a magánosok részéről a nyershús és a különböző töltelékek értékesítését, mert orvosegészsóg- ügyi szempontból nehezen ellenőrizhető. A pénzügyminiszter rendeleté elsősorban a spekuláció elterjedését gátolja. A hús iránt megnövekedett keresletet a spekulánsok igyekeznek kihasználni. Ez megmutatkozik abban is, hogy a megye több községében tapasztalták az ellenőrzések során, hogy szép számmal akadnak „vállalkozó szellemű” egyének, akik valóságos hússzéket nyitottak. Ezek még sertéseket is vásárolnak, levágják s a húst „ismerőseiknek” kimérik. A piaci ellenőrzések során kiderült, hogy a jóhiszemű termelők nem ismerték a cikkben foglalt rendeleteket, s ezért csak ritka esetben indítottak eljárást ellenük. (Egyébként a kihágást elkövetőket ezer forint pénzbírsággal lehet sújtani.) Az „ítéletnapig” azonban nem lehet a tudatlanságra, a rendeleiek nem ismerésére hivatkozni. A helyi szerveknek a közeljövőben kötelességük lesz a lakosság fokozottabb tájékoztatása és az említett rendeletek betartása. Ezután tehát magát okolja az, akiről egy-egy ellenőrzés során kitudódik, hogy nem tartotta be a törvényt és eljárnak el- lene. M. S. nyugdíjasok kérték a község | még egy műhely kezdi meg működését: a fodrászműhely. Az vo7í>tr>it- nrit Tif>!riir put = /iiAhhi írjxnoVhon számolunk be a Gycmekváros „műhelujárt azt is megkérdeztük: milyen tervei vannak a kultúr- otthomiak a hosszú téli esték hasznosítására? Dankóné sorolja a terveket: decembertől kezdődően filoaó- fiai előadássorozatot rendeznek a községbeli értelmiségiek számára. Előadónak Jenei Jenő elvtársat, a párifőiskola tanárát kérték fel. Ugyancsak decemberben kezdődik az egészségügyi előadássorozat, amelyet főként a fiatalság számára terveznek. Januári terveikben a könyvankétok állnak első helyen. A gondolatot a járási népkönyvtár kötetei iránti érdeklődés adta. Úgy gondolták, hogy az irodalomszakos tanárok bevonásával vitaesteken beszélik meg néhány érdekes könyv tartalmát. Ezek tehát a tervek. Hasznukat, értéküket az szabja majd meg, hogy mennyit teljesítenek belőlük. De addig is? Mit csinálnak most a gyömrőiek, ha munkájuk végeztével szórakozni, művelődni szeretnének1' I A válasz meglepő: attól ■--------------— függ, hogy ki h ol lakik: a ,,faluban‘'-e, vagy a telepen? Mert más érdekli a falubelit és más a telepi embert. Falunak ugyanis a község régebbi, parasztlakta részét nevezik a gyömrőiek, telepnek pedig az új települést, amelyben főként értelmiségiek, bejáró munkások és alkalmazottak laknak. A „faluban“ a legszembetűnőbb a változás, a múlt és a jelen, a haladás é3 a maradi- ság közötti ellentét. A „faluban” még élnek olyan idősebb parasztemberek, akik leéltek egy emberöltőt a főváros szomszédságában anélkül, hogy egyszer is megfordultak volna Budapesten. Nos, ezek azok, akiket semmi áron nem .lehet !_ sötétedés után kimozdítani hazulról. S ugyancsak ők azok, akiknek a fiai — a 30—45 évesek — már féllábbal a jelenben élnek. Hogy miéit fél- lábbal? Huszonnégyen járnak közülük az ezüstkalászosgazda-tan- foiyamra. Esténként pedig szép számmal jönnek össze az italbolt gazdaköri helyiségnek kinevezett nagytermében, ahol egy-két pohár bor mellett beszélgetnek, politizálnak. Vasárnaponként még táncmulatságot is rendeznek maguknak, sót, szívesen megnézik a termelőszövetkezet vagy a gépállomás kultúrműsorát. Hanem a kultúrotthonba nem járnak. Azt mondják, messze van, meg a színházjegy is drága. Azért a pénzért inkább kétszer moziba mennek A község vezetői szerint ez csak féligazság. A teljes igazság az, hogy bizonyos válaszfal emelkedik a „falu“, meg a telep között. Válaszfal, amelyet még mindig a múltba visszahúzó erők tartanait fenn, s amelynek kötőanyaga az idegenkedés. Másutt is megmutatkozik ez az idegenkedés. (Néhány hővezetőit: adjanak nekik egy 1 alábbi lcépekben helyiséget, ahol délutánonként | titkairól”: összejöhetnek egy kicsit be-1 szálgetni, szórakozni. Dankóné | örömmel fogadta a kérést: kár-1 tyát, sakkot, társasjátékot vá- 1 sárolt, s bc»?űttette a kultúrott-1 hon klubszobáját. Első alka-1 lommal össze is jöttek vagy f harmincán. Aztán, hogy mi | történt, mi nem, senki sem 1 tudja, de idővel „lemorzsolód-1 tak”. Mindössze két bácsika | jár azóta is hűségesen a klub- | ba. Pedig kettesben még a pi-1 paszó sem esik olyan jól, mint- I ha többen vannak... | Valami baj van tehát itt is, | s tenni kellene róla, (hogy ne § így legyen. Hiszen már a gon- | dolat is szép: a kultúrotthonba | szoktatni a dolgos évtizedeik-1 ben olyan keveset pihent őre-1 geket. | Hol van hát mégis a vál-1----------------------- tozás? Nos, = a zt az ifjúság képviseli, — a | „telepről“ és a „faluból“ egy-§ aránt. Nincs olyan este, hogy § a KISZ-szétkiház ablakaiból vi-1 lágosság ne áradna az utcára. 1 Nem is lehelne másképp, hi- = szén olyan gazdag, érdekes élet 1 folyik itt, hogy más községbeli I fiatalok is példát vehetnének j£ róla! íme, egy heti program: hét-1 főn német nyelvtanfolyam van, 1 kedden a leánykor tartja fez-! szejöveteleit, Ilyenkor folyik a | sütés-főzés, kézirnumkázás. 1 Szerdán az időszerű politikai | kérdések tanfolyamát hallgat-1 ják meg az érdeklődők. (S1 ilyen egyre több van!) Pénteki az orosz nyelvtanfolyam és a| szellemi olimpia napja. Ez az| utóbbi különösen népszerű. | Abból áll, hogy a jelentkezők-1 nek különböző művészeti és 1 tudományos kérdésekre kell I megfelektíök. Akinek sikerül,! jutalmat kap. A hét többi nap-1 jain nincs kötött program, i Mindenki azzal szórakozik, I amihez kedve van: ping-pon-f gozhat, sakkozhat, olvashat, | táncolhat. S a gyomrai fiats»-? lók — akik két kezük munka-§ jával hozták rendbe székház»»-1 kát — úgy járnak ide, mint | második otthonukba. Itt van tehát a változás. S1 nem kétséges, hogy ezek a fa-1 lusi fiatalok, akik szinte gye-1 rekíejjel tanulták meg a kö-| zös munka, a közös szórakozási szépségét, a téli esték haszna-1 sítását, öreg korukban sem | fognak bezárkózni. | Nyíri Éva 1 Itt készülnek az asztali lámpák talpai — no meg a jövő lakatosmesterei A kislányok is kitesznek magukért: ügyesen áll a kezükbe» a Ui-cérna Ezekből az ormótlan gerendákból Idővel még bútor is lehet! Egyelőre alacsonyabb a követelmény: vizsgamunkának a lekvárkavaró kanál is megteszi (Dr. Faragó László felvételei) r:<ii«ttiHiiiiiHui(iiiiiiiiiiin»immnniniuiiiintuiimiiiinitmKmimimmimiHiiit«nimntiinmniiiiinnmmiinumHinnmiinmn Szombaton kezdődik a nagy karácsonyi halvásár Nem lesz hiány, fennakadás, zsúfoltság — mondják a Halászati Trösztnél Régi-régi hagyománya van hazánkban a karácsonyi hal- vásároknak. Sokáig kellemetlen mellókzöngéje volt azonban e hagyományok gyakorlatának, hogy a közönség félnapokat állt sort a halért, s ha egyáltalán jutott, vitte, amit kapott: választék nem volt. Az idén — hosszú idő után először — másként lesz. Ponty, harcsa, süllő — Van halunk bőven, jut mindenkinek az ünnepi asztalra — mondja tájékoztatásul a Földművelésügyi Minisztériumiban Oconomo György, a Halászati Tröszt helyettes vezetője. — A lehalászások a Új szakcsoport alakult Kocséron és Dánszentmiklóson (Tudósítónktól.) A napokban szölőgyökerez- tető szakcsoport alakult Kocséron. A szakcsoportnak öt tagja, van és 18 holdon gazdálkodnak. Már megkötötték a szerződést a Szőlőoltvány Értékesítő Vállalattal a jövő évi oltványokra. Ugyancsak a napokban a'a- kult meg a dánszentmiklósi gyümölcstermelő szakcsoport. Alakulásakor még csak hét tagja volt, jelenleg pedig — aiiig néhány nap múltán — mái’ 12 taglal gazdálkodik. A szakcsoportnak 16 hold betelepített gyümölcsöse van, amelyet korábban a növényvédő állomás használt. Elnöknek Kolek Istvánt választották meg. 96 éves korban új fogai nőnek Az Egyesült Államokban levő Buffalo városka orvosait erősen foglalkoztatja a 96 esztendős L. Bugbee esete. Az aggastyánnak új haja nőtt tar koponyáján, sőt évek óta fogatlan szájában ltót jókora egészséges fog is kibújt, hét véigére országszerte befejeződnek. A választék ugyancsak jobb minden eddiginél: a pontyon kívül hozunk fel harcsát is, fogast, süllőt is, amellett gondoskodunk arról, hogy ki-ki akkorát vehessen, amekkorára éppen gusztusa van; válogathat egy kilóstól a három és fél kilósig. Az utolsó három év alatt kétszeresére nőtt a magyar vizek „haltermése”, s ezzel a fel- szabadulás előtti termést is magasan túlszárnyalta. Ami a főváros ellátását illeti, hasonlóan nagy az előrehaladás. Míg például a második világháború előtti Budapestre karácsony küszöbéin 800—1000 mázsa halat hoztak fel, a tavalyi felhozatal már elérte a a 4000 mázsát, s az idén 4500 mázsa felhozatalára készültek. Sokat javított a helyzeten. hogy a korai fagyok után most szerencsés, jó fogásuk volt a balatoni halászoknak, s mintegy 150 mázsára való friss fogast, süllőt küldtek a fővárosnak. Hat tele halasbárka Noha csak szombat reggel kezdődik a fővárosban a halvásár. de már minden készen áll, hogy hiány, fennakadás, zsúfoltság sehol ne legyen. A Halértékesítő Vállalat hat hatalmas — összesen kétezer mázsa terhelésű — halas uszálya ott várakozik a Szabadsághíd pesti hídfőjénél, tele ficánkoló, friss hallal. A kőbányai, ferencvárosi és kelenföldi rakodóra egymás után futnak be a halszállító vagonsorok, ezenkívül a szombatra virradó éjszaka már rakodnak a tehergépkocsik is a tatai halgazdaságban, hogy szükség szerint pótolják a készleteket, Jnt hal a vidéknek is Az elmúlt évekhez képest az idei „terítés“ sokkal szélesebb lesz. Nemcsak a szaküzletek és piaci árudák, hanem a húsboltok is árusítják az élő halat. Csupán Budapesten például 500 helyen vásárolhat a közönség. A fővárosi lakosság igényének teljes kielégítése mellett jut hal a vidéknek is. Az ünnepek előtti napokban 15 nagyobb városban és ipari központban rendeznek nagyszabású halvásárt, a kisebb helyekre pedig kosarakban indítják útnak a hagyományos karácsonyi csemegét. Cs. J. FELHÍVÁS! A Budapesti ÜVÉRT Nagykereskedelmi Vállalat értesíti vevőit, hogy Budapesten 1958, december 28-tól 1959. január 7-ig az árukiszállítás leltározás miatt szünetel