Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-16 / 296. szám

1958. DECEMBER 16. KEDD “&€irlav Teljesítette exporttervét a Csepel Autógyár J jövő «rí Í«í/V'.s kapaeitásút is lekötötte már as iisem Félhavi fisetésaek me ff telelő nt/ereséff részesedést várnak' Egyre népszerűbb a világ­piacon és itthon is a Csepel autó. Ezt bizonyítja, hogy de­cember 10-ig 101,7 százalékra teljesítette exporttervét a Cse­pel Autógyár és már a jövő évi teljes kapacitását is lekötötték a külföldi és a hazai megren­delők. Gyártmányainak felét, a közvetett tervvel együtt pedig 65—70 százalékát ér­tékesíti külföldön az üzem, de ennek ellenére sem tud­ja kielégíteni az exportigé­nyeket. A siker titka, hoigy jó a Csepel gépkocsi. A tartalékalkatrész­ellátást és a szervizszolgálatot is megoldották. Az idén a 420-as kocsikból fogyott a legtöbb. Egyedül Kí­nába közel 1000 darabot szállí­tottak. Ezenkívül Csehszlovákiá­ba, Bulgáriába, Jugoszlá­viába, Spanyolországba, de Egyiptomba, Burmába és Iziandba is exportáltak a kocsikból. Jelentős lépést jelent a spa­nyol exp>ort, ugyanis eddig ki­zárt piac volt számunkra Spa­nyolország, ahol idén már 33 kocsit adtunk el. Teljes termelési tervét az év Végéig teljesíti, sőt előrelátha­tólag túl is teljesíti a Csepel Autógyár. 3,5 százalékos árbe­vételhez mért nyereséget írtak elő az üzemek számára erre az esztendőre. Ez szolgál a nyereségrészesedés alapjául. Az eddigi és a várható ered­mények alapján úgy számít­ják, hogy körülbelül 6—6,5 szá­zalékra tudják teljesíteni ezt a célkitűzést, ami hozzávetőleg 40 milliós nyereséget jelent. Ennek nyomán mintegy 14—15 napi fizetésnek megfelelő nye­reségrészesedést várnak. Ta­valy átlagosan 10 napi nyere­ségrészesedést osztottak. A Csepel Autógyár dolgozói a p^ftbizottság által kezdemé­nyezett önköltségcsökkentési mozgalom eredményei alapján elhatározták, bogy megpályázzák a Mi­nisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A mozgalom eredményeként az 1957. évi 1,7 százaiéiból 1,2 százalékra csökkentették a se­lejtarányt. Ez a fél százaiéi? csökkenés 2 millió 200 ezer fo rint hasznot jelent egy év alatt. A rezsianyagok felhasználá­sát 0,9 százalékra csökkentet­ték a III. negyedév végéig a tavalyi II. félév eredményei­hez viszonyítva, s az első három évnegyed­ben 800—900 ezer forint megtakarítást értek el. Ezenkívül ,,apróbb’1 megtaka­rításokat is fel tudnak mutat­ni. Ilyen „apróság“ például, hogy az idegenszállítások csök­kentése révén negyedéven­ként átlagosan 400 000 forintot takarítottak meg. Vagy például utazási költségekre ne­gyedévenként 10 000 fo­rinttal költöttek keveseb­bet. Az egész gyár takarékossági tervében 16 millió forintot irá­nyoztak elő erre az évre. A harmadik negyedév végéig csaknem 10,5 millió forintot takarítottak meg a különböző célkitűzések valóraváltásával. A jövő évben ellenőrizhetőbbé kívánják tenni a takarékossági vállalások teljesítését. Ezért meghatározták, hogy ezentúl gyártási egységenként kell megtenni a vállalásokat. Az idén szinte valamennyi „rejtett tartalékukat" feltárták. Jövő­re tehát nem tudnak ilyen ha­talmas összegű megtakarítást produkálni. Csupán műszakilag tudják fejlesz­teni a gyártást, ami nagy eredménynek számít. Az új feladat nemcsak a mű­Játékvásár Vácott Játékvásár nyílt Vácott, a főtéren. A vásáron kicsinyek és nagyok válogatnak a sok szép és hasznos játék között X Sanyi egy három­kerekű kerékpárt vesz műszaki el­lenőrzés alá szakiaktól, a dolgozóktól is na­gyobb felkészülést igényel. Kétféle költséggel nem takarékoskodtak a Csepel autógyáriak. De ez nem hiba, ellenkezőleg — örvendetes. A bevezetett újításokért kifizetett összeg ugyanis a tavalyi átlaghoz viszo­nyítva 10 000 forinttal emelkedett negyedévenként. Ezt pedig senki sem vetheti a dolgozók szemére. Az is örvendetes, hogy az étkezési költség 80 000 forinttal nőtt negyedévenként. Most már a dolgozóknak csak­nem kétharmada veszi igény­be az üzemi étkezést. Minden üzemrész rendelkezik saját ét­kezdével, ahol bőséges és ízle­tes ebédet főznek, sőt még ét­lap szerinti étkezést is bizto­sítanak. A jó, ösztönző teljesítmény­bérezés hatására a tavalyinál 10 százalékkal magasabb tervet teljesítet­tek az idén, azonos lét­számmal. A termelési eredményekkel együtt a dolgozók keresete is növekedett. 1956 III. negyed­évében 6,71 forint volt a mun­kás átlag órabér. Ez 1957 ja­nuárjában a béremeléssel 7,46 forintra emelkedett. Az idei III. negyedévben pedig már 7,52 volt a munkások átlag­órabére. 1956 előtt az esztergá­lyosok bérezése volt a legala­csonyabb. Most ők is felzár­kóztak a más szakmabéli szak­munkások közé. Az esztergályos szakmun­kások átlagos órabére 8,14, a betanítottaké pedig 6,30 forint. Valamennyi eredmény azt bizonyítja, hogy nem voltak hiábavalók a Csepel Autógyár műszaki gárdája és munkásai, a kommunisták és a pártonkí- vüliek erőfeszítései. Az elért eredmények vaíamennyiük be­csületére válnak. A siker továbbá jó munkára kötelez. A népgazdaság a jövőben még többet vár az autógyá­riaktól. Reméljük, az új, megnövekedett feladatokat is olyan sikeresen oldják majd meg, mint az eddigieket. — farkas — Egymillió háromszázezer forint: értékű áru 208 hold szántóföldről Óriási összeg ez. Szinte hi­hetetlen, de így van, az 1957— 58-as gazdasági évben ennyit termelt a csömöri Haladás Termelőszövetkezet tagsága. Egy-egy holdra közel 6500 fo­rint esik ebből az összegből. Ha búzatermésben számolunk, holdanként 32 mázsa búzaér- léknek vehetjük. De hol terem holdanként 32 mázsa búza? Legfeljebb az igen ritka, re­kordtermő esztendőkben egyes humusszal bőven megáldott tábláinkon. De akkor se két- százhoidas átlagban, hanem itt-ott., szinte csodaszámban! A csömöriek sem búzában termelték meg ezt a holdan- kénti 6500 forintot, hanem főleg kertészeti árukban: paradicsomban, káposztá­ban, paprikában, zöldbor­sóban és lilahagymában. Másrészt a tehenészet termé­keiből. Nagy dicsősége ez a szövetkezet tagságának. Ezek a számok ékesebben beszélnek minden más dicséretnél. Nap­nál fényesebben bizonyítják a Haladás tagjainak nagy szor­galmát. becsületes munkáját, s ezen túl a termelőszövetkezeti gazdálkodás győzelmét az el­avult kisüzemi gazdálkodási mód felett. Mert bárki tanú­síthatja, lámpással kell ke­resni az olyan egyéni gazdát, aki földjeiről 16—17 mázsa búzaértéket mondhat holdan­ként! tiszta jövedelmének. Ért­ve alatta, hogy ebből már nem kell adót, munkáltatási díjat, ráfordítási költségeket fedez­nie. A csömöri Haladás Tsz-ben ugyanis ennyit osztottak szét a zárszámadás alkalmával. A munkaegységekre 650 ezer fo­rintot, s külön 70 ezer forint prémiumot. A fel nem oszt­ható közös vagyont ugyanak­kor 88 ezer forinttal növelték. Tehát a megtermelt holdanként! 6500 forintból 3600 forin­tot kiosztottak a tagság­nak. A többiből adót, állami hitele­ket fizettek, s beruháztak. Az egy munkaegységre eső érték 42 forint volt. Ennek körülbe­lül 52 százalékát készpénzben fizették ki. Vannak szövetke­zetek, amelyek többet is adtak ennél a 42 forintnál, viszont a Haladásban a holnapra is gon­doltak. A tsz-ben dolgozó Szabados­házaspárnak például — mind­ketten tagok — együttesen 788 munkaegységük volt. Ez körülbelül 40 ezer forint tiszta jövedelemnek felel meg. Nyil­vánvalóan van olyan tízholdas egyéni gazda, aki megkeres ennyit, sőt 50—60 ezret is. De mire kifizeti a gazdasági rá­fordítás összegét, tisztán sem­miesetre sem marad néki 40 ezer forintja, mint Szabado­séknak. Persze, mondhatja a* egyéni gazda, hogy ő állatokai is tart, s hogy az is a jövedel­mébe számít. Csakhogy a tsz- tagok szintén tartanak állato­kat. Majd mindegyiküknek két- három hízója, soknak fe­jőstehene van, amelyeket a háztáji föld ter­méséből tartanak el, s jöve­delmükbe nekik is külön szá­mít az állatállomány hozama; Szebelkó Erzsébet Javaslatok készülnek a tanácsi ügyvitel egyszerűsítésére A Közalkalmazotti Tudo­mányos Munkaszervezési Bi­zottság gyakorlati szakembe­rek közreműködésével hosz- szabb ideig vizsgálta, hogyan lehetne egyszerűsíteni a köz­hivatalok munkáját. A jelen­tések és a statisztikák készí­tésére, valamint a nyilvántar­tások vezetésére vonatkozólag megállapította, hogy az ilyen­fajta adminisztrációt a tanácsi szerveknél sok . tekintetben egyszerűsíteni, s így az érde­mi ügyintézést jelentősen gyorsítani lehet. A bizottság a vizsgálat ta­pasztalatai alapján javaslato­kat terjeszt az illetékes állami szervek elé a tanácsapparátus munkájának egyszerűsítésé­re, ezenkívül munkaszervezé­si kérdésekben tanácsadással^ tapasztalatcserével és kiadvá­nyokkal kívánja meggyorsíta­ni a helyenként még nehéz­kes ügyvitelt. A bizottság meg­vitatta a hatósági bizonyítvá­nyok kérdését is, s arra a meg­állapításra jutott, hogy feltét­lenül szükséges a kérdés át­fogó jogszabályi rendezése. Er­re vonatkozólag is tervezetet dolgoznak ki. Több lesz a szőlőkaró- változatlan marad az ára Szőlőtermesztésünk további fellendítése érdekében meg­javítják a szőlőkaróellátást. Az 1959. évre az Országos Terv­hivatal az idei mennyiségnek csaknem kétszeresét írja elő. Sajnos, a teljes igényt — a pótlásokat is beleértve —, még i«y sem tudják kielégíteni a központi készletekből A forgalomba kerülő, imp­regnáló anyagokkal telített szőlőkaróik ára változatlan ma­rad. Az állam továbbra is ön­költségi áron alul bocsátja a szőlőkarót a termelők rendel­kezésére. A szőlőkaró ellátási helyzet várható javulása mellett kívá­natos azonban, hogy a nem meredek lejtésű területeken mind több szőlőt telepítsenek oszlopokra feszített huzalos támberendezésekkel, megfelelő metszési módszerrel. Különö­sen azokon a vidékeken indo­kolt ez, ahol a rendszeres szer­vestrágyázásnak jó lehetőségei vannak. Túlteljesítette éves tervét a Pest megyei Téglagyári [gyesülés Az Építésügyi Minisztérium anyagipari vállalatai sorra je­lentik. hogy teljesítették éves tervüket. A Pest megyei Tég­lagyári Egyesülés 110,1 száza­lékra teljesítette éves tervét: így az év végéig még jelenté­keny mennyiségű téglatöbblet­re lehet számítani. irtlIIIIIIIIIIHIIIIMIIMIIimiHIIIHMMIIHIIIIHIIIIHIMIIlÍHmillllMIIIIIIHIIlillliliiiiiiiiMHIIIHUIIIIIIllllllHllinilHIIimnilllinilimiHllinilMllimiHMlHIIIHMIIIIIIMIWimiIIMIIIIIlllllHIIHillllllllllHIIIIIIIIIIIIiilllllilllliiiilllMriMilllilMlllllillliiillirirnillinillHillUilinHriiHril Ez a kislány babát szeretne karácsonyra (Cserny Gábor foto) Az 1849-es tavaszi had_ I járat hőse volt. Kossuth a baj- l nokok bajnokának nevezte. \ Hetvennégy esztendejéből a ti- \ zennégy utolsót Cegléden töl- \ tötte. Itt halt meg, itt is te- \ mették el nagy pompával és l részvéttel, amilyennel még so- \ ha, senkiit nem kísértek utol- j só útjára ebben a városban. j Sajnos, éppen ceglédi élete i legismeretlenebb előttünk. Ha- \ tála után a helybeli hírlap \ folytatásos közleményei a ko- | rabeli írásokból, bajtársai- l nük általánosan ismert feljegy- I zéseiből merítették anyagúkat. = Üjat nem mondtak Földváry- i ról, amire mi kíváncsiak len- I nénk, az temetésének leírásá- \ ra korlátozódik. Á tudósílások- I bál még az sem derül ki, hogy \ melyik házban lakott. Szeren- \ csőnkre él még néhány öreg \ ember, aki látta Földváryt, | hallatta hangját, s oly eleve- I nett emlékszik az alacsony, | egyenes tartású ezredesre, | mintha ma is a plébániával | szembeni háza előtt sétálna. | Gyergyószentmiklóson szü- í letett 1809-ben. Apja hivatá- | sós katona volt, anyja tábor- I nók leánya. Nemesek voltak, i birtok nélkül. Európa harcte- ; reit megjárt apjulk, nagyapjuk I elbeszélései idegen tájakról, is- \ meretlen szokásokról, a ma- \ gyár katonák kitartó bátorsá- \ gáról. leleményességéről — | vonzóvá tette előttük a kato- \ naéletet. Mi mást is választ- \ hattak a vagyontalan Földvá- \ ry-fiúk, mint a katonai pályát? i Ikertestvérével, Sándorral, s \ a két évvel fiatalabb Lajossal I skatonai intézetben nevelked- [ tek. Érdekes, hogy mindhár- \ man fiatalon váltak meg az í osztrák hadseregtől, és később l mind a hárman ezredesek let- \ tek a szabadságharc honvéd- i seregében. Károly huszonöt Földváry Károly 1809—1883 éves korában lett nyugdíjas hadnagy. Nyárádandrásfalvám nő­sült. Feleségének szőleje, er­deje, szántója volt ott. Vidá­man élték életüket tavasztól őszig a falusi örömökben, té­len Marosvásárhelyt. Ez a kor a napóleoni háborúk által felzaklatott Európa megnyug­vást kereső szakasza volt, a biedermeier. A lakásokat ké­nyelmes, egyszerű vonalú bú­torokkal rendezték be. Va­csorákra, társas összejövete­lekre, kaszinóbálokra jártak egyre-másra. A marosvásárhelyi kaszi- nóban Széchenyi Hitelén fél éjszakákat vitatkoztak Föld- váryék a környékbeli neme­sekkel. A mű és Széchenyi al­kotásai a reformerek sorába szólította. A negyvenes évek­ben pedig Kossuth, Petőfi és Táncsics írásai lendítették előbbre a kiutat kereső Föld­váryt, aki a fontolva haladó reformerek közül kiválva, a forradalmi demokraták híve lett. Földváry a magyar forra­dalmat lelkesen köszöntötte. A harcrahívó szózatra azonnal Pestre utazott. A később le­gendás hírnevet szerzett Dam- janichcsal, régi barátjával együtt osztották be a Szege­den felállított harmadik zászlóaljhoz. Damjanich zász­lóalj parancsnok lett. század­parancsnoka pedig főhadnagy­ként Földváry, Damjanich hamarosan had­osztályparancsnokká lett, és Földváryt nevezték ki utódjá­vá. Ha lehetséges, még elszán­tabb, indulatosabb volt Dam- janichnál. Vácnál a Gombás­patak hídját erős osztrák egy­ségek tartották megszállva. A lengyel légiót vezényelte a hadosztályparancsnok táma­dásra. A légió megkísérelte a rohamot, de a nyílt terepen erős ellenséges tüzet kapott és visszahúzódott. A harmadik zászlóalj tartalékban volt. Földváry azonban, látva a visszavonuló lengyeleket, elő­revágtatott, kikapta a zászló­tartó kezéből a lobogót, és egymaga rontott a hídra. Ezer puska dörrent, s Földváry a hídra zuhant. A harmadik zászlóalj, látva kedves pa­rancsnoka ele síét, rárontott az előnyös állásban levő oszt­rákokra. Földváryt kiemelték a ló alól. másikra ült, $ kiza­varták az ellenséget a város­ból. A harmadik zászlóalj Föld- váryval a tavaszi hadjárat so­rán járt Pest megyében. Dia­dalmas csatát vívtak Tápió- bicskén, Isaszegen. Gödöllőn. A szabadságharc elbukta után Damjanichot kivégezték, Földváryt ís halálra ítélték, majd az ítéletet 18 évi várfog­ságra változtatták. Haynau el­távolításakor hazaengedték. Nem sokáig örülhetett azemban Nyárádandrásfalvának, mert 1852-ben Erdélyben újabb Habsburg-ellenes mozgalmat lepleztek le és őt is letartóz­tatták. 1857-ben ismét haza­tért, majd átszökött Itáliába, ahol fellángoltak a független­ségi harcok. 1862 őszén átvette az itáliai magyar légió parancsnolcságát. A szereticsés függetlenségi harc, s az európai politika ked­vező alakulása megteremtette az új olasz államot. Újabb fegyveres felszabadító küzde­lemre Magyarországon már nem került sor. Ausztria az Itáliában ért vereség után al­kudozni kezdett a magyar arisztokráciával és kiegyeztek egy félgyarmati megoldásban. Meghirdettéh az általá­nos amnesztiát az emigránsok és az itáliai magyar légió tag­jai hazajöttek, közöttük Föld­váry is. A vallásalapítványi földek ceglédi központjában kapott állást. Néhány évi uradalmi főtiszti szolgálat után, betöltve 60. életévét, nyugdíjba ment. Nyárádandrásfalvára sosem tért vissza, felesége még az öt­venes években meghalt, gyer­mekük nem volt, a birtokot a Thuri-rokonság örökölte. Ceg­léden sokan éltek a negyven- nyolcas honvédek közül, köz­tük néhány politikai elítélt is, akik 6—8 évet töltöttek osztrák várbörtönökben. Meg-megláto­gatták egymást lakásaikon, majd lassan-lassan a temető­ben. December 14-én, halála 75. évfordulóján a 90 éves Borsos János bácsi így emlékezett Földváry Károlyra:- Egyszer megyek a piac. téren. Látom ám, hogy egy csapat gyerek követ haji­gái a torony sétálójára. Nagy zsibajjal voltak. Ki­jött az ezredes a lakásából. Takaros, szép ember volt, nem magas, kicsi se nagyon. Észre­vették a gyerekek. Rögtön el­dobták a köveket, azt uzsgyi, szaladtak szanaszét. Pedig Földváry sose bántotta őket. Nem bántott az senkit. Olyan szelíd volt az. mint a bárány. Hidvégi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom