Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-14 / 295. szám
1958. DECEMBER 14. VASÄRNAP nm HF.CYKI trial) Ml TÖRTÉNT A HETEN? AzENSZ-ben fokozódik az agresszív amerikai politika elszigetelődése — ezt mutatta a „magyar kérdés" vitája is a genfi atomértekezleten bekövetkezett bizonyos előrehaladd dús, a berlini kérdés körüli széleskörű nyugati diplomáciai tevékenység, s ezzel együtt a keddi párizsi NATO-értekez- letre való nyugati készülődés, az afrikai államok akkrai értekezlete, az Irakban leleplezett államellenes összeesküvés, valamint az ENSZ ülésszakának közeledő befejezése — s ebben az úgynevezett „magyar kérdés“ vitája — a hét külpolitikai eseményeinek összetevői. Ezek közül a legfontosabbakat emeljük ki heti külpolitikai összefoglalónkban. jBitsiaíó hírek Géniből Genfben — a nukleáris kísérleti robbantások beszüntetésével foglalkozó szovjet—amerikai—angol értekezleten — öthetes tanácskozás után végre előrehaladás következett be. A három hatalom megegyezett a létesítendő megállapodás első három pontjában. Az első pont szerint az aláíró hatalmak kötelezettséget vállalnak majd arra, hogy betiltják a nukleáris kísérleteket saját területükön, s ilyen robbantási kísérletekben nem vesznek részt. A második közösen megfogalmazott pont szerint az aláírók: együttműködnek a kísérleték megszüntetésére vonatkozó tilalom ellenőrzésében. Pénteken a három hatalom küldöttei elfogadták a szerződés tervezetének harmadik pontját is, amely a nemzetközi ellenőrző szervezet összetételére vonatkozik. Kétségtelen, hogy ez előrehaladást jelent, amely azonban még nem megállapodás, s fenntartásokkal kell fogadnunk már csak azért is, mert a tervezett egyezménynek még csupán néhány kérdését vizsgálták meg általánosságokban, amely csak az egész egyezmény jóváhagyása és ratifikálása után léphet életbe. A nyugati hatalmak azonban továbbra is gáncsoskodnak, s különösen az ellenőrző állomások létesítésénél igyekeznek jogtalan előnyökre szert tenni. A világ előtt már ez az előrehaladás is ismét bizonyság, hogy lehetséges a megegyezés s együttesen meg lehet szüntetni az atomkísérleteket. Éppen ezért tekint még fokozottabb figyelemmel a közvélemény Genf felé, ahol a nyugati hatalmaknak kell az újabb, közeledő lépéseket megtenniük. Vf/ u tjtit-H<’ rí in és a német egység kérdése Nyugat-Berlin „szabad várossá” alakításának kérdése továbbra is élénken foglalkoztatja a közvéleményt, különösen a németeket. A nyugati hatalmak máig sem tudtak egységes álláspontot kialakítani ebben a kérdésben, s ezt a nyugati vezető politikusok — Eisenhower, Dulles, Selwyn Lloyd és Adenauer —egy mástól eltérő nyilatkozatai is bizonyítják. Különösen Adenauer kardoskodik a nyugati megszállók nyugat-berlini jelenléte mellett, s a kedden Párizsban kezdődő NATO-érte- kezleten négy miniszterét veti csatába álláspontjának sikere érdekében; A nyugati kormányok — amelyek általában nem tartják teljesen kizártnak, hogy a Német Demokratikus Köztársaság hatóságaival tartsák fenn fél év múltán a kapcsolatot a Nyugat-Berlin és Nyu- gat-Németország közötti közlekedési vonalak ügyében — most azon próbálkoznak, hogy az egész német kérdést négyhatalmi értekezlet elé vigyék. Álláspontjuk mögül azonban kikandikálnak valóságos szándékaik: továbbra sem hajlandók józanul értékelni azt a helyzetet, amely a háború után 13 esztendővel a nyugat-berlini megszállási rendszer következtében kialakult, s megkísérlik védelmezni Nyugat-Berlin megszállására vonatkozó, már régóta nem létező „jogaikat". Arra nem hajlandók, hogy érdemben megvitassák a Nyugat-Berlinnek demilitarizált, szabad várossá alakítására vonatkozó szovjet javaslatot, hanem „az egész német kérdésről” akarnak tárgyalni, vagyis semmiről. Csupán időhúzásra spekulálnak, hogy ezzel fenntarthassák a NATO előretolt bázisát az NDK szívében. A szovjet kormány azonban — mint ezt a TASZSZ minapi nyilatkozata ismét leszögezte — nem óhajt segíteni a három nyugati hatalomnak azokban a próbálkozásaiban, hogy a német népet kirékesszék legfontosabb nemzeti feladatának megoldásából. A Szovjetunió nem vesz részt semmi olyan tárgyaláson, amelynek az a célja, hogy Németország egyesítésének kérdését a németek háta mögött és a németek helyett oldja meg. Ezzel szemben a Szovjetunió hajlandó olyan tárgyalásokon részt venni, amelyek a német békeszerződés előkészítésére irányulnak. A német egység kérdésében tehát nem lehet szó semmiféle szovjet—amerikai—angol— francia négyhatalmi találkozóról, s el kell ismerni a két német állam létezését. Hruscsov elvtárs a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet lapnak adott interjújában pedig arra is rámutatott, hogy ha a nyugati hatalmaik elutasítják Nyugat- Berlin szabad várossá minősítését, nem marad semmiféle tárgyalási alap a nyugati hatalmakkal a berlini kérdésben, As ENSZ ős a magyar hérdős•• Az Egyesült Nemzetek Szervezetének idei ülésszaka befejezéséhez közeledik. Kétségtelen, hogy az ENSZ-ben csökkenőben van az Egyesült Államok befolyása, s az amerikaiak agresszív politikája mindinkább elutasításra talál a tagállamok részéről. Ezt bizonyította az is, hogy az Egyesült Államoknak és Nagy-Britan- ttiánalk ki kellett vonnia csapatait Libanonból és Jordániából, nem sikerült az amerikai kormánynak elfogadtatni a közgyűlésben azt a tervét, hogy alakítsák meg az ENSZ ..fegyveres erőit”. S az agresszív amerikai politika el- ' szigetelődését mutatta meg lényegében az úgynevezett „magyar kérdés”-nek a közgyűlésre erőszakolt vitája. Az amerikai küldöttség mindent elkövetett, hogy a „magyar kérdést” még a közgyűlés ülésszakának elején, de legalábbis a november 16-i választások előtt napirendre tűzzék, s „nagy teret” szenteljenek ennek a mondvacsinált kérdésnek, a belügyeinkbe való durva amerikai beavatkozásnak. Ez a kísérletük meghiúsult, s csak az ülésszak végén sikerült a kérdést a közgyűlés elé vinniök. Kétségtelen, ha az Egyesült Államoktól függő országok — elsősorban a latinamerikai szavazógépezetre és a NATO-csoportra kell gondolni — jelentős része szabadon kifejthette volna álláspontját, az Egyesült Államok kisebbségbe kerülhetett volna az úgynevezett „magyar kérdésben”. Jellemző, hogy a vitában olyan országók küldöttségei szólaltak' fel, amelyekben a legbrutátisabban elnyomják a népet, mint például Kubában, ahol polgárháború dúl. Ezek a küldöttségek mélységesen hallgattak az algériai kérdés vitája során ... Találóan mondta a vita során Péter Já1. nos, a külügyminiszter első helyettese: „... szeretném, ha a közgyűlés tudatában lenne, hogy a magyar nép vezetői az elmúlt évtizedekben hosszú éveken át szenvedtek a magyar nép emberi jogaiért, s nincs szükségük arra, hogy olyanok oktassáSk ki őket az emberi jogokról, akik — hogy többet ne mondjak — sohasem hoztak áldozatot saját népük tömegeinek emberi jogaiért”. Megállapíthatjuk, hogy az ismét előráncigált és nem létező „magyar kérdés” ENSZ- vitája negatív eredménnyel járt, mert Csökkentette az ENSZ tekintélyét, minthogy a közgyűlés az alapríkmányt megsértve tűzte napirendre ezt, a Magyar Népköztársaság belügyét alkotó kérdést, megsértve hazánk szuverenitását. Éppen azért az elfogadott határozatot, „ajánlást” nem vesszük figyelembe. Az úgynevezett „magyar kérdés” előránci- gálása nem a népek megbékélését, hanem a feszültség elmélyítését szolgálta, vagyis az agresszív amerikai imperializmus érdekeit. Eljön az idő, amikor a közgyűlés visszavonja majd a „magyar kérdésben” hozott határozatokat, s elítéli a bűnösöket: az amerikai imperializmust, kémszervezeteit és felforgató iigynökségeit, amelyek az ellenforradalmat hazánkra zúdították, s háborút akartak kirobbantani Európa kellős közepén. Visszautasítjuk a belügyeinkbe való beavatkozási kísérleteket — erre a legszemléletesebb bizonyítékot a november 16-i választások adták, amelyen az egész magyar nép egységesen foglalt állást népköztársaságunk kormánya mellett. Sebes Tibor 2. N. Sz. Hruscsov interjúja (Folytatás az 1. oldalról.) A REUTER mértékadó belgrádi körökre hivatkozva jelentette, hogy Nagy-Britannia hárommillió font kölcsönt kínált fel Jugoszláviának. Ez egyötöde annak az összegnek, amelyet a jugoszlávok iparuk fejlesztéséhez kértek. Az angol ajánlatról eddig csak nem hivatalos formában tárgyaltak. A KUBAI SZENÁTUS jóváhagyta az alsóház törvény- tervezetét, amelynek értelmében országszerte rendkívüli állapotot hirdetnek ki mindazokban a térségekben, „ahol a felkelők tevékenysége gátolja az ipar és a kereskedelem működését“. CEYLONI LAPOK közlése szerint a kormány törvénytervezetet fogadott el a közbiztonsági rendelet módosításáról. A tervezetet december 18-án terjesztik a parlament elé. A rendeletmódosítás felhatalmazná a kormányt, hogy rendkívüli állapot kihirdetése nélkül bármelyik térségben kijárási tilalmat rendeljen el és katonaságot vezényeljen ki a rend és nyugalom fenntartására. BELGIUM volt ellenállói tiltakoztak az ellen, hogy a csangkajsekista rezsim kitüntette von Falkenhausen tábornokot, Belgium és Észak- Franciaország volt náci kormányzóját. BERLINBEN megkezdődtek az Ernst Thälmann német pionír-szervezet fennállása 10. évfordulójának ünnepségei. Az ünnepségre már Berlinbe érkeztek a szovjet, a kínai, a csehszlovák, a magyar, az olasz, a francia, a finn, a lengyel, a román és a vietnami pionír-szervezetek küldöttei. KANADA felajánlotta, hogy három tonna urániumot bocsát a nemzetközi atomenergiahivatal rendelkezésére, hogy ezzel a Japánban folyó kutatómunkálatokat segítse. Nemzetközi kertészeti konferenciát rendeznek Budapesten A Kölcsönös Gazdasági Se- gíiiség Tanácsában részvevő baráti országok küldötteinek részvételével 1959 őszén Budapesten nemzetközi kertészeti konferenciát rendeznek. Somos András akadémikus, az előkészítő bizottság elnöke elmondotta, hogy Magyarországon ez lesz az első ilyen rendezvény. A KGST-ben részvevő államok első kertészeti tanácskozását 1956-ban tartották Moszkvában, de itt csupán a zöldség- termesztés problémáival foglalkoztak. A jövő évben Budapesten megrendezésre kerülő konferencia lesz az eddigiek közül a legteljesebb: a zöldségtermesztésen és a szőlőtermesztésen kívül szerepel a napirenden a borászat, továbbá a gyümölcstermesztés, a gyógynövény- és dísznövénytermesztés is. Egy kis majom utazik a világűrbe a szombaton kiröpített amerikai rakétával Az amerikai hadsereg Cape Canaveral-i kísérleti terepéről szombaton kiröpített Jupiter- rakéta orr-részében egy kis majmot helyeztek el. A tervek szerint az 50 tonna súlyú rakéta 600 mérföld magasságba emelkedik utasával, orr-része pedig elérheti az óránkénti 10 500 mérföld sebességet. nácsának elnöke hangsúlyozta, hogyha a nyugati hatalmak elutasítják Nyugat-Berlin szabad várossá minősítését. nem marad semmiféle tárgyalási alap a nyugati hatalmakkal a berlini kérdésben. Mégegyszer kijelentjük — mondotta Hruscsov —, hogy az általunk körvonalazott intézkedések megvalósításához nincs szükségünk a nyugati hatalmak semmiféle hozzájárulására és bennünket semmiféle igénybejelentésük nem tart vissza. A szovjet kormány ragaszkodik a más államok belüayeibe való be nem avatkozás elvéhez, és nem hajlandó a három nyugati hatalommal megvitatni a német problémának azokat a vonatkozásait, amelyeket kizárólag maguknak a németeknek kell megoldaniok. Ha megsértik az elibai határt és agressziót követnek el a Német Demokratikus Köztársaság ellen, a Szovjetunió, mint az NDK hű szövetségese, teljesíti a varsói szerződésből folyó kötelezettségeit és az NDK-val együtt megvédelmezi szárazföldi, vízi és légi határainak sérthetetlenségét. A kérdés legjobb megoldása az lenne — jegyezte meg Hruscsov —, ha véget vetnének a háborús játéknak és a német kérdést népeink érdekeinek figyelembevételével rendeznék. A szovjet kormányfő a továbbiakban arra emlékeztetett, hogy a szovjet kormány feltétlenül támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a kezdeményező javaslatát, amely a német újraegyesítést szolgáló konstruktív tervként a két német állam államszövetségének létrehozását indítványozza. A jelenlegi körülmények között — jelentette ki Hruscsov — az államszövetség megalakítása megbízható reális út, az egységes, demokratikus német állam megteremtésének útja, Hruscsov hangsúlyozta, hogy Adenauer kancellár elutasítja ezt az egyedül reális utat, majd megjegyezte: Ez csak arról tanúskodik, hogy az NSZK vezető körei kizárólag félrevezetési célzattal beszélnek Németország egységéről, a valóságban viszont ellenségei ennek az egységnek; Szovjet kormánynyilatkozatot adtak át a NATO-országok diplomáciai képviselőinek A Reuter jelentése szerint szovjet kormánynyilatkozatot adtak át a NATO-hatalmak moszkvai diplomáciai képviselőinek. A szovjet nyilatkozat a jövő héten tartandó párizsi NATO-értekezlettel foglalkozik. A nagykövetségek most tanulmányozzák a 11 oldalas nyilatkozat szövegét, amelyet a szovjet kormány minden bizonnyal hamarosan nyilvánosságra hoz; Az akkrai értekezleten részvevő algériai küldöttség vezetőjének sajtóértekezlete Az akkrai értekezleten részvevő algériai küldöttség vezetője sajtóértekezletén három feltételt jelölt meg, amely feltételek alapján tárgyalásokra kerülhet sor Franciaországgal. E feltételek a következők: 1. a tárgyalást semleges államban kell folytatni; 2. az egész algériai kérdést meg kell vitatni, nem csupán a fegyverszünet problémáját; 3. a tárgyalást kormánysíkon kell megtartani. Bumendzsel kijelentette, hogy feltétlenül szükséges Algéria nemzet-voltának elismerése, Algéria hajlandó elfogadni az erőszak megszüntetésének elvét, ha Franciaország elismeri az afrikai népek szabadságának alapelvét. Az erőszak elősorban mindig a gyarmatosító hatalmaktól indul ki — hangoztatta Algéria küldötte. PÁRIZSBA SEREGLENEK A NYUGATI DIPLOMATÁK Párizsban a De Gaulle javasolta hármas direktórium csíráját látják abban, hogy a négy nyugati külügyminiszter vasárnap délutáni tanácskozása előtt Couve de Murville francia külügyminiszter ebédjén és ezt követően az amerikai, az angol és a francia külügyminiszter előzetes megbeszéléseket tart. A francia fővárosban emlékeztetnek arra, hogy a szuezi válság óta ez az első eset, hogy ilyen lényegbevágó nemzetközi kérdésben külön háromhatalmi tárgyalásokra kerül sor. TÉLRE KÉSZRUHJkT! SZÉP, OLCSÓ, ELEGÁNS. A francia főváros politikai megfigyelői rendkívül fontosnak tartják az európai gazdasági együttműködés szervezetének (OEEC) hétfői ülését. Várakozás szerint Nagy-Bri- tannia kormánya ezen az ülésen hozakodik elő a szabadkereskedelmi övezet sok vitát keltett elképzelésével; utolsó erőfeszítést kíván tenni az európai közös piac és az európai gazdasági együttműködés szervezetében részvevő 11 más állam álláspontjának összehangolására. Nem tartják kizártnak, hogy Selwyn Lloyd újból felveti az angol—francia—nyugatnémet „csúcskonferencia” gondolatát, hogy a szabadkereskedelmi övezet ügyét elmozdítsa a holtpontról. A francia miniszterelnökséghez közelálló körökben úgy tudják, hogy Dulles amerikai külügyminiszter — akinek érkezését egyébként szombatra várják — hétfőn felkeresi De Gaulle tábornokot. A „diplomáciai fesztiválra” valósággal özönlenek Párizsba a diplomaták. Az angolok vezetnek ebből a szempontból; a brit kormánynak nem kevesebb, mint kilenc minisztere érkezik Párizsba. A legnépesebb a nyugatnémet delegáció lesz, létszáma meghaladja a százat is. Ehhez képest az Egyesült Államok részvétele szinte szerénynek látszik: két miniszter és egy államtitkár utazik Párizsba. Kanada, amely négy miniszterrel képviselteti magát a különböző államközi szervezetek ülésem, felhasználja az alkalmat arra is, hogy valamennyi európai nagykövetét konferenciára hívja össze Párizsba.
