Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-05 / 287. szám

1 ffifT ff SC VT! WCirlaP 1958. DECEMBER 5. PÉNTEK ÚJABB DISZNÓTOROS AUTÓBUSZKIRÁNDULÁSOK Az IBUSZ belföldi társas- utazási osztálya decemberben ismét több, disznótorral egybe­kötött autóbuszki rándulást szervez. December 7-én autó­buszt indítanak a ceglédi Dó­zsa Népe Termelőszövetkezet­be, ahol a részvevőket disznó­toros ebéd várja. Részvételi díj 68 forint. December 11-én az Almásfüzitői Állami Erdő- gazdaságban várja disznótoros ebéd a különjárat utasait. En­nék a kirándulásnak a díja 81 forint. Telefon — áramforrás nélkül A Szovjet Tudományos Aka­démia fizikai intézetében áramforrás nélküli telefont készítettek. A mikrofont kerá­miai elektritból, vagyis kü­lönleges szigetelőanyagból ál- -Títottók elő. Ez az anyag ké­pes arra, hogy hosszú évekig megtartsa a különféle elekt­romos töltéseket. Ezt a sajá­tosságát úgy nyeri, hogy 200 fokra hevítik, majd fokozato­san hűtik, s ugyanakkor erős elektromos behatásnak teszik ki. Az elefkromos energia te­hát szinte „belefagy” az anyagba. A mikrofon-berendezés egy­szerű. Mindössze egy körala­kú kerámiai elektrolitból ké­szült lemezből és egy rásze­relt membránból áll. A kerámiai elektrithez ha­sonló szigetelő anyagokat nemcsak mikrofon céljára, hanem sok más esetben is fel­használhatják. A tudósok nagy jövőt jósolnak az újtípusú szi­getelőnek. Azalbertimiak követésre méltó példája „A dolgozó nép művelődésé­nek állandó folyamatában nagy szerepe van a különböző tömegszervezetek világnézeti, politikai, tudományos, művé­szeti és szakmai ismeretter­jesztő tevékenységének” — szögezi le pártunk a művelő­déspolitikai irányelvekben. S ez így igaz. Ahhoz, hogy dol­gozó népünk általános mű­veltsége mind magasabb fokot érjen el, feltétlenül szükség van a gondos és alapos felvi­lágosító munkára. E feladat végrehajtásának egyik formá­ja az ismeretterjesztő előadás. Lehet, hogy a megfogalma­zás túlságosan száraznak, unalmasnak tűnik. „Ismeret­terjesztő előadás”. Sokan ha csak hallják, legyintenek. Ugyan. Hallok én beszédet eleget. Ez sem lesz különb, mint a többi. Van ebben né­mi igazság. Ha szív nélkül csi­náljuk az ismeretterjesztés korántsem könnyű munká­ját, hamar megunják az embe­rek, Pedig hasznos dolog. Sokat ér. Csak jól kell csi­nálni, színesebben, elevenen, az előadások tematikáját kö­zel hozva az élethez. Valahogy olyanformán, ahogyan azt az albertirsaiak teszik. íme, né­hány kiragadott példa munká­jukból. Még októberben előadásso­rozatot indítottak a helyi Szabadság Termelőszövetke­zetben. Minden hónap utol­só hetében tartják- a sorozat Néhány év előtt még bolond­nak tartották volna azt az or­vost, aki gyomorfekélyes bete­gének agyműtétet javasolt volna. Bikov, kiváló szovjet tudós hosszú kutatómunka eredményeként leírta az em­beri szervezetnek azt a bo­nyolult mechanizmusát, amely­nek folytán bármilyen lelki megráz­kódtatás gyomorfekélyt idézhet elő. Ezen a téren értékes tényeket .tártak fel Speransky, Le Gora, Clark és Meyer fiziológusok is. Patkányon végzett kísérletek bebizonyították, hogy a gyo­morfekély csaknem nyomtala­nul eltűnik, ha az agy egy bi­zonyos részében sérüléseket idéznek elő. Az emésztő csa­torna tulajdonképpeni irányító központja ugyanis az agyalapi mirigy, amelynek bármilyen sérülése felborítja az egyen­súlyt az emésztőnedvek kivá­lasztásában, tehát fekélyt ered­ményezhet. Az agyalapi mirigy vi­szont kapcsolatban áll az agykéreggel, tehát bármi­lyen agykéreg-bántalom közvetve gyomorfekélyt idézhet elő, Bikov és más szovjet bioló­gusok alvókúrával gyógyítják a gyomorfekélyt. Ennek <t módszernek lényege az agy­kéreg pihentetése, amely így visszanyeri normális tevé­kenységét és rendszeres im­pulzusokat továbbít az agy­alapi mirigybe. A másik mód­szer viszont az agysebészi be­avatkozás. Ennek lényege a következő: általános érzéstele­nítés után a homlokcsont kö­zépvonalán két parányi lyukai fúrnak. Ekkor a sebész meg­felelő műszerrel röntgenfelvé­teleket készít, amelyek lehe­tővé teszik a rendellenesei működő agykéregrész megha­tározását. Ugyancsak a rönt­genfelvételek alapján kiszá­mítja. milyen mélységben é: milyen szög alatt kell alkat maznia azokat az elektródé kát, amelyek elektroboagulációval a leg­rövidebb idő alatt megölik a zavart okozó agykéreg­sejteket. Meg kell jegyezni, hogy a se bészeti beavatkozás nem oko a betegnél lelki zavarokat, ső csökken a beteg érzékenysége a különböző behatásokkal szemben, s ez kedvez teljes gyógyulásának. Természetesen a sebészeti beavatkozásnak ezt a formáját csak abban az esetben alkal­mazzák, ha a gyomorfekély a szokásos kezeléssel nem gyó­gyítható, illetve ha a beteg ál­lapota nem bír el gyomor­műtétet. Az új eljárást már több betegnél kipróbálták. Az egyik férfibeteg az agyse­bészi beavatkozás után nem­csak teljesen meggyógyult, ha­nem a műtétet követő négy hónap alatt 13 kilót hízott is: előadásait, mindig a mező- gazdaság időszerű problémái­ról. Az előadások tematikája minden esetben olyan kérdés- csoportokat ölel fel, ameiyek- abban az időszakban éppen a legjobban érdeklik a szövet­kezet tagságát. így érthető, ha az érdeklődés igen nagv az előadások iránt, hiszen senkinek sem közömbös, ho­gyan oldhatná meg jobban feladatait, hiszen ennek hatá­sa később anyagiakban is je­lentkezik — s ez sem közöm­bös dolog. A kultúrotthon másik elő­adássorozata is nagy érdeklő­désre tart számot. Az első elő­adás. a Galilei-kör jelentősé­géről, már elhangzott, s ezt követően két csillagászati elő­adás következik. Méghozzá olyan előadások, amelyeken különféle csillagászati műsze­rekkel is megismerkedhetnek majd a hallgatók. Érthető te­hát, hogy a kultúrház kister­me minden tudományos elő­adás alkalmával megtelik. A nemrég megrendezett Havdn-emlékesten kétszáz hallgató jelent meg. Az ünnepi előadást Tamási Sándor, az albertirsai zeneiskola tanára tartotta. Az előadás után a zeneiskola hallgatói művészi hangversennyel lepték meg a közönséget. A további tervek is azt bi­zonyítják. hogy Kocsis Lajos, a kultúrotthon igazgatója egyik legfőbb feladatának te­kinti az Ismeretterjesztő elő­adások szervezését, rendezé­sét. íme, egy csokorra való a tervekből. Még ebben a hónapban a nő­tanáccsal közösen két előadást rendeznek. Az egyiken a neve­lés időszerű kérdéseiről, a má­sikon pedig a nők egészségügyi problémáiról hallanak majd előadást az albertirsai lányok és asszonyok. Még ezen a hé­ten földrajzi előadássorozatot kezdenek a rendőrség tagjai részére. A jövő hét hétfőjén indul a földművesszövetkezet­tel közösen rendezett mező- gazdasági előadássorozat amelynek első előadása a gyü­mölcstermelés kérdéseiről szól majd. A kultúraktívák ré­imiiiiiiiiiiimiiiimmiMiiimmiimniiMiuiiimtiiiHiimiHiiiiiii szőre hat előadásból álló elő­adássorozat kezdődik a kul­túrház és a Hazafias Népfront rendezésében, amelyeken töb­bek között szó kerül majd a művelődéspolitikai irányel­vekről, a községek népmű­velési munkájának tervsze­rűségéről, Albertirsa kultu­rális helyzetéről ég így tovább. Jó úton indult el tehát az albertirsai kultúrház vezetősége. Bát­ran elmondhatjuk, hogy úgy, ahogyan azt pártunk a műve­lődéspolitikai irányelvekben leszögezte. Előadásaik sok­oldalúak, színesek, s legin­kább napjaink kérdéseire ke­resik a feleletet. Ezzel az al­bertirsaiak bebizonyították, hogy érdekessé, vonzóvá le­het tenni az ismeretterjesztő előadás okát. Sokan tanulhatnak tőlük. Prukner Pál Milyen növények éltek szárazföldünkön 420 millió évvel ezelőtt? Or. Greguss Pál professzor újabb felfedezései cáfolják az eddigi növénytani fejlődéselméletet Dr. Greguss Pál, a Szegedi Tudományegyetem Kossuth- díjas professzora a nyáron Lengyelországban részt vett a baráti országok botanikusainak évi vándorgyűlésén. Ez alka­lommal találkozott Roman Kozlowski akadémikussal, aki 420 millió éves kövületekben talált növények preparátumait adta át neki meghatározás cél­jából. A szegedi professzor 50 —1200-szoros nagyítású fény- képfelvételeket készített a pa­rányi növénymaradványokról, s megállapította, hogy ezek a mohokhoz hasonló növények valódi szárral és gyökérrel rendelkeztek. Megtalálta és lefényképezte szaporító-szer- veiket és az élősködő gombá­kat is. A kis növények között különböző típusokat is sike­rült meghatároznia. A professzor felfedezésével cáfolja a növénytan eddigi fej­lődéselméletét. Eddig ugyanis azt tartották, hogy mintegy 300 millió évvel ezelőtt az úgynevezett Devon-korban aránylag nagy, 70—80 centi- méteres száras növényekkel kezdett először benépesülni a föld. A mostani vizsgálatok kétségtelenül megállapítják, hogy szárazföldünk száras nö­vényzete nem 300 millió év­vel ezelőtt, hanem már 420 millió éve kialakult, akkor még egyszerű parányi formá­ban. Ezekből fejlődtek ki a már ismert, nagyobb, cserje­szerű növények. Greguss professzor új felfe­dezéséről Kozlowski profesz- szorral közösen a jövő év ja­nuárjában számol be a Lengyel Tudományos Akadémia ülésén; Sürgős intézkedést várnak Érden Tuscuíánum lakói — meri a vasútépítés következtében járhatatlanak az utcák Sűrű, szitáló, köd. De nem­csak az idő ilyen barátságta­lan, a tájék is. Pedig nem egy elhagyatott pusztaságon, ha­nem Érden, a Tuscuíánum ut­cáin járunk. Egyik utcát a másik után ró­juk, s mindenütt hasonló, vi­gasztalan képet látunk. Sár- tengerbe fúló. felszaggatott utak. hömpölygő sárfolyók. Éppen ezért járunk itt Biri- nyi Ferenc elvtárssal, az érdi tanácselnök helyettesével. A nyár óta többen is fordultak hozzánk szóban és írásban egy­aránt, hogy elviselhetetlen helyzetet teremtett náluk a vasútépítkezés. A panaszok mind sürge­tőbbé váltak s most a hely­színen láttuk, hogy igazuk van. Miről is van szó tulajdonkép­pen. A MÁV Érden keresztül vezeti az új sztálinvárosi vasútvonalat. Hatalmas mun­kát végeztek itt, egész hegyet kellett elhordaniok, völgyet vágni, ahová az új síneket le­fektetik. Voltak részek, ahol a sziklás talajt robbantaniuk kellett. Az építkezés egész me­nete a modern technikát dicsé­ri. Amit régen kubikostalics­kák százai keserves munkával végeztek el. most a modern gé­pek, a szállítószalagok, döm­perek könnyen megoldották. Halad a munka, éjjel-nappal dohognak a motorok, hordják a dömperek a földet. S ezzel van a baj. A föld­hordó dömperekkel. Ezért ha­sonlítanak a telep utcái lö­vészárkokkal felszabdalt csa­tatérhez. A legtöbb helyen lehetet­len közlekedni. Kocsi, ló, de autó sem tud bemenni, még csak ráfordulni sem az útra, A környék üzletei üresen áll­nak. A tejes- és kenyeresko­csik nagy ívben elkerülik még a környéket is. így aztán a la­kóknak kilométereket kell gyalogolniok a rettenetes utá­Rozsdamentes váz | Ismeretes, hogy vasbeton szer- ! kezeteknél a korrózió idő előtt el­lj pusztítja az acélvázat. A betonban | ugyanis az acélvázat festékkel, | lakkal, vagy a galvanoplasztika | más módszereivel nem védhetik | meg a rozsdásodástól. A betont | sem lehet rozsda ellen védő tulaj- I donságokkal felruházni. • | Ukrán tudósok eredeti módszert ■ | dolgoztak ki rozsdamentes váz elő- ! állítására. Az acélcsöveket meg­1 | felelő hőmérséklet mellett, fémpor- ! ból készült és folyékony katalizá- ' | tor .jelenlétében, elektromossággal . | telítik. így a fém felületére korró- | zió ellen védőanyag rakódik le. | amely még mechanikai behatásra • | — ütés, dobás stb. — sem válik le. ’ | ÚJ szovjet hőerőművek • | 1965-ben több mint 20, egv­■ I és kétmillió kilowatt kapaci- f | tásű szovjet hőerőmű terme* • | majd energiát. " 1 A hőerőművek által termelt " | elektromos energia önköltsége 1 1 mintegy 50 százalékkal keve- |sebb, mint a gázzal működó ’ | erőműveké. Jelenleg a szovje* ” i szakemberek egy 2 400 000 ki- 5 1 lowattos hőerőmű létrehozá- ' | sán fáradoznak. Ebben 600 000 ' I kilowatt teljesítményű turbó- ! agregátok működnek majd. I Álmatlanság ellen — saenibcssifil 1 Az angliai Birmingham vá- | rosban Thomas tiszteletes úi - ’ | kijelentette, hogy hívei álmát- t, ; lanság ellen ne altatót szedje­nek, hanem hívják őt fel tele­fonon, mert biztosítja, hogy szentbeszédével bárkit el tud altatni. Ko/,irjr« professzor újabb felfedezése Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy Nyikolaj Kozirjev professzor eddig ismeretlen vulkanikus tevé­kenységet figyelt meg a Holdon. A Szovjet Földrajzi Társaság legutóbbi ülésén a leningrádi tu­dós újabb kísérletekről számolt be. Különféle csillagászati módszerek­kel megmérte a Jupiter és a Sza­turnusz féltekéinek kerületét, s kiderült, hogy az északi féltekék — Földünkhöz hasonlóan __ sok­nál laposabbak, mint a déliek. Mechanikai számítások alapján megállapította, hogy a tengelyeik körül forgó testeknél, tehát a Föld­nél Is eddig ismeretlen erők lép­nek fel. A mérések azt igazolták, hogy ezek az erők a Föld forgás- tengelyére hatnak és nagyságuk a földrajzi szélességtől függ. Véle­ménye szerint a sarkvidéken olyan nagymértékben váltakozhat­nak az erőviszonyok, hogy ezek­ből csaknem teljes pontossággal következtethetnek a mérés helyé­nek földrajzi szélességére. kon, hogy a mindennapit Érd központjából hazacipeljék. De tél van s tüzelni is kell. A TÜZÉP-telepet sem tudják áruval ellátni s ha valaki mégis tüzelőt hozat, 18—20 fo­rintot fizet mázsánként a ha­zaszállításért. Mi magunk is láttuk, amint egy kevéske tü­zelőt három ló ina«zakadtáig próbált húzni, mégis elakadt az út közepén. Egyre faggattuk Birinyi elv­társat; de hát a tanács, az mit szól mindehhez, mit tesz, hogy a lakosság helyzetén segítsen? — Nem sokat tudunk tenni — válaszolja a tanácselnökhe- lyettes. — Szerződésünk van az építkezéssel, hogy a munká­latok befejezése után a terüle­tet eredeti állapotában adják vissza. Próbálják őket rászorí­tani, hogy valamit tegyenek* de mindig a szerződés e cik­kelyére hivatkoznak s a munkálatok befejezésére ígérik az utak helyreállítá­sát. I Erre hivatkozott akkor jCziegler főmérnök is. ami- l kor telefonon megkérdeztük, [mit szól az utak állapotához. [Szerinte a jövő hét végére be- ! fejezik a munkát, akkor le- [ tisztítják az utakról a sarat, {Arra a kérdésünkre, hogy {miért nem épített a MÁV {rendes szilárd felvonulási utat, [azt válaszolta, hogy jónak jó | lett volna, csak épp idő nem [ volt rá. A síneket a havazás lelőtt le kell rakni, az útépítés [oedig jó két hónappal meg- { hosszabbította volna a munkát. = Nem értettünk egyet ezzel a {válasszal, mert több gondos­sággal s a lakosságra való te- [kintettel el lehetett volna ke- irülni ezt az áldatlan állapotot. | A Közlekedési és Postaügyi [Minisztérium I. vasút; tőosztá- I Iván is ez a vélemény, hisz [ a lehetetlen utakon a gé- { pék is tönkremennek, mert { sokkal nagyobb terhelés­nek vannak kitéve. [Logikai sorrend szerint most [az következne, hogy mit tesz­tnek a helyzet megjavítása ér- [dekében? De itt aztán megáll­nak. Telefon telefon után, ne- |vek sorban. S a válasz; „Én, {sajnos, nem vagyok illetékes, {hogy érdemben intézkedjek. [ Nem az én hatásköröm. Tes- jsék ehhez és ehhez az elvtárs­ihoz fordulni.” Ezt mondta az [Érdi tanács, ezt az építkezést {vezető főmérnök. Hasonló vá­laszt adott a minisztérium két [vezető beosztású munkatársa. { Mindenki tudja, milyen te­lhetetlen állapotokat teremtet­itek az érdi utcákon, de az in- [tézkedést. a felelősséget nem {vállalja senki. Fogjanak hát [össze mindazok, akik segíteni i tudnak, s mielőbb tegyék köz­lekedésre alkalmassá a legfon­tosabb utcákat. K. M. A megtalált dokumentumok képet adnak Közép-Ázsia ak­kori természeti viszonyairól, e helyi lakosság élet- és munka- körülményeiről, s értékes ada­tokat szolgáltatnak a közérv ázsiai kutatások történelmé­hez. Megnőttek az eszkimók Megállapítást nyert, hogy a jelenlegi fiatal eszkimó nem­zedék legalább öt centiméter­rel magasabb szüleinél. Ez a jelenséa azonban csak azoknál az eszkimóknál mutatkozik akik rendszeresen vitamintar­talmú ételeket fogyasztanak. A növekedés első eredmé- nve: számos esetben nanyohh ..iglut” (éédkuwhót) kell épí­teni a magasabb „csemetéi'” hefooadására. MEGÖLI-E KAIN ÁBELT? Az Esrvesült Államok e*rvlk tele­víziós társaságának a közelmúlt­ban merész, de annál ízléstelenebb ötlete támadt. Sorozatosan lejátszanak eeves ielenetf*k*'l Mózes öt könyvéből, hamisítatlan di-.tekfciv-egény stílus­ban. Minden egyes adás végén n be­mondó ilyen és hasonló kérdések­kel fordul a közönséghez: „Végrehajtja-e Kain gonosz ter­vét? Megöli-e Ábelt? Holnap meg­tudja, ha megtekinti adásunkat, 'mdv a szokott időben kezdődik. Addis se felejtse el, hogy szépsé­gét kizárólag a páratlan X. szap­pan szolgálta igazán. Használjon X. szappant!*» Vízhiány az egész világon Egy tonna papír gyártásához 260 tonna vízre van szükség, egy ton­na acélhoz pedig (a bányától a végtermékig) ugyanilyen mennyi­ségre. Egy liter alkohol gyártása 100 liter víz segítségével történik, A kultúra elterjedésével az egésa világon erősen megnövekedett a vízfogyasztás. Az elmúlt harminc évben az egy főre eső fogyasztás megduplázódott. A fokozott víz« szükséglet súlyos problémák elé állítja az összes ipari országokat New Yorkban például néhány év­vel ezelőtt komoly vízhiány lépet' fel és szigorú korlátozásokat kel­lett alkalmazni. Angliában, ahoi pedig igen nagy mennyiségű csa­padék esik évente, ugyancsak ne­hézségek merülnek fel a vízellá­tás terén. Az északkeleti és skó aluminiutngyárakban szabályozzál a vízfogyasztást. Az egész világor szakemberek foglalkoznak azzal í kérdéssel, miképpen lehetne cisz ternák építésével, a földalatti tar talékok kiaknázásával nagyobi vízmennyiséget biztosítani az ipar nak és a lakosságnak, anélkül hogy a folyók vízmennyiségé csökkentenék. Egy XVI!?. századi expedíció A moszkvai és leningrádi levéltárak mélyén nemrégiber érdekes adalékokra bukkan­tak, amelyek bővebb felvilágo­sítást adnak egy 1714—1716 évi, eddig ismeretlen közép- ázsiai orosz expedícióról, ame­lyet Alekszandr Cserkasszki; vezetett. Az expedíció célja a: volt, hogy a közép-ázsiai fo­lyókon keresztül felfedezzék az Indiába vezető víziutakat s hasznos ásványok után ku­tassanak. A hódok útra keltek Kétszáz hód hosszú útra kelt speciális vasúti kocsikban, Be­lorussziából Szibéria távoli vi­dékeire. A belorusz hódok híresek szaporaságukról és szőrméjük minőségéről, míg Szibériáiban ritka a hót). Most azzal próbálkoznak, hogv meg­honosítsák a belorusz hódfaj- tát a szibériai folyókban. Agyműtéttel gyógyítják a gyomorfekélyt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom