Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

195«. DECEMBER 2. KEDD Mit JH£G k/Cirlap Ä paraszti boldogulás útja a szövetkezeti gazdálkodás 18 új tagot vettek fel a nagy hátai Március 15 Tsz záiszámadó közgyűlésén A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről Két éve még a tsz tanya- központjában rendezte meg zárszámadási közgyűlését a nagykátai Március 15 Tsz. Az idén a járási kultúrház 300 személyt befogadó nagyter­mében szorosan egymás mel­lé kellett húini a székeket, hogy valahogy elférjenek a tsz tagjai, hozzátartozóik, s a meg­hívott íélszáznál több egyéni gazda. Az elnökség asztala előtt foglaltak helyet,* mint­egy húszán, a talán legkedve­sebb vendégek, a járás vete­rán munkásmozgalmi harco­sai, a sok küzdelmet megért 19-es kommunisták. Jól öltözöttek. vidámak voltaic a tsz tagjai, ami na­gyon is érthető. A Március 15 Termelőszövetkezet a nagy­kátai járás egyik legjobb kö­zös gazdaságává vált a tagok háromévi szorgalmas munká­ja nyomán. A vezetőség be­számolójára, amelyet Máté Jó­zsef, a tsz elnöke tartott, kí­váncsiak voltak a tsz tagjai is, de még inkább az a 62 egyéni gazda, akiket meghívtak a közgyűlésre. — Nagyon jó híre van A Március 15 Tsz-nek, s nem is alaptalanul — mondta kér­désünkre Borsik István, 10 holdas középparaszt, akit szintén meghívtak a közgyű­lésre. — Én nem a jövedelmü­ket nézem, hanem azt, ho­gyan gazdálkodnak. Mióta Máté József az elnökük, olyan szakszerűen művelik földjei­ket, ahogyan én 58 éves fe­jemmel még sehol nem lát­tam. S titokzatosságot mutató arccal még hozzátette: Nehogy azt higgyék, hogy ok nélkül, puszta kíváncsiságból jöttem el a közgyűlésre! Persze, nemcsak Borsik Ist­ván vélekedik így a tsz-ről, hanem a többi meghívott egyé­ni gazda is, például a 13 hol­das ifjú Varga János. A beszámolóban elhangzott számok is azt tükrözik, hogy jó termelőszövetkezet a nagy­kátai Március 15 Tsz. Példáz­za, hogy a paraszti boldogulás útja csak a szövetkezeti gaz­dálkodás lehet. Az elmúlt évet 300 ezer fo­rintos adóssággal, 23 taggal kezdték, most pedig milliomos a isz, adósság helyett egymillió fo­rintnál több a tiszta vagyo­nuk, taglétszámuk a közgyű­lés kezdetén 72 fő volt, s egy- egy munkaegységre 45 forintot fizettek. Azért írtuk úgy, hogy a zár­számadó közgyűlés előtt volt 72 tagjuk, mert ezen a napon Szilva Jánosné vezetésével szabadtüzű bográcsokban főzik a tsz zárszámadási közgyűlésére az ünnepi vacsorát nagykátaiak, közel laknak a tsz-ihez, naponta látják a szö­vetkezet földjeit, jó ismeret­ségben vannak tagjaival, s ta­lán legalább annyira ismerik eredményeiket, hibáikat is, mint azok. Kitüntetésnek számít, akit a tagság méltónak tart maga közé. Csaknem félszázan jelentkeztek felvételre, de csak azoknak adják oda kitöl­tésre a belépési nyilatkozatot, akik tudnak is, akarnak is dol­gozni. Félreértés ne essék, senki előtt nincs bezárva a tsz kapuja, akár földdel, akár föld nélkül jelentkezik, Egy a követelmény: ne tartsa át­járóháznak a tez-t, becsü­lettel dolgozzék. Néhány éve túlságosan nagy árat fizetett a tsz azért, mert válogatás nélkül mindenkit felvettek, s a 81 tagból mégis csak 23 dol­gozott. Ilyen hibát nem véte­nek még egyszer. A tsz elnöke több mint két óra hosszat értékelte a gaz­daság munkáját, számadato­kait sorait fél,- s ismertette az elkövetkező három év ter­veit. Hosszan beszélt a je­lenlevők húsába-vérébe vágó dolgokról, ezért is nem sokall­ta senki a beszédet. Az elnök szavait hat hozzászóló egészí­tette ki, s csak az idő előre­haladott volta miatt nem kap­tak szót a többiek. ’ Mondanunk sem kell. hogy miután megszavazták a 18 új tag felvételét, reggelig ünne­pelt a tagság, s a meghívottak. Csekő Ágoston (Folytatás az 1. oldalról.) zel hozzájáruljon Európa bé­kéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi katonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntartása a szu­verén Német Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Berlinben akadályozza a né­met kérdés békés megoldását s az elhúzódó megszállási rend­szer felszámolását. A revan- sista-militarista szellem újjá­élesztése, a fegyverkezés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársa­ságban egyre nagyobb mérete­ket ölt s ez súlyosan veszélyez­teti Európa és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztala­taiból tudja, milyen veszélye­ket rejt magában a német mi- litarizmus felélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet és az e kérdésben nemzetközi síkon haló ellentéteket, s olyan meg­oldást terjeszt elő, amely jár­ható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehető­séget ad egy oly ín probléma rendezésére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú cselekede­szerzödések megszegésével idéztek elő és évek óta holt­ponton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata jelen­tős lépés az európai feszültség enyhítésére. A Magyar Népköz­társaság kormányának állás­pontja e kérdésben is egyezik a világ békeszerető népeinek érdekeivel: szilárdan támogat­ja a Szovjetunió kormányának javaslatát a berlini kérdés megoldására és élesen elitéi minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javaslatnak megvalósítását erő­szakkal kívánja megakadá­lyozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mér­tékben szolidáris a Német De­mokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támo­gatást megad a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányá­nak szuverenitása megőrzé­séért és Európa békéjéért ví­vott harcához és ha a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát, Lengyelorszá got, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármi­lyen támadás érné, a Magyal Népköztársaság kormánya tel­jesíteni fogja a varsói szerző­désben vállalt kötelezettségeit Ugyanakkor a Magyar Nép- köztársaság népe és kormánya örömmel üdvözöl minden olyan lépést, amely a kettészakadt Európa országainak egymáshoz való közeledését, a köztük fennálló vitás kérdéseknek az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös érde­kek figyelembevétele alapján történő rendezését s ezzel vala­mennyi európai ncp békés együttműködését elősegíti. Mindenütt kapható már az újtípusú „áramvonalas“ autoszifon Pillanatok alatt kész az ' olcsó üdítőital, a szódavíz: a i csapról, a kannából vagy akár I a forrásból megtöltjük vízzel | az autoszifont, ..belövő” tokjába ! egy patront teszünk, meg- teikkel, a jaltai és a potsdami I nyomjuk a ravaszt s hét A kísérleti műhelyben Ismerkedik a tankslagság A jelölő- és választási gyű­lések, s maga a választás nap­jának előkészítése nagy mun­kát rótt a községi szervekre. S bár a választások elmúltával túl vagyunk a munka nehezén, azért a dolgos hétköznapok is elég tennivalót tartogatnak. Eljött az ideje például a taná­csok megalakításának. Ünnepé­lyes alakuló üléseket kell szer­vezni. amelyeken megválaszt­ják az új végrehajtó bizottsá­got. s az állandó bizottságokat. Miután a tanácsokba sok új tanácstag került, fontos, hogy a munka kezdete előtt a ta­nácstagok megismerkedjenek egymással. Az eddigi tapaszta­latok ugyanis azt mutatták, hogy nem ritkán azért marad­i tak elintézetlen ügyek, megöl - ! datlan problémák, mert a ta- j nácstagok nem ismerték egy­mást. s éppen ezért kévés se­gítséget aidtak egymásnak. Ennek a felismerése adta azt az ötletet az alsógödi nép­front-bizottságnak hogy már az alakuló tanácsülés előtt össze­hozza és megismerteti egy­mással a tanácstagokat, és a különböző szervek vezetőit, családtagjait. Igv került sor szombat este arra az ismerke- | dési vacsorára, amely nem va­lami féktelen daridóval, ha­nem családias hangulatával, meleg, baráti légkörével vált emlékezetessé. A jól sikerült esten részt vettek a Váci Já­rási Tanács vezetői is. Havas László A gödöllői Ganz Árammérőgyár kísérleti műhelyében készülnek a világszerte ismert árammérő prototípusai. Felvételünkön a műhely egyik dolgozója, Lovász Gyula műszerész speciális alkatrészt esztergál grammnyi szénsav már ott gyöngyözik a fényes alumi- niumpalackban. Egy liter fris­sen pezsgő szódavíz így csu­pán 60 fillérbe kerül; Igazi komfort-cikk a ház­tartásokban. a nyári me­zei munkáknál, kirándulá­sokon. Súlya pár deka, biztonságos, könnyen ke­zelhető. Egyetlen nagy hibája volt hosszú évekig: a legtöbb vevő hiába kereste. A Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat a lakosság növekvő igényeinek kielégítése végett az idén négy és félszeresére növelte az autoszifon gyártá­sát. Míg például a megelőző három évben összesen 40 000-et gyártottak, csupán az idén eddig 60 000 új típusú, a régi­nél tetszetősebb kivitelű, „áramvonalas” készlet ke­rült forgalomba, a régivel azonos áron. S most már nemcsak a fővá­rosban lehet vásárolni, hanem az országban mindenütt: az illatszerboltokban, a háztar­tási boltokban és áruházakban. A szódavízkészítéshez való szénsavpatron korlátlan meny- nyiségben cserélhető. — Az autoszifon többé nem lesz hiánycikk — mondják a Gáz- és Szénsavértékesítő Vál­lalat igazgatóságán. — A kereslet tovább nö­vekszik. ezért a jövő év­ben újabb 60 000 készletet bocsátunk ki, s ha szük­séges, még tovább bővít­jük a kapacitást. Cél, hogy 1959-ben már vidé­ken is teljesen kielégítsük a lakosság igényét. 18 új belépő felvételét is meg­szavazta a tagság. Az Új ta- 7imWIWIIW1WIW1IH»HlHWWmHMHI«WHWUllHMMIHmilMlMWMiHIM«WtMUgiWHII«WMIIllllWIMWWWWMlllimmilimifimmmMN1IIHWlWWHIIHtimiMW«lltt,mmmw,wewWHWm|H,m||lw|w#|ni|<|11| !»HtlHIII!IMIIHtHlliliuliltl1»llHiilMMHl'IHII»imittllllllimil!lllimillHl»lilHHlllllilliiimiiimiiHuiHlil!lllHllHMl gok zöme 30 éven aluli, van f közöttükVbb 6-1‘a Md'asg&l f i l a kályha mellett a kis- -s | székén. Tenyerebe temeti Azt kérdezni, hogy miért I arcát. Hallgat. Faggatom: léptekbe egyszerre tizennyol-f Miért lopott? can, fölösleges. A belépők is= Mi volt a célja azzal a | holmival? f — Mégis, mit gondol az élet- 1 rői? I — Mit akar tenni ezután? 1 Nem kapok választ. í * 1 Apja, a? idős munkásember I komoran hallgatja az egyolda- I lú beszélgetést. Idegei patta- | nősig feszültek. Kifakad: | — Felelj, mert nyakonvág­| lak! | Megpróbálom csillapítani. 1 — Erre semmi szükség. 1 Hadd gondolkozzék, aztán I majd válaszol — mondom az 1 öregnek. | Valamivel nyűgöd tab ban § folytatja: 1 — Mindig arra tanítottalak, | hogy bátran nézz az emberek | szemébe. Különösen akkor, ha | jót alkarnak neked. Ilyen szé- | gyent! — szakad ki belőle a Halló Anyukák, Apukák! | Aztán megpróbál a gyerek | lelkére beszélni. | — Én idestova harminc éve | dolgozom egy helyen. Te meg I már vagy a hatodik helyen | voltál a tizennyolc éveddel. | Hiába. 1 Anyja is közbeszól: | — Misikém! Miért nem be­EQYEDUL Már most megkezdődött a karácsonyi játékvásár a fővárosi JÁTÉKBOLTOKBAN Bel- és külföldi játékok nagy választékban. . I szelsz? Látod, jót akarnak ne­1 ked. Makacs hallgatás. Az anya ismét megkockáz­tatja: — Értem veszekedtek a mes­terek, amikor szövőnő voltam. Rajtad meg már hány helyen túladtak! Próbálj megváltozni. Ezzel a makacssággal nem mész semmire. Ez is hatástalan. Míg ez történik, eltöpren­gek; mennyire egyedül van ez a gyerek a családban. Fekete bárány. •k Hogyan lett azzá? Lopott a Forte-gyárbán. A társadalmi bíróság ítélkezett felette. Elbocsátották. A munkások kiközösítették. — Miért? — kérdezem őket. — Hanyag, nemtörődöm, slendrián gyerekember — uá- laszolják. — Barátkozni akartunk ve­le, de nem lehetett — hallom Stefanik Andrástól, a barit- osztályon. A brómosztályon Kurali Pál osztályvezető, Kobarics Fe­renc, Básti János, Pintér Fe­renc. idős Sári András és a többiek egymásnak adják a szót: — Megdézsmálta a védöéte- lünket. — A cigarettámat szívta — titokban. — Szeretett lógni a munká­ból. — Ha kér, az utolsót is oda­adjuk néki. — Nálunk minden közös, de nem az ilyen emberekkel. — Mi tiszteletben tartjuk egymás tulajdonát. Elmesélik, hogy egyszer két hétig feküdt 16 forint az iro­dájuk asztalán. Senki sem nyúlt hozzá. Végül jelentke­zett az egyik takarítónő — a tulajdonos. Lehet-e csodálni, hogy az ilyen munkáskollektiva nem tűri a tolvajt? ★ Már vagy fél órája ülünk a szobában, de Mihály még min­dig hallgat. A szülőkkel be­szélgetek. Megpróbáljuk kibo­gozni a kusza szálakat. — Vajon kikért tehette? — tanakodunk, de nem tudunk eligazodni. Még egy utolsó próbálkozás. Tőle is megkér­dezem: — Kik vitték idáig? Végre felemeli a fejét. Szo­morú tekintetét felém f r Irt­va, lassan, tagoltan eiti a "ól — A haverok — meg a nők! Aztán keserű, torz mosoly ül ki az arcára, amikor meg­toldja előbbi mondatát: — De -már nekik se kellek. Csak addig voltam jó, amíg pénzem volt, ★ — De kik azok? — előz meg a kérdéssel az apja. — Hát nem tudja? — • sodál- kozom rá. Egy-kettőről hallott, lányok­ról is, dé nem tudja biztosan. Most már nem csodálkozom rajta, hogy Mihály nem sok­kal szabadulása előtt otthagy­ta az iparitanuló-intézetet, mondván: — Nem dolgozom száz forin­tért Azon sem, hogy egy-két helyről önkényesen kilépett, máshonnan elbocsátották, ha­nyagsága miatt. Elkésett kérdés. Hamarabb kellett volna megkérdezni: — Kik azok a haverok és a nők? És hogy hová járnak, mit csinálnak, miről beszélgetnek? Mihály mindent megkap ott­hon. Van szép ruhája, cipője, ötven forint zsebpénzt kap he­tenként. Nem, sok. de elég — önmagának, de nem a have- rpknak. Szülei rendes, becsületes munkásemberek. Mindent megtesznek három gyerekü­kért. A kislány tanul. A na­gyobbik fiúnak motort vettek másfél év alatt megtakarított pénzükből, hogy teljesüljön szíve vágya. Misivel is törőd­nek. Igen, törődnek vele, de csak otthon. Hogy hová, merre tart élete útja, azzal már nem. Fel­nőttnek tartják, mert már ke­res. Pedig még csak most lesz 18 éves. Sokat beszélnek neki szülei múltbeli nehéz életük­ről, de ez nem elég. Fiuk pél­dája a legjobb bizonyíték ar­ra, hogy mindez kevés, nagyon kevés. A szülők is felelősek Mihály tettéért, mert elmulasztották gyermekükkel szembeni köte­lességüket. Az ö mulasztásuk nyomán támadt űrt foglalták el a rossz „barátok", akik bűn­be vitték, aztán magára hagy­ták, * így maradt egyedül Mihály. Egyedül a családban, a kollek­tívában, a társadalomban. De a társadalom, bűne ellenére, ismét megnyitotta az utat sza­mára a közösség felé — mun­kát ka.pott egy másik gyár­ban. A becsületes munkásélet út­ja ismét visszavezetheti szeret­tei és munkatársai közé. A másik út végén négy rideg fal var rá. Most már neki kell vá­lasztania. , Harmadik út nincs. Farkas István

Next

/
Oldalképek
Tartalom