Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-30 / 306. szám

Mit «sever WCirlap 1958. DECEMBER 30. KEDD A Medicina kiskönyvtára sorozat első kötete Szemünk világa címmel megjelent a Medicina kis­könyvtára népszerű tudomá­nyos sorozat első kötete. A mintegy 60 ábrával illusztrált könyvet dr. Weinstein Pál sze­mész-főorvos, a Szabolcs ut­cai orvostovábbképző intézet szemészeti osztályának vezető­je írta. A szerző nemcsak a szem szerkezetét és különböző részeinek megbetegedéseit, valamint a legkorszerűbb gyógymódokat írja le a laiku­sok számára is könnyen ért­hető formában, hanem érde­kesen vázolja azt is, hogyan befolyásolta a szem működése az emberiség fejlődését. Mér előíkészületben vannak • sorozat további kötetei. Szilveszteri autóbusz-kirándulások Az IBUSZ Autobus Tours irodája december 31-én szil­veszteri autóbuszkirándulást szervez a Mátrába. Az egyik járat Budapestről Gyöngyö­sön és Parádfürdőn át Egerbe viszi az utasokat. A részvételi díj — egri turistaszállással együtt — 98 forint A második másfélnapos szilveszteri ki­rándulás útiránya: Budapest— Mátraháza. Részvételi díj szál­lással és vacsorával 100 fo­rint. Közös erővel a könyvtárért Szlovák nemzetiségű község a dabasi járásban Sári Volt itt baj elég az elmúlt években. Kezdve az iskolázta­tástól a könyvtárig. Sok szülő úgy gondolta, hogy inkább megfizeti a büntetést gyermeke iskolából való elmaradása miatt, csakhogy az otthon el­végezhesse a ház és a föld kö­rüli munkát. Bizony a község kulturális ügyeivel, így a könyvtárral senki sem törő­dött. Az egerek rágták a ta­nácsházán elhelyezett könyve­ket. Azután jött az ellenforra­dalom. Felégették a tsz könyv­tárát és nem sok maradt meg a községi könyvtár anyagából sem. Gombár Sándor, a mos­tani tanácselnök, Danis -elv- társ, a párttitkár és Vida Ká- rolyné könyvtáros elhatározta, hogy ismét megteremti a könyvtárat A cél érdekében mindenkit mozgósítottak. Elő­ször is nagysikerű nemzetiségi estet rendeztek, amelyről el­mondhatjuk, hogy a magyar és szlovák nép testvéri megbecsü­lésének és szeretetónek fényes megnyilvánulása volt. Magyar és szlovák parasztok és értel­miségiek együtt szórakoztak a késő esti órákig. Magyar és szlovák dalokat énekeltek. Szlovák és magyar táncokat jártak. Azután került sor a könyvtárra. Az egyik tanács­ülésen Gombár elvtárs 3000 fo­rint megszavazását kérte a könyvtár javára. A tanács megszavazta az összeget. Vet­tek egy szép szekrényt és hoz­zá könyveket. A könyvtárnak Érdekes ismeretterjesztő művek a téli könyvvásáron A hagyományos téli könyv­vásáron az ez idén az olvasók elé a szépirodalmi műveken kívül az eddiginél nagyobb, gazdagabb választékban ke­rülnek a különböző hazai és külföldi ismeretterjesztő ki­adványok. Különösen bőséges a természettudományok kü­lönböző ágazatait ismertető művek választéka. A legnép­szerűbb — akár csak az előző esztendőkben — bizonyára az Élet és Tudomány kalendá­riuma lesz. amely illusztrált cikkeket, tanulmányokat közöl a különböző tudományágak kö­réből. Nap nap után növekszik az érdeklődés a csillagászat és az űrhajózás iránt. Ennek az ér­deklődésnek a kielégítésére lát napvilágot Kulin—£erinváry A távcső világa című kézikönyve, a Gondolat Kiadó 1959. évi csillagászati évkönyve és meg­jelent már Levamtovszkij Mes­terséges holdak című népszerű nak második része A Cordilié- rákon át címmel. A Bibliotheca közreadja Mo- csáry Lajosnak, a századvég kiváló haladó politikusának, a magyar—román barátság gon­dolata szószólójának válogatott írásait. Két újonnan megjelenő könyv is foglalkozik a szocia­lista irodalom problémáival: napvilágot lát Vanszlov A szép problémája című marxista esztíéitikai tanulmánya és Paiusztovszkijnak, . a neves szovjet írónak Aranyrózsa cí­mű gyűjteménye, amelybe iro­dalomesztétikai műveit, fel­jegyzéseit, portréit vették fel. Ebben az időszakban indul útjára a Gondolat Kiadó Nem­zeti Könyvtár sorozata. Első­ként Szemtanúk, kortársak, krónikások a magyarok elődei­ről és a honfoglalásról címmel jelentetnek meg kötetet. Az Aurora-sorozat újdonsága 11. Rákóczi Ferenc leveleinek gyűjteménye. ma 270 beiratkozott olvasója van és havonta 200—250 köny­vet kölcsönöznek. Püspökhatvan. Picinyke község az aszódi járásban, a Cserhát szélső lejtőinél, alig van párszáz lakosa. Szintén szlovák eredetű nép lakja. Bé­kés, szorgalmas emberek ezek. Amikor az ember esős idő al­kalmával az utcák feneketlen sarában mászkál, nem is gon­dol hirtelenében arra, hogy a falu művészeti együttese, tánc­csoportja országos hírű. Nincs megyénkben olyan kultúrát szerető ember, aki ne hallott volna g ^üspökhatvani szlovák együttesről. Van még egy hí­ressége Püspökhatvaamak és ez az úttörő csapat. Talán erre a legbüszkébbek a falu lakói. Az úttörők sok kitüntetést kaptak, nagy hírnévre tettek szert me­gyénkben. A csapat vezetője és szervezője Reichart Jenő, az iskola igazgatója, aki ez év nyarán kapta meg a kiváló pe­dagógus címet. Az elmúlt he­tekben a könyvtárban jártam, beszéltem neki a könyvtár rossz helyzetéről. Azt vála­szolta, hogy a szülői munka- közösségnek, amelynek ő az elnöke, van egy kevés pénze. A szülők, akiknek gyermekei és ők maguk is szívesen jár­nak a könyvtárba, szeretnek olvasni, boldogan felajánlanak néhány forintot a könyvtár ál­lományának gyarapítására. így adott át 100 forintot erre a cél­ra. Igaz, nem nagy összeg, de erkölcsi jelentősége igen nagy, és például szolgálhat mások előtt is. Gyón. Az ellenforradalmá­rok itt felégették a község 900 kötetből álló könyvtárát. A lángok martalékává váltak nemcsak az ideológiai és a szovjet irodalom remekei, ha­nem ezzel együtt Petőfi, Mik­száth, Móricz, Dumas és Zola művei is. A község új vb-el- nöke, Cedovszki Pál lett, aki javaslattal járult a tanács elé, amelyben kérte, hogy szavaz­zanak meg 5000 forintot a könyvtár céljaira. — Úgy gondolom — mon­dotta az elnök —, hogy már­tírjainknak úgy állítjuk a leg­szebb emléket, és úgy leszünk méltóak hozzájuk, ha helyre­állítjuk a nép kulturális intéz­ményeit. Az 5000 forintot egy­hangúlag meg is szavazták, s fna már sok száz új könyv ta­nítja és neveli Gyón dolgozóit. Domony. Kicsiny köz­ség, lakói 14 évvel ezelőtt a domonyi Móriczok és Fischerek cselédei voltaic. Szegénység, nyomor, földnélküliség jelle­mezte a községet, amelynek lakói messzi vidékekre jártak el földmunkákra, hogy a szű­kös kenyeret családjuknak elő­teremtsék, Ma szabad, jómódú parasz­tok az egykori cselédek. Gyer­mekeik, unokáik benépesítik az aszódi gimnáziumot. Mint eső után a földbe jutott mag, úgy nőnek ki egymásután Do­mony utcáin a szebbnél szebb kőházak. Főutcáját már járda szegélyezi. És a művelődésügy se mostohagyerek. A község tanácsa idén már több mint 1000 forintot adott a könyvtár céljaira. A könyvtár iránti szeretetét bizonyította be a tanácselnök akkor, amikor maga ment be Aszódra, megvásárolta a köz­ségi könyvtár részére a köny­veket, a könyvtár helyiségét kifestette, új polcokat csinál­tatott, és bevezettette a vil­lanyt. Markovits József, a Pest megyei Könyvtár munkatársa Magyar hajók vándorlása a csehszlovák országutakon Csehszlovákia két 150 szemé­lyes hajót vásárolt Magyaror­szágtól. A hajók a Moldva fel­ső folyásán, a lipnói erőmű völgyzáró gátja felett keletke­zett hatalmas mesterséges ta­von szállítják majd a kirándu­lókat. A hajók a Dunán érkeztek a pozsonyi kikötőbe, ahol a 27 méter hosszú, 5,25 méter szé­les és 30 torma súlyú hajókat teherautókhoz kapcsolt külön­leges alvázra helyezték, hogy az országúton szállítsák ren­deltetési helyükre. A 600 kilométeres utat egy hónap" alatt teszik meg. A ha­jókat kísérő 15 tagú brigádnak több helyütt el kell távolítani az alacsonyabb távíró- és tele­fonhuzalokat. fákat kell Júdön- tenáök, sőt egyes helyeken ki­sebb házakat is lebontanak. DICKENS DUNAKESZIN H uszonötödikén pót­székeket kellett betenni. 26-án, karácsony másnapján már nem volt úgy tele a néző­tér, de így is nagy lelkesedés­sel figyelték a dunakesziéit a járműjavító színjátszó csoport­jának előadását. Az előadás — folytatva a ré­gi dunakeszi színjátszó hagyo­mányokat — jó volt. Bár a szereplők és Gemzer András kultúrotthon igazgató szerint ennél már jobb előadásokat is csináltak (A tanítónő, Irány Caracas), mégis érdemes ezzel a bemutatóval foglalkozni. Részben, mert jó volt, részben mert a megyei instruktorok vé­leménye szerint Dunakeszin működik a megye egyik leg­jobb csoport ja. A darab kiválasztása megfe­lelt az alkalomnak. Karácso­nyi darab, ami a szívekhez szól, derűs és a végén feloldódó tragikus pillanatokon keresz­tül mutatja meg a nézőknek a szabad emberi érzések szépsé­gét, a szeretet erejét és a csa­ládi élet nyugodt boldogságát, Dickens Házitündére bűbá­jos, szívhezszóló történet a múlt századi Angliából. Falusi kisemberek életét látjuk. A munka embereinek meleg szí­vét, jóságát, a játékgyáros ke­gyetlenségét, a valaha gazdag mama önző képmutatását. Ro­mantikus fordulatok, meleg emberi pillanatok, derű és tra­gikum vonulnak fel előttünk jelenetről jelenetre. A Z EGÉSZ ELŐADÁSBÓL, a szereplők megválasztásá­ból azt a jó rendezői törekvést látjuk, hogy a darab meghitt hangulatú költészetét az elő­adás minél jobban elénk vará­zsolja. A lehetőségekhez ké­pest ez elég jól sikerült Ke­szeg Istvánná rendezőnek. Egy­két ötlet, a III. felvonás egyik jelenetéinek (Cabellék Edvár- dot várják) csodálatosan szép megformálása, felfokozása, fenntartás nélkül dicséretére válik. Hibái is akadnak szép számmal, de ezekkel a hibák- kal együtt is értékes munkát végzett. A szereplők közül elsősorban Fonyó Emília Pötty alakítását kell megemlítenem, Tehetsé­Ünnepélyesen megkoszorúzták Steinmetz kapitány újjáépített emlékművét Hétfőn múlt tizennégy éve, hogy a Budapestet megszállva tartó körülzárt náci csapatok Vecsés határában gáládul meggyilkolták Steinmetz Mik­lós magyar származású szov­jet kapitányt, aki parlamen­terként a béke üzenetével in­dult a magyar fővárosba. A hős szovjet tiszt emlékére ál­lított emlékművet az ellenfor­radalmárok lerombolták. A helyreállított emlékművet hétfőn ünnepélyesen megko­szorúzták. Az ünnepségen a párt, az állami és a társadal­mi szervek, fegyveres alakula­tok számos képviselője, s a környék igen sok dolgozója je­lent meg. ges kislány, ő találta meg leg-> jobban a figuráját. Csupa de­rűből, jóságból, önzetlenség­ből és mozgékonyságból össze­gyúrt, a szó szoros értelmében ennivalóam édes fiatalasszonyt teremtett. Győzi erővel és élet­tel a szerep minden hullámzó pillanatát. A rendező mellett közvetlenül az ő érdeme, hogy az előbb említett jelenet olyan szépen sikerült. Zöldi Sándor és Fonyó Jó­zsef játékára a legjellemzőbb, hogy nagyon jó pillanatokat tudnak teremtem. De ezek a pillanatok sokszor kilógnak a figura egységességéből, így já­tékuk gyakran mozaikokra bomlik. A másik pedig (és ez főleg a rendezőt terheli), hogy az alakítás eszközeinek megvá- , lasztásával a darab szerinti tragikus pillanataik sokszor nevetésbe fulladnak. Berta (Bánhegyi Istvánná), Callebb (Jakab Jenő), Edwárd (Bátorfi József) és Fildingné (Jakab Gyuláné) játéka is na­gyon érdekes. Céljukban, ér­zelmi hozzáállásukban és át- éltségükben (különösen Berta és Calleb) tisztán, szépen kör­vonalazzák a megformálandó alakot. De a baj a megformá­lásnál kezdődik. A szándék szándék marad vagy eltűnik a kivetítés folyamatában; ' É S ITT ÉRDEMES megáll­ni egy pillanatra, öntevé­keny színjátszókról van szó, akik napi munkájuk után gyűlnek össze próbálni — il­letve, és ez a döntő — azért dolgozni, hogy önmagukat fej­lesztve és nevelve, munkatár­saikat és minden érdeklődőt a szép iránti fogékonyságra ne­veljenek. Ezért ha az ő mun­kájukat bíráljuk, a legfonto­sabb, hogy megnézzük: elkép­zeléseik, céljaik megfelelnek-e a figurák és a darab végső cél­jának. Megfelelnek. Hogy nem mindig azt látjuk, amit elkép­zelnek, ez a munkájuk nehéz­ségeihez tartozik. Ők is fejlőd­nek, tanulnak, művelődnek és ha előadás után felhívják fi­gyelmüket a megvalósítás hi­báira, mindig jobb és jobb elő­adásokat mutatnak be. Mert az ilyen, formájában még éretlen alakítás sokkal értékesebb (és . ez vonatkozik Horváth Évára és Zöldi Máriára is), mint ha szív nélkül, rossz értelemben bevált műkedvelői fogásokkal akarnak sikert kicsikarni. Ezért még egyszer hangsú­lyozom, az előadás — az igény­nek, a színvonalnak megféle- lően — jó volt. És ha meg tud­ják oldani a többi nehézséget (hogy a próbákra a nézőteret is megkapják, hogy a kellék és díszlet ne csak az előadás nap­jára készüljön el) — akkor még jobb előadásokat tudnak . produkálni; Murányi József füzete. liotheca Kiadónál megjelenő 1 Az emberi test című kétköte-1 tes összeállítás. A nemzetközi 1 szempontból is jelentős album § 40 orvostudós munkája, terje- | fejtett borok nyomában delme eléri az 1500 oldalt. | Igen részletes tájékoztatást ad | az emberi szervezet fejlődésé- | rőU felépítéséről, működéséről, | Kiforrott a must. Az idei a betegségekről és a minden-1 szőlő tiszta fényű, kellemes ízű napi élet egészségügyi kérdé- | borrá változott. A jó bor után serről. Ugyancsak a Bibliotheca ] nagy a kereslet. Ennek a gaz- bocsátja közre A természettu- | da is örül. mert az évi munka dományak zsebkönyve címmel 1 ilyenkor hozza meg pénzbeni az NDK természettudományi 1 gyümölcsét. Szívesen látják lexikonjának magyar fordítá- | hát a vevőt. De itt-ott bizony sát, amelyet kiegészítettek ha- | nem szíVesen a pénzügyőröket, zai vonatkozású adatokkal. = ahj,k az adózás alól elvont, Rövidesen napvilágot lát | rejtett borokat kutatják. Bröhim vilaighiru müve. Az al- § latok világa III. kötete, amely 1 Nem egy helyen találtak is a madarak életével foglalko- 1 topár hektót, amit a gazda zik. A kiváló magyar termő- = vagy „elfelejtett”, vagy „nem ezetfényképészek munkáival | volt ideje’* bejelenteni, kiegészített kötetet Lipcsében § nyomták. | Dohány helyett öthektós hordó A matematika és a fizika | íránt érdeklődők részére a I Tatárszentgyörgyön a Sza- Gomdolat Kiadó két hézagpótló I badréttanya gazdájához, Tas- munkát bocsát ki. Strik A ma- l kó Andráshoz látogattak el a tematika, rövid története című | pénzügyőrök. Öt ugyan mint könyve áttekintést ad e tudó- § dohánytermelőt ismerik.- de mány történetéről a legrégibb | ezúttal bornézőbe jöttek hoz- koroktól a múlt század vé- | zá. géig. A Stúdium-sorozatban | Az ajtóban sajnálkozva így bocsátják ki Vermes Miklós s fogadta a váratlan vendége- munikáját a relativitáselmélet- f r°Az útleírások kedvelői né- ! *“ Jaí* mil>’en kár- ho^ kerül forgalomba A Vi- 1 borom sincsen, amivel .^j'árók-soroT'-at le^úiatob kö- = a szemlész urakat megkínál- Favein Egy francia or- l hatnám. snö Jemenben című könvve | _ ^ akkor rendben h va_ d,ma hazánkban isiiéi W I funk “ ®zólt e§>’ik Pénz* csebszlovák világjárók I úsyor. — Hogy maga is, meg [-Amerikáról szóló útirajzá- imi is megnyugodjunk, írja alá Nem lehet a pénzügyőröket félrevezetni ezt a nyilatkozatot, amely sze­rint nincs bora és nem is volt. — Készséggel — szólt a gaz­da. s egy széles mozdulattal alá is kanyarította a nevét. A járőr ezután alapos szem­lét tartott. Dohányt ugyan nem találtak, de az egyik kamrahelyiségben egy öthek­tós, majd a másikban hathek- tós, teli hordó húzódott meg. Végül is több mint 5000 liter rejtett bor került elő. Török András a bor elrej­tésével húszezer forinttal akarta megrövidíteni az álla­mot, ennyi adót kellett volna befizetnie. Amikor a pénzügyőr kérdőre vonta, hogy a bort miért nem jelentette be szüretkor, a gaz­da igy vágta ki magát: — Hát tetszik tudni, sürgős volt az őszi munka, nem volt rá időm. — S most miért rejtette el előlünk? Erre már nem tudott vála- szolnü Mit takart a pótfal ? fe­közé A községben több ilyen ledékeny ember is akad.. Ulicska István is ezek tartozik. A szüret után szabályosan bejelentette, hogy két kát. hold szőlőjéről 2345 liter mus­tot préselt. A pénzügyőr nála is megjelent, hogy megszemlél­je a borkészletet. A figyelmez­tető kérdésekre Ulicska ha­tározottan állította: a bejelen­tett mennyiségen túl egy liter­rel sem találnak nála többét. A pénzügyőr alaposabban körül­nézett. S feltűnt neki, hogy a kamra külső és belső mérete aránytalan. A helyiség belül­ről három méterrel szőkébb, mint kívülről. Ahogy a pótfa­lat lebontották, egymás után bukkantak elő a többhektós hordók. Ulicskáéknál 5077 liter rej­tett bor került elő, ami után 18 888 forint adót kellett volna fizetniük. Mint minden rajtakapott ember, Ulicska is igyekezett magyarázatot keresni. — Kérem — mondotta —, én építkezni akarok és ahhoz nagyon jól jött volna, ha ezt a mennyiséget adó nélkül adom el. A csömöri csodatömlő Pincéről pincére járva, akad­tak derűs jelenetek is. Ilyen eset volt a csömöri, amikor a rejtett bor felfedezésekor csa­ládon belüli turpisság is ki­pattant. Szuhai János volt malom­tulajdonosnál mérték fel a borkészletet. Valami itt sem stimmelt, mert a pénzügyőrök a bevallott mennyiséget keve- selték. Körülnéztek az általuk már jól ismert zugokban, ahonnét legtöbbször egy-két hordó bukkant elő. A járőrnek feltűnt, hogy az udvar szögle­tében halombarakott rönkfa­darabok, tüskök, venyigék na­gyon is összevissza állnak. A rakás környékét vaspálcával kezdték szürkülni. — Ugyan kérem, az görény­lyuk — magyarázott a gazda, amikor a vaspálca könnyen a mélybe szaladt. De egyre ide­gesebb lett. A végén már men- tegetődzött: — Ha itt bort találnak, az csak Gregus Istváné, a vejemé lehet. így a vizsgálódást abba is hagyták, amíg az após a vöt a szomszédból elő nem hívja. Amíg a gazda távol volt, a fáradt pénzügyőrök az udva­ron levő kőrakásnak támasz­kodva várták. Hogy. hogy nem, a kőrakásból egy gumitömlő kandikált ki. Megfújták: a kő­rakás bugyborékolt, ha szív­ták: bor jött belőle. Ez igen! Ilyen kőrakást érdemes tá­rolni! Közben a vő is előkerült. A farakás alatt valóban az ő bora volt elrejtve. S amikor itt végeztek, a gaz­dát a kőrakáshoz hívták, hogy vele is megszívassák a csoda­tömlőt. Ekkor aztán éktelen káromkodásba kezdett. -.; így derült ki, hogy a veje azt a bort szívogatta a 150 literes hordóból, amit ő a kőrakás alá rejtett. Rejtekhely a pince homlokzatában Néhány példa ez csupán. De egy dolog érthetetlen: a rej­tekhelyek megépítése sok esét- ben több pénzt emészt fel, mintha az oda elrejtett bor után az adót becsületesen be­fizetnék. Valahogy így járt Tunkli Mihály kerepesi gazda is, aki a pince homlokzatába igen ügyesen kimunkált vasbeton rejtekhelyét épített, 1064 liter borának. Amikor a szemfüles pénzügyőrök rábukkantak, ci­nikusan így magyarázta a dol­got: — Kérem, ez olyan, mint a kártyázás. Leülök, aztán lehet, hogy nyerek, lehet, hogy vesz­tek. Hát most vesztettem. Hogy a néb államát több mint 4000 forinttal megkáro­sítja, azt nem érzi becsületbe ' vágó ügynek. Csupán az bosz- szantja, hogy rájöttek a trükk­re. Ám ha a saját udvarából egy tyúkot ellopnának, azért a tettest talán agyon is ütné. Különös gondolkodásmód ez. Sajnos, Tunkli Mihály nem az egyetlen bortermelő, aki még ma is így gondolkodik, s cse­lekszik. Szerencsére mind kevesebb eredménnyel. Dudás János

Next

/
Oldalképek
Tartalom