Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-04 / 286. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! K/Cirlap A jövő heti rádióműsor (5. oldalon) i MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA II. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM ARA r»4> FILLER MEG YEl TANÁCS LAPJA 1958. DECEMBER 4. CSÜTÖRTÖK Az új tanácsok feladata A választási kampány alatt sokszor beszéltünk és irtunk arról, hogy miben különbőz* nek ezek a mostani választá­sok a régi, letűnt idők válasz­tásaitól. Sok régi véres és vi­haros választás, csendőrterror, szolgabirói önkény, törvéiíy- tiprás keserű emlékei eleve­nedtek íöl a visszaemlékezé­sek során. A mostani választá­soknak ilyesféle emlékei nem lesznek. Van azonban egy ta­lán még ennél is döntőbb és hasznosabb különbség a múlt és a jelen között. Régente a választási harcok fölszították a valódi és a mondvacsinált ellentéteket és még magasabb­ra emelték azokat a falakat, vagy még mélyebbre vájták azokat a szakadékokat, ame­lyek a társadalom egyes réte­gét elválasztották egymástól. Az ellentétek, a választások lezajlása után is, még nagyon hosszú ideig megmérgezték a közélet levegőjét, gátolták a fejlődést és bénították a jó­szándékú törekvéseket. A mi mostani választási harcunkban ennek sem volt és nincs semmiféle nyoma. Ezek a választások éppen ellenkezc- leg. még inkább eltüntették a régi válaszfalak imitt-amott megmaradt maradványait, még közelebb hozták egymáshoz dolgozó társadalmunk réte­geit és ezzel sziklaszilárd ala­pot teremtettek a továbbépí­téshez. A választások után még inkább megszilárdult a termé­keny béke és növekedtek azok a pozitív lehetőségek, ame­lyeknek kihasználása a vá­lasztások eredményeképpen megalakult új tanácsokra vár. Eacel körülbelül már meg is határoztuk új tanácsaink egyik legfőbb feladatát. Tagadhatat­lan, hogy nagyon sokat tet­tünk, nagyon szép eredménye­ket értünk el már eddig is községeink, városaink, járá­saink és egész megyénk fej­lesztésében. Legtávoli, a leg­kisebb falunk is már magasan kiemelkedik abból a barbár helyzetből, amelybe a letűnt rendszer gonoszsága mereví­tette. A villanyvilágítás, az is­kola, a kövezett út, a betonjár­da. a napközi otthon, az jrvosi szolgálat, az egészséges ivó víz ma már úgyszólván minden falunak sajátja és az egykori zsellérek utódai előtt már a kulturáltabb, a magasabbren- du életforma sem idegen. De zűrt akad még tennivaló bő­ven, hiszen hosszú évszázadok bűneit, mulasztásait kívánja új államrendünk jóvátenni. Ehhez persze idő kell. De a le­hetőségek reális fölmérése és lelkiismeretes kihasználása esetén ezt az időt lényegesen megrövidíthetjük. Az új taná­csok feladata, hogy fölkutas­sák, fölmérjék a lehetőségeket és kihasználásukra a lehető legjobb terveket állítsák ösz- sze. Helyzetük nem könnyű, de nem is nehéz. Éppen a válasz­tások egyik legfőbb eredménye könnyíti meg. A választási munka igen szorosra fűzte a tanácsok és a tömegszerveze­tek kapcsolatát és a tömege­ket is meggyőzte arról, hogy a tanácsok őszinte törekvése a nép érdekeinek szolgálata és jogos igényeinek kielégítése. Ezeknek az intenzív kapcsola­toknak a segítségével sokkal eredményesebben lehet mun­kálkodni a községfejlesztésért is. A választások bebizonyítot­ták, hogy a lakosságot tiszta, becsületes, szép célok érdeké­ben ma már könnyű aktivizál­ni. Azt az aktivitást, amelyről a választások során lépten- nyomon meggyőződhettünk, most tartósítani kell. És ez sem utolsó feladat az új tanácsok számára. Ülésesett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az adófizetés teljesítéséről, a Petőfi Színpad működéséről, a talajerőpótlásról tárgyaltak A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megállapította, hogy 111,8 szá­zalékra teljesítették a harma­dik negyedévi adóbevételi ter­vet. Érdemes megjegyezni, hogy közvetlenül a választá­sok alatt és előtt érték el eze­ket az eredményeket. Mind a tizenegy járás és a négy város teljesítette tervét. A járások közül kiemelkedő eredményt ért el a váci járás 144,3 száza­lékos, a szobi járás 138,5 szá­zalékos. a gödöllői járás 124,2 százalékos összeredménnyel. A városok közül Szentendre lett az első 134,5 százalékos, Vác város a második 127,5 százalé­kos eredményével. A pénzügyi állandó bizott­ságok — mint ahogyan azt a végrehajtó bizottság megállapította — igen nagy segítséget nyújtottak e feladat elvégzéséhez. A harmadik negyedévben végezték el az iparosok és ke­zeskedik első félévi végleges jövedelemadó és második fél­évi adóelőleg megállapítását is. 8036 iparos 1958 második fél­évi adója 7 202 477 forint, eb­ből az egy főre eső átlag 896 fórint. Az egy főre eső átlag- jövedelem 15 600 forint. Ter­mészetesen ez csak nagyon hozzávetőleges adat. mert a kisiparosok ennél általában jóval többet keresnek. 669 kis­kereskedő első félévi végleges adója 449 552 forint, ebből az egy főre eső átlag 672 forint. Előfordul még mindig, hogy a kisiparosok közül többen el­titkolják forgalmiadó-köteles bevételüket, s így igyekeznek kibújni az adózás alól. Szintért ez okból sokan nem vezetik a szükséges pénztárkönyveket. A megyei végrehajtó bizottság ezért felhívással fordult a KIOSZ-hoz. hogy az iparosok körében foko­zottan tudatosítsa a könyv- vezetési kötelezettséget. A megyei tanács ipari és pénzügyi osztályát pedig uta­sította: együttesen dolgozzon ki intézkedést, hogy a magán­iparosok a könyvvezetésre vonatkozó törvényes kötele­zettséget 1959-ben feltétlenül megtartsák. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a Petőfi Színpad kö­zel egyéves munkáját is. Megállapítást nyert: a színtár­sulat derekas munkát végzett ez idő alatt. Alig egyéves mű­ködése alatt megteremtette kö­zönségét a megye falvaiban. Eleinte kicsi volt az érdeklő­dés. de már csaknem minde­nütt telt ház előtt játszanak. Számos község, többek közöli Márianosztra, Szokolva, Bex- necebaráti. Gomba. Százhalom­batta, Üröm, Visegrád, Tá- pióbicske. Tápiószele. Kőrös- tetétlen, Albertirsa stb., az első előadások után többször visszahívta a társulatot újabb szereplésre. Örvendetes jelen­ség az. hogy egyes községek és pártszervezetek levélben feje­zik ki köszönetüket a színpad vezetőinek és művészeinek ál­dozatos munkájukért. A felnőtteknek való műso­rok játszása mellett jelentős kezdeményezést indított el a (Folytatás az 5. oldalon.) A harmadik déli-sarki szovjet kutatóexpedició útja A Mirnij megfigyelőállo­másról érkezett jelentések sze­rint november 30-án a 74. fők, 5. perc déli szélességi és 97. fok 29. perc keleti hosszúsági fokon levő Komszomolszkaja állomásról elindult délre a 3. szovjet déli-sarki kontinen­tális expedíció. Kedden az expedíció 215 ki­lométert tett meg, s már a Mirnij állomástól mintegy 1100 kilométerre jutott. Az expedíció útjának végcéljáig még 325 kilométert kell ha- Jadniok. A szovjet kutatókkal együtt tart Antonyn Mrkos csehszlovák tudós is. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL KIFIZETTÉK A KST-BETE­TEKÉT NAGYKŐRÖSÖN Több mint száz tagja van a Nagykőrösi Ládagyár Köl­csönös Segítő Takarékpénztá­rának. A tagság tegnapelőtt összegyűlt a gyár kultúrter­mében, hogy felvegyék idei betéteiket. Összesen 85 650 fo­rintot fizettek ki a tagoknak. Nem egy KST-tag ezer forin­ton felüli összeget kapott. Ter­mészetesen nemcsak az az előnye a KST-nek, hogy év végén — Mikulás, karácsony és újév előtt — nagyobb ősz- szegből tudnak vásárolni, ha­nem az is, hogy év közben kölcsönt kapnak. A Nagykőrö­si Ládagyárban például idén 124 esetben adtak kölcsönt a KST tagjainak. ÜJ NŐTAN ÁCS — HASZNOS TERVEK Néhány hete alakult Ceglé­den, az ugyeri részen a nőta­nács. Azóta már megkérték dr. Zakar nőorvost, tartson szá­mukra előadást. Az előadáson 150 asszony vett részt. De a szórakoztatásról sem feledkez­nek meg. Szombaton este 7 órakor vidám összejövetelt rendeznek. A műsort a föld­művesszövetkezet kultúrcso- portja adja. A jövő hét szer­dáján szabás-varrás tanfolya­mot kezdenek, amelyre eddig már 45 asszony jelentkezett A nagyszámú jelentkező A Könnyűipari Minisztérium döntése az iíj cikkek gyártásáról Véget értek a Semmelweis Kórház jubileumi ünnepségei Kedden este baráti vacsorán vettek részt a jubiláló Sem­melweis (Rókus) Kórház orvo­sai és egészségügyi dolgozói, valamint azok a vendégek, akik különböző tudományos és egészségügyi intézményeket képviseltek az ünnepségen. A jól sikerült vacsorán az első pohárköszöntőt Babies Antal professzor, Kossuth-díjas aka­démikus mondotta, méltatva azt a szellemet, amely az öreg Rókus falai között uralkodik szinte az alapítás pillanatától kezdve. Poharát erre a nemes szellemre ürítette, azzal a kí­vánsággal, hogy a kórház jö­vendő orvoskara munkáját is ez töltse el. Dr. Domány, az ismert Sem- melweis-kutató pohárköszöntő­jében Pommersheim Ferenc professzort ünnepelte, a dél­előtti tudományos ülésen tar­tott nagyszerű Semmelweis előadása alkalmából. A népsze­rű tudós kedves közvetlenség- ; , gél válaszolt, majd Réthi fet Aurél ■processzor a kórház or­voskarára mondott köszöntőt, végül Székely Zsii'j mond, a kórház legfiatalabb orvosa kö­szöntötte az orvosgárda veze­tőit Dr. Szemantsitk Jenő igaz­gató-főorvos a baráti vacsora után nyújtotta át a magyar or­vostudomány megjelent veze­tőinek a jubileumi emlékpla­ketteket. A jubileumi ünnepség ked­den fejeződött be az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Semmelweis- termében tartott harmadik tu­dományos üléssel, amelynek első részében Fejér Árpád, má­A Könnyűipari Miniszté­rium vezetői megbeszélték, hogy a tárca területén milyen kezdeményezések vannak új cikkek gyártására. Megállapí­tották, hogy a vásárlók és a kereskedelem kérésének meg­felelően jelentősen fokozódott az új gyártmányok kísérlete­zésére és bevezetésére irányu­ló tevékenység. Ezt támogatja a minisztérium, de ugyanek­kor azt is tapasztalták, hogy egyes vállalatok saját cikkeik minőségének javítása és vá­lasztékának bővítése helyett olyan termékek gyártási kísér­leteivel foglalkoznak, ame­lyek nem hozzájuk, hanem inás iparágakhoz tartoznak. A minisztérium a kísérletezést még ilyen esetben is támogatja és célszerűnek tartja, ha az­zal máshol nem foglalkoznak. A népgazdaság termelő erői­nek gazdaságos kihasználása azonban megkívánja, hogy az új termékeket elsősorban azok a vállalatok gyártsák, amelye­ket hasonló cikkek termelésére már kijelöltek. Ezért a kezde­ményező vállalat a kísérletezés « idején köteles a cikk jellege , szerint illetékes iparigazgató- ( Sággal előzetes megállapodást | kötni az új áru gyártására. Vi- ; tás esetekben a miniszter- ; helyettesek dönthetnek arról, 1 hogy az új cikk sorozatgyártá- i sát melyik iparágban kell i megszervezni; i iiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimrtimiiiiiiiHtmniitiimiiiiimtn i mondta egyik | „földesztergályos■’ | atyámfia: ! — Beszéljen, amit | altar, hogy így trak- 1 tor, úgy kombájn, | meg gépek, ha a pa- ! rasztnak. ikerekes kút- I bál húzdmeg-szuflá- | val kell még ma is | szednie a vizet, mint 1 Botond idejében... | Na, erre mondjon va- ! lamit? | Akkor hallgattam, | mert igaza volt, de 1 ma már nem tarta- | nám a számat, ác­sod ik részében pedig Götze 1 hogy tartanám, csak Árpád elnökölt. Számos érde-1 mégegyszer összefut_ kés előadás hangzott el külön-1 nánk valahol a ceglé- böző orvosi szakkérdésekről és| di határban. új kutatási eredményekről. | Nagy beszélő bá- Előadásit tartott: Réthi Aurél, 1 tor Ságomat pedig on- Kubányi Endre, Fleischmann\ nan merítettem, hogy László, Krepuska István, Ta-§ tártam Szentendrén, mási Pál, Gellért Elemér, Eti-1 a Kazán, Víz és Fa­des Pongrácz. Kelemen Zoltán, | téstechnikai Ktsz­Schnitzler József, Licskó An-1 ben. Ott adták meg a dór, Dabasi-Halász György, | választ arra, amit Páka László, Szabó László, Jós | annak idején hallga- Kázmér, Jakab Mihály és Ora-ltással kellett nyug- vecz István, I táznom. miatt két tanfolyamot szer­veznek, egyet a Cárák-dűlő- ben, másikat a seregélyesi kul­túrteremben. 130 EZER FORINT EGY ÖSSZEGBEN A napokban adta le a gom­bai Petőfi Termelőszövetkezet 24 darab szerződéses jószágát az Állatforgalmi Vállalat mo­non kirendeltségének. A ter­melőszövetkezet összesen 130 ezer forintot kapott érte. A ki- rendeltségen naponta átlago­san 20—25' sertést, és 20—30 szarvasmarhát vesznek át. A múlt héten például összesen 81 szarvasmarhát adtak le a környező községek parasztjai. ÉDES HÍR NAGYKŐRÖSRŐL Befejezte a ‘cukorrépa szál­lítását a Nagykőrösi Földmű­vesszövetkezet. A cukorrépa- termelők átlagosan 120 má­zsás termést értek el. Kiemel­kedő volt Szűcs Balázs, Bras­sói út 3. szám alatti lakos ter­mése. aki 400 négyszögölről 94 mázsa cukorrépát szállított be, és Kovács Sándor, Esed­dűlő 4. szám alatti lakos ered­ménye, aki 1 holdról 193 má­zsa cukorrépát takarított be. Az idei kedvező feltételek je­lentős többletbevételhez jut­tatták a cukorrépatermelő­ket. Ez is egyik oka, hogy a termelőkben megnőtt a cu­korrépa termelése iránti kedv. Az 1960. évi cukor biztosítá­sára idáig 110 százalékra tel­jesítette szerződési tervét • földművesszövetkezet. HASZNOSÍTJÁK A TÖRTÉL/ MELEGVIZFORRÁST A Pest megyei termelőszö­vetkezetekben a kertészet az elmúlt évben jelentős bevételt biztosított. Az új gazdasági évre most készülnek a tervek. Az üvegházak területét 45 szá­zalékkal növelik. A veresegy­házi szőlő-gyümölcs termelő- szövetkezetben 13 új üvegház épül. A megye termelőszövet­kezetei 100 holddal növelik az öntözéses kertészetek terüle­tét. Törteién a melegvízforrás eddig kárbaveszett vizét kí­vánják zöldségtermesztésre hasznosítani. Eddig kevésbé művelt kertészeti kultúrák elterjesztését is tervbe vették. Az idén több mint 100 hol­don telepítenek spárgát. Több helyen a talaj- és az éghajlati adottságokat kihasználva meg akarják honosítani a vörös­hagyma -termesztést, s egy idő­re makói kertészeket hívnak meg, hogy a kellő ismereteket megszerezhessék. Csalc Ui Udt majd nyílni iMiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiMiiiiiHiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiii A CSAPOT I lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliT Semmelweis Ignác szobra a 175 éves megyei kórház előtt Az történt, hogy a ktsz-ben elmondták a legújabb gépezet mű­ködését. Egy felújí­tott találmányról van szó, mert hasonló már működik külfól- ion, sőt hazánkban is. Mégpedig Érden, egy beomlott kútban. Harminc esztendeje használják, de hogy mi lakozik benne, nem tudják megálla­pítani, mert betemet­te a három évtized. Hanem könyvek­ből, szakirodalomból, egyéb helyről kiokos- kodták a ktsz-beliek, hogyan kell elkészíte­ni a membrán-szi­vattyút. A működését nem mondom el, mert az hét lakat alatt őrzött titok (azért találmány), ha­nem a használatát to­vábbadom. Az egész alig na­gyobb egy dinnyénél. Két nyílás van rajta s belül a szerkezet. A nagyobbik nyílásra szerelik a PVC-csö- vet. Ezen folyik majd a víz. A kisebbik nyí­láson a kútvizet szív­ja be. A szivattyút, úgy ahogy van, köté­len, láncon beengedik a kútba. Könnyen megy, két és fél kiló az egész. A hozzátartozó ká­belt beviszik a ház­hoz és bedugják a konnektorba. Elég ennyi, a PVC-csövön máris folyik a víz. Percenként 20—30 IU tar, Elvezethetik a vizet házba, fürdőszobába, kertbe, ki hová akar­ja. Ha elég, csak ki­kapcsolják az ára­mot és megpihen a membrán-szivattyú. Hát mégis vége lesz a Botond-időknek,\ a „szufla-szivattyúnak”. A szentendrei ktsz már elkészítette a prototípust, amely si­keresen kiállta a pró­bát.' Most egy másik szivattyút gyártanak bemutatásra. Két hé­ten belül sor kerül erre és aztánha jóváhagyják, a soro­zatgyártásra, S akkor a legtávo­labbi tanyán is csap­ba nyomja a vizet a membránszivattyú, legalább addig, amíg a községek sorra meg nem építik a törpe vízműveket.. s Mert a gépek korát éljük, kedves atyám­fia... (G. B.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom