Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-23 / 302. szám
PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! II. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ARA 50 FILLER 1958. DECEMBER 23. KEDD Színpompás fényjelenség Budapest felett December 22-én, hétfőn délután 15 és 16 óra között Budapest felett a felhőréteg megvékonyodott és a lenyugvó nap sugarainak egy része a felhőn színes fényeket okozott. A színek az alkonyat előrehaladása közben szabályszerű sorrendben következtek egymás után: sárgásvörös, később lila és kékes árnyalatokban. Amikor a nap a felhő mögött leáldozott, a fényjelenség fokozatosan megszűnt. A szép tünemény színpompájához az is hozzájárult. hogy a legalsó rétegekben ködös, füstös levegő foglalt helyet, amelynek kis részecskéi a színes fényt különböző irányokba szétszórták. December 25-től január 4-ig szünetel a belföldi légiforgalom A MALÉV vezérigazgatóságának tájékoztatása szerint tekintettel a kedvezőtlen időjárási viszonyokra, 1958. december 25-től 1959. január 4- iig szünetel a belföldi légiforgalom. Rövid idő alatt 30-40 százalékkal leltet növelni a kukorica termésátlagokat Az országos kukoricatermesztési tanácskozás felhívása a termelőkhöz A december 19—20-án rendezett országos kukoricatermesztési tanácskozás részvevői felhívással fordultak az ország valamennyi kukoricatermesztőjéhez. A tanácskozás megállapította, hogy az állattenyésztés fejlesztése, a több tej, a hús, a vaj és egyéb élelmiszer e!ő- állitásánaik alapvető feltétele a kukoricatermesztés minél nagyobb mértékű, gyors fejlesztése. A tanácskozás részvevői úgy határoztak, hogy a hároméves tervben a vágómarhatermelés 4,5 százalékos, a vágósertéstermelés 9—10 százalékos, a gyapjútermelés 19—20 százalékos növelését az 1950— 1957-es évek átlagához mérten teljesítik, illetve túlteljesítik. E feladat megvalósításában alapvető a szemnek és a silónak termelt kukoricavetés területének és termésátlagának gyors növelése. A tanácskozás helyesnek tartja, hogy már 1959-ben a szemnek termelt kuorica veÜlésezett az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hétfőn Z. Nagy Ferenc elnök’lésével ülésezett. A bizottság meghallgatta Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter tájékoztatóját az 1959-es népgazdasági terv mezőgazdasági vonatkozásairól. A miniszter elmondotta, hogy a jövő évben a mezőgazdaság beruházásai kedvezőbben alakulnak a hároméves terv 1959. évi előirányzatánál. Különösképpen örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek jelentősebb, nagyobb beruházási összegeket kapnak állóeszközeik fejlesztéséhez, mert ez a lehetőség kedvezően befolyásolja majd termelésüket. Végül ismertette az állami gazdaságok egységes irányítására tervezett intézkedéseket. A beszámolót élénk vita köpette, amelyben felszólalt BenJános, József, kei András, Farkas Galkó Lajos, Győré Kiss János, Krizsanyik János- né, Mészöly Gyula, Nagy Antal és dr. Zsigmond László. A felszólalók különösen a mezőgazdasági termékek felvásárlásánál, a falusi kislakásépítkezésnek, a gyümölcstermeléssel kapcsolatos járulékos beruházásoknak és a baromfitenyésztés fejlesztésének kérdéseire hívták fel a figyelmet. A bizottság Dögéi Imre válasza után tudomásul vette a tájékoztatót, majd megtárgyalta 1959 első félévének munkatervét. A vitában felszólalt Baksay-Tóth Bertalan, Bénikéi András, Boros Gergely, Fehér Lajos. Fodor Imre, Győré József, Harmati Sándor, Hodek József, Mészöly Gyula, Kiss János. Németh Károly. Tisza József és Z. Nagy Ferenc. tésterületi előirányzatát országosan 50 000—80 000 holddal túlteljesítsék és a silónak termelt kukorica vetésterületét pedig 100 000—120 000 holdra növeljék. A tanácskozás megállapította, hogy mind a szemnek, mind a silónak termelt kukorica-termésátlag növelésének nagy lehetőségei vannak országunkban. Ezért azt a célt tűzte ki, hogy a szemnek termeit kukorica termésátlaga 1959- ben 13.3 mázsára növekedjék holdanként, 1960-ra pedig országosan elérje a 15 mázsát. A silónak termelt kukorica termésátlaga 1960-ban országosan érje el a 250 mázsát. A tanácskozás azzal a javaslattal fordul az ország valamennyi kukoricatermesztőjéhez, hogy már 1959-ben általánosan alkalmazzák a kukorciatermesz- tés alapvető és korszerű módszereit. A termésátlagok növelésének módját a tanácskozás az alábbiakban jelöli meg: A legfontosabb feltétel a hibridkukorica vetőmag használatának nagyarányú elterjesztése. Több évi termelési eredmények bizonyítják, hogy a beltenyésztéses hibridkukorica vetőmag használata 20— 25 százalékkal növeli a termésátlagokat. Az állam 1958- ban épített hat korszerű hibridkukorica-vetőmagelőkészítő | üzemmel már 1959. év tava-1 szára ellátja a kukoricaterme- f löket kiváló vetőmaggal. A hibridkukorica-vetőmag i használatának ilyen irányú el- | terjesztésére a tanácskozás ja- | vasolja. hogy az állami gazda- 1 ságok és a termelőszövetkeze- | tek már 1959 tavaszán az ősz- 1 szes kukorica-vetésterületü-1 kön, viszonyaiknak legm.egfe- | lelőbb hibridkukorica-vetőma- | got vessenek, az egyéni terme- 1 lök pedig minél nagyobb mér- | tékben használják fel a hib-1 ridkukorica-vetőmagöt. I A kukorica termésátlagok | emelését szolgálja a holdan-1 kénti növényszám növelése. A | tanácskozás javasolja a kuko- 1 ricatermelőknek, hogy a talaj- | és az Időjárási viszonyaiknak | megfelelően, a jelenlegi 9000—I 12 OOQ-es növényszám helyett, az alföldi vidékeken holdanként 14 000—18 000-es növényszámmal, a Dunántúlon pedig 16 000—20 000-es növényszámmal végezzék a kukoricavetést. A termelők fordítsanak jóval nagyobb gondot az istállótrágyázásra és a műtrágyázásra, a talaj termékenységének fokozására. a talaj mélyműveié- sére, az ősri mélyszántásra. A tanácskozás részvevői j~(Folytatás a 3. oldatom) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársasáig Elnöki Tanácsa december 22-én ülést tartott. Megtárgyalta és törvényerejű rendeletté emelte a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról szóló javaslatát. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a jogellenesen külföldre távozott kiskorúak vagyonjogi helyzetével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről. Megerősítette az Elnöki Tanács a Magyár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Bukarestben 1958. október 7-én j aláírt szerződést, majd folyó ügyeket tárgyalt. Kidolgozták a nagymarosi vízierőmű i beruházási programjavaslatát A magyar—csehszlovák kö- zös érdekű Duna-szakasz víz- erejének hasznosítására lótre..................mimt .......................................................................................................................................................................................................................iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiii»iiiiii= É PÜL AZ ÚJ HÍD jött államközi megállapodás | alapján kiküldött közös mű-| szaki bizottság december 13—| 22 között Budapesten ülést tar-1 | tott. A bizottság az eredimé-1 | nyes és baráti légkörben foly-= | tatott tárgyaláson kidolgozta a 1 | nagyimarosj vízáerőmű közös | | beruházási programjavaslatát 1 1 és meghatározta a létesítendő § | vízierőművek további előkészí- 1 | tő munkáinak ütemtervét, | Az ülésszak jegyzőkönyvét § | magyar részről Dégen Imre, \ | országos vízügyi főigazgató, | 1 csehszlovák részről dr. Cestmir | I Stoll, a csehszlovák energia-1 1 ügyi és vízgazdálkodási mi-§ 1 niszter első helyettese írta alá 1 Az Útépítő Vállalat dolgozói kihasználják az enyhe decemberi időt és a Maglód—Mende közötti útvonalon, a vasútállomás előtt modern, vasbetonból készült széles, új hidat építenek. A hidat a tervezettnél két héttel korábban adják át a forgalomnak (Csekő felv.) 1 DISZMADAR-KIALLITAS | BUDAPESTEN | A Magyar Díszmadár-1 1 tenyésztők és Madárbarátok | | Országos Egyesülete december f 125-én és 26-án madárkiálh'táat | | rendez a hazai tenyésztésű § 1 színestoanári, pinty, hullámos \ | papagáj és egyéb díszmadarak \ | bemutatására. A Budapest, V., I | Mérleg utca 11. számú házban | | megrendezésre kerülő kiállí- | |tást december 25-én 14 órakor 1 1 nyitják meg, s mindkét napon 1 | este 18 óráig látogathatja a kő* | Izönség. I Sima János 100 méterszám tölti gépével a kolbászt az ünnepekre KALÁCS, HÚS, KOLBÁSZ Az ünnepi kalácsot csaknem minden háznál a háziasszony maga készíti el. Szentmártonkátán Szabó Károlyéknál Szabó néni a sok tojástól aranysárga színű tésztából gyakorlott, ügyes mozdulatokkal sodorja a mákos- és dióstekercseket. A töltelékbe még nagyszemű mazsolát is rakott A Ceglédi Húsipari Vállalatnál Zöldesi János és Fehér Antal darabolja a sertésekét, hogy azután kiszállítsák a húsboltokba
